Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-06 / 31. szám
Kilopták a cementet, összedőltek a kázak A tavaly decemberi, csaknem 25 ezer emberéletet követelő örményországi földrengés tanulságainak az elemzésekor a halottak nagy számáért nemcsak a természetet kell okolni — írja a Pravda. A magas házak Lenin- akánban, Szpitakban szinte kivétel nélkül összeomlottak, míg a régi építésű ötszintes épületek közül sokban alig esett komoly kár. A katasztrófa felvet bűnügyi kérdéseket is. Az a cement, amelyet eredeti rendeltetése szerint a magas házak építéséhez kellett volna felhasználni a nagyobb statikai terhelés elviselését biztosítandó, kiskereskedelmi forgalomban nem kapható. Elemző statisztikai vagy más módszerekkel könnyen megállapítható, hogy a hiányzó cementmennyiséget magánházak építéséhez használták fel. Az ősmagyar galamb XLVI. évfolyam, 31. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. február 6., hétfő A fele borsodi és szabolcsi Négyezer fiatal állás nélkül Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal összesítése szerint a tavaly végzett 130 ezer fiatal közül az év végéig mintegy 4000—4200-an nem találtak maguknak munkahelyet. Nagyobbrészt azok maradtak állás nélkül, akik semmiféle szakképesítéssel nem rendelkeznek, de voltak olyanok is, akik a lehetőségeket meghaladó elvárásaik Egyszemélyes bankképviselet Aki keres, talán talál Egyelőre még csak képviselet, de ha bizonyítja lét- jogosultságát, akkor tagja lehet az Agrobank országos fiókhálózatának — így nyilatkozott a kezdésről Szénáról Jenő, aki vezető és beosztott is egyszemélyben. Bizony nem lesz könnyű dolga a megyében, hiszen nem tolonganak a tőkével rendelkezők, hogy szeretnék elhelyezni pénzüket a banknál. A mostani tevékenysége a partnerek felkutatása, az igények felmérése, az ismerkedés. Az intézet nevéből is látható, hogy főleg mezőgazdasági körökben mozognak. Itt azonban a pénzhiány vagy a -többlet lökésszerűen jelentkezik és ennek ellensúlyozására más területek felé is kacsintgatnak. Elsődleges feladat lenne a gazdasági előnyök biztosítása és ma még csak elképzelés az egyes cégek közötti érdekkapcsolatok kiépítése, belépés egy-egy vállalkozásba. A nyugati partner is szívesebben társul, ha egy pénzintézet áll a kezdeményezés mögött. Az induláshoz azonban pénz kell, hiszen hitelt is csak akkor tudnak majd nyújtani, ha nem üres a zsebük. Az Agrobank Rt. jogelődje 1984-ben kezdte meg működését, és három éven belül kialakította fiókhálózatát. Részvénytársasági jellegéből adódóan 1987-ben 12,7 százalékos osztalékot fizetett és mindent megtesznek, hogy ez ne csökkenjen. A hivatalos neve Agrár Innovációs Bank, tehát feladata a mezőgazda - sági területek fejlesztése is. Részt vettek a folyékony műtrágyázáshoz szükséges gépek kifejlesztésében, a rostlen új szárítási és tárolási technológiájának kidolgozásában. A fiókok életében még ma is döntő a központi irányítás, nem elég önállóak, így nem tudnak rugalmasan regálni a változásokra. Nagy a konkurenciaharc a bankok között is, és mindig annak kell többet nyújtania, aki hátrányban van. A felzárkózás vagy sikerül, vagy még nagyobb lesz a lemaradás. Az, hogy az új képviselet meg tud-e állni a saját lábán, a jövő fogja eldönteni, a vezetője azonban nem ítéli kilátástalannak a helyzetet. (szilágyi) miatt nem tudtak addig még munkahelyet választani. A vállalatok ma már nem általában a létszámuk bővítésére, hanem jól képzett szakembergárdájuk megerősítésére törekszenek, így érthető, hogy a legkönnyebben és a legrövidebb idő alatt a szakmunkásképzőt végzett fiatalok álltak munkába. A szakképzetlenek iránt folyamatosan csökkenő kereslet pedig nagymértékben megnehezítette azoknak a dolgát, akik minden szakismeret nélkül kerestek állást. Ez a segéd- és betanított munkát keresők mellett tovább szűkítette a gimnáziumot végzettek választási lehetőségét is áz adminisztratív munkakörökben; a számukra felkínált „íróasztalos” állások száma messze elmaradt a végzősök létszámától. A gimnáziumot végzetteket nagyobb arányban az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények, valamint a kereskedelmi vállalatok vettek fel, de a gimnázium után továbbtanulóknak csaknem a fele így is csak fizikai munkakörökben tudott elhelyezkedni. A bank- és adórendszer változása következtében megnőtt viszont az érdeklődés a közgazdasági szak- középiskolát végzettek iránt, úgy tűnik, hogy egyre kapó- sabbak a pénzügyekben jártas fiatalok. A friss diplomások elhelyezkedési lehetőségeit elsősorban a területi különbségek határozták meg. Számos megyében és városban jóval több műszaki és gazdasági szakembernek tudnának állást biztosítani, mint ahá- nyan jelentkeznek, igen nagy a pedagógushiány a kisebb településeken, de még a városokban is sok üres állás várja a matematika-, fizika- és nyelvszakos tanárokat. A legtöbb pályakezdő — több mint egyharmaduk — az iparban találta meg első munkahelyét, bár valamelyest csökkent az ipari vállalatok és intézmények kereslete a végzősök iránt. Az elhelyezkedési lehetőségek területi differenciáltságára jelelmző, hogy az előző évekhez hasonlóan a fővárosban, Győr-Sopron és Vas megyében viszonylag zökkenő- mentesen tudtak munkába állni a fiatalok. Az átlagosnál kedvezőbbek voltak a körülmények Baranyában. Csongrádban, Pest, Somogy és Zala megyében, míg igen visszafogott a pályakezdők iránti kereslet Hajdú-Bihar- ban, annak ellenére, hogy ebben a keleti megyében egyébként igen sok külföldi munkavállalót foglalkoztatnak. Ugyancsak a területi különbségekre jellemző, hogy az év végén is munkára váró fiataloknak közel a fele Borsod, illetve Szabolcs-Szat- már megyei. Űj sorozat Nyíregyházán Híd a tévében MSZMP-MDF párbeszéd „Híd” címmel új sorozatot indít Nyíregyházán a városi televízió. A ma esti első vitaműsorban gazdasági, és társadalmi jelenségekről beszélgetnek a résztvevők. A Magyar Szocialista Munkáspárt városi bizottságát ár. Bányász Jánosné társadalom- politikai titkár, a Magyar Demokrata Fórumot ár. Takács Péter, a tanárképző főiskola tanára, az MDF városi szervezetének tagja képviseli. A vitavezető: Ésik Sándor újságíró, a Kelét- Magyarország munkatársa. Méretében törpe, teljesítményében óriás A néma informátor Egy kézben is könnyen elfér a MINITEX. Könnyen elfér egy diplomatatáskában a hollandok által kifejlesztett, a Computer M. Ügyfélszolgálati. Irodában bemutatott MINITEX nevű terminál a kiíróval együtt; Feleslegessé válik a. jegyzetelés, könnyebbé az információtovábbítás. Akár a vonaton is megszerkeszthető a szöveg, hiszen egy héten keresztül használható, ha előtte 24 órán keresztül feltöltik. Újságírónak és üzletembernek nincs más dolga, mint telefonon felhívni a központi számítógépet, bediktálni a hívott felek telex- vagy telefaxszámát és a MINITEX mikrofonját a kagylóhoz illeszteni. A KONTRAX képviselője elmondta, hogy alig telik el 20 másodperc és a néma információ már bekerül a gépbe, ami azonnal keresi a hívott felet és adja tovább az anyagot. Négy sor híján öt gépelt oldalt lehet begépelni és a hozzá csatlakoztatott printerrel azonnal kiíratni! Üzleti tárgyalásokon a kódszámok beírásával azonnal kérhető információ a központtól úgy, hogy közben egy hang sem hallatszik. Ügy is lehetséges írott szöveg átadása, hogy kiiktatjuk a központi számítógépet, de ekkor két MINI- TEX-re van szükség. Az egyik telefonhoz csatlakoztatva adja, a másik pedig a vonal túlsó végén veszi az üzenetet, majd a kiíró segítségével azt papíron rögzíti. Ennek az okos szerkezetnek az ára megközelítőleg 130 ezer forint, kiíróval és adapterrel együtt. Gyors és megbízható, általa lehetővé válik a pontos tájékoztatás. Ha elfelejti valaki kikapcsolni, akkor sincs semmi baj, hiszen két perc után, ha addig nem használják, automatikusan leáll. Szilágyi Zsuzsa Az egyesülés óta a második nagysikerű díszgalamb-kiálIítást rendezte meg Nyíregyházán a Városmajor utcai művelődési házban a Galamb- és Kisállatfenyésztők 38. számú Egyesülete. Ez alkalommal három megyéből Borsod, Hajdú és Szabolcsból hatvanhét tenyésztő 450 galambot nevezett be a kiváló és a fajtagyőztes cím elnyerésére. A nemes vetélkedőben az öttagú zsűri 47 madarat hozott ki győztesnek. A szombaton és vasárnap megtartott galambkiállításon dísztyúkokat, kismadarakat, fácánt, ezüstrókát és még kígyót is bemutattak a nagyszámú érdeklődőknek. Képünk: egy fajtagyőztes ősmagyar galambot a látogató gyerekek is a kezükbe foghattak. (E. E.) V ____ ___________ • Bírság alól nincs felmentés 15 milliós telkek a Korányi utcán? A nyíregyházi Korányi Frigyes utca két oldalán azért nem folytat a tanács további telekosztást, mert almafás területet kellett volna lepucolni, és annak a termelésből való kivonása 15 millió forintos földvédelmi járulék megfizetésébe került volna, ami viszont jelentősen megemeli az eddig is magas telekárakat. Az utóbbi időben egyre többett hallani a földvédelmi alapról. Oroszvári István, a megyei földhivatal földvédelmi és földértékelési osztályvezetője, erről a következőket mondta. A földvédelmi alap már korábban is megvolt, de igazából most él. Két részből áll: a földvédelmi járulékból és a földvédelmi bírságból. Földvédelmi járulékot fizet az, aki — akár engedéllyel, akár engedély nélkül — kivonja területét a mezőgazdasági művelésből, illetőleg a termőföld minőségében kárt okoz. Ez utóbbi esetben a földvédelmi járulékot a kártalanításon felül kell megfizetni. Az egésznek az lenne a lényege, hogy a termőföldet más célra csak valóban indokolt esetben, és a szükséges mértékben vegyék igénybe, illetve minél kevesebb legyen a föld minőségében kárt okozó tevékenység. Földvédelmi bírságot akkor kell fizetni, ha nem hasznosítják a termőföldet, nem tartják be a talajvédelmi előírásokat, engedély nélkül vagy annak előírásaitól eltérő módon vonják ki a földet a mezőgazdasági termelésből. Ilyenkor mind járulékot, mind bírságot is fizetni kell. A bírság nagyságát a földivatai állapítja meg. Ez alól felmentés nem adható, illetve fizetési kedvezmény nem engedélyezhető. A földvédelmi alapot a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium (MÉM) kezeli. Ebből visszatérítendő hitelt ad többek között önkéntes földcserék és nagyüzemi táblák kialakítására. Vissza nem térítendő támogatást lehet igényelni a művelés alól kivett területek szántóföldi művelésbe vonására. 1984-ben a megye harminc nagyüzeme ezerötszáz hektár ismételt hasznosítására összesen tizennégymillió forintot kapott. Tavaly tizenkét nagyüzem ötszáz hektárára ötmillió jutott. Ennek felhasználását természetesen ellenőrzik. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek kötelesek voltak eddig is legalább öt évig, az új rendelkezés szerint tíz évig művelni szántóként. Ha valaki ezt nem tartja be, annak vissza kell fizetnie a támogatást. (száraz) Alumíniumkohó a téeszben (Riportunk a 3. oldalon) Lesz Nyíregyházán meneknlttábor! A városi tanács döntött : azonnal megkezdik a tervezőmunkát, s várják mindenki javaslatát, hol legyen a tábor. (3. oldal) V ___________________/ Megél-e három grill Nyíregyháza belvárosában? (5. o.d.I)
