Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-20 / 67. szám
2 Kelet-Mgjfyairország 1989. március 20. Segélyre, gyógyszerárakra Szabolcsba« Kinek jut a nagykalapból? Hegéri-e korát a jövő század építménye? Hintázott alattuk a fotel Aggodalomra nincs ok, de a mérés méregdrága Nyári akadémia Fórom szervezőknek és vezetőknek A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság szervezési szakosztályának szervezési és oktatási munkabizottsága és az SZVT Sza- bolcs-Szatmár megyei szervezete idén is megrendezi a szervezéstudományi nyári akadémiát. A rendezvény célja : fórumot teremteni a vezetőknek, a szervezőknek és minden érdeklődőnek elméleti és gyakorlati tapasztalat- cserére, és felkészültségük növelésére. A június 26—28. között sorra kerülő eseményen a nyitó plenáris előadások után három szekcióban folytatódik az akadémia. Az elsőben ösz- tönzés-szervezés-teljesítmény, a másodikban Szövetkezetek szervezési kérdései, a harmadikban Államigazgatásszervezési kérdések címmel folyik majd a munka. A részvételi szándékot a jelentkezőktől az SZVT budapesti titkárságán várják bejelenteni. Cím: Budapest 1371. Pf. 433. A gyógyszertárak január 9-től érvénybe lépett jelentős emelkedése épp azokat sújtja, akik betegségük miatt egyébként is nehéz helyzetbe kerültek. Ezért is fontos, hogy azok, akik szociális és anyagi helyzetük miatt erre jogosultak, különböző mértékű anyagi támogatásban részesüljenek. A központi támogatás mértékéről, a pénzek elosztásáról nemrég döntöttek a Szociális és Egészségügyi Minisztérium illetékesei. Amint azt Mónus Albertnétól, a megyei tanács szociálpolitikai csoportvezetőjétől megtudtuk, a nagy, közös kalapból Sza- bolcs-Szatmár összesen 116 millió 260 ezer forintot kapott. Ebből 8 millió forint jut kifejezetten a gyógyszerárak ellensúlyozására. fedezi a megemelkedett gyógyszerárakat. Beadhatják a kérelmeket A gyógyszersegély igényléséhez szükséges nyomtatványok mór rendelkezésre állnak, a segélykérelmek leadásának így elvileg nincs akadálya. Más kérdés, hogy ebből pénz még nincs azonnal, de remélhetőleg nem túl hosszú idő múlva lehet. Kovács Éva Beszédtéma Nyíregyházán, hogy a jövő század építészetének prototípusa, a „sivatag hajója”, a megyei művelődési központ épülete nem állja az idő próbáját. Hatalmas betonlábai rogyadoznak a rájuk nehezedő teher alatt. Nemegyszer fordult elő, hogy a foglalkozásokról kiszaladtak a tanfolyamok hallgatói, mert hintázott alattuk a fotel. — Múlt év novemberében és decemberében erősödtek a mozgások — tájékoztatott Nagy Ferenc, a művelődési központ igazgatója. — Az épület szárnyain lévő irodákban dolgozók többször panaszkodtak, hogy mozog alattuk a fotel, főképp ha a házban táncos rendezvények, balettórák vannak. December óta azonban nem volt nagyobb rezgés, így arra gondoltunk, az APEH építkezésével lehetett összefüggésben a dolog, ugyanis decemberben arról a területről rengeteg vizet szivattyúztak ki. Látogatóik és dolgozóik megnyugtatására felkérték az MTA műszerügyi és méréstechnikai szakembereit a rezgésvizsgálatra. Februárban el is végezték a munkát. a napokban várják az eredményt. Arról azonban még februárban szóban tájékoztatták az igazgatót, hogy aggodalomra nincs ok. Telefonon megkerestük Hargita Imrét, az MTA munkatársát, akinek vezetésével a rezgésvizsgálatokat végezték Nyíregyházán. A mérés konkrét eredményeiről még nem tudott beszámolni, azt két-három hét múlva küldik el, de az előzetes értékelés azt mutatja, nem fenyegeti az összedőlés veszélye a házat. 168 órán keresztül folyamatosan, az épület több pontján elhelyezett műszerekkel vizsgálták a rezgéseket, olyankor is, amikor tánctanfolyamok, balettórák és diszkók voltak a házban. Aggodalomra nincs ok. viszont szeretnék megismételni a méréseket áprilisban, amikor szelesebb az időjárás, mert kíváncsiak arra, hogyan viselkedik'ilyen helyzetben a betonkolosszus. Érdeklődéssel várjuk a vizsgálat eredményét, ami nem lesz olcsó, hiszen csak az első mérések 250 ezer forintba kerülnek majd. de ennél sokkal többet ér a biztonság, a bizonyosság arról, hogy körültekintően, stabil alapokra tervezték „a sivatag hajóját”. (cservenyák) Párbaj a kesztyűért Sok, vagy kevés a 116 millió? A központi támogatásból fizetik az eseti szociális segélyeket, a gyermek- és ifjúságvédelmi kiadósokat, a különféle szociálpolitikai juttatásokat, fizetik a rendszeres szociális és nevelési segélyeket, a rendkívüli, eseti, valamint a gyámügyi segélyeket is. Hogy a 116 millió sok-e vagy kevés? A válasz eldöntéséhez tudni kell azt is, hogy bár ez az összeg az országos listán a legnagyobbak közé tartozik, megyénkben az átlagnál jóval magasabb az efféle juttatásokra rászorulók szánta. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy az utóbbi hetekben a napközi térítési díjának emelésével tovább nőtt a napi megélhetési gondokkal küszködök köre, máris tisztább lesz a kép, s nem sok okunk marad az elégedettségre. A gyógyszeráremelés miatt nyújtott nyolcmillió forint közel kétharmadát gyógyszer- áremelés ellensúlyozására fordítják a tanácsok. A fenti összeg elosztásának elvi alapjait központi intézkedések határozzák meg, odaítéléséről ezeknek ismeretében a helyi tanácsok döntenek. A munka megkönnyítésére, az igazságosság figyelembevételére Szabolcs-Szatmár- ban közös irányelvet dolgozott ki a társadalombiztosítási igazgatóság, valamint a megyei tanács, s elképzeléseiket, szempontjaikat mostanra valamennyi helyi tanács, illetve körzeti orvos megkapta. Ki ismeri a körülményeket? Legfontosabb szempontnak számít, hogy a gyógyszersegély nem állampolgári jogon, hanem a szociális körülmények alapján ítélhető oda. S hogy ki ismeri valójában a segélyre szorulók szociális körülményeit? Egyesek szerint a körzeti orvosok, mások szerint pedig a helyi tanács illetékesei. A gyógyszersegély odaítélése egy e célra kialakított nyomtatványon történik, melynek kitöltése a körzeti orvos, elbírálása pedig a helyi tanács feladata. A nagy számban előforduló kisebb kifizetések, a gyakori „hiva- taloskodás” elkerülése érdekében valamennyi feltétel megléte esetén egyszeri, nagyobb összegű segély is adható az arra rászorulóknak. Ezekben az esetekben olyan összeg odaítélése is lehetséges, amely akár egész évben A PÁRBAJ NEM ERDEI TISZTÁSON LESZ. EGYELŐRE A KELET-MAGYARORSZAG HASÁBJAIN ZAJUK, DE MEGESHET, HOGY A BÍRÓSÁG ELŐTT FOLYTATÓDIK. A Nyírbátori Afész nyírvasvári műanyagüzeme és a Szabolcs-Szatmár megyei Start Rehabilitációs Vállalat közötti párbaj a polietilén kesztyűk gyártása körül tart. Véber József a műanyag- üzemet három éve irányítja. Kezdetben polietilénből reklámszatyrokat készítettek, de azt alapanyag-ellátási gondok miatt abbahagyták. — Törtük a fejünket, mit tehetnénk — mondja Véber József. — Az egyik napon találkoztam inszeminátor barátommal, aki azt tanácsolta, hogy a tehenek mesterséges megtermékenyítéséhez gyári - sunk hosszú szárú, egyszer használatos polietilén kesztyűket, amely jelenleg az országban hiánycikk. A tanácsot megfogadták, gépeket vettek, illetve alakítottak át. A kesztyűket azóta is gyártják, naponta általában 5—6 ezret. A nyírvasvári műanyagüzem vezetői által megadott összetétel szerint a Tiszai Vegyi Kombinát által előállított alapanyagból az országban csak itt készítenek hosszú, és rövid szárú polietilén kesztyűket. — A piaca jó, jelentősen megnövekedett a kereslet, az üzem gyártókapacitását növelni szeretnék, vegyesválla- lat-alapítási céllal olasz céggel is tárgyalnak. Eddig a dolog csupa napsütés, de most már gyülekeznek a felhők. — A közelmúltban megkeresett bennünket két férfi, akikről azt hittem, jelenleg is a felettes szervünk, a Mészöv dolgozói — említi Véber József. — Kérésükre tájékoztattam őket az üzem helyzetéről, a kesztyűk iránti keresletről, az árakról, és a gyártástechnológiáról. Amikor mindezt elmondtam, akkor derült ki, hogy a két illető már a konkurens Start vállalat munkatársa. — A nyírvasvári üzem áttelepítésének és az új üzem indításának tervét kidolgoztam, ami rengeteg munkámba, időmbe került. A költözéshez készülődés miatt a nyírvasvári üzem körülbelül egy hónapig nem termelt, de az épületekért és másért az átalánydíjat fizetni kellett. Így összesen 170 ezer forint kár keletkezett. A kárunk megtérítése érdekében a bírósághoz fordulunk. Az az érzésünk, becsaptak bennünket és csak a szakmai titkainkat, és a kesztyűk iránti piaci keresletre voltak kíváncsiak. Mit szól ehhez a másik fél, a Szabolcs-Szatmár megyei Start Rehabilitációs Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, Barth István? — A nyírvasvári üzem vezetője által szemünkre vetettekben vétlenek vagyunk, sőt Véber Józsefet az olaszországi tárgyalásokhoz hozzásegítettük. Az együttműködéstől továbbra sem zárkózunk el. Ismerve a kesztyűk iránti világpiaci keresletet, és az importkiváltási lehetőségeket, Nyírbátorban a Start műanyagüzemét rövid időn belül létrehozzuk. — A nyírvasváriak 170 ezer forintos követelését irreálisnak tartom, ugyanis az üzemük termelésének egyhónapi szüneteléséről a Start Vállalat nem tehet. Részünkre piackutatási célból a kesztyűkből adtak egy mintakollekciót, melyet egy-két cégnek bemutattunk, egyben azt is közöltük, hogy heteken belül ettől jobb minőségű kesztyűket fogunk tudni készíteni. Ezt előmozdítandó, egy NSZK-beli cég képviselője már járt is nálunk Hát igen. A párbaj Valószínűleg — több tanulság levonásával — folytatódik ... Cselényi György A városavatásra Szavaiéi erseny Szavalóversenyt hirdet a nagykállói művelődési ház, a tanács és a Krúdy Gyula könyvtár abból az alkalomból, hogy egy évszázad után a település ismét városi rangot kapott. A szűkebb hazához, Szabolcs-Szatmárhoz való kötődés kifejezéseképpen csak megyénkben született vagy itt élő költők műveivel lehet nevezni. A kötelező vers Váci Mihály Építs tetőt című költeménye, a szabadon választott mű bármely — fent említett körbe tartozó — költő alkotása lehet. Általános és középiskolások, felnőttek jelentkezését egyaránt várják a művelődési központban március 31-ig. Itt lesz a szavalóverseny is április 6-án. Eladják a bárányfejet is Ei kerül a húsvéti asztalra Olasihraban Közeleg a hús vét, sok háziasszonynak már most azon fő a feje, milyen menü kerüljön az ünnepi asztalra. Bizonyára kevesen vannak, akik nálunk megengednék maguknak, hogy tejesbárány- húst vásároljanak, hiszen ennek bolti ára 360 forint lenne kilónként. De hiába is próbálkoznának, az üzletek nem árusítanak bárányhúst. Előállt a kamion, terelik a bárányokat. Megyei Mozduljka a Bujtoson „Ha jó a kedved...” A Bujtosi Szabadidő Csarnokban szombaton megyénk általános iskoláiból mintegy kétezer kispajtás sereglett össze. Itt rendezték meg a tavaszt köszöntő Mozduijkát. Vidám hangulatban ügyességüket, erejüket mutatták itt be az alsótagozatos pajtások. A mozgalom felett a Bujtosi Szabadidő Csarnok és a megyei júttörőelnökség mellett védnökséget vállalt a SZÁÉV is, így Seres Antal, az építő vállalat igazgatója nyitotta meg az egész napos rendezvényt. A mozgalom emblémáján is látható, mozgást, ügyességet jelképező állatkát Leve- leki Miklós, a tanárképző főiskola harmadéves tanító- szakos hallgatója alakította, ő konferált, gondoskodott a hangulat „karbantartásáról”. A Nyíregyházi 4. sz. Általános Iskola híres kórusa szépen énekelte: „Ha jó a kedved, énekelj velünk / Ha jó a kedved, üssd a tenyered”. Zúgott a csarnok, hiszen mindenkinek jó volt a kedve, ezen a versenyen, illetve seregszemlén csak nyerni lehetett. A Cégénydányádról érkezett Molnár Noémi otthonosan mozgott, szinte valamennyi versenyszámban részt akart venni. A lónyai Pető Attila lábügyességével, egyensúlyozó készségével tűnt ki. A nyíregyházi, a kisvárdai és a tiszaberceli táviránj uasú autóversenyzők közös futamát izgalommal kísérte a publikum, de nagy sikere volt a berkeszi zenekarnak is. Humánus része is volt a szombati találkozónak. Egy ládikóba pénzt gyűjtöttek, hogy hozzájáruljanak a mozgásképtelen gyerekek gyógyításához. Pajtások, pedagógusok, szülők pénze csör- rent a ládikóban és a gyűjtés után ismét öröm és kacagás töltötte meg a hatalmas csarnokot. A Mozduljka mozgással, pontosabban zenével és tánccal ért véget. A lónyai Pető Attila lábfigye sségből „vizsgázik” Amilyen kicsi nálunk az igény, annál nagyobb kereslet jelentkezik külföldről, ahol a tejes- és pecsenyebárány a legkedveltebb. A Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalatnál a húsvéti szezon március 7-én megkezdődött éá á^-ig tart. Árubőség éppen hirits, de a vállalt mennyiáééjé'f^'téljesí- teni tudják, bár a'köfan jött húsvét miatt nem ijiŐrtek meg kellőképpen az J1‘:'ánatok. Könnyebbséget jéféríT,’ hogy egyik partnerüknél«r(Görögországban egy héttel később lesznek az ünnepek. Ide nemcsak élő állatokat; szállítanak, hanem vágottat is és érdekesség az, hogy itt a bárányok feje is kelendő. Mintegy ötezer darab élő állatot indítanak útnak a napokban kamionokban Olaszországba és megkezdődött a hortobágyi vágóhídon a vágás is, az itt készülő hús szintén a déli népek asztalára kerül. Az NSZK-ba és Franciaországba négy gépkocsi viszi a kétezer darab 30— 40 kg közötti pecsenyebárányt. A külföldi partnerekkel a szerződéseket a Terimpex köti és kilenc cég között osztják el, hogy ki mennyit szállíthat. A legtöbb bárányt a termelőszövetkezetektől vásárolják fel, de jelentős ezen a területen a kistermelők előretörése. Ha elmúlik a húsvéti roham, az előzetes terveknek megfelelően megkezdik a hortobágyi vágóhíd bővítését. Erre azért van szükség, mert a későbbiekben a 30— 40 kg közötti pecsenyebárányokat szeretnék daraboltan, csomagolt áruként értékesíteni. (szilágyi) Ki fizeti meg a kárt?
