Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-18 / 66. szám

2 Kelet-Msgyaromág 1989. március 18. Nem megy mór házhoz a bábaasszony Megszűnnek, vagy maradnak? Szülőotthonok a tort kozóbon Átszaladt, elütötték Sokszor vétkes a gyalogos A zebra az állatkertben, meg a vadonban rúghat, de közutakon ne féljünk tőle, s rajta keljünk át! Gerebenics József rendőr őrnagynak, a megyei közlekedésbiztonsági tanács titkárhelyettesének előadásain a gyalogosok maga­tartásával kapcsolatban gyakran elhangzik e mondat. Nem véletlenül. Megszűnnek, vagy marad­nak a szülőotthonok? A kérdés sok asszonyt fog­lalkoztat, közöttük is első­sorban azokat, akik a vá­rosoktól távol, a megye kórházaitól sok-sok kilomé­terre laknak. Szabolcs-Szatmár még meglévő — Nyírbátoriban, Kemecsén és Tiszalökön ta­lálható — szülőotthonai jól működnek, jelenleg nem fe­nyegeti őket a felszámolás veszélye — tudtuk meg dr. Bodnár Lóránd megyei fő- orvosihelyettestől, akitől a szóbeszéd kapcsán a szülő­otthonok helyzetéről is tá­jékoztatást kéntünk. flz első Nyírbátorban volt... A szülőotthonok létesíté­sében annak idején a kórhá­zi ágyak alacsony száma ját­szott kiemelkedő szerepet.,. E szempontból 1945 számít döntő időpontanaJk, amikor Szabolcs-Szatmár kórházai­ban mindössze 126 szülészeti ágy állt rendelkezésre, az évi 14—16 ezer szülésnek így mindössze öt százaléka tör­tént intézetben. Akkoriban még házhoz jött a bá baasz - szony, aki gyakorlott moz­dulatokkal segítette világra az újszülötteket. Baj csak akkor volt, ha közben komp­likáció is fellépett... Ezen a helyzeten kívánt változtatni a megye egész­ségügyi vezetése, amikor anyagi lehetőségeihez iga­zodva szülőotthonok létesíté­sét határozta el, s 1948-ban Nyírbátorban létrehozta a megye első szülőotthonát. A 16 ágyas intézmény átadása után újabbnál újabbak nyi­tották meg kapuikat. 1955- ben Vásárosnaményban és Tiszalökön, 1956-ban Keme­csén, 1958-ban Csengerben, 1962-ben pedig Baktalóránt- házán és Űjfehértón adtak át szülőotthont a megyében, miközben megkezdődött a kórházak építése is. Az ellá­tás bővülése az intézetben történő szüléseik számának fokozatos növekedését ered­ményezte. 1965-ben már az újszülöttek 95 százaléka in­tézetben jött világra, s ezzel a szülés közbeni anyai halá­lozás is a negyedére csök­kent. Indoklás: a késlekedés Az idő azonban később a szülőotthonok felett is íté­letet mondott. Az orvostudo­mány, a diagnosztika fejlő­dése a szülőotthonok felszá­molását sürgette. A meg­szüntetés indoklásaként az esetleges komplikációk ese­tén felmerülő késlekedést, a kórházba szállítás körülmé­nyességét jelölték meg, hangsúlyozva azt is, hogy a többnyire egy orvossal mű­ködő szülőotthonokban időn­ként a szakmai felügyelet, az orvosi ellátás folyama­tossága nem valósítható meg. Ha mindezekhez hozzá­vesszük, hogy maguk az asz- szonyok is mind nagyobb számban, önkéntesen is a kórházak szülészeti osztálya­ira voksoltak, törvényszerű­nek látszik a szülőotthonok felszámolása, mely megyénk­ben a hetvenes évék máso­dik felében kezdődött meg. 1 lakosság felháborodott... Elsőként 1979-ben a bakta- lórántházi szülőotthon zárta be kapuit, ezt követte, még ugyanebben az esztendőben a csengeri, majd 1982-ben az újfehértói szülőotthon. A hi­A megye első, 1948-ban Nyírbátorban létesített szülő­otthonában 1987-ben 471 gyermek született. k. é. félv. 1988-ban 825 személyi sé­rüléssel járó közlekedési baleset történt megyénkben, ami az azt megelőző évitől 3,3 százalékkal több. Kö­zülük 117 esetben gyalogos volt a vétkes. A 117 baleset­ből 66-ot gyermek vagy fia­talkorú okozott, amelyből 4 végződött halállal, 51 súlyos, 11 pedig könnyű sérülés­sel. A legtöhb, (53) gyalogos baleset úgy történt, hogy az illető figyelmetlenül lépett az úttestre, sóit a gyalogos nem egyszer álló jármű elől, vagy mögül szaladt az út­ra, ahol valami elütötte. A gyalogosak sokszor nem a kijelölt átkelőhelyen men­nek át, és a járművezető a balesetet már nem tudja el­kerülni. A balesetek zömét 6—8 éves gyerekek okozták. A 13—14 év közöttiek közül 1988-ban mindössze egy, a 16—17 évesek közül pedig 12-t ért közúti baleset. A legtöbb (44) gyalogos baleset Nyíregyházán, illet­ve Kisvárdán (25) követke­zett be. A lakott területen kívül a gyalogosak zöme vagy nem ismeri a közlekedési sza­bályokat, vagy azokat nem tartják meg. Ott a gyalogo­soknak a menetirány sze­rinti bal oldalon, azaz a forgalommal szemben kell közlekednie. Így a veszély- helyzetet időben észreveszik, és védekezhetnek ellene. A közlekedési szakemberek ja­vasolják a fényvisszaverő anyagok ruhán való hordá­sát, a gyerekeknek pedig a táskáján is. Ennek fontosságát aláhúz­za az is, hogy 1988-ban 17 és 21 óra között 67 gyalogost ütöttek el. Tavaly 1977-hez képest 21,9 százalékkal nőtt a gyalogosok által okozott balesetek száma. A megyei közlekedésbiz­tonsági tanács az ifjúság he­lyes köziekedére való neve­léséhez a közlekedési szak- referensek és a szülői mun­kaközösségek segítségét is kéri. A kbt az óvodás kortól a felnőtté válásig korosz­tályi közlekedési versenye­ket, vetélkedőket rendez. A megyében 103 általános is­kolában 1476 fővel úttörő közlekedési rendőri egysége­ket foglalkoztat. A kbt-akti- vistákbál a megye valameny- nyi táborában előadásokat, filmvetítéseket tartanak. (csgy) vatal intézkedéseivel persze nem mindenki értett egyet. Felháborodás, a lakosság egy részének ellenállása kí­sérte a döntést. Igaz, a szak­emberek véleménye szerint időnként rendkívül nehéz a szakmai munkát és a lakos­sági igényt összehangolni. Előbbi a mind színvonala­sabb műszerezettséget, utób­bi a közelséget, az elérhető­séget tekinti elsődleges szempontnak. A még mű­ködő szülőotthonok sorsának eldöntése ezért is körülte­kintő feladat. Igaz, e pilla­natban nem tervezik a meg­lévőik felszámolását. A tö­rekvés inkább arra irányul, hogy a szülések mellett mind szélesebb körű anya- és nővédelmi feladatokkal, szűrési, gondozási munkával bízzák meg az intézménye­ket. Új feladatokat kapnak... 1987-ben Sza,bolcs-Szat- márban összesen 8360 gyer­mek született, közülük 471 Cikkünk nyamán „Elhatároljuk magunkat...“ A Kelet-Magyarország 1989. március 16-i számában a 2. oldalon „ A Gráciák előtt” című cikkben, amely a FIDESZ csoport alkalmi ünneplésével foglalkozott, a harmadik bekezdésben ez olvasható: „Az alkalmi ünnepségen kisebb »rendzavarás« is tör­tént. A csoport egyik hölgy­tagja komolytalanul, a pon­tokat felolvasó társának vé- dőesemyőt feszített ki, míg egy kissé illuminált férfi (akit legutóbb a kisgazdapárt alakuló ülésén láttunk), a 12 pont újbóli felolvasását kér­te. Ennek elutasításakor ki­jelentette, hogy a fiatalok szégyent hoznak a nemzeti színekre.” Szeretnénk közölni, hogy a Független Kisgazdapárt nyíregyházi szervezete már­cius 15-én 8,30-kor koszo­rúzott a Kossuth szobor­nál. Ezután tagjaink az egyéb rendezvényeken nem vettek részt. Kiderítettük, hogy a szóban forgó férfi valóban részt vett szervezetünk ala­kuló ülésén, mint szimpati­záns, de mind a mai napig nem tagja a kisgazdapártnak. Szervezetünk elhatárolja magát az illető férfi cseleke­detétől, mivel nem tagunk. Grajczárik Lajos az FKGP nyíregyházi szervezetének ideiglenes vezető elnöke a nyírbátori, 439 a kemecsei, 219 pedig a túszaiöiki szülő­otthonban jött világra. Bár a szülőotthonok kihasználtsá­ga fokozatosan csökken, az új feladatok vállalása, a szűrés, gondozás, a nővédel­mi feladatok kiterjesztése indokolja létezésüket, meg­maradásukat. Kovács Éva Emellk-e a lakbéreket? A napokban elterjedt a hír, hogy 20—30 százalékkal növelik a lakbéreket, cseré­be azért, mert elmaradt a víz- és csatornadíj emelése. Tóth Jánostól, az ingatlan- lankezeüő és szolgáltató vál­lalat igazgatójától kérdeztük, igaz-e ez? — Szó sincs lakbéremelés­ről — hangzott a válasz. — Múlt év decemberében fel­vetődött ugyan, de levették a napirendről. 1991-ben vár­ható viszont egy egészen más 1 akbérstru'ktúra, amely sok­kal differenciáltabb lesz, mint a mostani. A lakbér megállapításakor majd a la­kások használati értékét, esztétikái megjelenését, he­lyét veszik alapul. — Mostanában kapják a nem szociális bérlakásokban élők a 25 százalékos lakbér- emelésről szóló határozato­kat. — 1983 óta van lehetősége a tanácsnak nem szociális tanácsi bérlakások kiutalá­sára. Az igénylőnek régi lakásuknál négyszeres, új­nál ötszörös használatba vé­teli díjat kell fizetnie, a lak­bér összegében pedig úgy állapodtak meg az IKV-val, hogy az a mindenkori lak­bér kétszereséig terjedhet. Mi úgy kötöttük a szerző­dést, hogy ötven százalékkal magasabb a lakbér, amit két lépcsőben emelünk: az idén 25 és 1990-ben is 25 száza­lékkal. A 7600 bérlakáshoz képest elenyésző ezeknek a nem szociális bérlakásoknak a száma, körülbelül ötven. A bennük lakók anyagi hely­zetében azonban sok esetben változás történt, s most az egy főre jutó jövedelmük alapján már tanácsi lakásra is jogosultak lennének. Többször keresnek meg le­vélben,‘hogy ne emeljük a lakbéreket. Saját hatáskör­ben úgy döntöttem, hogy azoknak, akiknek az egy főre jutó jövedelmük nem halad­ja meg a négyezer forintot, és ezt igazolják is, csak egy jelképes, ötszázalékos lak­bér emelésre számíthatnak 1989-iben — 1990-ben pedig nem emelünk. (csk) Miért nem töltik a szovjet gázpalackot? Több olvasónk panaszko­dott szerkesztőségünkben, hogy Nyíregyházáin a gáz- palaaktoltőüzemben nem töltik meg azokat a palac­kokat, amelyeket a kishatár- manti útlevéllel Kárpátal­járól hoztak. Bicsár Györ­gyöt, a töltőüzem vezetőjét kerestük meg. — Mi csak a Magyaror­szágon forgalomban lévő ház­tartási gázpalackokat tölt­hetjük meg, illetve a turis­tapalackokat. A külföldről származók — így a Szovjet­unióból behozott 11 és 22 kilo­grammos palackok — meg­töltését a biztonsági szabály­zat nem engedélyezi. — Van-e valamilyen meg­oldás? — Csak akkor tudunk se­gíteni, ha az Állami Energia és Energiabizitonsógi Fel­ügyelettől minden egyes ilyen palackra engedélyt kapnak az állampolgárok. Ennek elintézése hosszú időt vesz igénybe, de ha sikerül is, nem megfelelő az alkat­részellátás. Ezért inkább ar­ra szeretnénk kérni min­denkit, hogy bár odakint ked­vező áron lehet beszerezni a gázpalackokat, ne vásárol­ják meg azokat. (mml) Mennyi a rozscipó? Egyik nyíregyházi élelmi­szerüzletben 7 forintért, a másikban 7,60-ért kínálják ugyanazt a rozscipót. Hogy is van ez? — tette fel a kérdést szerkesztősé­günknek egy vásárló, az észrevételét közzé is tet­tük lapunkban. A cikk megjelenése után a tanácsi felügyeleti szerv ellenőrizte a sütőipari ter­mék fajtáját és fogyasztói árát. Az üzletekben valóban kétféle áron kínálták a ter­méket. A sütőipari vállalat a ter­mékjegyzékre nem vezette fel, hogy milyen cipót szál­lít, ugyanis ötfélét készít, így a bolt azonosította az árhivatal listája alapján, a „finom rozsveknit 7,60-ért — ilyet nem sütnek — és 7 forintba kerül a „fűszeres” roziseipó, amely lehet sötét vagy Világos. Világos! — csák még az nem egészen tiszta, hogy ha a két cipó között észrevehető különb­ség nincs, miért a drágább áron számolták? — Nem akarjuk a vásár­lókat megkárosítani, az ár­emelésekkel rengeteg cikk­nek változott az ára, amit még az eladóknak is nehéz követni — válaszolta az egyik üzlet vezetője. (b.) Húsvétváró polcok. Hírek, panaszok nyomában Tavasz jgázaikból kicsalta az WW embereket a friss meleg. A télen szo- morkodó parkok, terek egyszeriben telelettek pi­ros, zöld, sárga, kék mele- gítős gyerekekkel, gyerek­kocsit toló kismamákkal. Még a máskor kedvtélen ember is odafordította ar­cát a fénynek. Könnyű azoknak, akik családi házakban élnek. Előkerültek a gereblyék, az ásók, füst lebegett a tavalyi avar összehordott dombjai fölött. Nehezebb annak, aki bérházban él. Elmehetne sétálni, szem­lélődni, de a sétákról és a szemlélődésről módszere­sen leszoktak az emberek. A séta és a szemlélődés helyett inkább csak sie­tünk és nézünk. Még ak­kor is, ha így látunk ke­vesebbet. Olyan ez, mint az autós, aki semmit sem lát a beutazott Európából, mert vagy a bazárokra, vagy az útra kell figyelni. Mégis úgy tűnik, hogy ebben a tavaszi fényára­datban az autósok a leg­boldogabbak. A teret övező keskeny járdákon négy gépkocsit mostak az­nap. Nem gépkocsit, ha­nem A KOCSIT! Slago­kat, sok méter hosszú gu­micsöveket engedtek le az ablakokból és folyt le a meleg víz. Levonult az egész család, elkezdődhe­tett a tavaszi mosakodás rituális szertartása. Az aj­tók kinyíltak, csomagtar­tó fel, lábtörlők ki, poro­ló be és egy teritőcskén, hogy minden teljes le­gyen, valóságos kiállítás nyílt a külországból ho­zott autóscsodaszerekről. Ezekkel még a másik au­tóst is bosszantani lehet. A keskeny járdához a fogócskázó gyerekék néha túl közel kerülnek, egy kismama rosszallóan néz, mert a sárba kell kerülnie a gyerekkocsival. Ráadá­sul még egy-egy labda is túl közel pattog, de a gye­rekek ebben a vidám ta­vaszban arra valók, hogy elzavarja őket onnan az ember, azaz KOCSI... Közben zubog a víz. A tiszta karszt, messzi fo- lyókból, mély kutakból szivattyúzott. Az is mind­egy, hogy ez pénzbe kerül. A napfény mintha szo­morodna, pedig az nem is kerül pénzbe. A gyerekek csendesebbek, feltehetően a szidástól. A keskeny járda melletti vadon növő füvek sóktól, vegyszerek­től ájuldoztiak. Egyébként igazi a ta­vasz. Boldog és szép. Baj vele csupán az, hogy vá­logatás nélkül csalta ki az embereket a házaikból. Bartha Gábor Segítség Svájcból A svájci világi és egyházi ható­ságok ajándékát március 10-11- én osztották szét a fehérgyarmati református esperesi hivatalban. Vásárosnamény, Kisvárda, Bak- talórántháza, Nagyecsed és Máté­szalka római katolikus, illetve a fehérgyarmati és csengeri refor­mátus gyülekezetek papjai és vö­röskeresztes képviselői irányítot­ták az ajándékok szétosztását. A megyei rendőrkapitányságtól ka­pott nyilvántartás alapján Fehér- gyarmaton 40, a körzetbe költö­zött menekült válogathatott a ru­haneműkből és ágyneműkből.

Next

/
Thumbnails
Contents