Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
1989.február 1. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás Névtelenek Névtelen levelek mindig voltak, és lesznek a jövőben is. A tavalyi pártértekezlet előtt naponta több aláíratlan levelet kaptunk, íróik azért öltötték magukra a névtelenség leplét, mert tehetetlennek érezték magukat a hatalommal szemben. Főként a „helyi uraktól” féltek. Jó jelnek értékeljük, hogy ma már kevesebb az arc nélküli ember: a névtelen levél. Am az emberekben lappang az ősi félelem. A messzi múltba nyúlik visz- sza ennek a gyökere, amikor a szó még mágikus erejű volt. Erő, amelytől megjelentek a szellemek, az istenek, amik hatalmasabbak voltak az embernél. Szavakkal ma is tönkre lehet tenni embereket. Akik névtelenül írnak, úgy vélik, bűnös dolgot cselekednek, ha elmondják a véleményüket egy visszatetszőnek, erkölcstelennek tűnő dologról. Ezeknek a megítélésében is gyakran bátortalanok, nem vállalják a tévedés kockázatát. így a felelősséget és az esetleges büntetést sem. A kínaiak az ember félelmét egy szobrocskában örökítették meg. Azért lett világhírű, mert a mindentől való elfordulás jelképe: három majom ül egymás mellett. Az első a szemét, a második a fülét, a harmadik a száját tapasztja be. Nevük: ne láss, ne hallj és ne beszélj !A névtelen levélírók szeretnének beszélni, de nem adják hozzá a nevüket, mert azt hiszik, hogy így védtelenek. Gyöngébbnek tartják magukat a „hatalmasoknál”. Tanuljuk a demokráciát. Ehhez hozzátartozik az, hogy bizalmunk van léttársainkban. Míg régen a névtelen levelek jóformán személyeskede- sekkel, rágalmakkal voltak tele, s néhányukból csendült csak ki igazi féltés, közösségért érzett fájdalom, a maiak többsége másról tanúskodik. Szégyenről, hogy íróik járatlanok a közéletben, politikában. Zavarodottságról, mert a gyors társadalmi változásokat képtelenek követni. Arról, hogy nyugalom és béke kellene a szívekbe, kiegyensúlyozott jogrendszer, erkölcsi kapaszkodó a közösségeknek. De még mindig névtelenek ezek a levelek. Még akkor is azok, ha a sajtó garantálja a védelmet. Nem szeretem az anonim leveleket. Mégis úgy érzem, nincs jogunk egyértelműen pálcát törni íróik felett. Rossz tapasztalataik voltak, sebeket kaptak, amikor megpróbáltak nyíltak és őszinték lenni. Ezért rejtőztek el. Még a sötétségből szólnak hozzánk. Hogy hol tartunk a demokráciában, mindig lemérhető arról, hányán lépnek ki közülük a napfényre. Tóth M. Ildikó FÉNYSOROMPÓ A KERÜLÖÜTON Nyíregyházán a 3-as autóbusz Rozsrétszőlőből a város felé tartva feleslegesnek tűnő kitérőt tesz a Béke Tsz felé, meghosszabbítva ezzel az utazás idejét. Egyszerűbb volna szerintem, ha a busz Rozsrétsző- lő után rátérne a 4-es útra, mert ezzel kikerülne két vasúti sorompót. Az így lemaradó utasok (tudomásom szerint nincsenek olyan sokan), utazhatnának az arra járó helyközi buszokon, esetleg kisétálhatnának a Debreceni út elejéig. Észszerű, energiatakarékos buszútvonal szerkesztéssel a fénysorompó okozta problémák elkerülhetők lennének. Simon László Nyíregyháza, Törzs u. 40. (A helyi autóbuszvonalak másfél éve változtak meg. Az előkészítő időszakban az utasok véleményt mondtak a 3-as járat útvonaláról, vita is folyt, a lakosság képviselőivel többször egyeztették az elképzeléseket — olvastuk a Szabolcs Volán Vállalat igazgatójának a levelében. — A 3-as a megmaradt régi útvonalon közlekedik, amíg Kisteleki szőlő teljesen kiépül. Addig ugyanis így elégíti ki a legjobban mindkét városrész utazási igényeit. Kisteleki szőlőben sokan laknak, a lényegesen ritkábban és csúcsidőben zsúfoltan közlekedő helyi járatokra nem férnének fel.) gozni. Kérem, vegyék figyelembe a felvetésemet, mert a gyógyszerszoba sokkal gazdaságosabb lenne a patikánál. Belme Fruzsina Nyíregyháza, Május 1. tér 11. RENDEZETLEN ÁLLAPOT Nyíregyházán, a Kossuth u. 2—6. számú tízemeletes házban lakunk. A ház mögött, a SZÜV épületének oldalában van egy nagy tér. Ez nagyon régóta rendezetlen, nemcsak csúnya, de minket akadályoz abban, hogy a garázsainkhoz jussunk. Tavasztól őszig sáros, csúszós, télen megfagynak a sárrögök. Igaz, nem régen a városi tanács hordatott ide homokot, ám úgy hisszük, a végső rendezéshez ez nem elég. Ny. Gy-né Nyíregyháza^ Kossuth u. 4. Vitai János, Pócsik József, Nyíregyháza: A munkanélküli-segélyhez is jár a családi pótlék, ha a jogosult egy hónapban 21 napot munkanélküli-segélyen (töltött. Takács Zoltánná, Kisvár- da: Hogy a jelenlegi lakásuk megvételéhez hitelt vettek fel, nem zárja ki azt, hogy tatarozása kölcsönt kapjanak az OTP-től. Akkor jogos a hitelkérelem visszautasítása, ha lakásuk még nem szorul felújításra, és a két törlesztőrészlet nagysága meghaladja jövedelmük harminc százalékát. Ebben az esetben ugyanis saját létfenntartásukat veszélyeztetnék. Ismeretlen olvasónknak, Petneháza: Kérdésére azért adunk a lapban választ, mert valószínűleg még sokakat érdekel. Az OTP lakásnyeremény-betét- kömyveket most sorsolták. Szerkesztői üzenetek A hivatalos nyereményjegyzék várhatóan február 6-a után jelenik meg. T. Györgyné, Nagykálló: Az árvaellátás az árva ti- zem hatodik életévének a betöltéséig jár. Ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a gyermek nem tanul tovább, akkor csak 16. életévének a betöltéséig kaphatja az árvaellátást. M. József, Fehérgyarmat: Gimnáziumban tanuló, napi négy órát dolgozó gyermekének jár a tanulmányi szabadság. Mivel azonban tanulmányi szerződést nem kötött a munkáltatóval, nem illeti meg erre az időre átlagkereset. A tanulmányi szabadság is csak a napi törvényes munkaidővel arányosan jár. Ez évi tíz napra negyven óra, az érettségire való felkészüléshez öt napra húsz óra. Külön munkaidő-kedvezmény nem illeti meg. BEZÁR A KÖNYVTÁR Örökösföldön működik egy könyvtár. Nagyon hasznos, nagyon örülünk neki. De sajnos, amióta az itt lakó gyerekek jó része a városi 3-as iskolába került (5—6. osztályosok), a délután öt órai zárásig képtelenek eljutni a könyvtárba, mert az iskolabusz 16,50-kor indul. Talán ha egy héten egy nap meghosszabbítanák a nyitvatartási időt, akkor a gyerekek gondtalanul kicserélhetnék a könyveiket, és több időt töl- tenének a szellem templomában. Dr. Kovács Ildikó Nyíregyháza, Törzs utca FURCSA ARISZTOKRATIZMUS Azt írta az újság, hogy D. István az ügyeletes televíziószerelő Nyíregyházán január 28—29-én. A mi televíziónk szombat reggelre felmondta a szolgálatot. Nagyon szerettük volna sürgősen megjavíttatni, mivel a kicsi gyermekünk is nagyon beteg lelt szombat reggelre, és állandóan a tévéműsort követelte. Elmentünk a szerelőhöz, aki kijelentette, hogy lakásra nem hajlandó eljönni, vigyük el hozzá a készüléket. Kocsink nincs, így nagyon nehéz helyzetbe kerültünk. Felkutattunk jóformán minden televíziószerelőt, de tőlük is ezt a választ kaptuk. Mígnem vasárnap délelőtt sikerült egy nagyon lelkiismeretes szakembert találni, aki eljött a lakásunkra és tíz perc(!) alatt megjavította a készüléket. Furcsa egyes szerelők arisztokratizmusa. Hiába könyörögtünk, hogy jöjjenek el a beteg kisgyermek miatt, megfizetjük a fáradtságot, nemleges választ kaptunk. Vagy lehet, hogy nekik épp ez az üzlet? Hódi Istvánné Nyíregyháza, Fazekas János tér. HOZZÁSZÓLÁS A lap január 18-i számában „Csak egy patika” címmel olvastam egy levelet. A választ nem tartom megoldásnak. A gyógyszertár helyett egy gyógyszerszoba is megtenné. Bár véglegesen nem jelentene megoldást, de ideiglenesen sokat segítene az örökösföldi kismamáknak és a nehezen járó időseknek. Én átérzem a helyzetüket, hisz az iskola elvégzése után az egészségügyben fogok dőlÁz illetékes válaszol A MANDARIN AZ IMPORTÁLÓ VÁLLALATÉ „Disznókkal etetjük a mandarint?” címmel tolmácsoltuk H. Jánosné és több olvasónk felháborodását amiatt, hogy- az országba nemrég behozott szovjet manda- rinszállítmámy egy részét romlottsága, penészessége miatt szemétgödörbe kellett borítani. Mindezért vajon ki a felelős? — tette fel a kérdést bővebbi tájékoztatásra várva sok levélírónk. Az Aranyosapáti Üj Élet Termelőszövetkezet elnöke Szászi Pál levelet írt lapunknak, ugyanis az említett mandarinszállítmányt — az importáló vállalattal kötött szerződésük értelmében — a tsz válogatta. A mandarint 1988. december 23-án szállították telephelyükre, s akkor már körülbelül a 25—30 százaléka rohadt, penészes volt. A romlás oka valószínűleg a hosszú szállítási idő volt, amit befolyásolhatott a feladó állomás politikai helyzete. A tárolás és válogatás az importáló vállalat képviselőinek felügyeletével történt. A mandarin tulajdonosaként az importáló vállalatnak természetesen rendelkezési joga is volt a szállítmány sorsa felett. Az étkezésre alkalmatlan, megpenészedett mandarint a tulajdonos képviselőjének és a tanácsi megbízottnak a minősítése után hordták ki a szemétgödrökbe. De január 14-én, az olvasólevélben megjelölt napon szombat, tehát munkaszüneti nap volt a termelőszövetkezetben. így sem Lövőpetri határában, sem más község szemétgödreibe nem szállított selejt mandarint a termelő- szövetkezet gépkocsija. A TÖRMELÉKET ELTAKARÍTJÁK Nyíregyházán a Közúti Gépellátó Vállalat Hengersori telepén épületet bontottak, de a törmelék azóta is a járdán hever, akadályozza a Ha nincs meg az előirt munkaóra B házastárs földié D. Ferenc mátészalkai lakos 1975 óta termelőszövetke- zeti tag. 1987-ben csak ezerötszáz-hatvan munkaórát teljesített, emiatt nem részesült háztáji juttatásban. Véleménye szerint amiatt nem teljesíthette az előírt munka- mennyiséget, mert a termelőszövetkezet nem biztosított neki munkát. Arra kér választ, hogy munkájának arányában jár-e valamilyen juttatás neki, illetve hová fordulhat jogorvoslatért. A termelőszövetkezet minden tagjának joga és kötelessége, hogy részt vegyen a közös munkában. A tsz viszont köteles gondoskodni arról, hogy tagjai a saját adottságuknak, képzettségüknek megfelelő munkát végezzenek (kivéve, ha a tag foglalkoztatási kötelezettsége megszűnt, illetve szünetel). Az újabb szabályozás azt is előírja, hogy a férfiak számára legalább 1500, a nők számára 1000 munkaóra teljesítését kell biztosítani. A termelőszövetkezet kötelessége, hogy annak a tagjának, aki az előre meghatározott munkamennyiséget teljesítette, háztáji gazdálkodás céljára háztáji földet, vagy terményt adjon. A termelőszövetkezet vezetősége a háztáji mértékét az alapszabályban megállapított legkisebb, és a hatezer négyzetméterben meghatározott legnagyobb határ között a tag munkateljesítményével arányosan állapítja meg, de egyéb tényezőket is figyelembe vesz. Mindezekre tekintettel azt tanácsoljuk levélírónknak, hogy jogosultságának megállapítása érdekében forduljon a szövetkezeti döntőbizottsághoz. H. János egy szatmári termelőszövetkezet tagja. Hasonló kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, mivel az előírt munkaóra teljesítésének hiányában megvonták tőle a háztáji juttatást. Levélírónk az akkori 2180 kötelező munkaóra helyett 1987-ben csupán ezernyolcszáz munkaórát dolgozott. Ahogy levelében írta, önhibáján kívül lett az előírtnál kevesebb a munkaórája, ugyanis a termelőszövetkezet nem biztosított neki munkát. Olvasónknak is a szövetkezeti döntőbizottsághoz kell fordulnia, hogy tisztázzák a jogosultsághoz szükséges körülményeket, így érvényesíthesse a jogait. Tudnia kell, hogy a termelőszövetkezet a tagok munkavégzési kötelezettségének a mértékét a munkaidő szabályozásával, illetve egyéb megfelelő módszerek segítségével határozza meg. A háztájira való jogosultság elbírálásának alapja az, hogy a tag teljesítette-e a tsz által előírt munkamennyiséget, valamint a belső szabályzatok ide vonatkozó rendelkezéseit. Egyes szabályzatok a kiadható föld, vagy termény- juttatás mértékét differenciáltan állapítják meg az előző évi munkateljesítés figyelembevételével. Olvasónk gondját tehát a körülmények ismeretében a szövetkezeti döntőbizottság mérlegeli majd. V. Pálné Mátészalkáról írt levelet lapunknak, és azt kérdezi, hogy a háztáji földterületre való jogosultságot milyen szabályok szerint kell megállapítani. Levélírónk és férje mindketten nyugdíjasok. Egy belterületi földingatlan van a tulajdonukban, amit az elhalt szülőktől végrendeletileg örököltek. A háztájira olvasónk férje jogosult, mint nyugdíjas termelőszövetkezeti tag. Sérelmesnek érzik, hogy ennek a teleknek a területét teljes egészében beszámítják a háztájiba. Így olvasónk férjének csak csökkentett mértékben biztosítja a termelő- szövetkezet a háztájit. Ebben az esetben is az illető termelőszövetkezet alapszabályának a rendelkezései döntik el, hogy 1988-tól milyen elvek szerint történik a beszámítás. A korábbi szabályozás szerint a tag személyi tulajdonában lévő földet kellett beszámítani, de a beszámítás nem vonatkozott a házastárs személyi tulajdonában lévő földterületre. Dr. Nyitrai Zoltán gyalogosok közlekedését. Egyébként a Közgép nem jeleskedik a telep előtt lévő havas, jeges járda eltaikarításá- ban sem — írta tavaly december 21-d Fórumunlkban egy nyíregyházi olvasónk. A nyíregyházi Henger-soron a Közúti Gépellátó Vállalat megbízásából a Tanácsi Építőipari Vállalat bontott — közölte a telep vezetője Mazug Ernő. Mivel a kért közterület-foglalási engedélyt a nyíregyházi városi tanács csák állványépítésre adja majd meg (ez a kőművesmunkánkhoz szükséges, nem- soikára építik és tavasz végén lebontják), a törmelék egy részét máris elszállította a TÁÉV. A tökéletes rendbetételig a Hengersori járókelők szíves türelmét kérik. KIT NEVEZÜNK KISTERMELŐNEK? Két héttel ezelőtt tájékoztattuk olvasóinkat a mező- gazdasági kistermelők jövedelemadójáról. Most ezt — a Megyei Adófelügyelőség kérésére — kiegészítjük azzal a jogszabállyal, amely rendelkezik arról, hogy mit nevezünk mezőgazdasági kistermelésnek : Mezőgazdasági kistermelésnek minősül a munkaviszony keretén kívül végzett szántóföldi növénytermesztés; szabadföldi és hajtatott növénytermesztés, gyógynövénytermesztés, (kivéve a virág/kertészetet és a dísznövénytermesztést). Valamint az állattartás; át- lathizlalás; méhészet; halászat; (kivéve a díszállatok és kísérleti állatok tenyésztését); saját termelésű zöldség-, gyümölcs-, szőlő-, tej- feldolgozásból származó termék előállítása és értékesítése, ha a tevékenységhez jogszabály szerint iparjogosítvány, vagy magánkereskedői engedély nem szükséges. A mezőgazdasági kistermelésből elért bevétel — ha az abból származó jövedelem nem esik vállalkozói adó alá —, évi 500 ezer forintot meghaladó részének növény- termesztés esetén harminc százaléka, állattenyésztés és állati termék esetén tíz százaléka tekintendő jövedelemnek. A mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelemnek az a része, amely évi 500 ezer forintot meg nem haladó bevételből származik, adómentes.
