Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-22 / 45. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. február 22. (Folytatás az 1. oldalról) zív piaci fellépés egyik példájaként szólt arról: a tárca olyan saját külföldi kiskereskedelmi hálózatot kíván kiépíteni, amelynek üzleteiben a nyugati vásárlók megtalálják a jellegzetes magyar élelmiszeripari termékeket. A monopolhelyzetek megszüntetésére törekszenek, amit az is bizonyít, hogy az exportban már csak a termékek 30, az importban pedig 20 százaléka engedélyköteles. Olyan fontos cikkek kerültek le az utóbbi időben a kivételi listáról, mint a kávé és a bor. Rimóczy Sándorné a monopóliumok további csökkentését szorgalmazva javasolta a Gabonatröszt kizárólagos exportjogának megszüntetését. Váncsa Jenő, aki ugyancsak széles áttekintést adott a mezőgazdasági tárca tervezett lépéseiről, már arról is beszámolt, hogy nemcsak az exportmonopóliumnak, hanem magának a trösztnek a megszüntetése is szerepel az elképzelések között. A kormányzati orvoslást igénylő gondokat sorolva egyebek között szólt a költségvetési támogatások leépítésének elkerülhetetlen, ám jelenlegi helyzetünkben igen nagy körültekintést igénylő folyamatával. Azt is hozzáfűzte: a tárca már évek óta a minőség programját szorgalmazza, a termelők azonban csak nagyon lassan hajlandók tudomásul venni az új követelményeket. Márpedig a kezdeményező szerep a jövőben is a nagyüzemeké marad, a kormányzatnak csupán a megfelelő feltételeket kell ehhez garantálnia a szabadabb vagyonmozgás, gazdálkodási formaváltás jogi kereteinek kialakításával, a korábbi kötöttségek oldásával. Ennek megfelelő javaslatait a Minisztertanács még az első fél évben az Ország- gyűlés elé is terjeszti. Maróthy László leszögezte: a magyar vidék politikai tényező, s ekként szerepel most a testület napirendjén, de így tekintenek rá a legkülönfélébb alternatív szerveződések is. Ki kell mondanunk ezért — hangsúlyozta —, hogy az MSZMP a vidék pártja is, amely országos fejlődési pályán akarja megújítani a mezőgazdaságot. Ennek szellemében kell készülni majd a választásokra is. Berend T. Iván ugyancsak már a jövendő választási kampányra tekintve foglalkozott e kérdéssel. Rámutatott: a párt propagandájában, így a majdan véglegesítendő tézisekben is nyomatékosabban kell és lehet szólni agrárpolitikánk sikeréről, és világos érvekkel kell politikai harcba szállni azokkal a mostanában megfogalmazott elképzelésekkel, amelyek valamiféle farmergazdaság megteremtésében vélik a fejlődés útját. Fel kell tárni az effajta programok ta- lajtalanságát — mondotta, maga is megfogalmazva néhány olyan tényt, például a farmergazdaságok megteAz agrárszektor ugyanakkor súlyos belső feszültségekkel is küszködik. Gubicza Ferenc kijelentette: többet már nem lehet „kifacsarni” a mezőgazdaságból, az árbevételarányos nyereség itt kevesebb, mint a fele az iparban elértnek. Diidla József egyenesen elkeseredettségről, távlatvesztésről beszélt, de Szabó István is hangsúlyozta : elodázhatatlan feladat annak megvizsgálása, hogy az 1500 mezőgazdasági üzemből mennyi került igen nehéz helyzetbe. Révészné Kéri Anna egyébként ötszázra becsülte a „máról holnapra tengődő” üzemek számát. Aggodalomra ad okot a kistermelők helyzete is: csökken vállalkozókedvük — mutatott rá Hegedűs Lajos. Garantálni kellene a tézisekben is — mondotta —, hogy az adórendszer hosszú távon sem rontja termelési feltételeinket. Burgert Róbert a gondok forrását részben abban látta, hogy napjainkban egyszerre tapasztaljuk a hiánygazdaság és a túltermelés jeleit, mert a piaci viszonyok csak részben működnek, és ezzel nem mindig van tisztában az irányítás. Az önköltség elismerésére hivatott árak alkalmatlanok a piaci viszonyok közvetítésére, ezért az árrendszeren mielőbb változtatni kell. Szlameniczky István a másik oldalról, a gazdálkodói magatartás szemszögéből vizsgálta a piac szerepét, amikor a marketing- szemlélet hiányát tette szóvá. Mint mondotta, sokan máig is a mezőgazdasági termékek „átvételében” gondolkodnak, s nem abban, hogy ezeket a cikkeket eladni kell. Azt is megjegyezte: ha azonban továbbra is kétszámjegyű lesz az infláció, akkor az egyre szűkülő belföldi piac Válik az élelrtu- szer-gazdaság fő „ellenfelévé”. remtéséhez szükséges, elképesztően magas beruházás- igényt, amely világosan megmutatja, hogy az MSZMP megújulási elképzelése áll a valóság talaján. A különböző alternatív szervezetek javaslatai is szóba kerültek az ülésen. Szabó István felhívta a figyelmet: a megalakult pártok, alternatív szervezetek agrárpolitikájuk kialakításával foglalkoznak, s ha ennek súlyát nem is kell eltúlozni, azért lebecsülni sem szabad. Szabó István szerint a mezőgazdasági kamara koncepciója egyelőre nincs kidolgozva, s bár tudomásul kell venni, hogy az érdekképviseleti monopóliumok megszűntek, felhívta a figyelmet: a tsz-eknek egy sor szociálpolitikai, társadalom- politikai feladatot is el kell látniuk, az érdekérvényesítés tehát ezen a területen bonyqr- lultabb folyamat, mintsem hogy egyszerű szervezeti változtatással — kamara létrehozásával — sikerüljön megtalálni a megoldást. Tizenkilencen fejtették ki véleményüket, ketten pedig írásban adták be felszólalásukat. Iványi Pál egyetértett azokkal, akik az agrár- politika és a széles értelemben vett politika kölcsönös összefüggéseire hívták fel a figyelmet, hiszen — mint mondta — a falu arculata, az ottaniak életkörülménye, létbiztonsága — politikai kérdésként kell, hogy foglalkoztassa a Központi Bizottságot. Még egyszer rávilágított arra, hogy az agrár- koncepciónak szoros egységEzután — a napirendnek megfelelően — Lukács János, a Központi Bizottság titkára tartotta meg a városi és megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések tapasztalatait összegző jelentéssel foglalkozó előadói beszédét. — A pártszervezetek önállósága akkor nyer értelmet, ha a lényegi politikai és szervezeti kérdésekben megfelelő irányítással párosul. Egyszerűbben szólva: a Központi Bizottság nem egyszerűen jogosult, hanem köteles is vezetni a pártot, irányt szabni a pártszervezetek munkájának — mondotta elöljáróban. — Rendkívül fontos tehát, hogy a Központi Bizottság — ahogyan ezt február 10—11-ei ülésén megkezdte — határozottan, egyértelműen foglaljon állást a lényeges kérdésekben. Ennek hiányában nem születhet egy irányba ható területi, helyi döntés sem. Mutatta ezt az a tény, hogy a helyi pártszervek rendkívül serények voltak a helyzet kritikus és önkritikus elemzésében, a gondok feltárásában, az ellentmondások bemutatásában, de a személyi és szervezeti változtatásokon túl — ami nem kevés és nem lebecsülendő — csak szerény eredményeket értek el a jövő feladatainak kimunkálásában, a párttagság által képviselhető álláspontok kialakításában, a pártegység helyreállításában. Számunkra nagy tanulság, hogy a megfelelő feltételek megteremtése nélkül nem várhatunk öntevékenységet, önállóságot, s e feltételek egy részéről az irányító párttestületeknek, a Központi Bizottságnak kell gondoskodnia. Melyek ezek a feltételek? Először is az, hogy az alapvető politikai és társadalmi kérdésekben a Központi Bizottság — mind a távlatos célokat, mind a megvalósításukat lehetővé tevő utat illetően — fogalmazza meg álláspontját és javaslatait. Ezen az úton elindultunk, s mostani ülésünkkel — az Alkotmány koncepciójának, illetve agrárpolitikai elgondolások megtárgyalásával — tovább haladtunk előre. Folytatni fogjuk ezt a munkát; a soron következő üléseken napirendre tűzve a rövid távú célokat, a gazdasági stratégia, a szociál- és egészségügypolitika, a politikai nyilvánosság, a választási törvény, a nemzetközi integrációs folyamatokhoz való viszonyunk kérdéseit. A második feltétel, amelynek szavatolásáért a Központi Bizottság felel, az, hogy a párttagság véleményének szabad, korlátozásoktól mentes kifejtését, a nevükben születő állásfoglalások befolyásolását egyértelmű garanciák biztosítsák. A harmadik feltétel, amelynek megteremtéséért közösen is felelünk, a központi bizottsági tagok, a párt tisztségviselőinek, a vezetők rendszeres, személyes jelenléte a különböző pártfórumokon, aktív részvétele a közéleti vitákban — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. Ezután arról szólt, hogy meg kell gyorsítani pártunk ben kell lennie az egész gazdaság megújulásával kapcsolatos elképzelésekkel. Mint ahogy a mezőgazdaság versenyképességét is befolyásolja, hogy az egész népgazdaság fejlődése, eredményessége hogyan alakul. Az agrárolló szűkítése — amit teljesen jogos igénynek tartott — ugyancsak megköveteli, hogy jelentősen javítsa teljesítményét a gazdaság valamennyi résztvevője. Miúj és stabil működési szabályainak kimunkálását. Az új szervezeti szabályzat elfogadása természetesen a kongresszus hatásköre — emelte ki, majd így folytatta: — A mindennapi gyakorlat új problémái azonban több érvényes szabályt áttörtek. Emiatt manapság kétféle szélsőséges felfogás tapasztalható a pártban. Az egyik: merev ragaszkodás a szervezeti szabályzat minden betűjéhez, és szembeszállás új szervezeti megoldásokkal. A másik már érvénytelennek tekinti a szervezeti szabályzat egészét, mint amit túlhaladott az élet. E felfogás képviselői azt javasolják, hogy a következő kongresszusig tegyük úgymond szabaddá a párt szervezeteinek működését. Mi egyik felfogást sem támogathatjuk. Az első megbénítaná, a másik anarchikussá tenné a párt működését. Azt javasoljuk, hogy a Központi Bizottság támogassa azokat az új megoldásokat, amelyek a párttagság kezdeményezésére, általános egyetértésével épültek be a pártmunka gyakorlatába, és az elmúlt kilenc hónap során lényegében mindenütt elfogadottá váltak. E vállalás jelentse azt, hogy ezek a kezdeményezések szabállyá válnak, s hogy a Központi Bizottság soron következő ülésein állást foglal ezekben. Ennek szellemében javasoljuk napirendre tűzni az alan- szervezeti munka és a párt szervezeti felépítésének korszerűsítését, a párt választási rendszerének megújítását, az egyéni és csoportos kezdeményezés, véleménynyilvánítás, a platformok szabadságának elvi és gyakorlati kérdéseit. Természetesen a jövőben is szükség lesz arra, hogy a pártszervek saját döntésük vagy a tagság kezdeményezése alapján, a jelenleginél változatosabb munkaformák alkalmazásával, összehívjanak a pártbizottságoknál szélesebb összetételű tanácskozásokat, és ott a helyileg aktuális politikai témákról széles körű vitát folytassanak, szükség esetén döntsenek. Erre sokféle ok késztetheti a pártszervezeteket. Ezután is szükség lesz — jobban, mint eddig — helyi, konkrét politikai programok kimunkálására. Helyben is meg kell vitatni: hogyan dolgozzanak a pártszervezetek a többpártrendszer körülményei között? Mit tartalmazzon a helyi pártszerv választási programja, párt- szerveink milyen módon vegyenek részt a tanácstagi és képviselői választásban? Hogyan készüljenek fel a sokszor egyidőben zajló eseményekre, hogyan osszák el erőiket a legcélszerűbben? Mindez rugalmasabb, változatosabb munkaformák alkalmazását igényli. — Élénk vitát, felszabadult légkört akarunk meghonosítani pártunkban. A nézetek, a különböző politikai elgondolások küzdelme azonban gyakran személyi konzekvenciákkal is jár. Erről tanúskodtak az elmúlt kilenc hónap pártértekezletei is. Mindannyiunknak meg kell tanulnunk ezzel együttélni: a győzelmet nem diadalmámorban és revansvágytól fűtve ünnepelni, a vereséget vei az állami támogatás lehetőségei végesek, így fogalmazta meg a mezőgazdaság jövőjét befolyásoló alapvető tényezőt: miként sikerül alkalmazkodni a piacokhoz? Ezután határozathozatal következett. A testület az írásos előterjesztést, az előadói beszédet, a vitaösszefoglalót, valamint azt a javaslatot, hogy a dokumentumot hozzák nyilvánosságra, egyhangúlag elfogadta. pedig nem megaláztatásként és kirekesztésként gyászolni. Mindig gondolnunk kell arra: egy demokratikus pártban nincsenek és nem lehetnek megfordíthatatlan többségek. Győztes vagy vesztes — változhat. De — különösen a többpártrendszer körülményei közt — a pártban együvé tartozik. Ezért erkölcsi és politikai kötelességünk, hogy a kisebbségben maradottak és meg nem választottak méltóságát óvjuk, értékeiket becsüljük és egzisztenciális biztonságuk megőrzéséért felelősséget érezzünk — mondotta végezetül Lukács János. A megyei és városi pártértekezletek tapasztalatairól szóló írásos jelentés és az ehhez kapcsolódó szóbeli kiegészítés feletti vitában nyolcán fejtették ki véleményüket. Egyetértőleg támogatták a beszámoló megállapításait. Hámori Csaba úgy vélekedett, hogy e tanácskozások segítségével nagyobb politikai harcképességű szervezetek jöttek létre, s végbement egy öntisztulás is a pártban. Gyuricsku Kálmán a párt megújulásának fontosságát hangsúlyozta, mert ezen is múlik a reform sikere. Visz- sza kell adni a párttagság hitét — mondotta —, tudatosítani, hogy a párt tagjának lenni nem jelent „korlátok közötti életet”. HasonA Központi Bizottság az elfogadott napirend szerinti negyedik pont, az „Egyéb kérdések” megtárgyalásával fejezte be munkáját. Erről Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője adott tájékoztatást. Elmondotta, hogy a testület foglalkozott a párttagfelvétel és a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosításával. Eszerint a szervezeti szabályzat a következőképp módosul: a tagfelvételről a taggyűlés határoz, a tagság kelte a taggyűlési határozat időpontjától számít. Ennek értelmében természetesen az újonnan felvett párttagok a tagsági díjat a felvétel időpontjától fizetik. Még tartott a Központi Bizottság ülése, amikor a napirendi pontok előadói nemzetközi sajtókonferencián találkoztak az újságírókkal. Elsőként Fejti György, a Központi Bizottság titkára szólt arról, hogy több mint egyéves előkészítő munka után fontos szakaszához érkezett az alkotmányozás. Elkészült az új alkotmány szabályozási alapkoncepciója, amelyet a KB a további munka alapjának elfogadott, s ajánlja a Parlament március 8-án kezdődő ülésén is megtárgyalni. Iványi Pál. az agrárpolitikai koncepció előadója bevezetőjében arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a napirend feletti vita reggel 8 órától délután fél 3-ig tartott, majd kiemelte: a gazdasági reform gyorsítása, az új gazdasági filozófia kidolgolóan fogalmazott Rajki Sándorné, mondván, hogy ne szorítsák merev határok közé a mozgalmi életet. Barts Oszkárné azt emelte ki, hogy az értelmes rend öltsön testet a szervezeti szabályzat pontjaiban. Horn Gyula emlékeztetett arra, hogy szinte valameny- nyi pártértekezleten felvetődött: milyen legyen a pártszervezetek kapcsolata az újonnan létrejött szervezetekkel. Különösen fontos erre választ adni azért, mert több új szerveződés az MSZMP-t, a KISZ-t és a népfrontot azonosítja a múlt szervezeteivel. Horn Gyula ugyanakkor rámutatott; ennek a pártnak a politikája már más, mint amilyen a múltban volt, fő törekvése a gyökeres politikai reformok megvalósítása. Tény az is, hogy a népfront már a májusi pártkonferencia előtt' is a megújulás egyik szószólója volt, s a KISZ is nagyon sokat tett és tesz a változások érdekében. Éppen ezért politikai választ kell adni az ilyen sommás, elmarasztaló véleményekre. A vitában elhangzottakat Lukács János összegezte. Úgy ítélte meg, hogy az elmúlt hónapokban lezajlott pártértekezletek a párt és a közügyek demokratikus kezelésének erjesztői voltak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: a bizalom hiánya mutatkozik abban, hogy párttagok ebben a formában látták biztosítva a tagsági akarat érvényesülését a helyi programok kidolgozásában és a vezetők kiválasztásában. Javasolta, hogy ahol a pártértekezletek előkészítésének folyamatát megkezdték, ott gyorsítsák meg azt, és még április végéig tartsák meg az értekezleteket. Ezután,a Központi Bizottság testületé egyhangúlag elfogadta Lukács János előterjesztését. A határozat szerint az országos pártértekezletből adódó feladatok meghatározására hivatott helyi és megyei tanácskozások megrendezésének határideje április 30-a. A helyettes szóvivő bejelentette: az elmúlt negyven év tapasztalatainak áttekintése részeként a Központi Bizottság kezdeményezi a kormánynál egy történészekből, jogászokból álló bizottság létrehozását, azoknak a peranyagoknak az áttekintésére, amelyekről valószínűsíthető, hogy koncepciós elemeket tartalmaznak. Végül Kimmel Emi] a testület előtt szereplő személyi kérdésekről szólva bejelentette: Klenovics Imrét és Losonczi Pált — saját kérésükre — felmentették központi bizottsági tagságuk alól. zása több mint fél éve folyik. A kormányzatban, a különböző bizottságokban befejezéséhez közelednek az ezzel kapcsolatos viták. Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője röviden ismertette a városi és megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések tapasztalatait összegző jelentés feletti vitában elhangzottakat. Hangsúlyozta: megfelelő feltételek nélkül nem várható öntevékenység, önállóság a helyi pártszervektől. Ezekről a feltételekről szólva kiemelte: a párt irányító szerveinek meg kell határozniuk álláspontjukat a távlati célokat illetően; megfelelő garanciákkal gondoskodni kell arról, hogy a párttagság szabadon, korlátozásoktól mentesen fejthesse ki véleményét. TöbboldalA konzultációk Az MSZMP Központi Bizottsága által megbízott munkacsoport szerdán megkezdi tárgyalásait a különböző politikai, társadalmi szervezetekkel. Elsőként az MSZMP és a Hazafias Népfront képviselői találkoznak. A Magyar Szocialista Munkáspárt tárgyaló csoportját Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Hazafias Népfront delegációját Huszár István, a HNF Országos Tanácsának főtitkára vezeti. Az MSZMP hasonló megbeszéléseket tervez más társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselőivel. Az előkészítő találkozók célja a legmagasabb szintű két- és többoldalú konzultációk megalapozása, amelyekről a sajtó folyamatosan tájékoztatni fogja a közvéleményt. Az MSZMP a vidék pártja is Elemzés a párt belső helyzetéről Nemzetközi sajtókonferencia Befejezte munkáját az MSZMP KB ülése
