Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-03 / 29. szám

1989.február 3. Kelet-Magyarország 3 Háznézőben „Eldugott” munkahelyek Záhonyban Ahol ismeretlen a munkanélküliség Korábban nem tapasztalt méretekben üti fel fejét megyénkben a munkanélküliség. Megmásíthatatlan át­szervezések, szanálások nyomán megszaporodott a munkaerőszolgálati és szervező iroda ajtaján kopogta­tó ügyfelek száma is ... — Ma már nem helyénvaló a MÁV-ról korábbam kiala­kul kép. Ipari tevékenységek egész sorával egészült ki a S ándor fiúék külön ér­tesítés folytán tudtak a szülők érkezésé­ről. Ismerve az apa nehéz mozgású állapotát, s ki­csit távoli lakásukat az állomástól, egyik utcabeli jóismerősét küldte kocsi­val a szülők elé. mert hogy ők épp az építés miatt, még mindig nyakig vannak a munkában. S így nem oko­zott nehézséget a szülőknek a gyaloglás, pár perc alatt helyben voltak. Pedig Sándorék is laktak a szülőkkel, a másik fiú­testvérrel a városban. Csa- báék, az igénylést nehezen kivárva, már saját komfor­tos lakásban laktak. Sán­dorék az esküvő után, ami­kor már a fiú unoka is megszületett, ugyancsak a városban lakó szülőkhöz költöztek a nagyszülői fa­lusi házból. Nyomban be­adták a lakásigénylést is. Nem győzték kivárni a sorukat. Sándoréknak kü­lönben sem tetszett meg igazában a városi élet. Pe­dig feleségével, Jucikéval együtt szakmájukban he­lyezkedtek el, aranyos kis­fiúk már óvodába járt. Az­tán végképp elhatározták: visszamennek a vidéki köz­ségbe. Vesznek egy régeb­bi, olcsó házat, s egy olyan újat építenek helyette, ami­lyen nekik tetszik. Van egy kis saját pénzük, a lakodalmi menyasszony­táncért kapott pénzhez kezdtek gyűjtögetni. Szám­ba vették persze, hogy az államtól milyen segítséget kaphatnak. A terv, végül is sikerült. Ecseden vettek meg egy hatszáz négyszögöles tel­ket régebbi, tornácos típu­sú házzal. Olyan utcában, ahol több fiatal lakik, mint idős család és jóval több Divatos ruhák és autósbolt A „minden” jelentésű, gö­rög eredetű „planta” szót vá­lasztotta nevéül az a buda­pesti szolgáltató kisszövetke­zet, amelynek négy hónapja Nyíregyházán is van kiren­deltsége. Már működik a vá­rosban egy autószervizük, nemsokára autósboltot nyit­nak, s tervezik egy autószer­viz-centrum létrehozását is. Ez utóbbi szereléssel, karos­széria-javítással, festéssel és autómentéssel foglalkoznak. Vállal munkákat a PAN- TACOOP az építőipar terü­letén, valamint bedolgozói rendszerben varrodákat is működtet. A modelleket fő­leg Nyugatra készítik, de ha­marosan Nyíregyházán is lehet majd kapni termékei­ket kereskedelmi forgalom­ban. Az „Almatermesztési tanácsok ’89. évre” című ki­adványuk nemsokára kerül az üzletekbe — megjelenteté­séhez segítséget nyújtott a Nvírlugosi Állami Gazdaság. A bevétel harminc száza­lékát a megyében élő cukor­beteg gyermekek gyógyítá­sára, valamint a szegedi gyermekklinikán folyó mag­zatkori anyagcsere rendelle­nességek szűrővizsgálatainak támogatására fordítják. A PANTACOOP február 3-án 11 órától mutatkozik be az úttöröházban az érdeklődők­nek és a városnak. A tájé­koztatót követően divatbe­mutató keretében láthatók lesznek a ruhaipari termékek is. az új, nem rég épített mo­dern lakás is. A ház elkápráztatja az érkező szülőket. Sziklaszi­lárd erősségű, igen tetsze­tős, praktikus elrendezés­ben kilenc helyiséget lehet egymás mellett összeszá­molni. Szép csempével ki­rakott, boltíves bejáratú konyha, mindennel ellátott fürdőszoba, kényelmet, kór­házi tisztaságot adó „an- golvéce”, tágas, világos, nagy szobák, előszoba, gyerekszoba. Közfalba he­lyezett, egyszerre három helyiséget egyforma meleg­ben tartó kazán, berakva szép mintás külsővel, akár egy nagyméretű cserép­kályha. Megtudták a szülők: az új ház tengernyi utánjá­rást, végtelen munkasoro­zatokat igényelt. Hol ez az anyag volt megvehető, hol az. Szorongás, számvetés, rohanás mindennap. Még a munkahelyeken, az áfész­nél, a téesz ipari üzemében is az építkezésen járt a legtöbbet a két fiatal gon­dolata. Sándor egész nyá­ron egyetlen egyszer öltö­zött ünneplőbe, egy elke­rülhetetlen lakodalom mi­att. Néha alig aludtak éj­szakánként pár órát. Mert mindennek a tetejében még ott volt a tágas kerti munka, lugasos szőlő, a fél hold háztáji sárgarépa, ugyanannyi kukorica, száznál több házinyúl, ser­tés, seregnyi baromfi gond- ja-baja. De elmúlt a nyár, az ősz, elrendeződött a rengeteg tennivaló. Megvan, kész van a saját új ház. Most már jöhetnek hétközi és ünnepnapok, változhatnak az évszakok. Üj, hatrészes magyar té­véfilmsorozat vetítését kez­di el ma este a televízió, hogy szélesebb rétegek szá­mára tegyen ismertté egy nagy nemzedékregényt. A XX. századi magyar próza- irodalom egyik lekiemelke- dőbb egyéniségének, Németh Lászlónak az Égető Eszter című műve csak több éves tiltás után jelenhetett meg. A negyven, évvel ezelőtt befejezett regény a szektás kultúrpolitika áldozata lett. A nyomdában a már kisze­dett anyagot szétdobták, s csiak a véletlennek köszönhe­tő, hogy megmaradt egy kor­rektúra, amelynek segítsé­gével később, 1956-ban meg­jelenhetett a regény. A mű — mint ahogy az írója megfogalmazta — ötven esztendő magyar történetét mondja el egy asszony éle­A helyszín: Kisvárda, a városi tanács épülete. Da­gad a sor a munkaerőszol- gáliati iroda kirendeltsége előtt, folyamatosan érkezik az ügyfétárad'at. Akad kö­zöttük fiatal pályakezdő épp­úgy, mint fővárosból megtért ingázó vagy csökkent mun­kaiképességű. Átszervezés miatt elküldték Egy a közös vonás bennük: valamennyien szeretnének munkát találni a környéken. Húsz év körüli fiatalember toporog a sorban. Kezében elbocsátó határozatot szoron­gat. Nyugtalansága átüt te­kintetén, tanácstalanul bá­mul maga elé a semmibe. Átszervezés miatt mondtak fel neki. Szakmáját tekintve festő, jelenleg azonban mun­kanélküli. Az üvegpult túl­oldalán Szilágyi Dánielné ügyintéző, a kirendeltség egyszemélyi felelőse állja a szűnni nem akaró rohamo­kat. — Ebben a konkrét eset­ben azt tudnám javasolni, hogy a kedves ügyfél felleb­bezze meg a döntést. Ha en­nek ellenére elutasító hatá­rozatot kapna kézhez, — más lehetőség híjiján — a nyírtass! téesz konzervüze­Égető Eszter tén kérészül. Égető Eszter a század elején, a koalíció éveiben mint elemista kis­lány bukkant föl. 1948-ban mint családjaíosztott nagy­mamától búcsúzunk el tő­le. Égető Eszter sorsával olyan embertípust mutat be az író, amilyennel manapság talán ritkábban találkozunk, vagy kevésbé figyelünk oda rá­juk. A főhős lemondani tudó harmonikus lény, aki képte­len gyűlölni, de megvan ben­ne az asszonyi mindentudás is, s fogyhatatlan szereteté­mét tudnám ajánlani, ahová betanított munkára keresnek fiatalokat. A kisvárdai tapasztalatok — hasonlóan a megyei átlag­hoz — azt mutatják, hogy az iskolázatlanság, a szákmai végzettség hiánya megkese­ríti a munkába állást. Me­gyénk vállalatai, üzeméi ré­széről kevesebb igény mutat­kozik segéd- és betanított munkára, mint korábban. Nem könnyű általános gim­náziumi érettségivel a tar­solyban sem elhelyezkedni, különösen az adminisztratív munkakörök száma csappant meg. Ez elsősorban a lányo­kat érinti hátrányosan. — Alapvető gondok forrá­sa lehet a nyolc általános hiánya, ami egyszerűen meg- bélyegzi az elhelyezkedési lehetőségeket. Ha a munka­könyvében 'kilépett bejegy­zéssel távozik többszöri ki­lincselés, kitartó próbálkozás után sem biztos, hogy sikerül munkába állni. Mert az neki jár... Találni még néhány olyan munkahelyet a városban és annak vonzáskörzetében, ahová ez idő tájt irányítani tudják a munkát keresőket, bár számuk napról napra vei és szorgalmával otthont és védettséget teremt maga körül. Nem tudhatjuk, hogy a té- véfeldolgozás lesz-e olyan sikeres és emlékezetes, mint amilyen olvasmányélményt jelentett a könyv. De a re­gény csak biztosíték lehet ar­ra, hogy olyan tévésorozatot láthatunk, amely nem csu­pán szórakozást ígér, hanem elmélkedésre és önvizsgá­latra késztet, hogy megvizs­gáljuk saját kapcsolatunkat az élettel és a környezetünk­kel. Az Égető Eszter egyik fon­tos szerepét a szabolcsi szín­házlátogatók egyik közeli is­merőse, a Móricz Zsigmond Színházból is ismert Mensá- ros László alakítja. (bodnár) csökken. Említhető a Tungs­ram RT, a Rákóczi téesz, a már szóba került nyírtassi konzervüzem, az ÉRDÉRT tuzséri telephelye és a MÁV gépesített rakodási főnöksé­ge Záhonyiban. Ez utóbbi a bejelentett igények alapján gépkezelőket, rákodómunká- solkat foglalkoztatna, ami 15—20 embert érint. — Az is előfordult már a napokban, hogy egy tájéko­zatlan ügyfél olyan kéréssel állt elő, hogy utaljuk ki szá­mára a munkanélküli-se­gélyt, mert arra jogosan tart igényt. Munkahelyet ajánlot­tunk neki, de hallani sem akart róla. Ebből is látszik, hogy sokan nincsenek még tisztában a segély folyósítá­sának követelményeivel. Abból a keretből kénytelen gazdálkodni a munkaerő- szolgólati iroda, amit a mun­káltatók bejelentenek. Nem mindig felhőtlen ez a kap­csolat, az ügyintéző hozzá­állásán, bajthatatlamságán múlik sokszor a vállalati igé­nyék realizálása, pontosítása. Tavaly például 1039 igény fűtött be a munkáltatóktól, ebből jelenleg csaknem "320 a betöltetlen állás. Hosszú a lista Záhonyban a MÁV Üzem­igazgatósága személyzeti és munkaügyi osztályának veze­tője, Kedves Ferenc ad tájé­koztatást a vasútnál jelent­kező szabad munkaihelyek­ről. Ármin Leischel: Hiperhobbi Úgy látszik, Hammer- schmidtnek nagyon sok szabad ideje volt, ha egy­szer számos hobbinak hó­dolt. Gyűjtött ö a Wart­burgok kerékpántján és a fokhagymakoszorún kí­vül az égvilágon mindent. Dél-amerikai kaktuszpál­mát próbált tenyészteni kizárólag hazai táptala­jon. Megvolt neki továb­bá a transzszibériai vasút 1:87-es méretarányú ma­kettje. Nagy előszeretettel vadászott a kakkukos órákra, és a hibásokat meg is javította. Szobája falának tekintélyes ré­szét a világ számos or­szágából beszerzett sör­bontó díszítette. Különös becsben álltak előtte az özönvíz előtti bi- gyuszok. Elsősorban az ár­cédulákra terjedt ki buz­galma. Olyan konzervekre specializálta magát, ame­lyeknek a szavatossági ideje több éve lejárt. A múltkoriban megkér­deztem Hammerschmidt feleségét, hogy mit tart ő a férje rengeteg hobbijá­ról. — Tudja — világosított fel —, nekem édes mind­egy, hogy a férjein mivel foglalkozik munkaideje alatt. (Mizser Lajos fordítása) személyszállítási es árufu­varozási profilunk. Ebhez kapcsolódva sóik még a be­töltetlen munkahely, ami a túlóra számlájára írandó. Máról holnapra el tudnánk helyezni az üzemigazgatóság területén 60 rakodómunkást, 30 pályamunkást, továbbá asztalosokat, villanyszerelő­ket, központifűtés-szerelőket hasonló arányban. Vonatve­zető, jegyvizsgáló, vonatfel- vevő munkakörökben is je­lentős létszámot tudnánk foglalkoztatni. Kocsirendező váltóőr, rákodógépkezelő, da­rus, targoncavezető felvéte­lére szintén lenne módunk. Fényeslitkei kocsijavító műhelyünket bővíteni sze­retnénk, ide hegesztőket, járműasztalosokat, lakatoso­kat várunk. És ákkor nem beszéltem még a jogászokról, közgazdászokról, műszaki szakemberékről, akiket ha­sonlóképpen szívesen lát­nánk. Megyénk legnagyobb vál- Laűata a záhonyi „szárazföldi kikötő”, ahol közel 300 em­ber megélhetését tudná még biztosítani a MÁV. Kisvár- dán a munkaer ősz ol g á la ti irodában erről mit sem tud­nak. Meggyőződésem, hogy ezek a betöltetlen állások nem egyik napról a másikra jelentkeztek a munkáltató­nál. Ez idáig mégsem kérte a vasút az iroda közreműkö­dését, segítségét. A kirendelt­ség ügyintézőjének is elke­rülte figyelmét a záhonyi óriás cég, pedig a kapcsolat- felvételhez elegendő lett vol­na egyetlen telefon. A bü­rokrácia eme dzsungelében kisembereken, munkát kere­sőkön csattan az ostor, mely­nek nyele a munkáltatók és a közvetítő irodáik kezében van. Kérdésem csak az: med­dig? Csonka Zsolt (Folytatás az 1. oldalról) nak csak a felét kell fizetni. Ugyancsak a nyersanyagnor­ma felét fizetik a diákott­honokban elhelyezett gyerme­kek étkezéséért; a szakmun­kásotthonokban, a diákottho­nokban elhelyezett és exter- nátusi ellátásban részesülő középiskolai valamint a fo­gyatékos tanulók után pedig az élelmezési norma 70 szá­zalékát kell fizetni. Az iskolák még nem kap­ták meg a rendeletet, a helyi tanácsok még nem tudták: milyen pénzből egészítik majd ki az intézmények költ­ségeit. A háromgyerekeseknek egy nyilatkozatot kell kiállí­tani, ennek alapján kapják meg az 50 százalékos kedvez­ményt, aki pedig rászorult­sági alapon kéri, hogy csök­kentsék a térítési díjat, ab­ban az intézmény vezetője, az osztályfőnök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős javaslatára dönt. Mivel a rendelkezéseket az iskolákban késve ismerték meg, elképzelhető, hogy olya­nokkal is 100 százalékos térí­tést fizettetnek, akiknek ked­vezmény jár vagy adható. Ebben az esetben a következő hónapban a mostani túlfize­tés összegével csökkentik a fizetni valót Asztalos Bálint Gumialkatrészeket gyárt a „Plasztik” munkaközösség. Függőben van egy üzletkötés a Mitsubishi céggel gépkocsitömítések szállításáról, továbbá India részére gázmembránok exportálásáról. Képünkön: Vajkó Attila tulkanizáló elektro-hidraulikus présgépen dolgo­zik. a szimeringet szerszámszétbontás után ellenőrzi. (S. A.) Űj tévésorozat

Next

/
Thumbnails
Contents