Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-22 / 69. szám

1989. március 22. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás A decibel lovagjai Mint mondják, egy emeletes lakóépület lakói­nak nyugalma a szeren­csétől függ. Az ember a saját lakótársait — fő­leg, ha bérházról van szó — nem választhatja meg. Elég, ha egyetlen hangos­kodó, vagy hangos zenét kedvelő ember kerül a házba, a békének, csönd­nek vége. A lakótelepi betegsége­ket még kutatják. De való­színűleg az első helyen áll a zaj okozta ártalom. A külső környezetből eredő hangok megszokhatok, eh­hez a fül idomul. De az aligha szokható meg, hogy időnként egy-egy lakás­ból felharsan, és órákon át bömböl a zene. Szóra­koznak a „decibel lovag­jai”, mert nekik is joguk van a saját lakásukban szórakozni. Ezzel érvel az a nyír­egyházi fiatalember is, akinek a muzsikaszerete- te immár a tettlegességig fajult- A jósavárosi eme­letes épület lakói tavaly nyárig békében éltek. A legnagyobb zaj, amit el kellett viselniük, a ház apró gyermekeinek gyako­ri sírása, hancúrozása volt. Fortuna nyárig dé­delgette őket, mert — bár sokan költöztek az évek során oda — mindenki eleget tett a csendrende­letnek. A város szélén ezt a csendrendeletet nem is­merte a fiatal fiú, de a szülei sem hallottak róla. Nem is volt rá szükségük, hisz házuk egy homok­domb mögött állt, távol a többi háztól. Énekelhet­tek, muzsikálhattak a ma­guk kedvére, nem hallotta senki. Amikor beköltöz­tek a lakótelepi lakásba, megszokott életmódjukat folytatták tovább. A lakók eleinte tapintatosan, ké­sőbb ingerülten figyelmez­tették őket, hogy legyenek tekintettel a többi ember­re- Süket fülekre találtak. A fiatalember azonban zokon vehette a lakók „kellemetlenkedését”, mert idős, nyugdíjas szomszédját egy vasárnap délelőtt úgy bokán rúgta, hogy a férfinek megrepedt a bokája. Könnyű testi sértésért felel, de hogyan lesz tovább? Ha a házas­párt és gyermeküket ki is teszik a lakásból, a kö­vetkező helyen valószínű­leg ugyanígy viselkednek majd. A saját jogaikat ugyanis nagyon jól isme­rik, másra meg eddig sem voltak tekintettel. Ha ilyen durvaságig nem is fajulnak a dolgok, számtalan esetben kapnak szidalmakat, átkokat a csendre áhítozók. Nem­csak a törvények, bünte­tések kell, hogy szabályoz­zák az emberek együttélé­sét, hanem a belátás, a megértés, az önfegyelem is. De várhatjuk-e azok­tól, akiknek eddig sem volt önfegyelmük, hogy tisztelik majd mások jo­gát a nyugalomhoz? Ha nem, feltétlenül a közös­ség érdekeinek kell ér­vényre jutnia a rendbon­tókkal, hangoskodókkal szemben. Tóth M. Ildikó KELLEMETLEN BŰCSÜZÓ Február 28-án történt. A bevonuló fiatalemberek­nek a bujtosi szabadidőközpontban kellett gyülekez­niük. A szülők, rokonok, menyasszonyok, barátnők természetesen elkísérték a fiúkat, és a legutolsó per­cig szerettek volna együtt lenni velük. Azonban a csar­nokba még az eligazítás kezdetéig sem engedték be őket. Pedig voltak olyan szülők, akik még pirkadat— előtt indultak otthonról és reggel hat órakor már ott álltak összefagyva a csarnok előtt, ök is megvárták, mi lesz a gyermekük sorsa, legalább nekik tehettek volna engedményt a rendezők. Az embereket nagyon felháborította, hogy egy idős férfit, akin látszott, hogy nagyon erőtlen, reggel kitessékeltek a csarnokból. Ha nyár van, jó idő, nem szólt volna senki, de februárban még télies az időjárás. A legjobban azonban az fájt, hogy megakadályozták a szülőknek, rokonoknak, hogy együttmaradjanak a búcsúzokkal addig, ameddig le­hetett volna. Tamási Lászlóné Nyíregyháza, Arany János u. JÉGVEREMBEN LAKTUNK A nyíregyházi Stadion u. 4—6—8-as számú ház lakói-: nak a nevében csatlakozom a két héttel ezelőtti Fórumban megjelent „Ezer ember didergett” című, távfűtés­sel kapcsolatos panaszhoz. Nem csak az Árok utcaiak­nak, de nekünk is ugyanilyen fagyos tapasztalataink van­nak a drága távfűtésről. Igaz, minálunk csak százöt­ven ember didergett február 20-tól, hétfőtől szombaton es­tig. öt napon keresztül jég­veremben laktunk, hidegek voltak a radiátorok. Hívtuk telefonon a távhőszolgáltató vállalatot, az ügyeletes kö­zölte, hogy fűtenek. Ha me­legek lennének a radiátorok, akkor 35 fok volna a lakás­ban! Sajnos — ahogy eddig másoknak se sikerült — a mi lakásaink sem lettek me­legek a magyarázattól. Juhász Istvánné Nyíregyháza, Stadion u. 6. füstgazos levegő A közlekedés okozta lég­szennyezettség a gyermekek­re a legkárosabb. A nyír­egyházi Pacsirta utcai böl­csődénél nemcsak füstgázo­kat, port, kormot lélegeznek be a gyerekek, hanem a gyorshajtók is veszélyeztetik őket. Itt a jelzőlámpás ke­reszteződéseknél néhány au­tósnak nincs kedve várakoz­ni, ezért őrült sebességgel száguldoznak. Az volna a kérésünk, hogy az illetéke­sek tereljék el a forgalmat a Pacsirta utcáról, mivel ezt a közelben lévő párhuzamos utcák és a körút is lehetővé teszik. Kertész László Nyíregyháza, Kossuth u. 12. (A nyíregyházi Pacsirta ut­ca alkalmas az ottani forga­lom levezetésére. Mivel nincs olyan körülmény, amely szükségessé tenné, hogy beleavatkozzanak a forgalom rendjébe, az elte­relést semmi sem indokolja — közölte levelében Szabó László, a Nyíregyházi Köz­terület-fenntartó Vállalat osz­tályvezetője. — A párhuza­mos utcák léte nem gátolja a közlekedést, viszont hozzá­segíti a lakókat, hogyköny- nyen megközelíthessék in­gatlanaikat.) HÄRMAS ÜNNEPSÉG Kettős ünnepséget tartott a nagykállói nyugdíjasklub március 4-én: tíz évvel ez­előtt alakult meg a klub, s az eltelt idő alatt meghá­romszorozódott a tagság lét­száma. Jelenleg ötvennyolc klubtagunk van. Az ünnep­ségen köszöntötték a jelen­levő nőket, anyákat, nagy­mamákat, dédnagymamákat a nemzetközi nőnap alkal­mából. Ugyancsak jókíván­sággal köszöntötték azokat a tagokat, akik névnapjukat az év első felében ünnepük — így lett ez hármas ünnep. Külön említésre méltó, hbgy az 1-es számú általános is­kola énekkara szórakoztató, műsorral kedveskedett az idős korú embereknek. A fiatalok által adott műsor örök emlék marad szá­munkra. Vajda Albert klubvezető Nagykálló RENITENS GYALOGOSOK Furcsa jelenséget tapasz­taltam az utóbbi hetekben. Én magam is gyalogos va­gyok, soha nem volt autóm, tehát nem lehetek elfogult a járművezetőkkel szemben. Viszont, ha ezt tovább en­gedik az illetékesek, minden bizonnyal baleset történik. A nyíregyházi Október 31. té­ren újabban a gyalogosok kö­zül többen átszaladnak a piroson, s még az sem ér­dekli őket, hogy dudálnak, csikorogva fékeznek miattuk a járművezetők. Mivel rit­kán látni arrafelé rendőrt (legalábbis ilyen az én ta­pasztalatom), a gyalogosok nem félnek a büntetéstől. Az sem riasztja el őket az át- szaladástól, hogy kockára te­szik a saját testi épségüket, a járműveknek pedig bal­eseti veszélyhelyzetet okoz­nak a renitenskedésükkel. Márton Jánosné Nyíregyháza, Kossuth u. TALÄLGATÖS jAték Az én észrevételem aprócs­ka, talán nem is illene fel­hozni, ha nem járna szinte nap mint nap bosszúsággal, s nemcsak az én számomra. Nagyon sok buszhoz siető társam maradt már le az utazásról, amiatt, hogy a já­rat számát már ritkán jelö­lik a busz hátoldalán. Előre kell szaladni, hogy lássuk, melyik busz áll a megálló­ban. De sajnos, míg előresi­et az ember, közben gyak­ran elindul a jármű. A ré­gi gyakorlat nagyon jó volt, elölről-oldalról-hátulról jól látható volt a jelzés. Most ta- lálgatós játékot játszanak az utasok: míg megnézik a já­rat számát, lemaradnak vagy megvárja őket a figyelmes buszvezető? Spisák Erika Nyíregyháza, Kalevala sétány 12. A nyíregyházi Malom utca lakóinak: Panaszukat megvizsgálták az illetéke­sek. A városi fürdő vendé­geinek többsége személy- gépkocsival érkezik, így bi­zonyos időszakokban az utca teljes hosszában mind a két oldalon várakoznak járművek. Ezt megtehetik, ugyanis a KRESZ ide vo­natkozó előírásait (40. pa­ragrafus 5. bekezdés) nem sértik, a forgalmat nem akadályozzák. Viszont, ha megtiltanák a megállást, a fürdővendégek a környező utcákban parkolnának le, s ez a jelenleginél rosszabb állapotot jelentene. Tahi László, Mátészalka: A magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló törvény szerint lakótelek, lakás vá­sárlása, építése, bővítése céljából az adott évben pénzintézetnél — a megta­karító nevére — elhelye­zett, elkülönítetten kezelt, legfeljebb évi harminchat- ezer forint összegű megta­karítás húsz százaléka von­ható le az adóból. A ked­vezmény jogosultja a be­tételhelyező. Takács Józsefné, Nyír­egyháza: Az utazási ked­vezményre való jogosultsá­got a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság bírálja el. A nyugdíjas utazási utal­vány adása életszínvonalat javító politikai intézkedés. A bármely ok miatt fel nem használt utazási ked­vezmény pénzbeli átváltá­sára, vagy másnak való át­adására nincs lehetőség. Szabó Gáspárné, Nyírbá­tor: Az ügyvédek munka­díját törvény állapítja meg, nevezetesen az Igazságügyi Miniszter 2/1973. XII. 1974. sz. rendeletekkel módosí­tott 5/1962 IM. sz. rendele­té. Panaszt az Ügyvédi Ka­maránál tehet. Tóth Zoltán, Nyíregyháza: A MERKUR értesítése sze­rint a Lada 1200-as szgk. megrendelőinek a vissza­igazolás szerinti évben egyéb típusokat ajánlanak majd fel. Az 1989-es évi visszaigazolásokra körülbe­lül két hónapja már elkül­dik a felajánlásokat. Áz illetékes válaszol KERESIK A MEGOLDÁST A TIGÄZ-NÄL A TIGÁZ Debreceni Üzem- igazgatóságának illetékesei eljuttatták lapunkhoz a „Hagyjanak csekket” című ol­vasói javaslattal kapcsolatos állásfoglalásukat. A február 15-én megjelent levélben ol­vasónk azt indítványozta, hogy a bosszúságok elkerülé­se végett a gázdíj beszedői hagyjanak postai befizetési utalványt, ha nem találják otthon a fogyasztót. Nyíregyháza területén pénzbefizető helyet üzemelte­tünk váltott műszakban — írták. — Ez a befizetőhely a város könnyen megközelíthe­tő központjában van, ahol nem ügyeletet tartanak, ha­nem kedden, szerdán és pén­teken 7,15 órától este 18 órá­ig; hétfőn 7,15 órától 15,35 óráig; csütörtökön 7,15 órától 19,30-ig; szombaton pedig 7,15 órától déli 12 óráig tar­tó nyitvaitartás van A díj­beszedés kötetlen munkaidő­rend szerint történik, s ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a díjbeszedők munka­ideje alkalmazkodik a fo­gyasztói munkarendekhez, de figyelembe kell venniük a posta pénzfelvételi határide­jét is. A Tiszántúli Gázszolgálta­tó Vállalat foglalkozik annak a vizsgálatával, hogyan le­hetne eredményesebben — mind a fogyasztók, mind á vállalat részére előnyösen — inkasszálni. A javasolt mód­szer azonban jelenleg egysé­gesen, a vállalat egész terü­letén nem oldható meg s en­nek többféle oka van. Az okok közül a teljesség igénye nélkül néhány: ki fi­zesse a posta részére a pénzkezelési díjat? Hogyan, kinek a költségére jusson el a számla a fogyasztóhoz? Nem kis problémát jelente­ne az sem, hogy a javasolt módszer szerint díjbeszedőnk sok esetben nem tudná leol­vasni az óra állását. A leol­vasás rendszeres elmaradá­sa nemcsak a tényleges fel- használást tenné pontatlan­ná, hanem a díjbeszedő más fontos feladatát sem láthat­ná el, szerepkörét nem tölt­hetné be- Ugyanakkor a csekk hátoldalán a fogyasztó által közölt óraállás esetle­ges pontatlansága, illetve az óraállás adminisztrációs fel­dolgozása indokolatlan terhet róna a vállalatra. AZ FELEL, AKI TÉVEDETT M. Sándorné nyíregyházi olvasónk a munkáltató té­vedése miatt olyan táppénzt vett fel, amelyre nem jogo­sult. Most kötelezték a visz- szafizetésre. Ki a felelős mindezért? — kérdezi. A megyei társadalombizto­sítási igazgatóság tájékozta­tása szerint az, aki a társa­dalombiztosítási ellátást jog­alap nélkül felvette, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 na­pon belül írásban kötelezik. Ha ez a határidő eltelik, az ellátást attól lehet visszakö­vetelni, akinek felróható a téves felvétel. Ha ez helyte­len