Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-15 / 63. szám

1989. március 15. Kelet-Magyarország 7 Fehérgyarmat díszpolgára Speciális kurzusok a gimnáziumban Tehetség­gondozás B város befogadta, í meghálálta A szikár, ősz hajú férfit van ki nem ismeri Fe­hérgyarmaton? Ember Gyula bár Nagybányán szü­letett. édesanyja ma is ott él a nagy hegyek alatt, ám fia úgy hozzátartozik ma már Gyarmathoz, mint ág a fá­hoz. Egy éve ment nyugdíjba, de csak a főhivatását adta fel. Ma is ugyanannyit talpal városáért, mint tette azt ko­rábban. — Az áttelepülésem után nagyon hamar eldöntöttem, hogy én itt akarok élni. S ha már így gondolkodom, miért ne tegyem meg az em­ber mindent azért, hogy szép, kulturált környezetben éljen. Tűnődésre késztető szavait csendesen, megfontoltan mondja, érezni, számtalan­szor átgondolta ő már mind­ezt. Mint már írtuk, a vélet­len hozta úgy, hogy Gyarma­ton vert gyökeret. Tulajdon­képpen a sportnak köszön­hette őt a város, s a várost ö. Negyvenhatban már jó nevű vízipólósként és futballista­ként jegyezték Nagybányán. Gyarmaton a vízilabdát csak hírből ismerték, annál nép­szerűbb volt a futball. S a helyi csapat rögtön befogad­ta. Játszottak a megyei első osztályban, az NB lU-ban, s Ember Gyula idősödvén se búcsúzott el a csapattól. Hosszú ideig edzősködött. Természetesen választott vá­rosában, amelyre történeté­nek talán legsúlyosabb csa­pását mérte az 1970-es esz­tendő. meg vele. Egyetlen ilyen esetről sem tudnak a város­ban. Gyarmat attól kezdve in­dult meg a gyors fejlődés út­ján. Felépült az új lakótelep, elkészült a buszpályaudvar, korszerű üzletek, több szin­tes háztömbök nőttek ki a földből. Félő volt, Gyarmat is úgy jár, mint jó néhány vele hasonló cipőben járó tele­pülés, ahol a lázas munka során elfeledkeztek az egyik legfontosabbról: a hagyomá­nyok tiszteletben tartásáról. S zerencsére itt mindig voltak, akiknek figyel­mük erre is kiterjedt. Köztük volt Ember Gyula is, akit ha a főutcán sétál, az a jó érzés kísérheti, Gyarmat a nagy-nagy változások ellené­re is megőrizte sajátos báját, ahol az idegen is kellemesen tölthet néhány órát. A hely­béli pedig mindennapjait. Ember Gyula a város érde­kében évtizedek során kifej­tett tevékenysége elismeré­seképpen nemrég kapta meg a „Fehérgyarmat díszpolgá­ra” címet. A Zalka Máté Gimnázium te­hetséggondozói munkáját érté­kelte legutóbbi ülésén többek között a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága mellett működő pedagógiai bizottság. Kovács Istvánná a gimnázium igazgatóhelyettese elmondta: 384 diák tanul jelenleg a gimnázi­umban. Az előző évek végző­sei közül felsőfokú iskolába felvettek száma országos össze­hasonlításban is jó. Ma is több tehetséges gyerek tanul a falak között. Minden évfolyamon működnek speciális csoportok orosz és német nyelvből. Bár a kötelező fakultáció megszűnt, megnövekedett az érdeklődés, különösen a gyakorlati életben hasznosítható számítógép-keze­lő, valamint a gépjárművezetői, szervezői és szállításvezetői kur­zusok iránt. Szinte minden tárgy munká­ját segíti a szakirányú szakkör. Futja a 25 nevelő erejéből arra is. hogy tömegeket mozgósítsa­nak az „Egészséges ifjúságért” akció feladataira, ahol tavaly megosztott megyei elsőként 60 ezer forintot nyertek. A lég­szennyezettséget mérő, s a gép­járműforgalom-számlálási ada­taikat több szerv is hasznosítot­ta. Ezt követően a jártja- és út­építés következik. E felada­tok végzéséhez mintegy 50 ezer forint értékű földet és salakot ad a helyi téglagyár a városnak. Számítanak a tervezetben arra is, hogy az üzemek a gyermekintézmé­nyek játékait gazdagítják, a felszereléseket karbantartják, a rendezvényekhez pedig se­gítséget adnak. Mint eddig is. Ezer forint fejenként Több mint 25 millió forinttal gyarapodott Gyarmat a vá­ros lakóinak, az itt lévő vállalatok, intézmények dolgozói­nak jóvoltából a VII. ötéves terv első három éve alatt. Az elmúlt évben a tervezett 7,5 milliós társadalmi munkával szemben több mint 9,5 millió jött össze, azaz egy-egy ál­lampolgár kishíján ezer forintnak megfelelő társadalmi munkát végzett egyetlen esztendő alatt településünkön. TSItött harcsa muszkinmártással Szakács olimpikonok a Szamosban Igazi ínnyencségeket ígért a gyarmati áfész Szamos ét­termének két legutóbbi ne­ves vendége. Tárgyik Sándor Oszkár-díjas mesterszakács és Lehőcz János aranyérmes mesterszakács még a múlt év októberében a frankfurti sza­kácsolimpián ígéretet tett Szigeti Bertalannak, a Sza­mos étterem vezetőjének egy szatmári fellépésre. Az összeállított menü­sor aztán végképp igazolta a két szakember hírét. A Sza­most zsúfolásig megtöltő bá- lozók tetszését már az elő­étel is megnyerte, pedig még csak ezután következett a ja­va. Töltött harcsa muszkin­mártással, gyöngytyúkesen- cia fürjtojással, töltött szűz- pecsenye tejszínes borsmár­tással. A Szamos szakácsai ezeket, de a Chef-saláta, az Készül a töltött szűzpecse­nye. (Molnár Károly felv.) Elisabeth-puding összeállítá­sát is figyelemmel kísérhet­ték, s ha kellett, be-besegí- tettek a két mesternek. Eme ételek hallatán nem csoda, ha arra gondol az ember ára­ik a csillagos egekig kúsztak. Aztán kiderült, hogy nem is olyan sokba kerül, hiszen a gyarmati vendégek is mind­össze 230 forintért ehették e fejedelmi étkeket. S annyit, hogy még a legnagyobb evők­nek is feszült a pocakja. Ez pedig ismerve néhány hazai étterem szokását, nem is lebecsülendő. Az oldalt összeállította BALOGH GÉZA — Derékig álltak a házak a vízben, hihetetlen érték ment tönkre. De megmozdult az ország, rengeteg segitsé- ket kaptunk mindenünnen. Azokban a nehéz időkben is sokan néztek túl saját por­tájukon, s vállaltak közsze- repet mások érdekében. Köz­tük volt a gyarmati könyv­táros is, aki mint a pénzügyi segélyeket elosztó bizottság tagja, középpontjában állt az érdeklődésnek. El lehet képzelni, milyen kényesen kellett egyensúlyozni ama bizottság tagjainak. Hogy mindenki a rászorulás mérté­kében jusson a segélyhez. Minden esetben pontosan kellett mérlegelni, hiszen ha az egyik többet kap a kelle­ténél, a másikat rövidítik Járdaépítés és útalapozás, játszótér- és patakrendezés, s kétezer elültetett facsemete a város különböző helyein. Majdnem másfél millió fo­rint értékű a temetői busz­forduló és parkoló kialakítá­sa során végzett munka érté­ke, ahol a KÉV szocialista brigádjának tagjai játszották a főszerepet. Sikeres akciók Sikeres volt az „Egy üzem — egy gyermekintézmény", illetve a „Tiszta, virágos Fe­hérgyarmatért” mozgalom. A népfront aktivistái, illetve a diákság parkgondozási tevé­kenysége nyomán több mint 400 ezer forintot takarítha­Megszépül a város egyik legértékesebb épülete, a patika. A költségvetési üzem dolgozói az idegenforgalmi szezon kez­detére végeznek a munkával. AVíV* ; m 1 Kárpátalja négy járásába Útlevél egyszeriben, gyorsabban Régi vágyuk teljesült a szabolcs-szatmáriaknak, március elsejétől minden különösebb megkötöttség nélkül utazhat­nak át a szomszédos Kárpátaljára. De útlevélre persze szük­ség van. Pásztor István alezredesnél, fehérgyarmati rend­őrkapitánynál arról érdeklődtünk egyebek mellett, a kapi­tányság dolgozói hogyan készültek fel a kishatármenti for­galom beindulására? tott meg a város. A sokszínű társadalmi munkába beleil­lik a földutak karbantartása épp úgy, mint a szanált épü­letek bontása a Móricz és Petőfi utca sarkán, vagy a Széchenyi utcában. Elmond­hatjuk tehát, hogy amilyen szorgalmas, ugyanolyan ered­ményes évet zártak a város önkéntesei, még akkor is, hogy az újfajta érdekeltségi rendszer elterjedése a mező- gazdaságban alaposan le­apasztotta a társadalmi mun­kából származó forintok egyik fontos forrását, az al­maszedés nyújtotta lehetősé­geket. KI kap előnyt? Mindezek ellenére már el­döntetett az idei társadalmi munka értékterve, 400 ezer forinttal haladja meg a tava­lyi elvárást, azaz megközelíti a 8 millió forintot. A jöven­dő járdaépítéseknél elsőbbsé­get élveznek azok az utcák, ahol a lakók több társadalmi munkát vállalnak. Többek között a Dózsa-köz, a Bocs­kai utca keleti része és a te­metői utak alapjait tervezik elkészíteni ez évben. Játszó­tér épül a Borsodi utcában, illetve a Benczúr és Vasvári utca sarkán. Kiemelt fel­adatként szerepel a HNF kezdeményezte miniarboré­tum betelepítése. Az 1. sz. általános iskola ebédlőjének bontási anyagából — még ha mosolyra is fakasztja az em­bert, de szükséges — gyep­mesteri telepet kívánnak lét­rehozni. Már szervezik a tár­sadalmi munkát a Zalka Má­té, a Jókai és a Gábor Áron utcákban a csapadékvíz el­vezetésére. Legyen szebb A „Tiszta, virágos Fehér- gyarmatért”-mozgalom adja továbbra is a legnagyobb té­telt a társadalmi munkában. — Gyakorlatilag március elsejére már több száz igényt teljesítettünk igen rövid idő alatt. Az útlevél elkészítésé­nek határideje 30 nap, de mi eddig tizenkét nap alatt átad­tuk az erre jogosult igény­lőknek az öt évig érvényes okmányt, mely Kárpátalja négy járásának területére biztosítja az átlépést. Az 1400 igénylő jelzi, milyen nagy a felbuzdulás. Ezt akkor lehet igazán érzékelni, ha elmon­dom, hogy az elmúlt évben összesen 7 ezer világútlevelet adtunk ki, s ez már csúcs volt, melyben közrejátszottak az útlevélilleték felemelésé­vel, s a forint leértékelésével kapcsolatos rémhírek hatásai is. Most viszont valóban csak a határos területeken élők rokonsága, meg persze a kí­váncsiság motiválta, motivál­ja ezt a nagy érdeklődést. Ügy csoportosítottuk erőin­ket, hogy ne legyen tumultus, fél napos sorállás. — Am még így is sorba kell állni, s ki szereti ezt? — Szerencsére az emberek többsége igen fegyelmezett, megértik, hogy ilyen tömeget nem lehet percek alatt ki­szolgálni. Gondot jelentenek a régi fényképek. Nehezen akarják egyesek megérteni, hogy olyan arcképet kérünk, mely 6 hónapnál nem régeb­bi, illetve olyan képet mutat az állampolgárról, hogy egy­értelműen azonosítható le­gyen a határállomáson. Na­gyobb megértést kérünk a gyerekek kiutaztatásánál is. Mi az emberek érdekében ra­gaszkodunk a két szülő együttes nyilatkozatához, az aláírást előttünk kell megej­teni. Éppen azért, hogy sem­miféle manipuláció ne tör­ténhessen, még rendezetlen házasságok esetében sem. — Mit tapasztaltak a rend­őrök a megnyílt határterületen? — Szerencsére semmiféle szabálytalanságot nem észlel­tünk eddig. A vámszabályok kizárják a szélsőségeket. Ügy tűnik, valóban arra használ­ják a lehetőséget, amire szán­ták: a szétszakított rokonság kapcsolatainak feleleveníté­sére, tartalmasabbá tételére. Az tény, hogy például Fehér- gyarmaton megszaporodtak a Szovjetunióból érkezett sze­mélygépkocsik. így volt ez akkor is, amikor Csengersi- mánál megnyílt a román- magyar határ. A román terü­letről érkezők kisebb-na- gyobb használati tárgyakat, ruhaneműt nálunk is árul­nak, hogy ennek ellenértéké­ből élelmiszert vásároljanak. Nem volt, s nincs velük gond. Amit mégis megemlítenék, az a parkolás, illetve a közterü­leten a forgalom részbeni akadályozása. A felszólítás eddig minden esetben elégsé­ges volt. Nem zaklattuk, nem zaklatjuk az ide érkező kül­földieket, szeretnénk viszont, ha kölcsönös tisztelettel vi­seltetnénk egymás iránt. Nagy segítséget jelentenek a munkásőrök mindennapi munkavégzésünkben. Külö nősen támaszkodunk a tisza- becsi szakaszra, hiszen terü­letünkön itt lépik át a ha­tárt a Kárpátaljára utazók, illetve az onnan érkezők. Azt is szeretnénk elérni, hogy a rászorulók ott a helyszínen találjanak olyan személyeket, akik azonnal és helyes útba­igazítást tudnak adni. — Milyen eszközök álltak, állnak rendelkezésre a hazai utazók felvilágosítására? — A kapitányság dolgozói a várost és körzetét rendsze­resen felkeresik. A Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat előadóiként az útlevelek­kel kapcsolatos témákról szó­lunk. Rendszeres meghívást kaptunk, kapunk az alsó- és középfokú oktatási intézmé­nyekbe. Itt is rendszeresen szólunk a kiutazások szabá­lyairól, az elvárható maga­tartásról. Mi is azt szeret­nénk, ha igazán tartalmas lenne ez a kapcsolat a szom­szédos országokban élők kö­zött. Mérleg a társadalmi munkából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents