Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-14 / 62. szám

1989. március 14. Kelet-Magyarország 7 Csúcstechnológia az oktatásban Tanulnak a holnap szakmunkásai Számítógépvezérlésű okta­tó eszterga- és marógépeket helyeztek üzembe a 110. szá­mú ipari szakközépiskoLa és szakmunkásképző intézet tanműhelyében. A laborató­riumhoz hasonló kabinetben két CNC-eszterga és két marógép kapott helyet. Ége­tően szükség volt már ennek a tehnológiának az oktatásá­ra, hisz a megye üzemei­ben egyre több hasonló ter­melő berendezés üzemel. A szakemberképzést eddig csak tanfolyami rendszerben tud­ták a vállalatok megoldani. világszínvonalú exportter­mékeket előállítani. Az iskola a szerény költ­ségvetéséből csak a vállala­tokkal, a tanáccsal és a szak­minisztériumokkal karöltve lesz képes a magas szintű (képzésre, ami a vállalatok létkérdése. A vállalatokkal való együttműködés kereté­ben lehetőség nyílik arra is, hogy az iskolák elavult be­rendezéseit, gépeit fokozato­san korszerűekre cseréljék ki1. Természetesen továbbra is érvényes az a tény, hogy az oktatás elsősorban állami feladat, így annak fejleszté­séről, korszerűsítéséről az állam gondoskodik a tanácso­kon keresztül. Ám az anyagi erőket nem szabad szétforgá­csolni, centrumokat kell ki­alakítani, ahol valóban a teljesítményképes tudásig le­het eljuttatni a tanulókat. Ez a befektetés megtérül 3—4 év alatt, de ha szétforgácsoljuk az erőket, akkor nagyon so­ká fog megtérülni. Iparunk világszínvonalra tör­ténő felemelkedésének egyik legfőbb letéteményese a szakoktatás. Amennyiben azt nem fejlesztjük világszínvo­nalra, akkor az előbbi is el­marad és soha nem éri azt el. Gáva Béla icnműhelyvezető 110. sz. ipari szakközépiskola 4a nakmunkásképző intézet Oktató és tanuló a korszerű esztergagép előtt. Az oktatásban egyszerre nyoc tanuló vesz részt, és he­tes váltással forgószínpad- szerűen cserélődnek. így minden harmadik évfolya­mos tanuló elsajátíthatja azt az' ismeretanyagot, amely ah­hoz szükséges, hogy a válla­latokhoz kikerülve CNC-ve­zérlésű gépeket tudjanak ke­zelni. A vállalatok, szövetke­zetek felismerték annak szükségességét, hogy egyre több olyan forgácsoló szak­emberre van szükségük, akik a csúcstechnológiában jára­tosak. E felismerés alapján, anyagi lehetőségeikhez ké­pest megpróbálják tanműhe­lyeiket hasonló gépekkel fel­szerelni. A tanács megoldot­ta, hogy az iskolában az ok­tatógépek mellé egy termelő­gép is kerüljön. Ez teljessé teszi a CNC-oktatást. Amit megtanulnak a tanulók az oktatógépeken, azon isme­reteiket mindjárt hasznosít­hatják a termelőgépen. A tanulók a gépek kezelé­se mellett megtanulják a gépre alkalmazható program- nyelvet, a programkészítést, valamint ezen programok betáplálását a gépekbe. A programot lefuttatják, az esetleges hibákat korrigál­ják és a program alapján el­készítik az alkatrészt. Az Oktatás mellett nem elha­nyagolható szempont a ter­melés sem. Ezekkel a kor­szerű, nagy termelékenységű gépekkel az oktatás során pontos szervezéssel, kellő ok­tatói ellenőrzéssel igen je­lentős termelési értéket lehet létrehozni, ami nagymérték- iben javítaná az iskolák szű­kös anyagi helyzetét. Az így előállított nyereségből a to­vábbi fejlesztések, korszerű­sítések részben megoldhatók lennének. Az oktatást, ezen belül a szakoktatást sajnos, a „nem termelő szférába” sorolták, így a fejlesztése is igen las­sú ütemben haladt. Végre tu­domásul kell venni, hogy a ma tanulói a termelőüzemek holnapi szakmunkásai lesz­nek. Tehát nekik kell majd A könyvespolcra ajánljuk: II Videoton Tv-computer ROM-listája Mire fcépes ai agrárágazat (3.) Egy 15. századból szár­mazó áldozati kő feltá­rásán dolgoznak az ant­ropológusok, amelyet a közelmúltban fedeztek fel a Tezcatlipoca szen­tély maradványainál végzett ásatásoknál, Mexikóban. Az áldozati követ díszítő minták Xi- uhtecuhtii tűzistent áb­rázolják. A megyei tervező, közgaz­dasági elemző munkák az el­múlt évtizedekben többféle körzetbeosztást alkalmaztak. Közülük 1974-ben a kedvezőt­len termőhelyi adottságú nagy­üzemek hét tájkörzete, majd a KSH körzetlehatárolása, il­letve átfogóbb munkához az országos agroökológiai beosz­táshoz kapcsolódó két körzet kapott nagyobb nyilvánossá­got. Valamennyi megközelítés hozzávetőlegesen figyelembe vette a természetföldrajzi szem­pontokat, de azzal egyik sem azonosult. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet tervező munkája során szakértők által elfogadott kis­táj határokat képezett, melyek megvonásánál a következők­nek tulajdonított meghatá­rozó fontosságot: A kistájak határai igazodja­nak a közgazdasági határok­hoz. A lehatárolás vegye fi­gyelembe a nagyüzemek léte­ző határait. A kistájak tükröz­zék a települési és közlekedé­si viszonyokat, valamint azok várható fejlesztését. Tükröz­zék a gazdaságilag elmara­dott társégek térbeni elhe­lyezkedését. Lehetőség szerint éghajlati és talajtani szempont­ból az agroökológiai adottsá­gait tekintve megközelítően homogének legyenek. Számuk ne legyen túl sok, de kevés sem, mert mindkettő csökkenti a gyakorlati kezelhetőségü­ket. A fenti szempontok alapján 10 kistájat különítettek el, amelyek alapul szolgáltak a térség komplex fejlesztésének kimunkálásához, és kiindulók a vállalatközi kapcsolatok szervezéséhez, nagyobb ipari, szolgáltatási, mezőgazdasági, közművelődési stb. beruhá­zások területi elhelyezkedésé­hez. A prognózis kimunkálá­sa során alkalmazott módszer is megkívánta a kistáj! lehatá­rolást, hiszen ezeknek műve­lési ágazatai, vetésterülete, az állatállományok nagysága és összetétele a különféle célfügg­vények mellett eltérően alakí­tották a megyei átlagokat. A kistájak olyan területi egységet képeznek, amelyek jól illeszkednek a megyén be­lüli és a megyén kívüli mun­kamegosztási és együttműkö­dési folyamatokba. 1. TISZAVASVARI KISTÁJ Területe határos a Hajdúság­gal és Borsod-Abaúj-Zemplén megyével, így éghajlata átme­netet képez a Nyírség és a szomszédos megyék tájai kö­zött. Talajainak minősége a megyében a legjobb, termőhe­lyi értékszámának az átlaga is kiemelkedik a többlétől. A gyenge termékenységű tala­jok csoportja összességében nem éri el a 10 százalékot. Itt találhatók a megye legjobb búza-, kukorica- és cukorré­patermő területei. A tízezer hektárnyi — 74 százalékában termő — gyepfelület az állat­tenyésztés fejlesztéséhez rej­teget tartalékokat. 2. RÉTKÖZI KISTÁJ Szélsőséges csapadékelosz­tású terület, ahol a vízkárok mellett nem ritkák a viharká­rok és a pásztásan károsító jégverések sem. A megyének ez a második legjobb mező- gazdasági területe, de a talaj és vízviszonyok miatt kisebb a potenciális termőképesség. A meloratív mértékű talaj- javításon kívül a vízrendezés és vízhasznosítás tartós meg­oldása a termőképesség javí­tásának kulcsa. 3. FELSŐ-NYÍRSÉGI (KISVARDAI) KISTÁJ Éghajlatát a szélsőségek jel­lemzik, és itt is gyakoriak — különösen Kisvárda közvetlen közelében — a jégesők és vi­harkárok, amelyek a kistáj értékes növényállományában — burgonya, dohány, kukori­ca stb. — és ültetvényeiben tesznek jelentős pusztítást. Talajéi közepes, illetve gyen­ge termőképességűek, de az itt található rozsdabarna és kovárványos erdőtalajokon az említett kultúrák szépen díszlenek. 4. KÖZÉPSÖ-NYIRSÉGI KISTÁJ Termőhelyi tulajdonságai Felső-Nyírséghez hasonlóak, aszályra való hajlama viszont attól nagyobb. Erdősültsége a kistájak közül a legnagyobb (22 százalék). Az erdőtalajai javításra, defláció elleni vé­delemre szorulnak, míg a kü­lönböző láptalajai, Illetve szi­kes foltjai leginkább gyep­ként hasznosíthatók. 5. ALSÓ-NYÍRSÉGI (NYÍREGYHÁZI) KISTÁJ Homokbuckákkal tarkított, változatos felületű, talajú és éghajlatú terület, ahol Igen nagy számú talajféleség for­dul elő. Főként homoktalaja a gyümölcs, burgonya és do­hány termőterülete, de megte­rem a gabona is rajta. A leg­jobb termőképességűek azon­ban a különböző talajfejlődé- sű csernozjonok, amelyeken a rendszeres mésztrágyázás és a mély lazítás a gazdasá­gosabb hasznosítás titka. 6. nyírbátori kistáj Százhúsz-százötven méter tengerszint feletti magasságá­val 20—30 méterrel magasab­ban fekszik, mint a megye töb­bi kistája. A dombok közöt­ti mélyedéseiben fagyzugok keletkeznek, így fagyveszély­re nagy valószínűséggel kell számítani. Huszonegy termő­helyi értékszámával a leg­rosszabb termőképességű kis­táj, Így a relatíve magas (20 százalék) erdősültsége elle­nére — a feltételekhez viszo­nyítva kevés az erdő. Különö­sen Igaz ez akkor, ha a def­láció kártételével összevetve vizsgáljuk az erdősültséget. 7. mátészalkai kistáj Éghajlati viszonyai a rizs és a késői érésű kukorica ki­vételével minden, megyénkre jellemző növény termesztésé­re alkalmassá teszik. Termő- képességében a középmezőny­ben foglal helyet. A gyengébb minőségű területei erdősítéssel hasznosítható, míg a területé­nek nagyobb részén a mesze- zés, magnéziumtrágyázás és szervesanyag-pótlás jelenthet termésbiztonságos növelést. 8. TISZAHÁT (VASAROSNAMÉNYI) kistáj Termőterülete a Tisza hatá­sainak eredménye. Komplex meliorációval a legnagyobb termésnövelő hatás érhető el. Éghajlatára a Kárpátok közel­sége a meghatározó, ami a hő­mérsékletre és a csapadékel­oszlásra is hatást gyakorol. 9. SZATMÁRI (FEHÉRGYARMATI) KISTÁJ Az ország legszélsőségesebb kistája. Talajainak képződé­sében a Tisza és Szamos sa­vanyú öntésanyagának van meghatározó szerepe. Vízgaz­dálkodás szempontjából a homokkal szemben az itt kép­ződött talajok a másik szélső­séget alkotják. A másik olyan kistály, ahol a meliorációval jelentősen növelhető a termő- képesség, a beavatkozásoknál azonban mérlegelésre van szükség, mert esetenként az erdősítés és a gyepesítés ered­ményre vezetőbb megoldás­nak bizonyulhat. 10. ECSÉDI-LAPI KISTÁJ Változatos talajtípusokkal rendelkezik, amelyek igen differenciált hasznosítási mó­dot kívánnak. A láphasznosí­tás azonban csak a tájvéde­lem és a gazdasági érdekek kompromisszuma alapján old­ható meg. Komplex melioráció általánosan nem kivitelezhető, de a jelenleginél eredménye­sebb mezőgazdálkodás a me­lioráció egyes elemeinek al­kalmazása nélkül sem képzel­hető el. Borsy Istvánná főmunkatárs (megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztály) Az embereket mindig is izgat­ta, milyen lesz a jövő. A XIX. század nagy álmodozói — Jóikai Mór, Jules Verne és sokan má­sok — izgalmas történetekkel áll­tak elő, melyek a jövőben ját­szódnak. Ha ezek a szerzők va­lamilyen csoda folytán feltámad­nának és körülnéznének a XX. zad utolsó negyedének világá­ban, zavartan vonnák össze szemöldöküket. Lépten-nyomon beleütköznének valamibe, amit kételkedve fogadnának. Ezt a valamit a mai emberek számí­tógépnek nevezik. Bizonyára cso­dálkoznának azon, mire képesek ezek az emberalkotta gépek, mi pedig azt furcsállanánk, hogy ez számukra miért olyan elképzel­hetvén. A számítógépek méretüktől, teljesítményüktől és felhasználá­si módjuktól függetlenül azonos elven építkeznek, hasonló rész­egységekből állnak össze. Fel­építésüket vizsgálva megkülön­böztethető az adatbeviteli és eredménykiíró egység, a közpon­ti tár, a vezérlő és aritmetikai egység, valamint a mágneses háttértár. Az adatok, a progra­mok és a gépet vezérlő informá­ciók a központi tárban foglal­nák helyet. A számítástechniká­ban kicsit jártasabbak ROM-ként ismerik a tárnak azt a részét, amit a számítógép csak olvasni tud és tartalma a gép működése során nem változik. Gyártásakor építik be a hardverközegbe, in­nen táplálkozik a berendezés, ez szab határt „értelmiszintjének”. Nemrég jelent meg a TUDORG Informatikai és Szervezési Vál­lalat gondozásában a VIDEOTON TV-Computer ROM-listája el- mű könyv, mely az avatott fel­használók körében hiányt pótol. Ma már több mint 12 000 TV- Computer működik az országban, melynek jelentős része — csak­nem 8000 gép — az oktatási in­tézményekbe került. Ez a számí­tógép a mikroszámítógépek ka­tegóriájába sorolható, több ha­sonmás társával együtt (Com­modore 64, ZX-Spektrum, Enter­prise . . .) A mikroszámítógép elnevezésé­ben a mikro szó azt jelenti, hogy nagyon kiesd. Az viszont már nem egyértelmű, hogy mire' utal a nagyon kicsi jelző. Általában kicsi a gépek helyigénye: akta­táskában vagy hasonló kis he­lyen elférnek. Kedvező a gépek ára is a hagyományos számító­gépekhez viszonyítva. Minden­esetre maga a „mikro” szó sem­mit sem árul el ezeknek a gé­peknek a teljesítményéről, a mű­szaki paramétereiről. Ha ezt a közelmúltban megje­lent szakkönyvet kezébe veszi az olvasó, bizonyára rendelkezésére áll otthon, az iskolában vagy a munkahelyén egy VIDEOTON TV-Computer és a róla szóló nem túl nagyszámú kiadvány. Ezekből elsajátítható a gép BASIC-nyelvű programozása, mely némiképp különbözik más elterjedt géptípusok BASIC nyelvjárásától. Néhány hónapja megjelent az operációs rendszer tömör leírása is. Ez a kiadvány nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ki- használhatók legyenek a számí­tógép nyújtotta lehetőségek. Egy új típusú géppel mindig úgy ismerkedik a felhasználó, hogy megnézi mit tud, kideríti mit, hol és hogyan tárol a szá­mítógép a ROM-ban. Mindenki eljut a kíváncsiságnak arra a fo­kára, amikor már azt is szeretné tudni, amit tud a számítógépe, azt hogyan csinálja, mi van a gép tudását meghatározó ROM- ban, hogyan működik a BASIC fordító és az .operációs rendszer. A könyv tartalmazza a BASIC programnyelv többféle verziójá­val rendelkező számítógépek tel­jes alap ROM-jának assembler nyelvű listáját. Minden fonto­sabb, elkülöníthető rutin, szub­rutin kezdetét, belépési pontját feltüntették a könyv szerzői a listában. Könnyen nyomon kö­vethető a rutinokból építkező programok futása a listában sze­replő megjegyzések alapján. Kü­lön táblázat taglalja a kiemelt ROM-rutinók belépési címeit és rövid leírását. Csonka Zsolt LAPSZEMLE Ä co- computer esete a vámmal Varázsképletet közöl a Com­pute rworld-Számí tás technika február 25-1 száma! A képlet azt mutatja meg. hogy a kü­lönféle műveletek végrehajtási idejétől és a műveletek ope- randusainak hosszától miképp függ az a mérőszám. amely végső soron eldönti, hogy em­bargós-e egy számítógép vagy sem. Ez a szám 1988-ban ma­gasabb lett. ami magyarra le­fordítva azt jelenti, hogy im­már megvásárolhatunk olyan műszaki cikkeket, amelyek ugyan a világ technológiai színvonalához viszonyítva má­sod- vagy harmadrangúak, de állapotainkhoz képest komoly előrelépést jelentenek. Szó sincs arról, hogy ily módon hozzáférhetnénk az igazi csúcs- technológiához, ám azt is tud­nunk kell, hogy ezeknek egy részét talán használatba sem tudnánk venni. A helyzetet jól illusztrálják a telefonhálózat fejlesztésére tett erőfeszítések. Nálunk az Aust­ria Telecommunications GmbH kapott megbízást nyilvános di­gitális távbeszélőrendszer ki­építésére. A hírek szerint ők egy kanadai rendszer olyan európaizált változatára szer­ződtek. amit Ausztriában már nem használtak. Ennek ellené­re várni kellett a COCOM-en- gedélyre. csakúgy, mint annál a 40 millió svéd korona érték­ben megkötött Ericson-üzletnél, amelynek értelmében nemzet­közi távhívásokat könnyítő be­rendezéseket kaptunk. Az éremnek ez az egyik ol­dala. A másik a vámkérdés, amivel egyensúlyban lehet tar­tani a mérleget. Jó-jó. hogy odaát megkönnyítik az expor­tot, de azért még itt van ne­künk a vám. amivel legalább ; ml megfékezhetjük a behoza­talt. Tény ugyan, hogy a ke­reskedelmi vámtarifa egyes té­teleiből bizonyos részt bizo­nyos időszakra a kereskedelmi és a pénzügyminiszter felfüg­geszt, de ez a felfüggesztés mindig csak egy évre szól, s a fejlett technológiát importáló cégeknek úgy kell izgulni a meghosszabbításért, ahogyan az egész ország lesi az ameri­kai szenátust, hogy megsza­vazzák-e még egy évre a leg­nagyobb kedvezmény elvét. A számítástechnikai hetilap nem kommentál, csak számo­kat közöl. Például a robo­tokért az idén csak 11,4. Illetve 12,1 százalék vámot kell befi­zetni, de a vámtarifában fe­nyegetésként ott áll: a vámté­tel 40, illetve 50 százalék. A különbség a vámtételből fel­függesztve. S most lóg fentről, mint Damoklész kardja . . . Még jó, bogy a COCOM-nak van képlete, s így kiszámít­ható! I TUDOMÁNY | TECHNIKA | KÖZGAZDASÁG j Tervezési kistájak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents