Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-11 / 36. szám
Ötletek kislányéinak A mai gazdasági helyzetben szükséges a kislányok ruháit bővíteni, hosszabbítani, alakítani. Kégi kinőtt, kihízott vagy elkopott ruhákhoz egy kevés új anyag hozzáadásával csinos, divatos holmit készíthetünk, amiben a gyermek is örömét leli. 1. Bővítésre alkalmas fazon a két színből kombinált ruha. A vállfodor és az eleje betét a ruha színével harmonizáló más színű anyaggal van bővítve. 2. Ez a fazon is bővítésre való. A ruha elejébe, a hátába és az ujjak hosszabbítására kockás anyagot alkalmazunk. Ha úgy találjuk, hogy a ruha még rövid is, egy szélesebb fodorral toldjuk meg. S. Két régi ruhából egy új ruha készülhet. A rövid egyszínű szoknyát toldjuk meg kockás vagy csíkos anyaggal, amiből fodrokat és mellényt készítünk. A mellény a szoknya anyagával van paszpólozva. 4. Régi kinőtt ruhából készíthető a kívül hordható öves blúz, fehér vállig érő legombolható gallérral. A gallér idegen színnel paszpólozott. de varrhatunk a szélére készen kapható csipkét is. Villányi Zsuzsa Növényeink „üdülése” Nincs mindenkinek olyan jó szomszédja, vagy szives rokona, akire hosszabb távoliét alatt a növények ápolását. gondozását rá lehetne bizni. Néhány nagyobb, drágább, éppen ezért jobban féltett növényt azonban nyugodtan a lakásban hagyhatunk a kiszáradás veszélye nélkül, ha a következő módszert alkalmazzuk. Ehhez jól megfelel egy műanyag kád (kiszuperált babakád kiváló erre a célra), és szükséges még hozzá kavics és tőzeg. amit nem nehéz beszerezni. Egykét nappal az elutazás előtt töltsük meg a kádat 3 cm magasan kaviccsal. Állítsuk bele a cserepes növényeket, és a hézagokat töltsük meg tőzeggel. A cserepek egymástól tenyérnyi távolságra álljanak, és legalább a peremig takarja tőzeg a cserepet. Ezután a tőzeget és a cserepeket egyenletesen áztassuk át vízzel. Így nyugodtak lehetünk, szabadságunk alatt növényeink is „üdülni” fognak. Háziasszonyok figyelmébe Szürkül a fehérnemű Legyen pamut, len, szintetikus vagy kevert alapanyagú a fehér kelme — a gyakorló háziasszonyok közül ugyan ki nem tapasztalta —, minél többször kerül a holmi mosásba, annál gyorsabban elszürkül. A lassú elszürkülésnek mosástechnikai fogyatékosságok az okozói. A kelmébe került szenny tökéletes fellazulását csakis az elegendő ideig tartó áztatással lehet elérni. Bármilyen tökéletes is egy mosógép, kellő ideig tartó áztatás nélkül, csupán a beleadagolt mosószerrel és a mosás mechanikus erejével maradéktalanul nem veszi ki a szennyet. A „régebbi évjáratú” háziasszonyok, akik a mosógépet hírből sem ismerő anyáik, nagyanyáik mellett tanultak meg mosni, tisztában lévén az áztatás jelentőségével, nem mulasztják ezt el ma sem, mégis bosszankodva látják fehérneműik szürkülését. Ezt okozhatja a mosóié nem elég alapos kiöblítése. A ma használatos öblítőszerek nagyban elősegítik a mosószer teljes eltávolítását, ha használójuk betartja a hozzájuk fűzött útbaigazításnak azt a félmondatát, hogy „néhány percig benne hagyjuk ...” A szürkülés elleni óvó rendszabály tehát az alapos áztatás és alapos öblítés. De mi legyen a már elszürkült fe- hérmenűvel? A természetes szálú kelmék kifehérítésének kitűnő szere az olcsó Hypó. A hígítás mértékét az anyag szürkesége szabja meg. - Két fontos mozzanatot kell észben tartania annak, aki Hy- póval fehérít. Az egyik, hogy az oldat mindenütt és egyenletesen ellepje a textíliát. A másik, hogy a Hypónak is idő kell a várt hatás eléréséhez. A kelmét nem elég belemártani, hanem — például az atlétatrikókat — akár egész éjszakán át áztatni kell benne. Egészségügyi oldalról fontos tudnivaló: a hypózás után — amibe csak gondosan kimosva kerüljön a fehérítendő holmi — okvetlenül öblítőszeres vízbe kell tenni, és abban jól kirázni. A hy- pózott ruha kellő öblítés nélkül viszketést, bőrgyulladást okozhat. A szintetikus szálú, szür- külésnek indult holmik- visz- szafehérítését szolgálja az úgynevezett „nejlonfehérítő”. Eredményesen használható, de ugyancsak türelmes alkalmazást, és gondos öblítést igényel. Nyerges Ágnes Dobozos ropogtatnivalók Krémek, töltelékek Már az ókorban is árultak mézeskalácsot. vagyis e tisztes ipar csaknem kétezer éves. A XIII. században a németajkú vidékeken a mézeskalácsosok céhbe tömörültek. és amikor az ország alföldi részeiről is sikerült kiűzni a törököket, nem volt olyan vásár. búcsú, ahová el ne vitték volna ízletes portékájukat a hazai mézeskalácsosok. A készen kapható ropogtatni- majszolnivalók az élelmiszeripar kialakulásának során, a múlt században, a kiegyezés után kezdtek feltünedezni a városi csemegésboltokban. A babapiskóta volt a legkelendőbb a gyárilag előállított sütemények között. Felnőttek számára ízesített desszertként való fel- használására már a 30-as években is születtek háziasszonyi ötletek. A fejlődés persze nem állt meg. A száraz babapiskóta tésztája alkalmasnak bizonyult töltésre kész tortalapok előállítására, és a mézes tészta is gazdagítja a sütést feleslegessé tévő tortalapok sorát. A kellemesen édesített tésztalap előnye, hogy megromlás veszélye nélkül készenlétben tartható. A kész tortalapnál a fel- használáskor a házi torta természetes nedvtartalmát vissza kell pótolni; ettől válik lazává. így alkot a tészta és krém egységes egészet. Ezt leginkább úgy lehet elérni, hogy a száraz tortalapokat főzött, forró krémmel kell megtölteni, hogy a krém gőze is megrekedjen a tésztában, azt átjárja. megnedvesítse. Am nedvesíthetek a lapok különböző ..kénetekkel” is. Ezzel még összetettebb ízeket lehet varázsolni. A vajas krémes töltés minden esetben külön nedvesítést kíván. Ezt a tortalap szivacsosabb oldalán, ecsettel végezzük. A gyümölcsízű vajkrémek alá kifacsart, cukrozott citromos-rumos lével nedvesítsünk ecsettel vagy kenőtollal. A túró-, narancstorta lapjának kenete valamilyen rostos gyümölcslé is lehet. A csokoládé-. kávé-, dió-, karamelltöl- telékhez cukros, rumos, forró tejes kenetet alkalmazzunk. A kenet mennyisége kb. másfél deci legyen. Mennyire nedvesítsünk? Annyira, hogy ujjunk hegye érzékelje a felpuhulást. A főzött krémmel töltés kevesebb bajlódással jár, mint a ke- negetés és a krém kikeverése. Van még egy előnye: zsiradék híján kevésbé hizlaló. Természetesen lehet vajjal vagy margarinnal is dúsítani a krémeket: bevonatként fényesebbek, szebbek lesznek, de a zsiradék a tölteléknek nem okvetlen tartozéka. íme egy főzött karamellkrém, amely a mézes tésztalaphoz éppúgy illik, mint a piskótatésztához. Karamellkrém: A kávéfőzőbe készítsünk be 3 duplányi kávét és vizet. Elkészültét úgy időzítsük, hogy amire az edényben a fél pohárnyi kristálycukor habosán forrni kezd. addigra a kávé kész legyen, hogy ezzel a tüzes cukrot nyakon öntsük, bámulását megállítsuk. Ezzel a kara- mellt felfőzzük, és a lét tegyük hűlni. Keveset levéve belőle, ebbe keverjünk púpozott evőkanál sima lisztet, kavarjuk ki hideg tejjel simára, és töltsük vissza a többi léhez. Adjunk bele 3 tojás- sárgát, két púpozott evőkanál cukrot, 4 deci tejet, egy vaníliás cukrot, és állandó keverés közben addig főzzük, amíg bugyogni nem kezd. és be nem sűrűsödik. Ekkor kész, lehet vele a lapokat tölteni. Ananászkrém: Ezt a tejre érzékenyek is fogyaszthatják. A félkilós ananászkonzervet ledaráljuk. Keveset levéve belőle, hozzákeverünk 3 tojássárgát, púpozott evőkanál cukrot, fél citrom kicsavart levét és lereszelt héját, lapos evőkanál sima lisztet. A keveréket az ananászpéphez tesz- szük. jól összekeverjük, és gőz fölött addig főzzük, ameddig be nem sűrűsödik. bugyogni nem kezd. Ezt a krémet is azonmód forrón kenhetjük a tortalapok közé. A tortát ananászdarabkákkal díszíthetjük. Piskótamorzsa, törött darabok felhasználása: Az apróra törött tortalapdarabkákat érdemes ösz- szegyűjtögetni. Ha tetemesebb mennyiség halmozódik fel. a következő reinek desszertet készíthetjük belőle: A piskóta harmadát terítsük egy mélyebb üvegtál aljára. Terítsünk rá — úgy centi vastagságban — vaníliás porcukorral kikevert tejfölt, arra tegyünk friss vagy mirelit málnát. esetleg kimagozott meggyet, ribizlit, egyszóval valamilyen sa- vanykás gyümölcsöt. Arra megint a tördelt piskóta, arra cukros tejföl kerüljön; ez legyen a tetején. Legalább fél napig érlelődjék a keverék. Tálalás előtt tejszínhabbal díszíthetjük. • • Öreg ember nem vén ember... Amikor az öreg emberekről, öregségről beszélünk, felmerül a kérdés: tulajdonképpen mikor kezdődik az öregkor? Tudjuk, hogy az ókorban az átlagéletkor 20 év volt, és a 30 év körüliek már a vének tanácsába is bekerültek. Napjainkban pedig nem egy 80—90 éves alkotó zsenit ismerünk. Hogy csak néhányat soroljunk fel a nagy alkotók közül: Jókai Mór még 79 éves korában, Bemard Shaw 93 éves korában is alkotott, Filatov 80 éves korában szemműtéteket végzett, s hosszú névsort lehetne kortársaink, a hazai „nagy öregek” sorából is összeállítani. Látható tehát. hogy az évszázadok során jelentősen eltolódott az öregkor fogalma. Nézzünk néhány érdekes adatot az elmúlt évtizedekből. 1957- ben Meranban geriátriai kongresszus volt. s ezen az egyik résztvevő, Greppí olasz profesz- szor a következő beosztást ajánlotta: öregedés előtti korba tartoznak a 48—59 év közöttiek, a korai öregkorba a 60—69 éveseket sorolta, a valódi öregkorhoz a 70—85 éveseket számította, míg az igen öreg kategóriába a 85 év felettieket vette. Alig telt el azonban hat esztendő, és az Egészségügyi Világszervezet új beosztást fogadott el. Eszerint a középkorúak a 45—59 évesek, a korosodók a 60—74 évesek, idősek a 75—89 évesek és öregek a 90 év felettiek. Az eltérés inkább a szemléletbeli változás jele. Lényeges eltérést jelent ugyanis, ha az 50 év körüli embert öregedőnek vagy középkorúnak tartjuk, és az öregség kezdete a 60. vagy a 75. év. Az öregedés kérdésének tanulmányozása igen régi keletű. Már a latin irodalomban is találunk utalást erre. Cicerónak tulajdonítják a mondást: „Senectus ipse morbus”. Eszerint az öregség maga a betegség, illetve az öregség nem más. mint egy megbetegedés. mai nyelven mondva: kórkép. Ez a felfogás évszázadokon át a geriátria kialakulásának a gátja volt, hiszen az öregséget nem az emberi élet egyik szakaszának tekintette, hanem önálló betegségnek vélte. Ezért gyógyítani akarták az öregséget, és különféle „csodálatos” készítményekkel kísérelték meg — persze sikertelenül — a visszafiata- lítást. És ez a szemlélet még századunkban is sok követőre talált, például Steinachra és Vo- ronoffra. akik majomból kioperált mirigyeket ültettek át a megfiatalodni vágyók testébe. A modern szemlélet szerint az öregkori elváltozások nem okai, hanem következményei, kísérő- jelenségei az öregedésnek. Az öregség nem betegség, hanem az élet egyik szakasza, szakszerűbben : az öregedés élettani folyamat. Képünkön: a világ legidősebb asszonya 1988. november 18-án volt 114 éves. Egészséges, éppen tortakrémet nyalogat az ujjáról. Az amerikai hölgy még Grant elnöksége idején született. Az ünnepeltet levélben köszöntötte Reagan, valamint Carter és Ford volt elnökök. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) özvegy vasutasember jeligére: ..ötvenhat éves özvegyemr bér vagyok. Négy éve temettem el a feleségemet, akivel jóban-rosszban együttéltem. Szegénynek gyenge volt a szíve. az vitte el. Nyolc gyermekünk született, három meghalt. üt él. mindnek van már családja. A legkisebb is elmúlt huszonhat éves. hét unokám van. A bátyám, aki szintén özvegyember, tavaly bemutatta nekem a munkatársa szomszédasszonyát, özvegyasz- szony az is. a gyerekei már mind kirepültek, magában él a kertes házban. Megtetszett nekem nagyon az asszony, csinos. szemrevaló. hozzám való. korban is. Vasutas vagyok, nem kerül semmibe nekem az a harminc kilométer, többször meglátogattam. Itt a városban is találkoztunk, mert azt kikötötte. hogy ne lássanak mindig nála. mert hire lesz. Én is amondó vagyok, hogy a dolgokat nem szabad elsietni, ezért nem kértem meg a kezét. de beszéltünk a dologról, úgy láttam, hajlik felém. Aztán hat hete történt velem egy tragédia, úti baleset. Budapestről jöttünk hazafelé, a kocsi felborult, nekem amputálni kellett a bal lábamat, hogy életben maradiak. Soraimat a kórházból írom. csak a bátyám tudja, hogy itt vagyok és a munkahelyem, ahonnan már telefonáltak. A bátyám kérdezte, hogy mondja-e meg az özvegyasszonynak, hogy itt vagyok, de én nem akartam. És ha nem kell neki egy férfi. ha féllábú? Sokszor sírok magamban. hogy ép sose leszek, aki hiányos, az meg nem jó embernek se . . .” Megértem és átérzem a bánatát. A tragikus balesetből maradandó sérüléssel kikerült emberek többségének általában hosszú idő kell a lelni felépüléshez. Üj helyzetüket megszokni egyáltalán nem könnyű, sok dologhoz kell alkalmazkodniuk. s legtöbbször meg kell küzdeniük a szinte törvényszerűen jelentkező fe- Ieslegességi érzéssel is. Ez vi- harszerűen fejlődik ki a sérült emberben, és annál nehezebben múlik el, minél nagyobb benne a kisebbrendűségi gátlás, minél kevesebb az önbizalma. Számtalan ember él elégedetten. kiegyensúlyozottan, sőt boldogan kéz vagy láb nélkül is. Vannak olyanok, akik csak azután leltek igazán önmagukra, hogy elveszítették valamilyen testrészüket. Eddig rejtett értékeket fedeztek fel önmagukban, a világban. Megértem, hogy ön most sötétnek látja az életet, de ennek a sötétségnek idővel el kell oszolnia. Ha kíváncsi a hölgy érzéseire, hozza tudtára, hogy kórházba került, és mit élt át. Ne utasítsa el szégyen- érzetből. ha meg akarja látogatni önt. de gondolkozzon el azon, ha az özvegyasszony még hírt sem ad önmagáról. A fiatal, felületes nők közül valóban sokan hiszik, hogy az ember csak ereje és teljesítő- képessége teljében értékes lény. mert még nem tudnak különbséget tenni a látszat és a valóság között. Am ők általában az igazi szeretetet sem ismerik. mély kapcsolatra ezért a legtöbben alkalmatlanok. Ne higgye, hogy ilyen asszonnyal van dolga, bízzon az életben, amely még sok szép napot tartogat önnek. „Egy 15 éves lány” jeligére üzenjük: A szüleid előítélete talán nem olyan káros, mint gondolod, viszont helytelenül hiszik, hogy az emberi jellemet csak a tanulmányi jegyek alapján kell megítélni. Próbáld megbarátkoztatni őket a gondolattal, hogy szerelmes vagy, és mutasd be nekik a barátodat. KM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1989. február 11.
