Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-11 / 36. szám

1989. február 11. Keiet-Magjraroraság 3 Irány a piac! Azt mondja Takács József, a megyei tanács kereskedel­mi osztályának vezetője, hogy ebben az ellentmondá­sos világban a piacgazdaság felé haladás és a verseny­helyzet szélesítése lett a fő csapás iránya, noha a keres­kedelmi vállalatok és a szö­vetkezetek még jócskán ér­zékelik a korlátokat. Nincs ugyanis kellő árualap, csök­ken vagy értéktelenedik a lakosság jövedelme, így az­tán nincs vásárlóerő. Meg is fogalmazzák ezért elég so­kan: hogyan akarunk piac- gazdálkodást kibontakoztat­ni olyan időben, mikor en­nek anyagi-technikai korlá­tái vannak? Mik ezek a korlátok? Az egyik, hogy a kereskedelem­nek kellene mozgatni a gaz­daságot, a kereskedelemnek kellene megmondani, mit termeljenek, mennyit és hol tudnak értékesíteni. Ám ez most inkább fordítva van, az ipar maga keresi a kiutat. A külgazdasági egyensúly megteremtése miatt a kor­mány a gazdaságos exportra termelést favorizálja, a bel­ső egyensúly javítása érde­kében pedig egy jövedelem- és fogyasztáscsökkentő in­tézkedést hozott 1988-ban. Ez lesz a jellemző ebben az év­ben is. Hogy ebben a hely­zetben mégis mozogni tud­janak a gazdálkodó szerveze­tek, olyan intézkedések szük­ségesek. amelyek elindítják a mozgást. Egyik ilyen intézkedés az import liberalizálása. A kon­vertibilis elszámolású im­portnál a fogyasztási cikkek közül egyes gyermekruhák, háztartási gépek, berendezé­sek. higiéniai papíráruk, ke­rámia burkolólap behozata­lát tették szabaddá. Ami a rubel elszámolású kapcsola­tokat illeti: itt is változott a helyzet, bár a kontingens to­vábbra is meghatározott, ezen belül azonban szabad a gaz­da. Nagyobb1 mértékű beho­zatalra viszont csak egyedi engedély alapján nyílik le­hetőség és feltétel, hogy le­gyen mivel a kereskedelmi vállalatnak, a szövetkezet­nek fizetnie. A másik liberalizálódási pont az áralakítás feltételei­nek változása. A január 9-i áremelések óta minimálisra csökkent á hatósági áras ter­mékek köre. Árhatósági elő­írások nem érvényesek, tehát a piac alakíthatja az ára­kat. Itt kellene érvényesülni a kereslet-kínálat szabályozó szerepének, ami bátrabb ár­kialakításokra ösztönzi a ke­reskedelmet. A megye keres­kedelmében sajnos még min­dig az árkövető magatartás a jellemző. Befolyásolja az idei gaz­dálkodást az anyagi ösztönzé­si rendszer korlátainak ol­dása. Az új bérgazdálkodás­sal megszűnt a korábbi ke­retek közé szorítás, nincs átlagbér- és bértömeggazdál­kodás, sem progresszív adó, sem büntető konzekvencia, ugyanis a bért a vállalkozási nyereségadóval azonos mér­tékű adó terheli. Olyan mér­tékben emelheti a bért a vál­lalkozó, amilyen nyereséget elért. Sokkal nagyobb diffe­renciálódás lehetséges így: tulajdonképpen a jól terme­lő vagy kereskedő gazdasági egység jól megfizetheti a dolgozóját, míg a rosszul gazdálkodó esetleg emelni sem tud. Semmilyen központi mutatóhoz nem kötik most már a vezetők prémiumát, mindenütt a munkáltató ha­tározza meg ennek mértékét. A változás jele a gazdál­kodás adminisztratív kötött­ségeinek feloldása. A bankok gazdálkodási önállósága bő­vült, az új társasági törvény elősegítheti a tőkeáramlást és a szervezeti korszerűsítést. Egy sor jogszabály felülvizs­gálatát intézményesen is el­indította a kormányzat, de sok, a gyakorlatban felesle­gesnek mutatkozó jogszabályt is felülvizsgálnak. Ezeket ne­vezik most divatos szóval de­regulációnak, vagyis egy kis lélegzetvételhez jutnak a gazdálkodó szervezetek, mert kevesebb jogszabály köti ke­züket. Tapasztalható egy nagyfo­kú türelmetlenség a hatóság­gal szemben, ami az ügyin­tézés még mindig meglévő bonyolultsága miatt tulajdon­képpen érthető. Ám mind­addig, amíg jogszabályok ír­ják elő a bürokráciát, addig sajnos elmulasztása törvény- sértést jelent. A mai idők egyik nagy ellentmondása ez, mert kellenek a jogszabá­lyok, a keretek, de feloldá­suk is elodázhatatlan, mert merevítik, görcsöket okoznak a gazdálkodásban. A tulajdonviszonyok racio­nális átrendezése hasonló­képp elodázhatatlan á gaz­dálkodás javításához. Ebben a túlállamosított, túlcentrali­zált gazdálkodási szerkezet­ben a nagyvállalatok sok­szor' csak gazdaságtalanul tudnak feladatokat ellátni, miközben a kis szervezetek mind a vendéglátásban, mind a kereskedelemben bebizo­nyították, hogy életképesek. Vannak olyan központi for­rások, amelyek a gazdasági szerkezet átalakítását, felzár­kóztatását segítenek megol­dani. Ilyen Szabolcs-Szat- márban a településfejlesztési alap, amelyhez hozzájutni, amelyből részesedni helyi gazdasági érdekeket szolgál, mert olyan forrást ad a fej­lődéshez, amit a gazdálkodó szervezet önmaga nem tudna előteremteni. Ugyanakkor kötelezettséggel is jár: hoz­zájárulni a terület felzárkóz­tatásához. Napjainkban versenyfel­tételek alakulnak ki. egyen­lő feltételek között mozog­hat a vállalat, a szövetkezet és a magánszemély, s az élet dönti majd el, ki tud lehe­tőségeivel jobban élni. Segí­tenek ebben úgy is, hogy a kistelepülésen az élelmiszer­kereskedelemmel és a lakos­sági szolgáltatással foglalko­zók kedvezményeket kapnak. Ugyancsak az ellátást segítő szándékkal tarthatják vissza az élelmiszér-kéreskedelém- ből származó nyereség 40 százalékát, és az idegenforga­lom egyes területeinek fej­lesztése is a kedvezménye­zettek körébe került. Mert nem csak területi érdek a termál- és gyógyturizmus fej­lesztése, a közepes kategóriá­jú szállodák építése, hanem az országé is. És ezzel bűn lenne nem élni Szabolcs- Szatmárban. Balogh József Oj háztartási gép a Hajdúsági Ipámúvekből: a szerelőso­ron az első 500 „0” szériás mosogatógépet szerelik. Éjiéi is Intézkedik a diszpécser Jöraek az új kaiiaiok Megszólal a telefon az éj­szakai csöndben. Segítséget kér egy kamionos, az NSZK- ból, gépkocsija lerobbant, nem tud továbbmenni. Az ügyeletes diszpécser felada­ta eldönteni, mi a további teendő... A tizenkét órás szolgálat alatt többször fut­hat be ilyen hívás a Szabolcs- Volán Vállalat diszpécser- szolgálatához, hisz a vállalat gépjárművei járják az euró­pai országokat. A diszpécserek felelősek azért, hogy rendkívüli ese­mények bekövetkezésekor, például tűzeset, baleset, hó­akadály, azonnal megkezdőd­jön a mentés. A kereskedel­mi szakszolgálattal közösen rendszeresen részt vesznek fuvarpiac-kutatásban és ese­tenként fuvarvállalás is tör­Fordulat a paládi sakkjátszmában Huszár lép, patt A parasztok újra felsorakozhatnak Falugyűlés volt Paládon a múlt hónap végén. Mi más körül foroghatott volna leginkább a vita, mint a tsz sorsá­ról, a megélhetésről. Nagyon sajnálom, hogy nem lehettem ott. Huszár Imre, a helyi tsz elnöke, a majd kétméteres te­kintélyt parancsoló küllemű ember mesélte: elszorult a torka, amikor idős emberek negyven évvel ezelőtti esemé­nyeket emlegettek. „Én alapító tag voltam, negyvenkilenc­ben, hatvanban ... most mi lesz? Meddig hercehurcáinak még velünk?” A két Paládon kétszer is „összebarkácsolták” a tsz-t, volt vagy másfél-két évtized, amikor virágzott a gazdaság. Ma azonban? Tavaly, kará­csony előtt írtam meg Bot­csinálta szanálás Paládon cí­mű írásomat, melynek fősze­replői közül hiányzott Hu­szár Imre. A szanálás siker­telenségének történetét azóta más és másként is előadta már ahhoz képest, ahogy én. Javul a vízminőség A megyeszékhely víz­minőségének javításáról tar­tottak megbeszélést február 8-án a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságon. Elhangzott, hogy a Feti-Kövizig Vállalat* 1987-ben tanulmányt készí­tett a városi csatornába ér­kező szennyvízforrások fel­derítéséről. A Szavicsav fel­derítette, hogy a Móricz Zsigmond és a Széchenyi ut­ca közötti szakaszon illegá­lis szennyvízbekötéseket vé­geztek a csapadékvíz-csator­nába, amelyet idén kívánnak megszüntetni. A vízminőség­javításra és a fenntartási munkákra a VIII. számú sza­kaszon az elmúlt két évben 7 millió forintot fordított az igazgatóság. Fontos dátum inon február l0-> I7O7. Péntek. Hetek óta, legalább öt hete elkedvetlenítő statisz­tikai jelentéseket és közvé­leménykutatási eredménye­ket olvasok. Már-már annyira so­kat, hogy fülledt volt a szobámban a levegő, ilyen­kor belebámultam a felle­ges égbe, álltam a nyitott ablakban, amíg bírtam a hivatalos cáfolatok szerint nem, de az igazság szerint szmogos levegőt. Fontos a dátum: 1989. február 10. A rádió ugyanúgy be­szélt, mint tegnap, az újsá­gok ugyanúgy megjelentek, de más volt az egész. Sü­tött a nap! öt hét után ki­sütött, olyankor, amikor már nem is reméltük. És mert szép lassap a kertek alatt ólálkodik a március, ma reggel vidámabban ki­áltott a madár, táncos fe­nekűvé lett a lent játszó kutyám és én elkezdtem hinni, hogy annyi ködösítés után majd csak kiderül a világ. Azt hiszem egy piló­taindulóban van, hogy a felhők felett mindig kék az ég. Lehet, hogy most még nem tudunk társadalmilag a felhők fölé emelkedni, de attól még tisztább lehet a levegő, egészségesebb a lég­zés, az élet. Tegnap reggel kisütött a nap. Lehet, hogy még rá­szorulunk, de a gondola­tainkban azért gazdálkodni kellene már minden nya­lábnyi fénnyel. . Bartha Gábor Akkor úgy fejeztem be a cikket: az új elnököt is rövi­desen megkeresem, megtud­ni, miért vállalta? Mik a ter­vei? Ügy tartják, a becsvágy hozta ide. Egy garast sem látna — Ezt mondják? — kérdez vissza, nem tudja leplezni zavarát. — Nem árt, ha tud­ja: huszonegy évig voltam termelési elnökhelyettes Nábrádon, ahol igen jó dol­gom volt. Ha nem így lett volna, már rég másutt kötöt­tem volna 7ki. A tsz-szövet- ségből, a pártbizottságról ke­restek, mondták nekem: le­gyek itt előretolt csatár. A helyem pedig megvan. Bár­mikor visszamehetek. Beszélgetésünk elején az állattenyésztő vállalat szak­embereivel tárgyalt jószágvá- sárlásról. Közben egy terme­lési rendszer szaktanácsadó- I ja került elő, megbeszélni a ' tavaszi vetéstervet, a gépvá­sárlásokat ... Egyszóval úgy I megy minden, mintha nem I is állna felszámolás előtt a botpaládi Üj Barázda. Pe­dig az a csoda, hogy egyálta- I Ián egyben van még. — Mi is szeretnénk már túllenni az eljáráson, de addig is menni kell a szekér­nek ... — váltunk témát. — Szerencse? Nem szerencse? Örülök is meg nem is, hogy az igazságszolgáltatás ilyen lassan dolgozik. Sokáig vár­ták, melyik cég perel be vég­rehajtás céljából minket. Meglepő módon nagyon hosz- szú ideig kellett várni. Ami­kor ez megtörtént, utána ki­jött égy könyvvizsgáló, a Fővárosi Bíróságtól, az el­küldte szakvéleményét ide és oda. Innen kezdve a krónikás nem vállalja az események­ről való hiteles tudósítást, mert elvesztette a fonalat. Csakhogy közben Paládon arattak, szántottak, vetettek. Talán sejtették: sokáig kell sakkozni még a vereségért is. Ám Huszár Imre egy idő után döntetlenre kezdett ját­szani. — Ennek a tsz-nek a va­gyona könyv szerint 41 mil­lió forint, adóssága három­millió híján ugyanennyi. De aki húsznál többet kiárul be­lőle egy esetleges árverésen, az varázsló. Egy húsmarha 30 ezerrel van nyilvántart­va, 18-nál többet nem nagyon adnának érte. Egy anyajuh 3200, de 1500-at se ér. Az épületek a kutyának se kel­lenének, a meliorált földet pedig nem tudom melyik koldus szomszédunk tudná annyiért megvenni, amennyit beleöltek megjavítás címén. Az összeomlás, tehát senki­nek. nem szolgálná az érde­két. A hitelezőknek legalább harmada egy garast se látna a pénzéből. Krőzusként járkált Marad tehát a hosszú me­netelés. Huszár Imre Krőzus- kén't járkált egy-egy körút során; félmillió az aktatás­kában ... A bikák ára így „nem terhelte” a bank ügy­menetét. És persze nem lehe­tett az adósságszolgálat vé­geláthatatlan hosszúságú rubrikájába áttenni a pénzt. Viszont vehetett belőle mű­trágyát, vetőmagot és fizethe­tett pontosan a tagoknak, amikor eljött a napja. — Ügy hallottam, hogy va­lami lazább szövetkezeti for­mára szeretnék átállítani a tsz-t — mondom el saját is­mereteim summáját. — Nem úgy van ez, — el­lenkezik az elnök. — A fel­számolással minden szétzilá­lódik. Semmi nem azé lesz a jószágból és földből, akinek keze alatt jó helyen lehetne tudni. A kielégítetlen hitele­zők helyzetét is megingat­hatja, ha végképp le kell ír­ni ezt a kintlévőségüket. A szanáló szervezetet egyálta­lán nem a gazdálkodás he­lyes útra való terelésének se­gítése vezeti, hanem szűklá­tókörű számviteli szemlélet. — A sommás ítélet után elő­veszi a Társadalmi Szemle legutóbbi számát, amelyben egy csoport neves szakember hosszú és alapos dolgozata tartalmazza ugyanazt. Akkor hát hogyan mégis? Kínlódva feszeng. Huszár Imre mázsás teste alatt ke­servesen nyög a szék. Mon­daná is, meg nem is. — Ha bejön a tervem, ak­kor szakszövetkezet lesz, de nem jogutódja ennek a mos­taninak. A vagyon marad, a parasztembereknek meglesz a földjük, felsorakozhatnak ismét a határban. De a régi adósság nyűge nélkül, tiszta lappal. Esik Sándor ténik a csoportnál. Biztosí­taniuk kell, hogy minimális legyen az egyirányú fuvaro­zás, ne fussanak üresen a ko­csik. A megye mezőgazdasági árutermeléséből gdódóan jú­liustól októberig többletfu­varozási igény jelentkezik (alma, cukorrépa), s ezért szükségessé válik a társvál­lalatok segítsége is. Ezek koordinálása is a Szabolcs- Volán feladata. A fuvarozá­soknál figyelembe kell ven­ni a fuvaroztatók igényeit, a rendelkezésre álló járműve­ket és ezekhez mindig nap­rakész információval kell rendelkezniük. Munkájuk megkönnyítése érdekében egy IBM kompa­tibilis számítógép telepíté­sén fáradoznak, úgy tűnik si­kerrel. Szilágyi József fő­diszpécser elmondta, hogy a programot a Volán Elektro­nika és a Volán vállalatok központjának dolgozói közö­sen készítették, és ezzel le­hetővé válik a fuvaroztatók, ügyintézők adatainak nyil­vántartása, a fuvaradatok és az ezeknek megfelelő gép­kocsifajták gyors összerende­zése, a beérkező informáci­ók rendszerezése. Jelenleg tizenkét gépjár­mű vesz részt a nemzetközi fuvarozásban, de ez kevés­nek bizonyul. Mióta a nyu­gati országok nyitottak a Szovjetunió felé, megnőtt a tranzitforgalom, így az áru- továbbításba besegítenek a társvállalatok és a Hungaro- camion is. A helyzeten javít­hat a közeljövőben a válla­lathoz érkező nyolc darab Iveco típusú kamion. A tranzitárukon túl fuva­roznak még különböző mező- gazdasági termékeket és gé­peket Ausztriába, NSZK-ba, a skandináv állárriokba, Hol­landiába, Olaszországba és a szocialista országokba is. Fejlesztéseik arra irányul­nak, hogy megbízóik helyett a szállítmányozási teendőket is ellássák. Ez jelenti az áru elkészítése utáni csomagolást, átmeneti raktározást, vám­kezelést, vevőkkel való kap­csolattartást. A gépkocsivezetők külföl­dön a vállalatot képviselik, így kiválasztásuknál nemcsak a szakmai alkalmasság, ha­nem az emberi tulajdonságok is számításba kerülnek. Sze­repük van az adott térségből történő visszfuvar szerzésé­ben. Ennek lehetősége leg­többször az áru lerakása és a különböző szállítmányozá­si irodákon történő bejelent­kezés után dől el. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek 80 százaléká­ban rakottan tértek vissza a gépjárművek. Az út során bizony nem sokat látnak a tájból, az egyes országokból, hiszen kötik őket a szabályok és a késésekért keményen kell fizetni. Szilágyi Zsuzsa Pályaválasztók Ebben a tanévben utolsó adásával jelentkezik február 13-án a televízió Mi legyek? című pályaválasztási tanács­adó sorozata. A hétfői mű­sorban a pályakezdésről, a beilleszkedésről, a munka­helyi korrekcióról lesz szó, és a jelentkezési lapok kitöl­tésével kapcsolatos legfonto­sabb tudnivalókat is össze­foglalják az adásban. A mű­sor 17 órakor kezdődik, és 17,45-ig tart az egyes prog­ramban. Az adás felvételről megy, tehát esetleges kérdé­seikre a műsorban ne remél­jenek választ az érdeklődők. Nyíregyházán a megyei pe­dagógiai intézetben azonban 17 órától 18-ig él a 10-958-as számon hívható telefonvonál, akinek kérdése van, ily mó­don teheti fel.

Next

/
Thumbnails
Contents