Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-15 / 63. szám
Nemzeti lobegit avattak Budapesten Érdeklődők százainak jelenlétében magyar nemzeti lobogót avattak kedden a Budai Várban, a Tóth Árpád sétányon. A Honvédelmi Minisztérium rendezte avatón ünnepélyes külsőségek között, katonai tisztelgéssel vonták fel a csaknem húsz méter magas árbócra a hatszor három méteres piros-fe- hér-zöld trikolórt 1848 öröksége valamennyi magyaré mmmmmmmmmBammmmmmmmmmmmammmmmmm mmmmmmmmmm mmnmmusmmam Rendkívüli ünnepi ülést tartott az Országgyűlés Az 1848-as forradalomra és szabadságharcra emlékezve március 14-én ülést tartott az Országgyűlés, amelyen Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. A nemzet történelmének korszakos jelentőségű eseményére, az 1848—49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve ünnepi ülést tartott szerdán a Magyar Országgyűlés. A törvényhozó testület emlékező-tisztelgő ülésén a képviselők, a kormány elnöke és tagjai, az országos hatáskörű szervek vezetői mellett részt vettek a politikai, a társadalmi élet vezető személyiségei, a diplomáciai képviseletek vezetői, neves közéleti személyiségek és a nemrégiben megalakult szervezetek képviselői. Az elnökségben helyet foglalt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, valamint az Országgyűlés tisztségviselői. A Himnusz hangjait követően a Magyar Országgyűlés nevében Jakab Róbertné alm elnök köszöntötte a résztvevőket. Ezután Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. — 1848 március 15-én, immár 141 évvel ezelőtt a magyarság történetének újabb Már tegnap este elkezdődtek megyénkben a március 15-i ünnepségek. Kisvárdán Somogyi Rezső 48-as honvéd főhadnagy sírjánál gyertyás megemlékezést tartottak a város polgárai. A mai napon megyeszerte ünnepi díszbe öltöztek a városok, községek, tanyabokrok házai. Nemzeti színű szalagok kokárdák kerültek a ruhákra, hogy a megyeszékhelyen 8 óra 30-kor a Petőfi téren gyülekezők a nagy ünnephez méltóan fejezzék ki érzéseiket. Kilenc órakor a Szózat hangjaival veszi kezdetét a nyíregyházi március 15-i ünnepség a Petőfi téren, ahol köszöntő hangzik el, majd vers idézi 1848-at. Ezután a résztvevők elhelyezik a kegyelet virágait a szobor talapzatán. Innen 9 óra 30-kor az emlékséta útvonalán — Petőfi utca, Széchenyi utca, Bessenyei tér, Bethlen Gábor utcán — vonulnak a nyíregyháziak a központi emlékünnepség színhelyére, a Kossuth térre. 10 óra 30 perckor a nemzeti zászló előtt tisztelegnek a résztvevők, majd a Himnusz után vers következik. Ezután hangzanak el az emlékbeszédek, majd a 4. sz. általános iskola kórusa éneked, a Szózattal és a nemzeti zászló kivonulásával folytatódik az ünnepség. Az Ifjúsági Fúvószenekar műsora közben helyezik el a város lakói a kegyelet virágait — minden protokoll és formaság nélkül — a szobor talapzatán. Délután a Móricz Zsigmond Színházban irodalmi-művészeti műsor, díszelő(MTI fotó: Soós Lajos) drámai fordulójához érkezett. Egyenlőtlen harcra kényszerült a szabadságért, a független, önálló Magyarország megteremtéséért, a magát túlélt feudális viszonyok felszámolásáért, a megkésve, adás idézi a nagy évfordulót, este 7 órakor pedig a Történelmi Emlékbizottság emlékező műsora zárja az ünnepséget a megyei és városi művelődési központban. A kereskedelmi bankok vidéki egységei közül az országban a nyírbátori rendelkezik a legnagyobb kisvállalkozói körrel. Az ügyfelek jobb fogadása érdekében a valamikor is pénzintézetnek készült épület földszintjét alakították át, ahol közvetlenül fogadják a vállalkozókat, hiteleznek, betéteket gyűjtenek, valuta adás-vételt bonyolítanak le. Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. nevében Budai Benjámin vezérigazgató kedden délelőtt adta át Oláh János igazgatónak az új egységet. A nyírbátori bankszerv a kisebbek közé tartozik vállalati, szövetkezeti ügyfélkörét tekintve. Két éve történt alakulása óta a szigorított pénz- politika mellett a gazdálkodáshoz szükséges hiteleket sikerült biztosítania. A kisvállalkozók számlavezetését 1987 második felében kezdték de nálunk is napirendre került polgári demokratikus átalakulás győzelemre segítéséért. Népünk emlékezete 141 éve őrzi március idusának emlékét. Múltunknak olyan kora volt e forradalom, amely egyszerre ígérte az akkori Európa fejlettebb részéhez való felzárkózást és függetlenséget. Hősies kísérlet volt a „magyar átok”, a „mi mindenben elkésünk” — sors megfordítására. 1848—49 a ma élő nemzedékek osztatlan öröksége — mutatott rá. Tükörként emelik maguk elé, és abban népünk legszebb, legbecsültebb arcvonásait látják: olthatat- lan szabadságvágyat, „szent akaratot”, lelkes tenni tudást, hősiességet, kitartást, nagylelkűséget és nemzeti összefogást, a jó ügy mellett áldozatvállalást és a bukásban is nemes tartást. 1848 szabadságeszménye meg. A múlt év végére már kétszázon felül volt az ügyfelek száma, akik a biomasszaelőállítástól a birkatartásig, a fuvarozástól a kamionvásárlásig kértek hitelt, amit javarészt az általuk elhelyezett betétekből lehetett fedezni. nem elvont idea, és kivált nem harsogó retorika. Tartalmát a 12 pont foglalta ösz- sze tömören, közérthetően és nagy mozgósító erővel. Hatása azért volt szinte leírhatatlan, azért visszhangzott a népben, mert azt öntötte szavakba, amit a nemzet vágyaiban már megfogalmazott. 1848 öröksége nem kisajátítható, nem felparcellázható, az a mienk, valameny- nyi magyaré. Mindenkié, vallja és vállalja szellemét, ahhoz hűen cselekszik itt és most. Méltatlan lenne március örökségének bármilyen szelektív, célzatos értelmezése, csak az egyik vagy csak a másik vonásának — más jellemzőinek kárára történő kiemelése. Ez torzítaná a nemzeti önismeretet. 1848 üzenete tisztán és világosan cseng: haKedveltté vált a valuta adás-vétel, hét hónap alatt 30 millió forintos forgalmat értek el. Az ügyfélszolgálatot, a könyvelést számítógéppel segítik. Űj üzletágként értékőrzést is vállalnak a bank széfjében. Az új ügyfélfogadó belső képe. (E. E.) Az emlékezés virágai Közösen a nagy ünnepen (Folytatás a 4. oldalon) Ügyfélszolgálat, könyvelés számítógéppel Bankbövítés Nyírbátorban Értékőrzést is vállalnak (Folytatás a 4. oldalon) Egy nemzet sorsa • • nnep van. Hasonlíthatatlan. Tavasz-, if- T júság-, forradalom-, szabadságünnep. Kokárdát tűzünk, emlékezünk. Gondolkodunk. A magyarság szívében legragyogóbb nap évfordulóján, együtt vagy külon-külön, hittel és akarással nézünk szembe a nemzet történelmének legdicsőbb eseményével. 1848 márciusának emléke elhalványíthatat' lan. Mert igaz. Hiába kísérelték meg az elmúlt száznegyven évben elhallgatni, betiltani, kerékbe törni, eltitkolni, az aktuálpolitika jegyében hígítani, csonkítani, kisajátítani, az uralkodó ideológiák patikamérlegén kidekázni, majd később, mikor úgy hozta a sors, szelepként használni, s a Nemzeti Múzeum lépcsőire terelni és rockosított-play beckesített formában, vasalt, keményített rokolyákban és feszes atillákban, mű-népies riszá- lásokkal megidézni a nagyot, a fényeset, az egyetlent. De az engedélyezett lelkesedés és a manipulált magyarkodás hátterében ott nyüszített a szorongás, ellenben az emberekben némán fölszegte fejét a dac. Most azonban, hogy március tizenötödike piros betűs ünnep lett végre, s a Budai Várban tegnap katonai tiszteletadással felvonták a nemzeti szuverenitás eszméjét kifejező nemzeti zászlót, amely ezentúl mindig látható, nemcsak a külsőségekben, de a lelkekben is létrejött a valódi, a bensőséges, a szélsőségektől mentes, a jeles napot önmagáért vállaló, nem áthallásokra szomjazó, de a forradalom tisztaságát, az önfeláldozás magasztos példáját, borzongató szépségét, Kossuth, Széchenyi, Petőfi, Jókai, Vasvári igazát a maga objektív, torzításmentes nagyságában felmutató értékelés esélyével biztató, a higgadt számvetés elemi követelményét megfogalmazó országos ünneplés igénye. S mire nincs ma nagyobb szükség, mint a közös teremtésre? Ahogy megyénk szülötte, a márciusi ifjak egyike, Vasvári Pál írta: „Minden pártkérdésen felül áll a magasztos szó: nemzetegység”. Az a Vasvári Pál, aki Petőfi barátja, Kossuth munkatársa, a pesti egyetem tanára volt, és huszonhárom évesen, 1849-ben a Rákóczi szabadcsapat parancsnokaként halt hősi halált. „Az ifjú kebel — írta 1848. június 4-én — szent oltára az öröktűznek. Ez kiolthatatlan lobog mindenkor. Csoda-e, hogy ezek az ifjak nemzetük gyökeres átalakítását óhajtották, mégpedig rögtön, haladéktalanul... Mi Európa drá" ga pillanatait nem akartuk elszalasztani. A percekben évtizedeket kellett keresztülélni...” Ez a lendület, ez a hit, ez az erő mozgatta a népképviseleti országgyűlésért, a Magyarországnak Erdéllyel történő egyesítéséért, a közteherviselésért, a jobbágyfelszabadításért, az ősiség, a dézsma, a robot eltörléséért, a sajtószabadságért harcba szálló forradalmárokat, akik felismerték koruk ellentmondásainak egyetlen feloldási lehetőségét. Amikor ma rájuk emlékezünk, nemcsak előttük hajtunk fejet, hanem a magyarság névtelen fiainak ezrei előtt tisztelgünk, akik fegyvert fogtak: a szabadságharc elbukott, a forradalom eszméje azonban nem. Ideje lenne igazán birtokba venni mindazt, ami történt, hogy okuljunk belőle, hogy erőt merítsünk. Kossuth nagysága, Petőfi hevülete, Széchenyi ereje példa, amelyben magára ismerhet egy nép. w- a, amikor felhangzik a Nemzeti dal, ami- kor fölcsendülnek a korabeli indulók, s elhelyezzük az emlékművek talapzatán az emlékezés virágait, s az eszme életképességét jelző zászlócskákat, oldódik bennünk némileg a több évtizedes görcs. „Előttünk egy nemzetnek sorsa áll” — vallhatjuk Vörösmartyval. Ám akkor vehetjük csak ajkunkra a márciusi ifjak nevét nyugodt lelkiismerettel, ha, mint ők, fölismerjük saját korunk egyedül lehetséges cselekvési tereit. Határidő; március 20. Várják az adóíveket Az állampolgárok fele még pem küldte el a személyi jövedelemadó-bevallást A Kelet Magyarország folyamatosan figyelemmel kísérte a személyi jövedelemadó-bevallások benyújtásával kapcsolatos feladatokat. Több esetben jelenteik meg lapunkban „Adópremier” címmel olyan cikkék, amelyek az állampolgárok eligazodását segítették a bevallás kitöltésében, benyújtásában. Tájékoztatást adtunk, hogy a nyomtatványok ingyenesen a postán és az adóhivatal ügyfélszolgálati irodáiban szerezhetők be. A személyi jövedelemadóbevallások benyújtása határideje 1989. március 20. Megkérdeztük az APEH (Folytatás a 4. oldalon) XLVI. évfolyam, 55. szAm ÁR A: 4,30 «Í*T " iSinSSaSTTSSST
