Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-16 / 64. szám

2 Kelet-Mígyarország 1989. március 16. Az 1848-as forradalomra és szabadságharcra emlékeztünk epizódok A versmondó szereplése A nyíregyházi ünnepség egyik közszereplője volt Richter Gábor amatőr versmondó, akiről meg­tudtuk, hogy Kazincbarci­káról költözött Nyíregyhá­zára, másfél éve lakik itt, s versmondó buzgalma, amit már a tévében is ki­próbált, itt sem hagyott alább. Ennyi ember előtt és sza­badtéren lámpalázasabb az ember — mondja. A Nemzeti dalt természete­sen rég tudom, nagyon sok­szor elmondtam, de a mos­tani ünnepség előtt, mint minden fellépésnél, csak el­fogott egy kis izgalom. Ö adta elő egyébként a Kossuth téren a korabeli dokumentumokból álló mű­sort szép, tiszta hangon, si­kerrel. Zeneszóra ébredtek márci­us 15-én a nyírbátoriak. A családsegítő központ által szervezett szerenád után egész napos program kezdő­dött, mely elsőként 9 órakor a Háttérszínfolt együttes ze­nés gyermekműsorával in­dult a Szabadság téren, majd folytatódott a filmszínház­ban. Ezután BMX-bemutató kezdődött, melyet a rajzpá­lyázaton elfogadott munkák kiállítása követett. A tűzvé­delemmel, a tűz veszélyeivel foglalkozó képeket ezúttal a pártbizottság épületében 10 órakor kezdődő megnyitón adták át az érdeklődő közön­ségnek. A kiállítás megnyitója után Go-kart-bemutató kezdődött, s igencsak sok érdeklődőt vonzott az ugyanabban az időben megrendezett BMX- verseny is. Nemcsak a sport, ezúttal az állatok, madarak kedvelői is találtak maguk­faaki lány A nyíregyházi Kossuth téri forgatagban feltűnő egy csinos, kreol bőrű lány. Egy fiatalember ko­kárdacsokrot tűz a puló­verére. Iraki diáklány, Debre­cenben az egyetemen ta­nul, egy éve él hazánk­ban. Nyíregyházára a ba­rátai hozták el. Hogy mit tud a mi ün­nepünkről, arról Tahani El-Janabi a következőt mondta tört magyarság­gal: „Tudom, hogy ez a magyarok legnagyobb ün­nepe, a szabadságharc tiszteletére. Eddig csak a diákok tartották ezt a na­pot, most minden ember, mivel munkaszüneti nap is. Nálunk ilyen ünnep­ség nincs, örülök, hogy részt vehettem az önök szép ünnepségén. Vasvári Pál halálának 140. évfordulójára kiállítás nyílt a tiszavasvári múzeumban. nak szórakozást. A gyermek- könyvtárban ugyanis díszál­lat-kiállítás és vásár várta az érdeklődőket. A menetdalverseny ezúttal sem maradt el, csak az irá­nya módosult. Idén ugyanis a menetelők útja nem akár­milyen célhoz, hanem az újonnan megépített, nemzet­közi sportversenyek lebonyo­lítására alkalmas vadonatúj sportcsarnokhoz vezetett. Ekkorra már nem csak a fiatalok, jó néhány idős em­ber, szép számú felnőtt is összegyűlt, hiszen 2 órakor kezdődött az új létesítmény ünnepélyes átadása. A meg­jelenteket Jánvári Tibor, a városi tanács elnöke üdvö­zölte, majd László András, a megyei tanács elnökhelyette­se mondott ünnepi beszédet. Az ezt követő műsorban a város valamennyi intézmé­nyének diákjai felléptek, majd igazi avatómeccsekben gyönyörködhettek, szurkol­hattak a résztvevők. A várva várt sportcsarnok ünneplését méltóképpen zár­ták a nyírbátoriak, akik hosszú idő óta először igazi diszkómuzsikát hallgathattak. A talpalávalót ezúttal a Na­póleon Boulevard, illetve Vincze Lilla szolgáltatta. Nyírvasváriban, Vasvári Pál szülőfalujában délelőtt fél 9-kor kezdődött az ünne­pi megemlékezés, majd a hagyományoknak megfelelő­en sport, kulturális és sza­badidős programok következ­tek. Az eredmények kihirde­tése után a jelenlévők a Vas­vári Pálról elnevezett műve­lődési központhoz vonultak, ezután elhelyezték koszorúi­kat a márciusi események­ben jelentős szerepet vállaló Vasvári Pál domborművénél. Fehérgyarmat. Szerdán reggel fél 9-től ködös, párás időben, a posta előtt gyüle­keztek az országszéli város és környéke iskolásai, taná­rai. Közlekedési rendőrök biz­tosították a Kossuth-parkba a fiatalok vonulását, ott a MEZŐGÉP, illetve a penyi- gei tsz ifjúgárdistái vigyáz­tak a rendre. Az elnökségbe Öröm Számomra az a legna­gyobb öröm ezen a napon — mondta Szatmári László, a Tiszavasvári Vasvári Pál Múzeum igaz­gatója —, hogy felszaba­dultan, közös megegyezés alapján ünnepelhettük meg ezt a szép napot. Örülök, hogy most és nem egy évvel ezelőtt rendez­tük meg ezt a kiállítást, amely március 15-e tisz­teletére Vasvári Pál halá­lának 140. évfordulójára a megye múzeumainak összefogásával született. A vasváriak részéről min­dig nagy volt az érdeklő­dés Vasvári Pál iránt. Ed­dig nem tudtunk értékes tárgyakat, relikviákat be­mutatni. Ez most sikerült először és az év végéig lá­togathatják az érdeklődők. (Folytatás az 1. oldalról) Kossuth-mentében Már a nyíregyházi Pe­tőfi téri gyülekezők között feltűnt egy Kossuth-mentés fiatal, aki barátai társasá­gában várta az ünnepség kezdetét. Megkérdeztem, hogyan jutott a korabeli hangulatot idéző kabáthoz, s milyen érzéssel vette fel az ünnepen. Lendvai Péter, a nyír­egyházi Kölcsey Gimná­zium másodéves diákja készséggel mesélte el: iga­zában a bátyjának vették a fővárosban, 3 ezer fo­rintért egy régiségkereske­dőtől. — A bátyám kinőtte, én örököltem — mondta a diák, akit sokan megnéz­tek, mert mintha rászab­ták volna, úgy állt rajta a ma már ritkaság számba menő ruha. Jövőre, ha még jó lesz neki, újra ebben ünnepli március 15-ét. A zászlóvivő vizsgázik A zászlóvivőt is megkér­deztük, vajon készült-e az ünnepélyes pillanatra, egyáltalán mi a dolga a zászlóvivőnek, azonkívül, hogy kézbe veszi és viszi a zászlót . . , — Egy kicsit magamra maradtam. Nem próbál­tuk el, hogyan is kell vin­ni a zászlót. Utána a tár­saim közül volt, aki meg­jegyezte, túl komor arccal mentem. El is határoztam, hogy utánanézek: mi is a rendje ennek, ezt senki nem tanította nekünk. A zászlóvivő Nagy Árpád negyedéves biológia-rajz szakos főiskolai hallgató­ra ma vizsgatanítás vár. Talán sokan felismerik majd, hogy március 15-én ő volt a zászlóvivő ... meghívták az egyházak, a nyugdíjas klub, a város üze­meinek, intézményeinek képviselőit. A 48-as forradalmat és szabadságharcot megidéző műsort a városi művelődési központ irodalmi színpada adta. Ebbe épült Magyar Endre MSZMP városi titkár megemlékezése, mintegy fe­lelve a 12 pontra. A szerep­lők nemzetiszínű vállsza­lagokkal, a népitáncosok pi- ros-fehér-zöld ruhákban ver­bunkosokkal színesítették a rendezvényt. Most kötöttek először a kisdobosok és út­törők olyan nyakkendőt, melynek sarkában ott van a nemzetiszínű szalag. A HÓDIKÖT fiataljai a 141 év­vel ezelőtti eseményeket idézve adták át a vándorzász­lót a városi úttörő szervezet­nek, ami kiegészült egy tíz­ezer forintos alapítvánnyal, melyet egyéni adományozók, a Hazafias Népfront városi szervezete, helyi üzemek, in­tézmények adtak össze. Az ünnepség minden rend­zavarás nélkül, a Szózat eléneklésével fejeződött be. A gyülekezőre, s az elvonu­lásra a városi művelődési központ fúvószenekara 48-as dalokat játszott. Először he­lyezett el koszorút Balogh Ti­hamér református esperes a hívők nevében, Széles Lajos tanácselnök a városi tanács nevében, de ott voltak a ko- szorúzók között az úttörő- csapatok, KISZ-bizottságok, üzemek, intézmények is. A felnőtt társadalom még nem találta meg igazán az ese­ményekhez méltó ünneplési formát. A korábban megszo­kott kép; pedagógusok, taná­csi, párt-, KISZ- és Hazafias Népfront-vezetők, s egy-két üzem első számú vezetője je­lentette a felnőtteket. Sokan a kertekben, illetve barká­csolással töltötték a nem várt szabadidőt, hiszen délre még a nap is kisütött. A fiatalok a koszorúzást követően „Haj­tás, pajtás” címmel játékos történelmi és sportvetélke­dőn vettek részt a 3. számú általános iskolában. Délután 3 órakor itt került sor a ko­rábban vásárolt sorsjegyek nyereményeinek sorsolására, ahol versenykerékpárt, rádi­ót, magnót, sportfelszerelése­ket nyertek. A három közép­fokú iskola kollégiumaiban is szerveztek kulturális progra­mot, s részt vehettek a Baj­csy Zsilinszky úti iskolában szervezett videodiscón. Az ünneplőbe öltözött Vá- sárosnamény is méltóképpen emlékezett meg szabadsá­gunk nagy ünnepéről. A „Márciusi ifjak” — az általános iskola hetedikesei — már az előző napon „meg­vívták” forradalmukat: megható .komolysággal és lel­kesedéssel „foglalták le” a Fiatalok a Petőfi téri ünnepségen. «4 (fráciák előtt Jtz ünnepre a nyír egy- ÉÉÍM házi sétálóutcán a ^ 9 három Grácia, a fürdőző nők szobra meg­szabadult a téli védőborí­tástól. A csobogó pereme alkalmi emelvényül szol­gált a Kossuth téri ün­nepség után néhány perc­cel. A FIDESZ tagjai vol­tak, akik az arrajárók fi­gyelmét felhívták, nemze­ti színű zászlókat lobog­tatva. Egy fiatalember azt a 12 pontot olvasta fel, amelyet napjaink aktuá­lis kérdéseire az alterna­tív szervezetek fogalmaz­tak meg. A néhány járó­kelő némelyike helyeselt, mások a fejüket csóvál­ták a hallottakon. Az alkalmi ünnepségen kisebb „rendzavarás" is történt. A csoport egyik hölgytagja komolytalanul, a pontokat felolvasó tár­sának védőesernyőt feszí­tett ki, míg egy kissé illu- minált férfi (akit legutóbb a kisgazda párt alakuló ülésén láttunk), a 12 pont újbóli felolvasását kérte. Ennek elutasításakor kije­lentette, hogy a fiatalok szégyent hoznak a nemze­ti színekre. Eme közjáték után mindenki békésen továbbment útjára. nyomdát — a városi könyv­tár sokszorosítóját — s nyomtatták ki rajta a tizen­két pontot, a beregi múzeum kertjében egy közülük elsza­valta a Nemzeti dalt, majd felkerekedtek Táncsics kisza­badítására ... A város népe 15-én a ze­neiskola fúvószenekarának toborzójára gyülekezett á művelődési központba. A Nemzeti dal és az egykori beregi hősök tetteit is mélta­tó ünnepi beszéd elhangzása után a művelődési központ Liszt Ferenc vegyes karának az általános iskola, a Hú Rá­kóczi Ferenc Gimnáziúnif- és a szakmunkásképző tanaiéi­nak művészien egybe ötvö- -isa gt, (Folytatás a 3. oldalon) tArcok 0 tériül Nagykálíóiak a megemlékezés virágaival és gyertyáival a centenáriumi emlékoszlop előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents