Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-07 / 32. szám

1989. február 7. Kelet-Magyarország 7 Megyei A hagyományoknak megfe­lelően a Megyei Kertbarátok és Kistenyésztők Szövetsége idén, február 23-án (csütör­tökön) rendezi meg a kert­barátklubok (klubtagok) me­gyei borversenyét. A megyei versenyt meg­előzi a kertbarátklubok he­lyi, házi vetélkedője, ahol a klubtagok fehér, vörös és gyümölcsboraikat zsűriztetik. borverseny Minden olyan bor. amely a házi versenyen 18—20 pontot elért, a megyei megmérette­tésre benevezhető. A nevezési lapokat a kert­barátklubok megkapták (megkapják), azokat február 15-ig kell beküldeni. A boro­kat literes üvegben, felcím­kézve. a verseny színhelyén egy kijelölt bizottság veszi át, február 23-án 14 órától. A borátvétel és egyben a ver­seny helye a Fegyveres Erők Klubja, Nyíregyháza. Szín­ház u. 2.. földszinti ebédlő­terem. Nem halt ki a mangalica Volt idő. amikor az ország sertésállományának nagy részét a mangalicafajták alkották. A göndör szőrű, gömbölyded ala­kú sertéseknek három változata volt ismert, a szőke, a vörös és a fekete szőrű mangalica. Zsír­11 hóvirág nem vadvirág Hajtatás a fólia alatt Általában kísérletező ked­vű kertbarátok foglalkoznak a hóvirág haj tatásával. De ha belegondolunk, hogy vi­szonylag egyszerű eszközök­kel, kis befektetéssel, de an­nál több gondossággal, mi is helyet szoríthatunk a fólia­sátor alatt ennek a kedves kis dísznövénynek, úgy ér­demes a hagymás évelővel foglalkozni. Mivel a hóvirág Közép- és Dél-Európában, valamint Elő- Ázsiában honos, így igé­nyeinek kielégítésénél és a hajtatás kedvező feltételei­nek kialakításánál is ebből a tényből célszerű kiindul­nunk. A szeptemberben fel­szedett, 5 cm sor- és 2 cm tőtávolságra ültetett hagy­mákat 12 cm mélységű lá­dákban lehet teleltetni. Amennyiben a növényanya­got szakszerűen beöntöztük, úgy a hagymák jó begyöke- resedésére számíthatunk. A teleítetés során az sem okoz különösebb gondot, ha a lég­hőmérséklet az idők folya­mán néhány fokkal a fagy­pont alá csökken. A fentiek­ből tehát egyértelműen kö­vetkezik, hogy a januári, februári hajtatáshoz — a fó­liasátor alatt — már plusz 5 Celsius-fok is elegendő. A léghőmérsékletet gon­dosan mérjük és ellenőriz­Díszdobozos borsócsalád Bővül a választék vetőmagvakból A fóliasátrakban Itt a haj­tatás ideje. A kistermelők egyre többször keresik fel megyénk vetőmagboltjait. Kiss László, a Vetőmagter­meltető és Értékesítő Válla­lat igazgatója szerint az idén nem lesz gond a vetőmag­ellátásban, mert a Vállalat tranzitraktárában van a me­gye szükséglete. Jelenleg a kiszerelésnél tar­tanak és folyamatosan terítik az árut a megyében. Először a hajtatási. maid február vé­gére a szántóföldi korai ve­tést igénylő magvak kerülnek ki a megye háromszáz, jó­részt Afész — szak- és min­taboltjába. Paradicsomból, uborkából és paprikából je­lentősen bővült a választék és megjelent a boltokban a díszdobozos borsócsalád. Ez utóbbinak az az előnye, bogy többféle borsómag található a dobozban, amely egyidejű vetés mellett tizennyolc na­pos érési különbséggel ad végig termést a borsószezon­ban. zük, mert ha a hőmérséklet felszökik, úgy a virágok ki­csik maradnak s a virágtar­tó szárak meggyengülnek, felnyurgulnak. Amennyiben a hagymákat előzőleg hely­be ültettük, s a fóliavázat ügyesen felépítettük, február hónapban akkor ajánlatos a fóliapalástot felhúzni, ha a talajra már rá tudunk men­ni. Ha energiaforrásként csupán a nap melegét hasz­náljuk fel, úgy igen olcsón juthatunk a szép virág­anyaghoz. A növénykék ál­talában 10—14 cm magasra nőnek, s keskeny, hosszúkás leveleik is díszítő értékkel rendelkezhetnek. Kecses, bó- koló virágaikkal nemcsak közvetlen hozzátartozóinkat örvendeztethetjük meg, ha­nem borostyánlevelekkel dí­szítve, tízesével majd húsza­sával könnyen tudjuk érté­kesíteni őket. Sz. Cs. sertések voltak és ez az önellátó falusi gazdálkodásnak (a zsír és szalonna miatt) nagyon megfe­lelt. Ma a sertéshizlalásban a hús az elsőrendű, ezért is a mangalicatartást fokozatosan fel­váltották a hússertések olyany- nyira, hogy mangalicából néhány példány csak mutatóban ma­radt. Szakemberek véleménye, hogy a mangalica húsa ízlete- sebb. értékesebb, mint más faj­táké, ezért is hasznos lenne a tenyésztést (tartást) újra kezde­ni. A fajtafenntartással megyei termelőszövetkezet is foglalkozik, de az MTI felvétele Pusztaegre- sen, a Hunyadi Tsz-ben készült. Ott pedig csak a szőke mangali­cák tenyésztésével foglalkoztak, de 1989-től a vörös szőrű manga­licákat is tenyésztik. A puszta- egresiek törzstenyészete a fajta- fenntartási versenyben tavaly országos első helyezést ért el. A körtefák koronaalakítása Iliit* metszés termörefordulás utáa Kevés olyan gyümölcster­mő növényünk van, mint a körte, melynél az érési idő­pont, a fák növekedési eré- lye, s az alanyok, eleve meg­határozzák a fák ültetési rendszerét és koronat'ormá- ját. Tekintettel arra, hogy a nyári és az őszi érésű körte- fajták középerős és erős nö- vekedésűek, éppen ezért nagy vagy középnagy koronát ne­velnek. Így kiváló lehetőség kínálkozik arra, hogy a nö­vényeket: sövénynek, szabad orsónak, vagy kombinált ko­ronának neveljük. A téli faj­ták gyenge vagy középerős növésűek, tehát birs alanyra oltva: karcsú orsóként vagy sövényként nevelhetők. Szé­pen díszlik és tenyészik, vad­alanyon például a Vilmos llj adók Csehszlovákiában Jelentős pénzügyi változá­sok léptek életbe januártól a csehszlovák mezőgazdaság­Diétás lisztpótló Az Egyesült Államokban né­hány kutató emészthetőbbé, jobban hasznosíthatóbbá akarta változtatni a kérődzők takar­mányát. s erre irányuló munká­juk során végül is olyan liszt­pótlót fedeztek fel. amely nem hizlal. A tehenek és más kérődzők összetett gyomrukban jól hasz­nosítják a növények cellulóz­tartalmát: ez a fő táplálóanya- guk. Csakhogy a szalmának 40— 50 százalékát lignin (faanyag) teszi ki, s mert az az állat szá­mára megemészthetetlen, mint táplálék, kárba vész. Ezt a lig­nint akarták a kutatók híg hid- rogén-peroxiddal a cellulóz mel­lől eltávolítani, hogy a takar­mányból több hasznosulhasson. Ilyenformán búzaszalmából, il­letőleg cukorrépaszeletből olyan porózus cellulózt kaptak, amely­ről kiderült, hogy kitűnő liszt­pótló. Ezt a kutatók cellulózpe- helynek nevezték el. Amikor e készítményt 40 százalékos arány­ban hozzákeverték a valódi liszthez, majd a keverékből cso­koládés süteményt sütöttek, ezt 15 gyakorlott kóstolómester kö­zül egyetlen egy sem tudta megkülönböztetni a pusztán liszt­ből sütött készítménytől. Az új adaléknak az a haszna is meg­van. bogy a nedvességet jól megköti. A liszthez kevert cellulózpe- helynek nincs táplálkozási ener­giatartalma. ellenben rosttöme­gével segíti az emésztést, ezért kiváló — a fogyni vágyók szá­mára jótékony, diétás rost­anyag. ban. A nyereségadó mértéké az eddigi 15 százalékról 50 százalékra nőtt és bevezet­ték a béralapok 50 százalé­kos adóját is. Mindkét in­tézkedés jelentős többletki­adást ró a mezőgazdasági vállalatokra, ám egyben a biztosítéka lehet, hogy az efféle gazdasági „nyomás” kikényszeríti a takarékosabb munkaerő-gazdálkodást, a legkorszerűbb technikák és technológiák alkalmazását. körte, a Clapp kedveltje és a Bőse kobak. A Serres Oli­vér, a Hardy vaj körte vagy a Hardenpont téli vajkörte viszont birs alanyon érzi jól magát. Hasznos tanácsként érdemes megfogadni, hogy a vadalanyú, nyári és őszi éré­sű fajtákból a fákat 8X5 mé­teres tenyészterületen kombi­nált koronára érdemes ne­velni. A gyakorlati tapasztalatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a házikertekben a kom­binált korona igen könnyen kinevelhető, hiszen a met­szés szinte csak a sudár és az oldalvezérvesszők vissza- metszésére korlátozódik. A konkurens iker- és mellék­vesszők, lekötözéssel, tehát visszametszés nélkül nevel­hetők. Aprólékos munkát je­lent viszont az oldalvesszők ritkítása, melyek visszamet­szés nélkül fejlődnek a leg­kedvezőbben. Amikor a fa eléri a második ágemelet ki­fejlődéséhez szükséges nagy­ságot, úgy a második ágeme­let felét, a sudarat feltétle­nül el kell távolítani! A fa növekedési erélyének megfelelően — termőrefor- dulástól kezdve — a termő­részeket rendszeresen ifjíta- nunk kell! A 7X4 méteres tenyészterületen nevelt ter­mőkaros orsófák sugárvesz- szőjének a felét — tavasszal — metszhetjük le. A vezér­vesszőből előtörő hajtásokat viszont — az első évben — július—augusztus hónapban célszerű lekötözni. Dr. Széles Csaba Ki védi meg q kisgazdát? Árutermelés, ér és áruellátás, szolgáltatás A Falurádió január 30-i adásidejét egyetlen témá­nak, a kisárutermelők (kertészkedők, állattenyésztők) érdekvédelmének szentelte. Kapcsolódott a műsor ah­hoz az országos tanácskozáshoz, ahol szintén az emlí­tett érdekvédelmi szervezet (vagy szervezetek) kiala­kítását szorgalmazták. Az elhangzott beszélgetésből ki­tűnt: a kisárutermelés támogatásához, felkarolásához nem elég csak a kormányzati álláspont, miszerint a kisárutermelésre az országnak szüksége van. Annak ellenére, hogy a háztáji és kisárutermelés egy részét (nagy részét) a nagyüzem koordinálja, hogy a kertészkedők egy bizonyos körét, a Hazafias Népfront keretében a kertbarátmozgalom egyesíti, az érdekvéde­lem megoldatlan. A kisárutermelő még ha szakcsoport­hoz tartozik is, termelői szándékával, árujával beszer­zési és értékesítési gondjával úgy érzi, egyedül van. Ez az érzés igaz és jogos. A kisárutermelő az elmúlt néhány évben számtalan­szor találta szembe magát olyan helyzettel, amely számá­ra bevételkiesést, kárt, megoldhatatlan problémát oko­zott. Hogy példákat is említsünk, volt már paprika, pa­radicsom, káposzta, málna, alma, nyúl, sertés, hízott marha és egyéb értékesítési gond, átvételi korlátozás, leértékelés és minden más, amiről a kisárutermelők, — más fórum nem lévén — csak egymás között beszéltek. Ismétlődő a kisárutermelésben olyan hátrányok el­szenvedése, mint a kisgépesítés, a vegyszerellátás, gé­pek, eszközök alkatrészellátásának a megoldatlansága. Tarthatatlan állapot, hangzott el az említett rádiómű­sorban, hogy a kistermelő húsz-harmincezer forintért megvásárol egy munkaeszközt, de a kereskedelem, amely a gépet eladja, pótalkatrészt már nem biztosít. Egy kerti traktor, egy rotációs kapa, egy permetező berendezés, nem játékszer, mint a karácsonyi ajándék­ba kapott lendkerekes kisautó. Ha egy játékszer elrom­lik, könnyű szívvel ki lehet dobni, de a sok ezer forin­tos gépeket a termelő több éves használatra veszi. Van még az ár és az árképzés kérdése. Ebben a té­makörben aztán végképpen tehetetlen a termelő. Egy­oldalú, de több irányú diktálásnak van alárendelve. Diktált (rögzített) árakon vehet vetőmagot, eszközöket, minden rendű és rangú anyagot, nem alkudhat. Dik­tált (a monopolhelyzetben lévő felhasználó, felvásárló­szerv által kialakított) áron, árakon értékesítheti áru­ját. Nem egyezkedhet, nem hivatkozhat költségekre, munkára, örülhet (és örül is), hogy egyáltalán szóba állnak vele. Itt Magyarországon, nem divatból, de kényszerből, jövedelemkiegészítésként vagy megélhetésként több mint 4 millió ember foglalkozik kisárutermeléssel. Tör­vényeink szerint immár lehet érdekvédelmi szervezete, de még nincs. A megyéket tekintve Szabolcs-Szatmár a kisárutermelésben (kertészetben és állattenyésztésben egyaránt) élen jár. Sehol annyi gyümölcsöt, húst, mint itt, nem állítanak elő a kisgazdák, a kicsiben gazdálko­dók. Népes a zöldségtermelők tábora is. Mindez indo­kolná, hogy a kistermelők érdekvédelmére, másokat is megelőzve, mielőbb megalakulna, vagy kialakulna az érdekvédelem legmegfelelőbb szervezete. Nem egyről, hanem több szervezetről van szó, hiszen a kisárutermelés, mint gyűjtőfogalom, sokrétű tevé­kenységet egyesít. Vannak növénytermesztő, gyógynö­vénytermesztő, kertészkedő, állattenyésztő kisáruterme­lők eltérő érdekeltséggel. Vannak szakcsoportok, kis­szövetkezetek, földbérlők, de vannak magángazdálko­dók is. Ügy lenne jó és helyes, ha a különböző terü­leteken dolgozók érdekeit összehangoltan olyan szer­vezet képviselné, amely az érdekazonosságot kisáruter­melők sokaságánál egyeztetni tudja. Mindenesetre az első és legfontosabb lépés az lenne, hogy létrejöjjenek ezek a szervezetek és a kisárutermelés, a kisáruterme­lők érdekében megkezdjék munkájukat. Seres Ernő Előadás sorozat a kertgazdálkodásról Zöldség, bor, gyümölcs ötnapos előadássorozat kezdő­dött február 6-án a Téglási Bekk Pál Kertbarát Kör szervezésé­ben. a téglási tanácsházán. Az első napon a gyümölcstermesztés gyakorlati feladatairól, a leg­fontosabb almatermésűekről. A központifűtés-szerelő kisiparos szakmájának gya­korlása közben, szabad idejé­ben virágkertész. Első hal­lásra ez kissé meghökkentő, de igaz. Banu Péter fehér- gyarmati kisiparos hulladék- és leértékelt anyagokból üvegházat épített, a fűtést rákapcsolta a lakóháza me­legét adó széntüzelésű kazán­ra és hozzálátott a közked­velt virág, a gerbera ter­mesztéséhez. A kertészkedést könyvből tanulta (tanulja), az alap­anyagot az óbudai tsz-től vá­sárolja és kísérletezik az ideális táptalajkeverékkel. Táptalajnak. az iparos sze­rint, nagyon jó a tiszavasvári Alkaloidában keletkező mel­léktermék, a mákszecska. A gondos és szakszerűen vég­zett munkát a gerbera szép és bőséges virágterméssel hálálja meg. A Banu család­nak és a vevőknek télen is van friss virág. Felvételün­kön Banu Péter és fia az üvegházban, a virágok kö­zött. (MK) csonthéjasokról. bogyósokról dr. Gonda István, az újfehértói kísérleti intézet tudományos munkatársa tartott előadást Február 7-én a szőlőtermesztés a téma. erről dr. Géczi László, a DATE kertészeti tanszék adjunk­tusa tart előadást. Sokakat érdekel a zöldségter­mesztés legújabb és mai tech­nológiája fólia alatt és szabad­földben. kiegészítve fajtaismer­tetővel. a kórokozók és kártevők elleni védekezéssel. Ezt az elő­adást február 8-án dr. Mikó Dá­niel, a DÁG tudományos munka­társa tartja. Február 9-én az alapvető borászati ismeretekről lesz szó, előadó Pető József, a DAG kertészmérnöke. Zárónap) előadás február 10-én a növény- védelemmel kapcsolatos. Dr. Bartha József, az új fehértói kí­sérleti intézet tudományos mun­katársa a gyümölcs-, a szőlő- és a zöldségtermesztés növényvé­delmi feladatait ismerteti. Téglás nem szabolcs-szatmári település, de itt van a szóm-1 szédban, rövid úton el lehet ér­ni. részben ezért, másrészt azért közöljük a téglási kertbarátkor programját, mert az előadások egy részét szabolcsi szakembe­rek tartják. Egyébként a maga területén valamennyi előadó közismert szaktekintély, és mert az előadásokat konzultáció kö­veti. az érdeklődő kertészkedők sok hasznos és új ismeretekkel gazdagodhatnak. Az előadásokat mindennap délután 18 órától tartják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents