Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-16 / 64. szám
Á függetlenség, a demokrácia és a haladás jegyében ünnepelt az ország és megyénk népe Virágok borítják Kossuth Lajos szobrának talapzatát. Bensőséges megemlékezések az 1848-as forradalom és szabadságharc 141. évfordulójáé Március idusa az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékét, a márciusi fiatalok merészségét idézi fel minden magyar emberben. Az idén március 15. immár piros betűs nemzeti és állami ünnep, munkaszüneti nap, s ez az ünnep a nemzeti összetartozás, az egymásrautaltság és az összefogás jel' képe. Lehetőség arra, hogy mindenki — lelkiismerete szerint, gondolkodás- módjának megfelelően és a törvényes keretek között — a maga módján ünnepeljen. A függetlenségért, a demokráciáért, a haladásért sokféleképpen lehet szólni és tenni — ennek a gondolatnak a jegyében készült az ország — közte megyénk lakossága — az idei, március 15-ei megemlékezésekre. Közös ünnep a nyíregyházi Kossuth téren. (Folytatás a 2. oldalon) Érettségről, megfontoltságról tettek bizonyságot megyénk lakói, amikor az ünnephez méltó komolysággal és felelősségérzettel emlé- ikeztek meg a szabadságharc és forradalom 141. évfordulójáról. Más volt ez az ünneplés, mint eddig, mentes minden protokolltól, zajos csinnadrattától. Már 8 óra után gyülekeztek a megye- székhely lakói a Petőfi téren, ahol 9 órára mintegy 1500—2000 nyíregyházi polgár hallgatta meg Hegedűs Lászlónak, a városi diáktanács tagjának köszöntőjét, aki a nagy évfordulót idézve a ma fiataljainak tennivalódról, elhatározott akaratáról is szólt. A Nemzeti dalt Richter Gábor amatőr vensmondó adta elő, majd az ifjúsági fúvószenekar játéka közben a résztvevők elhelyezték a szobor talapzatán az emlékezés virágait. Az emlékséta résztvevői ezután a Petőfi téren, Széchenyi utcán, Bessenyei téren és a Bethlen Gábor utcán a Kossuth térre vonultaik. A nyíregyházi polgárok nemzeti zászlókat vittek. Feliratok, jelszavak, transzparensek nem voltak a központi, Kossuth téri ünnepségen sem. A Kossuth téri ünnepség fél órával korábban kezdődött a tervezettnél, mert az emlékséta résztvevői kevesebb idő alatt tették meg az utat a Petőfi tértől. Az ünnepség előtt egy idősebb városlakó lépett a közönség elé és elszavalta saját versét az aradi vértanúikról. Ezután került sor — tíz órakor — az ünnepség egyik benn- sőséges mozzanatára. Főiskolás fiatalok egy csoportja hozta a térre a nemzeti zászlót. Néhány perces csönd utón — amíg a tömeg a nemzeti zászlónak kijáró tiszteletét kifejezte — az ifjúsági fúvószenekar kíséretében a résztvevőik elénekelték a Himnuszt. Rövid történelmi műsor idézte az évfordulót, majd dr. Csermely Tibor, a Hazafias Népfront megyed titkárhelyettese mondott emlékező beszédet. Az évfordulóról szólva hangoztatta: — Emlékezni kötelességünk, csak az a kérdés, hogy ünnepünk tiszta, nemes hagyományában megtaláljuk-e a mához szóló üzenetet. Ad-e nekünk erőt napi dolgaink jó végzéséhez, tiszta forradalmi hagyományaink evi- lágbeli ápolásához, sugall-e termékenyítő gondolatokat, buzdít-e nemes, lelkesítő csehallatják most hangjukat, abban a reményben, hogy részeseivé válhatnak egy olyan nemzetépítésnek, ahol megszűnnek a privilégiumok, ahol eltűnik a kontraszelekció, ahol az alkotmányosság és a törvényesség a legfőbb hatalom, ahol a teljesítmény, a munka lesz a legfőbb érték, ahol nem kell rettegni többé a karhatalmi erőktől, ha egy szál virágot óhajt valaki ezeréves államiságunk mártírokban és meghasonlott históriai akarásokba elpusztult messiásainak sírjára, szobrára, emléktáblájára elhelyezni. Mondanivalója végén arra hívott fel, hogy akarjunk cselekedni egy olyan Magyarországért, amelyet március ígért 1848-ban, szabadsággal, testvériséggel, egyenlőséggel. Itt van előttünk ez a kis ország, higgyünk benne Barátaim! Az összegyűltek elénekelték a Szózatot, elvonultak a zászlóvivők, majd a fúvós- zenekar zenéjére a város polgárai elhelyezték az emlékezés virágait a Kossuth szobor talpazatán. Még percekig együttmaradtak az ünneplők, sokan családostól, gyermekestől. Ezzel a délelőtti nyíregyházi ünnepség véget ért. A járókelők között néhányan röplapokat osztottak, a 12 pont mai változatát, melyet a fővárosban a független március 15-i megemlékezések és békés tüntetések szervezői adtak ki. Délután a Móricz Zsigmond Színházban irodalmi-művészeti műsorral, este 7-kor pedig a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központban a Történelmi Emlékbizottság műsorával fejeződött be a március 15-i ünnepségsorozat. Mátészalkán nemzeti színbe öltözött a város március 15-e tiszteletére. A gyenge szellő a trikolort lengette, s több százan — pártállás és felekezetre való tekintet nélkül — kokárdával díszített ünnepi ruhában sétáltak, illetve a tíz órakor kezdődő ünnepségre tartottak. A városi művelődési központ színháztermének aulájában a Himnusz hangjai után — együtt énekelte mindenki — Baranyi Ferenc „Az a merész” című versét Baloghné Béres Györgyi szavalta el. Az 1848 márciusi eseményeiről Sarkadi János középiskolád tanár emlékezett meg, hangsúlyozva az együttün- neplés és az összefogás jelentőségét. A fiatalok zenés-verses összeállítása 1848. március 15-étől egészen a tizenhárom aradi vártanú kivégzéséig idézte a több száz jelenlévő emlékezetébe a dicsőséges napokat. A szavak mellett egy 48-as zászló, honvéd- kard és huszárcsákó tette szinte megfoghatóvá és fel- emelöbbé az immár piros betűs nemzeti ünneppé emelt március 15-ét. Az aradi hősökre a kellékekből kialakított kereszttel és az arra elhelyezett gyertyákkal emlékeztek. Ezt követte az emléktábla avatása, amely azt adja hírül, hogy Mátészalka város népe a művelődési központ előtti teret Március 15-e térre keresztelte. Az emléktáblát Bíró Miklós országgyűlési képviselő leplezte le, s az emlékezés virágait a lakosság képviselői helyezték el. A márciusi eseményekre emlékezve a 6-os számú általános iskola úttörői a Március 15. nevet vették fel, s az iskola falán emléktáblát lepleztek le. Az eseményt történelmi játékkal tették színesebbé. A 141 évvel ezelőtti hat dicsőséges csata emlékére a városban hat helyen őrtüzet gyújtottak. Ezt követően az iskola aulájában a város valamennyi úttörő- csapata részvételével vetélkedőt rendeztek. Nemzeti ünnepünk rendezvénysorozata már 14-én este megkezdődött Kisvárdán, amikor Somogyi Rezső 1848-as honvédfőhadnagy sírjánál gyertyás megemlékezést tartott a város ifjúsága. Borongós, ködös időben nemzeti zászlóval díszített épületek köszöntötték március 15-ét Kisvárdán. Kürtök jelezték a Felszabadulás lakótelepen, a Petőfi-szobornál a nemzeti zászlót hozó lovasok érkezését. Mártha Tibor városi KISZ-titkár köszöntője után Úri Dezső, a HNF városi elnöke mondott ünnepi beszédet a közel kétezer főnyi ünneplő tömeg előtt, ahol a város minden rétege, apraja és nagyja képviseltette magát. Beszédében megemlékezett a 141 évvel ezelőtti eseményekről, Petőfi és megyénk kapcsolatáról, a 141 évvel ezelőtti események hozzánk szóló, mai aktualitásáról, majd így fejezte be „A 141 évvel ezelőtt azért volt nagy ez a nap, mert sokféleséget forrasztott eggyé a nemzet iránti szeretet. Ezzel mutat utat 1848 a ma emberének.” A Petőfi-szobornál a város párt, állami, társadalmi és tömegszervezetek képviselői, valamint az általános és középfokú oktatási intézmények tanulói és a megemlé- kezők sokasága helyezte el a hála virágait a szobor talpazatánál. Az ifjúsági munkában élenjárókat is kitüntették ezen a napon. Ifjúsági érdemérmet Móré Imre, a 111-es sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet igazgatója kapott. KISZ Érdemérmet Kiss Lajosné a 111-es Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára, Miklós József a Vulkán öntödei Vállalat és Tóth Klára a HUNNIACOOP dolgozója kapta meg. Aranykoszorús KISZ-jelvényt tízen, a KISZ KB dicsérő oklevelét szintén 10-en vették át. A művelődési központban a legkisebbeknek video mesedél- előttöt rendeztek. Délután 2 órától kezdődött meg a 12. Ünnepi Klubhetek rendezvénysorozata. Pop március ’89 címmel a művelődési központ Panda színháza adott ünnepi műsort. A műsort követően a város és körzetének amatőr és hivatásos művészeti csoportjai körzeti bemutatója volt. Ezzel egy időben hat csapat részvételével Petőfi a szabadságharcban címmel irodalmi vetélkedőt rendeztek. A változatos, egész napos, színes program este diszkóval zárult. lekedetekre, tiszta emberségre? Helyt tudunk-e állni ma, amikor nagy szükség van a helytállásra, józanul érvelni, amikor nagyon kellenének a meggyőző érvek, kevésbé látványosan cselekedni, amikor nagyon kell a mindennapok hősiessége. — Szeretném őszintén hinni, hogy igen. Mert memento is ez a nap, hogy csak a progresszív erők támogatásával, összefogásával, határozott, bátor fellépéssel lehetünk képesek az európai folyamatokhoz felzárkózni. Így lehet szolgálni a nemzet felemelkedésének ügyét. Mai ünnepünk azért nemcsak egyszerű főhajtás, hanem napjaink számára is erőforrás, tiszta, szellemi és erkölcsi útmutató. Beszédét követően a nyíregyházi 4. sz. általános iskola kórusa Szabó Dénes Lisztdíjas karnagy vezényletével — 1848-as dalokat adott elő nagy sikerrel. Ezután került sor a megyei Történelmi Emlékbizottság képviselőinek beszédére. Hamvas László, a Magyar Demokrata Fórum vezetőségének tagja kiemelte: Kossuth-mentébe öltözött fiatalok a nemzeti lobogóval. — Sokak számára talán ma is idegborzoló szervezetek, egyesületek, mozgalmak ÄRA: 4,30 FORINT XLVI. évfolyam, 64. szám 1989. március 16., csütörtök
