Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-23 / 46. szám

4 Kelet-Magy*rország 1989. február 23. KÖZLEMÉNY Ülést tartott a Minisztertanács független igazságszolgálta­tás megteremtését. Az alkotmány garantálja az önkormányzatok széles körű működését. A tanácsok önálló gazdálkodását alkot­mányosan is szükséges bizto­sítani. O A Központi Bizottság támogatja, hogy az al­kotmány a maguk teljessé­gében rögzítse a nemzeti jelképeket. Ajánlja, hogy az állam címere Magyarország tradicionális nemzeti jelké­pein alapuljon. II. A Központi Bizottság meg­vitatta az agrárpolitika meg­újításának koncepciójáról be­nyújtott javaslatot és megál­lapította: O Az MSZMP eddig foly­tatott agrárpolitikája — amelynek alapjait az 1957. évi agrártézisek rakták le — sikeres volt. Ez az agrárpolitika folya­matosan és rugalmasan iga­zodott a változó körülmé­nyekhez. Megteremtette a mezőgazdasági termelés fel­lendítéséhez nélkülözhetet­len nagyüzemi kereteket, elő­segítette a korszerű termelé­si módszerek alkalmazását, valamint a mezőgazdasági kistermelés kibontakozását. Az eltelt három évtizedben a mezőgazdaság termelése megkétszereződött, az élelmi­szeriparé pedig a háromszo­rosára emelkedett. Az or­szágban egyenletesen javult és évek óta zavartalan az élelmiszer-ellátás. Az élel­miszerek egyharmadát ex­portáljuk. Ez az agrárpolitika korsza­kos változást hozott a pa­rasztság és a magyar vidék életében, de eredményeinek egész lakosságunk is haszon- élvezője. O A nemzetközi gazdasá­gi helyzet változásai, gazdaságpolitikánk tévedé­sei, gazdaságunk súlyos gondjai és az ezekből is adó­dó társadalmi feszültségek törvényszerűen éreztetik kedvezőtlen hatásukat az élelmiszer-gazdaságban. Ezek elkerülése, a gazdasági re­formfolyamat következetes továbbvitele elodázhatatlan­ná teszi agrárpolitikánk meg­újítását. A Központi Bizottság fon­tosnak ítéli, hogy az élelmi­szer-gazdaság továbbra is tartsa meg stabilizáló szere­pét. Ezért: — illeszkedjen szervesen szocialista gazdaságunk új modelljébe, amelyben a-piac válik átfogó koordináló erő­vé; — elengedhetetlen a hazai élelmiszer-ellátás színvona­lának további javítása és az exportpozíciók erősítése; — a termelés minden terü­letén érvényesüljön a minő­ségi szemlélet, javuljon a ha­(Folytatás az 1. oldalról) vesebb a múlt évben oda­ítélt támogatásnál. Ugyan­csak nem megoldott a szak­képzés, illetve átképzés, mert a vállalatoknak nem arra van igénye, hogy megmere­vedett iskolarendszerben a gyerekek három évig ülje­nek az iskolapadban, miköz­ben a foglalkoztatási igények gyorsan változnak. Sürgették olyan eszköz- rendszer kiépítését, amely- lyel valóban érzékelhető fej­lődést lehet elérni a hátrá­nyos helyzetű térségekben, mert a mai megoldások a mostani állapot konzerválá­sát jelentik. Olyan új foga­lom, mint a különleges gaz­dasági övezet, egyelőre csak a tárgyalás szintjén szere­pel, pedig határozott lépése­ket kellene tenni a Szovjet­unióval való gazdasági kap­csolatok erősítésére. A tagvállalatok képviselőit tékonyság és a jövedelemter­melő képesség; — az agrárágazat továbbra is vegyen részt a vidéki tele­pülések fejlesztésében, járul­jon hozzá a falvak népessé­gének megtartásához; — fordítson nagy gondot a természeti és emberi környe­zet megóvására, ápolására. • A párt megújuló ag­rárpolitikája a szektor- semlegesség következetes ér­vényesítéséből, az élelmiszer- termelésben részt vevők esélyegyenlőségének biztosí­tásából indul ki. Ezért szük­ségesnek tartja a vegyes tu­lajdonú formák gazdagítását és ehhez a közgazdasági és jogi feltételek megteremté­sét. Az agrárágazat illeszked­jen be az egész gazdasági szabályozás általános rend­szerébe, ugyanakkor érvé­nyesüljenek az ágazat sajá­tosságai is. O A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a vi­ta alapján elkészült állásfog­lalás-tervezetét nyilvános­ságra hozza, és pártvitára bocsátja. Ugyanakkor igényli a szakmai, tudományos, ér­dekképviseleti szervek és más fórumok véleményét is. A testület a társadalmi vita ta­pasztalatait figyelembe véve még ebben a fél évben kiala­kítja és meghirdeti a párt agrárpolitikáját. III. O A Központi Bizottság megvitatta a városi és a megyei pártértekezletek, valamint az országos pártér­tekezletet követő megyei pártbizottsági ülések politi­kai tapasztalatairól készített jelentést. Kedvezőnek tartja azt a kibontakozó új munkastílust, amelynek jellemzője a teljes nyíltság, az új, demokratikus formák, megoldások keresé­se. Az elfogadott dokumen­tumok összhangban vannak az országos pártértekezlet ál­lásfoglalásával, és megfelelő alapul szolgálnak a további munkához. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az eddigi pártér­tekezletek segítették az új tennivalók megfogalmazását, a helyi programok kimunká­lását. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a pártérte­kezletek nyomán lényegesen megváltozott a vezető testü­letek összetétele, kialakuló­ban vannak a szükségessé vált politikai változások sze­mélyi feltételei. A személyi változások, a nyilvánosság és a demokrácia növelte a párt­tagság bizalmát a testületek iránt, és jobb feltételeket te­remtett a mozgalmi munká­hoz. O A pártfórumok tapasz­talatai is megerősítik a Központi Bizottságnak azt az elhatározását, hogy meg Szabó Gábor megbízott tit­kár tájékoztatta a Kamara mellett szervezett vállalatve­zetők érdekképviseleti szer­vének megalakulásáról, el­képzeléseiről. A szakszerve­zetek helyett ez a testület vállalná át — nemcsak ka­marai tagok esetében — az első számú gazdasági veze­tők egyéni és szakmai érdek- védelmét. Felméri a bizottság egy megyei vállalatvezetői klub létrehozásának lehetőségét is. Ezzel Lakatos Andrást, a Nyíregyházi Dohányfermen­táló Vállalat igazgatóját bíz­ták meg. Az Észak-alföldi Bizottsá­gon belül — Török Imre tit­kár előterjesztésére — a kis- és középüzemi tagozat, a szolgáltató vállalatok külön képviseletét szeretnék létre­hozni. Ennek előkészítését Endresz István, a nyíregyhá­zi Elekterfém Kisszövetkezet elnöke vállalta. kell gyorsítani a társadalmi, gazdasági és politikai éle­tünk alapvető kérdéseivel kapcsolatos vitákat, a helyes álláspontok kialakítását. A Központi Bizottság kö­vetkező ülésein folyamato­san napirendre tűzi az MSZMP demokratikus és ha­tékony működésével össze­függő teendőket, így többek között: a párton belüli kez­deményezés, a kritika, a né­zet-, a vélemény- és a vita- szabadság érvényesítésének elvi és gyakorlati kérdéseit; a párton belüli választások új rendjét; a munkahelyi és a lakóterületi alapszervezetek feladatait és a párt szerve­zeti felépítésének korszerűsí­tésére vonatkozó javaslato­kat. • A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártértekezletek szükséges­ségének mérlegelése és előké­szítése élénk politizálást vál­tott ki a párttagok között. Ugyanakkor felhívja a fi­gyelmet, hogy az elhúzódó viták könnyen előidézhetik a pártmozgalom befeléfordu- lását egy olyan időszakban, amikor a párt egyik fő fel­adata a társadalmi folyama­tokban való aktív és minden­napos jelenlét. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy azokat a pártértekezleteket, amelyek az országos pártértekezlet ál­lásfoglalásából adódó felada­tokkal kívánnak foglalkozni, április 30-áig tartsák meg. IV. A Központi Bizottság szer­vezeti kérdésekkel is foglal­kozott. • Az utóbbi időszakban jelentősen nőtt a Köz­ponti Bizottsághoz, mint tes­tülethez írott levelek száma. Ezek fontos észrevételeket, javaslatokat tartalmaznak a párt egészének működésével, a vezető testületek munkájá­val, valamint a pártvezetők és tisztségyiselők közszerep­lésével kapcsolatban. A Köz­ponti Bizottság ezért intéz­kedett arról, hogy a levelek Súlyos közlekedési bal­eset történt február 22-én — szerdán — reggel a ra- kamazi Shell-kút közelé­ben. A helyszínen mentők, rendőrök, tűzoltók és ter­mészetesen bámészkodók. Az út szélén ripityára tört Da­cia, benne két férfi holtteste. Közvetlenül mellettük IFA teherautó. A Dacia vezetőjét kórházba szállították. Megtudtam, hogy az EE 56—50 rendszámú Dacia To­kaj felől Rakamaz irányába haladt, közben hirtelen át­tért az út menetirány szerin­ti bal oldalára, ahol az IFA teherautóval karambolozott. — A tehergépkocsival olyan 30—40 kilométeres sebesség­gel Tokaj felé tartottam — mondja az IFA vezetője. — A velem szembe jövő Dacia először egy teherkocsit meg­előzött, majd miután vissza­tért -a sávjába, a jeges úton megcsúszott,. és áttért az út bal oldalára. Ráléptem a fék­re, de az ütközést nem tud­tam elkerülni. Korábban még nem karamboloztam. A két halottat fóliára fek­tették. Orruk, szájuk, fülük véres. — Milyen érzés ezt látni? — kérdezem a teherautó­sofőrtől. Szótlanul áll, mélyet szív cigarettájába, s elcsukló han­gon csak annyit mond: bele kell gondolni egy kicsit. Dr. Balogh Csaba főügyész­ségi ügyész mindenre éberen figyel. tartalmát a „estület tagjai megismerhessék és a döntés- hozatal során figyelembe ve­hessék. O A Központi Bizottság módosította a szerve­zeti szabályzatnak a tagfel­vétellel foglalkozó pontját. A tagfelvétel eldöntésében megerősítette az alapszerve­zetek szuverenitását, és el­törölte az irányító pártbizott­ságok tagfelvételt jóváhagyó jogkörét. A párttagság kelte a felvételről határozó tag­gyűlés időpontjától és nem a tagkönyv átvételétől számit. Ettől kezdve gyakorolhatja jogait az újonnan felvett párttag, és a tagsági díjat is eszerint fizeti. V. A Központi Bizottság az alábbi személyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állást: — Klenovics Imrét, az MSZMP Somogy Megyei Bi­zottságának nyugdíjba vonu­ló első titkárát, valamint Losonczi Pált, az Elnöki Ta­nács nyugalmazott elnökét — érdemeik elismerése mellett, saját kérésükre felmentette központi bizottsági tagságuk alól. — A testület .tudomásul vette Stadinger István beje­lentését arról, hogy kérni fogja az Országygűléstől el­nöki tisztségéből való fel­mentését. (MTIt Felháborítónak minősítette kedden Nagy-Britannia kül­ügyi államminisztere azt, hogy a román biztonsági szervek Kolozsváron tettleg bántalmazták a bukaresti brit nagykövetet. William Waldegrave szerint a január 27-i incidens, majd az azt követő román magatartás ká­rokat okozhat a két ország viszonyában. Ezt a külügyi államminiszter kedden jelen­tette ki Stan Soare londoni román nagykövetnek. Hugh Arbuthnott bukares­— Az ügyésznek minden halálos baleset helyszíni szemléjén részt kell vennie — szól —, főleg ott, ahol töb­ben vesztették életüket. A helyszínelés szabályosan, a törvényeknek megfelelően zajlik. Az eddigi adatok sze­rint a történtekért az áldo­zat a felelős. A Dacia motorházát Sza­bó János igazságügyi mű­szaki szakértő vizsgálja, köz­ben jegyzetel. A kocsi hátsó ajtaja mellett vértócsa, az ülésen mindenütt üvegszi­lánk. — Azt vizsgálom, hogy a (Folytatás az 1. oldalról) Még tartott a Miniszterta­nács szerdai ülése, amikor Marosán György kormány- szóvivő és Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tájé­koztatta a hazai és a nem­zetközi sajtó képviselőit a tanácskozáson elhangzottak­ról. Bevezető nyilatkozatában Marosán György kiemelte: a Minisztertanács meghallgat­ta és jóváhagyólag tudomá­sul vette Németh Miklós miniszterelnök beszámoló­ját Franz Vranitzkyval, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi kancellárjával folytatott határ menti munkatalálkozó­járól. A kormány ezt követően tárgyalt a gazdaságilag elma­radott térségek helyzetéről és a fejlesztésükkel össze­függő feladatokról. Az eddigi munkákról az Országos Tervhivatal és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság képviselői számoltak be. A Minisztertanács úgy döntött, hogy a terület- és a településfejlesztés eddigi eredményeiről szóló jelentést az új középtávú terv kidolgo­zási munkálataiba illesztve, — új területfejlesztési stra­tégiát és programot felvá­zolva — 1990-ben indokolt az Országgyűlés elé terjesz­teni. A kormány szükséges­nek tartja, hogy az agrárpo­litika megújításával össze­hangolva egy új falufejlesz­ti brit nagykövet január 27- én üzenetet kívánt átadni Kolozsváron Doina Cornea asszonynak, az ismert ro­mán ellenzéki személyiség­nek. A nagykövet beszámo­lója szerint a román rend­őrök megállították, durván bántalmazták, majd közölték vele, hogy nem keresheti fel Corneát. Az asszony múlt év ősze óta házi őrizetben van, mivel levelet írt több nyu­gati újságnak, tiltakozva a romániai falurombolási ter­vek miatt. balesetnél műszaki hiba nem játszott-e közre — mondja —. A féket és a kormányt rendben találtam. Az autó roncsolódásából ítélve a Da­cia sebessége az ütközéskor 75—85, a teherautóé lsedig 35 kilométer/óra lehetett. A sze­mélyautós a járművet nem az útviszonyoknak megfele­lően vezette. Egyébként a ko­csi vadonatúj, mindössze 1500 kilométer van benne. Ha az eljáró hatóság másra is kí­váncsi, akkor megválaszo­lom. — Megtudtuk, az egyik el­hunyt Oleár István harminc­tési programot is fogalmaz­zanak meg. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter ja­vasolta a kormánynak — s az indítványt a testület elfo­gadta —, hogy Magyarország csatlakozzék az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzökönyvhöz. A szóvivő bejelentette: a kormány a március elsejére tervezett víz- és csatornadíj­emelést nem lépteti hatályba. Az ülésen ugyanakkor hang­súlyozták, hogy a víz ter­mészeti kincsünk, takarékos felhasználásának feltételeit mielőbb meg kell teremteni. A honvédelmi törvény ter­vezett módosításáról szólva Kulcsár Kálmán igazságügy- miniszter kifejtette: a kor­mány elfogadta a polgári szolgálat bevezetésével fog­lalkozó honvédelmi miniszté­riumi és igazságügyi minisz­tériumi előterjesztést, s a törvénytervezet áprilisban a parlament elé kerül. Az igazságügy-miniszter hozzátette, hogy a törvény- módosításban az egyetemi és főiskolai hallgatók katonai szolgálatának teljesítéséről is rendelkeznek majd. A jövő­ben rendszerint az egyetemi, főiskolai tanulmányok befe­jezése után kezdik meg ezek a fiatalok katonai szolgála­tukat, amely a tartalékos tiszti képzéssel zárul. Az igazságügy-miniszter rö­viden szólt a címer haszná­latát szabályozó miniszterta­nácsi rendelet módosításáról. Hangsúlyozta: célszerűnek látszik a nemzeti jelképek — például a Kossuth-címer — használatát lehetővé tenni. A koncepciós perek felül­vizsgálata kapcsán Kulcsár Kálmán előrebocsátotta, hogy ezekkel a kérdésekkel a kor­mány felhatalmazása alapján a parlament a legközelebbi ülésén foglalkozik részlete­sen. Annyit azonban már most is elmondott: a kor­mány által megbízott bizott­ságok átvizsgálják azoknak a pereknek a peranyagait, 'per­iratait, amelyekben nagy va­lószínűséggel koncepciós ele­mek találhatók. hét éves romai katolikus lel­kész, a Borsod megyei Méra, Rákóczi út 4. szám alatti la­kos. A másik halott személy­adatai egyelőre nem ismer­tek. Még annyit: a Daciát Roharik János, 43 éves férfi vezette, akit kórházba vittek. Ezekután a nézelődőkkel váltottam szót. — Reggel a hídon tükörsi­ma jég volt — közli RézLa- josné. — Itt már több ka­rambol történt. Csalóka, mert a híd előtt és után már nem jeges az út. — A szerencsétlenül jár­tak a jeget bizonyosan nem vették észre — veszi át a szót Nagy Zgltán. — Aztán a híd felett gyakran akkor is köd van, amikor másutt nincs. Ezt egyébként Ara­nyosároknak hívják." Dr. Exterde Rudolf, raka- mazi körzeti orvos elmond­ta, hogy mielőtt a helyszínre érkezett (kb. 7 óra 30 perc­kor, a baleset után nem sok­kal) már ketten meghaltak. A gyerek hátul ült, egy fel­nőtt pedig a jobb első ülé­sen. A gépkocsi vezetője ko­ponyasérülést, illetve agy­rázkódást szenvedett. Nála belső vérzésre utaló jeleket nem észleltem. A Jósa András Megyei Kór­ház baleseti sebészeti osztá­lyára mentünk. A Dácia vo­lánja mögött Roharik János, 43 éves asztalos Karcsa (Bor­sod megye), Arany János ut­ca 5. szám alatti lakos ült. Vele az állapota miatt nem beszélhettünk. Dr. Ladvánsz- ky Csaba idegsebész főorvos közölte: Roharik János kopo­nyasérülést, illetve agyzúzó- dást szenvedett. Hogy az ál­lapota hogyan alakul, nem tudni. Egyelőre műtétet nem végeznek rajta. Cselényi György MEGCSÚSZHATOTT A JÉGEN... Tragédia az Aranyosároknál Bántalmazták a brit nagykövetet A baleset helyszínén (Snri Attila felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents