Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-25 / 72. szám

1989. március 25. 11 II Kelet­a Magyarország HÉTVÉGI MELLÉKLETE Zarándokút a Szentföldre A legtöbben csak a Bibliá­ból ismerjük a Holt-tengert, a Jordán folyót, a Golgotát, a Sion-hegyet. Távoli, titok­zatos, csodákkal teli világ a Szentföld, amely évszázadok óta vonzza a zarándokokat. Ausztráliától Kanadáig, Chi­létől Japánig mindenhonnan felkeresik fiatalok és idősek egyaránt, hogy a saját sze­mükkel lássák a Jézus Krisz­tus életéhez kapcsolódó szent helyeket. Gyermekkori vágya telje­sült pár héttel ezelőtt a 87 éves Gebri Mihálynak, aki Nyíregyházáról utazott el Iz­raelbe. Ez a kirándulás egy­ben magyar rekordot is je­lent, ugyanis eddig hazánk­ból 72 éves volt a legidősebb szentföldi zarándok. Csonka Zsolt A Nyírségtől a Golgotáig — Hatodik elemista lehet­tem, miikor rplőször olvastam a Biblia földjéről — emléke­zik vissza Gebri Mihály. — Elevenen él bennem az a rész, hogy a Kálvária alatt a zarándokok levetették lábbe­lijüket, mért ahol az Üdvö­zítő saru nélkül cipelte a ne­héz keresztet, oda nem illik nekünk sem lábbeliben mennünk. Ezek a sorok nem hagytak sohasem nyugodni, mindig vágytam arra, hogy lássam a Szentírás helyszíne­it. Januárban az „Űj Ember”- foen olvastam a zarándoklat­ról, s úgy éreztem, ez az utolsó lehetőségem. Március 4-től 13-ig tartott a zarándokút, amely szemé­lyenként hatvanezer forintba került. A közel 40 fős ma­gyar csoport Budapestről Frankfurton keresztül uta­zott Tel-Avdvfoa. — Most voltam életemben először repülőgépen. Hihetet­len boldogságot, éreztem, hogy fölülről láthattam a fal­vakat, a búzakeresztet. El sem lehet mondani azt a cso­dálatos látványt, ahogy a nap bearanyozta a tájat. Tel- Avivból busszal kerestük fel a nevezetes helyeket. Názá- retben megnéztük azt a há­zat, ahol élt a szent család. Láttuk Szent József ácsszer­számait, valamint azokat, ameflyekkel Jézus még kis­gyermekként segített neki. Hatalmas, háromemeletes ka- tedrális található a faluban, .minden nemzetek templo­mának” hívják. Azért, mert a világ minden országából küldtek oda valamilyen aján­dékot. — Ahol a világ megváltója született, egy nagy ezüst csillag van, azt mindenki kü- lön-fcülön megcsókolta. Fel­kerestük a Getszemáni kert­ben elfogatásának helyét, Je­ruzsálemben pedig végigjár­'k az utat a megkorbácsolás .■»helyétől a Koponyadom- g. A zarándoklat során nindvégig a lelki veze- nk volt egy ferences- ndi atya, aki Jézus minden fontosabb tevékenységénél agyarázta az igét, a‘ szel- ’ vezetőnk pedig e|y zsi- ''er volt, ő is kiválóan Bibliát. Mindig el­lünk, hol, mi tör. ’evenítették az \ A Golgotán n az a lyuk, 'lőtt. Láttuk Hiába élünk úgynevezett elidegenedett életet, amikor a falusi házkapuk meg a vá­rosi iakásajtók egyaránt be­zárulnak, és a mögöttük lakó népek jobbára csakis a saját ügyeikkel, bajaikkal vannak elfoglalva, azért locsolkodni mégis csak eljár a férfisereg. Az apraja is, aki a kereszt­mamát, a nagynénit meg azok leánygyermekeit öntözi meg húsvét hétfőjén, és az idő­sebbje is, aki meg a jó bará­tok feleségeit, a keresztko­mák asszonyait — ha olyan, az anyósát — kölnizi össze a jeles tavaszi ünnep alkalmá­ból. S amíg a vidám verselge- tés, a hagyományos visongás zajlik, dehogy is gondol arra valaki, hogy miért éppen to­jással, ráadásul piros tojás­sal illik megajándékozni a locsolókat, immár azóta, hogy ez a szép népszokás divatba jött. Ami a tojást illeti, mint jelképes ajándék, még csak- csak ismeretes. Hallani is, olvasni is róla, mint a termé­kenység legegyszerűbb, egy­úttal legteljesebb jelképéről, mint az élet csírájáról. Az emberiség ebben az egyetlen óriási sejtben lelte meg az újjászületés szimbólumát, s ezért adják-kapják éppen ezt húsvétkor, amikor a termé­szetben is minden újakra készül. Hanem a piros színnek a megfejtése már sokkal ke­ményebb dió. Egyik magya­rázat: a vér pirosa. Mind az ember, mind az állat vére pi­ros, s mivel a vér hordozza az életet, maga az élet is ezt a színt érdemli meg. Már egészen korán, a kő­korszak ősembere is tudta ezt, s amikor valamely hoz­zátartozója elhunyt, annak tetemét vörös földfestékkel mázolta be, azt hívén, hogy így ismét élet költözik a holttestbe. Ilyen vörös borí­tású embermaradványok ke­rültek elő egyebek között a Don vidékéről — ezek elte­metésének időpontját 14 ezer esztendővel ezelőttre teszik —, s szintén a vöröses kopo­nyák egész garmadájára bukkantak rá a bajorországi Nördlingenben. Ami szűkebb hazánkat illeti, itt Endrőd mellett ástak ki piros kopo­nyacsontokat. Arra pedig, hogy a piros szín valóban mennyire az életet jelképezte, szintén a magyar föld szolgáltat szép példát: az errefelé is meg­települt avarok egyik sírjá­ban lapult az a melléklet­ként — afféle túlvilágra át­kísérő ajándékként — elhe­lyezett kis tojás, amely ugyancsak piros külsőt ka­pott. Nem tévedünk tehát na­gyot, ha azt állítjuk, hogy a'z ilyen „életes” színű piros to­jások kerültek aztán az élők kezeibe, és váltak az idők folyamán éppen húsvéti aján­dékokká. A halottak mellől elindulva tették meg azt az utat, amely az újrakezdők, a (tavasz táji nekigyürkőzők ke­zeihez vezetett. Ez a húsvéti ajándék az újabb időkben megtarkult. Eredeti piros alapszínét meg­tartva mindenféle virágmo­tívum, tarkabarka dísz került rá, hála azoknak az ügyes kezű asszonyoknak, akik pompásan értettek a hímé­A piros tojás regénye A termékenység legteljesebb jelképe M. Magyar L. Egyedül a fasorban. (MTI Külföldi Képsserkentfoég) Zeneszerzőből — ügyvezető Igazgató? azt a szent sírt is, ahonnan feltámadt. Elvittek bennün­ket még Dávid király és a betániai Lázár sírjához is. A kőrútból nem maradha­tott ki a Jordán folyó sem, amelynek vizéből több üve­get is megtöltöttek. A közel­ben baptistákat láthattak ke- resztelkedni, amint éppen alámerültek. A 76 kilométer hosszú, 15 kilométer széles Holt-tengerben mindnyájan megfürödtek. A tenger érde­kessége, hogy a magas só­tartalom miatt vizében a fürdő ember nem tud el­süllyedni. — Egész életemben nagyon boldog voltam. Mint pedagó­gus, igyekeztem tökéletes munkát végezni, mint csalá­dos ember, 3 fiút és 8 lányt neveltem fel — mondja Gebri Mihály. — S a bol­dogságomra a koronát a Szentföldön eltöltött 10 nap tette fel. Soha el nem múló élmény, hogy láthattam Jé­zus Krisztus születésének, ta-» nításaina'k, csodáinak, szen­vedéseinek, sírjának, feltá­madásának és mennybeme­netelének helyét. Egyszemélyes kft. Befektetett másfél milliót a Program SW néven meg­alakult számítástechnikai kft-t. Sallai Tamás az újdon­sült vállalkozás ügyvezető igazgatója — aki egyébiránt a cégtulajdonos is — számol be a korlátolt felelőségű tár­saság alapításának előzmé­nyeiről. — Jószerével még meg sem száradt az alapító okiraton a pecsét és már hallatjuk hangunkat, rengeteg tervünk, elképzelésünk van a jövőt il­letően — kezdi a céltudatos válalkozó. Egyszemélyes a kft — folytatja — ami azt jelenti, hogy az indulótőkét — 1,5 millió forintot — én adtam a vállalkozás sikeré­hez. Tudomásom szerint ez az első magán kft a megyé­ben, de az országban is ke­vés hozzá hasonló van. Te­vékenységi körünket három szakterület köré csoportosí­tottuk. Foglalkozni kívánunk számítógépes szoftverek elő­állításával és forgalmazásá­val, továbbá irányítástechni­kai berendezések és számító- gépes részegységek gyártásá­val, valamint ezek szervize­lésével. Tervezzük azt is, hogy a számítógépes infor­mációáramlást azoknál a vál­lalatoknál, üzemeknél, ahol ez alacsony hatásfokú, meg­felelő színvonalra emeljük a gépi adatfeldolgozás javítá­sával. Energiánk nagy részét azonban a szoftverek fejlesz­tésére és forgalmazására for­dítjuk. Olyan felhasználói programokat készítünk — le­gyen az bérszámfejtő, köny­velő vagy munkaügyi nyil­vántartó rendszer —, ame­lyek rugalmasan idomulnak a gyakorta változó szabály­zókhoz, így hosszú távon ki­elégítik a munkáltatók igé­nyeit — emeli ki az ügyveze­tő igazgató. A kft bejegyzését követően felvették a kapcsolatot a nagy múltú, spanyol IDEA- LOGIC számítástechnikai cég|el, amellyel szoros együttműködést terveznek termékforgalmazás és érdek- képviselet terén. Sallai Ta­más elmondta, hogy jelenleg 3 adminisztrátort és 12 szá­mítástechnikai szakembert foglalkoztat a kft, de ha a munka megkívánja, további szakembereket is bevon az eredményesség érdekében. Beszélgetésünk végén ar­ról faggattam az „igazgatót ’, hogyan kerül kapcsolatba a * számítástechnikával. A szok­ványos kérdést meghallván, mosolyra fakadt és meglepő válasszal lépett elő. — Enpek külön története van. Eredeti mesterségem a zeneszerzés, de dolgoztam már a megyei moziüzemi vál­lalatnál szervezőként is, mi több a kemecsei kultúrház- nak éveken át igazgatója voltam. A kultúrház első szá­mú embereként kerültem először a számítógépek vilá­gának közelébe, hiszen a szű­kös anyagi támogatást úgy próbáltuk kiegészíteni, hogy számítástechnikai tanfolya­mokat szerveztünk és a fel­használók részére programo­kat készítettünk a környező vállalatok, üzemek szakem­bereinek bevonásával. Ered­ményesnek bizonyult pró­bálkozásunk és ebből jelen­tős összeget sikerült a kul­túrház számlájára „felhaj­tanunk”, amiből aztán fedez­ni tudtuk kiadásainkat. Első hallásra kicsit ab­szurdnak tűnhet a dolog, de — mint kiderül — nem az. Egy vállalkozói hajlammal megáldott zeneszerző sutba dobta korábbi mesterségét, számítástechnikai kft szerve­zésébe fogott hónapokkal ez­előtt. Hajthatatlan, akaratos és rendkívül energikus egyé­niség lévén, elképzeléseit tet­tek követték... Néhány napja mindössze, hogy bejegyezte a cégbíróság zéshez. Ennek lényege: min­dig azt a felületet kell viasz- szal bevonni, amelyet meg akarnak óvni a festéktől. Ez a tojásfestés az ország több vidékén egész iparrá terebé­lyesedett, és egy-egy ilyen festőasszony száz-, sőt ezer­számra gyártotta — s gyárt­ja itt-ott ma is — a hímes tojásokat. Mezőkövesden pél­dául, ahol közismerten nagy divat a díszítés, példa rá az ottani matyók ízlésesen tar­kabarka ruhája." S még egy említésre méltó dolog a húsvéti piros tojá­sokkal kapcsolatban: akad olyan kovácsmester, aki ezek megpatkolásában leli örö­mét, bizonyítván szakmai tu­dását. Ök is a kifújt mész- héjat ékesítik fel réz- és ezüstpatkócskákkal, mégpe­dig olyan ügyesen és ízlése­sen, hogy számos megpatkolt tojás a múzeumok gyűjte­ményeibe vándorol az ipa­rosság dicséretként. Pirosra (is) festve természetesen, mert a húsvéti tojás csak pi­rosán igazi kelléke az ünnep­nek ... A. L. Oj halászbárka készült el Mo­hácson paksi megrendelésre. (MTI fotó) A halottkultusztól a locsolási ajándékig

Next

/
Thumbnails
Contents