adatok közlése miatt, vagy jogalap nélküli megálla­pítás miatt történt, akkor a tévesen felvett ellátást a munkáltató és egyéb szerv köteles megtéríteni­Vemhes volt a tehén, ki felel a tévedésért? H. Miklósné rohodi olvasónk eladta a tehenét. Mi­előtt megállapodott volna vevőjével az árban, megvizsgál­tatta a tehenet inszeminátorral. A szakember úgy nyilat­kozott, hogy a tehén nem vemhes. Erre való tekintettel az eladási árat csak tizennyolcezer forintban határozták meg. Később kiderült, hogy a tehén három hónapos vemhes volt, így levélírónk a rossz információ miatt az értékénél kevesebbet kért érte. Azt kérdezi, kihez fordulhat a kö­rülbelül ötezer forintos vételár-különbözet megszerzése érdekében? A szerződéseknél általában kívánalom, hogy a szol­gáltatás és az ellenszolgáltatás értéke nagyjából egyensúly­ban legyen. Amennyiben a szerződés megkötésekor fel­tűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél (ha a nagy értékkülönbséget bizonyítani tudja) megtá­madhatja az adásvételi szerződést. A szerződés érvényte­lenítésére van egy másik lehetőség is: ha szerződéskötés­kor mindkét fél téves feltételezés akaratlan áldozatává vált, a szerződést kölcsönös tévedés miatt bármelyikük megtámadhatja az illetékes bíróság előtt. Tóth Jánosné nyíregyházi levélírónk hat évig dolgo­zott egy szatmári termelőszövetkezetben. Három évig tag­ként, három évig alkalmazottként volt a termelőszövet­kezetnél, amelynek — ameddig élt, — a férje is tagja volt. Olvasónk férje halála után férjhez ment, tavaly nyugdíjas lett. Sérelmezi, hogy a termelőszövetkezet a háztáji föld iránti igényét nem teljesítette. A termelőszövetkezeti törvény rendelkezései alapján a háztáji juttatásra való jogosultság a következő feltéte­lek megléte esetén szerezhető meg: — Ha a tsz-tag a részére megállapított munkameny- nyiséget teljesítette — az alapszabály rendelkezésétől füg­gően — föld vagy terményjuttaitásra jogosult. (Miután le­vélírónk alkalmazottként dolgozott, illetményföld haszná­latára lehetett jogosult a munkaszerződés fennállásának ideje alatt. Az alkalmazotti munkaviszony megszűnésével azonban ez a jogosultsága is megszűnt.) — Az a termelőszövetkezeti tag, aki az öregségi nyug­díjra jogosító korhatárt elérte, megrokkant vagy tartósan munkaképtelenné vált, feltéve, ha erre a korábban vég­zett munkája alapján jogot szerzett. — A tag halálát követően a vele együtt élt házastárs, illetve élettárs legalább az elhunyt tagnak járó háztáji föld-, vagy terményjuttatás felére jogosult, ha a haláleset bekövetkezésekor megfelelt az alábbi feltételeknek: a) elérte a nyugdíjkorhatárt, vagy b) tartósan munkaképtelen, vagy c) törvényes tartási kötelezettség alapján mást eltart, és személyi tulajdonában, illetve használatában nincs ilyent mértékű föld. Mivel levélírónk a háztáji juttatáshoz szükséges fel­tételekkel nem rendelkezik, kérése jogszerűen nem telje­síthető. Áldott Sándor kisvárdai levélírónk édesanyja érdeké­ben fordult szerkesztőségünkhöz. Édesanyja háza ugyanis egy termelőszövetkezeti központ közvetlen szomszédságá­ban van. Az épület öreg, sem jellege, sem szerkezete nem bírja a gépudvar állandó forgalmát. Olvasónk attól tart, hogy megrogy, vagy kidől a fal. A házukhoz tartozó kert­ben ráadásul a tsz által végzett permetezés, gyomirtózás okoz kárt, mert nem tartják be az előírásokat. A helyi szakhatóság már felszólította a termelőszövetkezetet, hogy tartsák be a megfelelő védőtávolságot, ám minden maradt a régiben. Levélírónk arra kért választ, van-e valamilyen lehetőség a helyzet megoldására? Olvasónk édesanyja az illetékes bírósághoz fordulhat kártérítési igénnyel, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a termelőszövetkezet okozta neki a károkat. Esetleg — jogerős határozat birtokában — államigazgatási végrehaj­tást kérhet birtoka védelmét illetően. Dr. Nyitrai Zoltán üzenetek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents