Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-21 / 44. szám

1989.február 21 Kelet-Magyarország 7 A riolittufa hozamnövelő hatása Egy ásványi anyag, amely melléktermék, de sokoldalúan, jövedelmezően hasznosítható A riolittufa őrlemény mező­gazdasági és környezetvédelmi hasznosításáról tanácskoztak a közelmúltban Tokajban. A ta­nácskozáson részt vettek a Sza- bolcs-Szatmár megyei mezőgaz­dasági üzemek szakemberei is. Két előadás hangzott el. dr. Vá- lyi István MÉM főosztályvezető­helyettes a természetes ásványi anyagok felhasználásáról tartott vitaindítót, dr. Köhler Mihály, a DATE Termelésfejlesztési Intézet főmunkatársa, a riolittufa őrle­mények kísérleti eredményeit is­mertette.' Nagyobb árbevétel Az 1986—88-ban sorozatban végzett kísérletek igazolták, hogy a riolittufa őrlemények al­kalmazása zöldségnövényeknél hozamnövekedést, minőségjavu­lást eredményezett. A püspökla­dányi Zöld Mező és a nyírteleki Dózsa Termelőszövetkezetekben az ásványi anyagot paprika-, pa­radicsom-. karalábé-, káposzta- és dinnyepalánták nevelésénél alkalmazták. Eredmény az erő­teljesebb növekedés. az állo­mány selejtmentesítése volt. Magpaprika termesztésénél a riolittufával kezelt területeken a hús- és maghozamból a nettó árbevételi többlet Nyírtelken hektáronként meghaladta a li ezer forintot. összehasonlító kísérletek ta­pasztalata zöldbabnál, hogy a hozam hektáronként ötezer kilo­grammal volt nagyobb a kont­roll területhez viszonyítva. A riolittufát kipróbálták a rostken­der termesztésénél is. Gyenge minőségű homoktalajon az ered­mény ezer kilogrammal na­gyobb termés, mint a műtrágyá­zott kontrollparcellában. A rio­littufát Szőregen sikerrel alkal­mazták a hajtóházák leromlott talajának feljavítására. Kukori­catermesztésnél agyagos talajon a riolittufa a talaj könnyebb művelését tette lehetővé, ugyan­akkor a hozam hektáronként 156 kilogrammal nőtt. Az ásványt háztájiban, kisker­tekben zöldségtermesztő szak­csoportban máris sokan siker­rel alkalmazzák. Hajdúszobosz­lón Farkas Gábor áfész-szakcso- pprttag 2040 négyzetméteres fo- liatelepén a saláta és a paprika hajtatásánál istállótrágyát is rio­littufával keveri. A két anyag biztosítja a növények makró- és mikroelem-szükségletét. úgy. hogy a talajt négyzetméteren­ként 400—500 giliszta műveli a vegetációs időben. A Farkas Gá­bor által hasznosított területen a koraiságban 8—10 nap az előny, 20 százalékkal nagyobb a kötés­szám. a termés 70 százalékban extra, illetve elsőosztályú áru. I hibákat is gyógyította A gávavencsellői Új Erő Ter­melőszövetkezetben burgonya- kísérletnél alkalmazták a riolit­tufát. Az öt kezelt parcellából kettőn volt annyi a hozam, mint a kontroll területen összesen. De nemcsak zöldségnövények ter­mesztésénél hasznosítható a rio- littufa. A nyíracsádi Dózsa Szak- szövetkezetben a komposzt dúsí­tása mellett az erdészeti cseme­tekert talaját is kezelték az ás­ványi anyaggal. Az eredmény várakozáson felüli volt. A tokaji tanácskozáson az is kiderült, hogy a riolittufának nemcsak a növénytermesztésben és kertészetben lehet jelentősé­ge. de az állattenyésztésben is. Dr. Medgyessy István, a Horto­bágyi Állami Gazdaság háztáji libatenyésztő csoportjának tagja arról számolt be. hogy évek óta az előnevelt, legelőn tartott pe­csenyeliba-tenyésztésben az állo­mány 2D—JO százaléka ízületi gyulladásban és sántaságban szenvedett A gyógyszeres keze­lések nem jártak sikerrel. Az ál­latok viselkedéséből arra követ­kezhettek. hogy valószínű mik­roelemhiány áll fenn. A riolittu- fa őrlemény ásványi összetételét megismerve a litoatartók közűi ketten arra vállalkoztak, hogy kísérletként a takarmányt az ás­ványi anyaggal kiegészítik. A riolittufa hatása mindkét te­nyésztő esetében a 300—400 dara­bos állománynál a gyulladásos, sánta egyedek száma minimális 25—40-re csökkent. Haragoszöld ide laabazat Gergely László, a nyíregyhá­zi konzervgyár kertész üzem­mérnöke, átész-szakcsoporttag futóhomokon végzett kísérletei­ről számolt be. A futohomokon termesztett egresnél, meggyül­tetvénynél a riolittufa őrle­ményt négyzetméterenként 50— 60 dekagrammos mennyiségben a felületre szórva és bedolgozva alkalmazta. A kezeit területe­ken igen erőteljessé vált a haj­tásnövekedés. a törzs- és váz­ágak nagyobb mértékű megvas- tagodását tapasztalta. A lombo­zat haragoszöldre váltott. A ke­zeletlen területeken a rendkívüli aszály miatt szeptember elején már bekövetkezett a lombhullás. ezzel szemben kezelt területe­ken a levélzet késő őszig meg­maradt. Az ásványi őrlemény felhasználásával a növényvédel­mi beavatkozás szükségessége csökkent. Gergely László zöld­ségfélékkel is kísérletezett, ezek közül az uborka 15—20 száza­lékkal több termést adott. Az uborka íze kellemesebb, a termés üdébb volt. A növény még az augusztusi forróságban sem sült ki. Számos szakember mondta még el véleményét a riolittufa hasz­nosításával kapcsolatban, s ezek­ből egybehangzóan kiderül, hogy a riolittufa a mezőgazdálkodás teljes területén nagyüzemben és háztáji gazdaságokban minden­féle növénynél, gyümölcsnél, jo eredményt adva alkalmazható. Az ásványi anyag környezetkí­mélő. olcsóbb a vegyi anyagok­nál. így a kertészkedésben, fő­ként a kisárutermelők körében nagy jövője lehet. Az írás dr. Köhler Mihály feljegyzése alapján készült A levegőből is megél A felvételen látható, lát­szatra különböző növény egy és ugyanaz. Nyáron lombo- sodik, télen virágzik. E fur­csa és különleges növény Soltész József kisvárdai ol­vasónk tulajdona. Elmondása szerint a „virág” származási helye Szumátra és nemcsak azért különleges, mert év­szakonként eltérő módon vi­selkedik. A növény gumója, amely tömör és labdaszerű, terméshozáskor nem igényel táptalajt és öntözést. El a levegőből. A kétéltűség hite­léül közöljük, hogy a két fel­vétel (a felső kép tavaly nyáron, a virágos rész most, februárban) a szerkesztőség­ben készült. Egyébként a vi­rág bordóvörös, szobanö­vénynek kissé kellemetlen il­lata miatt nem igen alkal­mas. Van piaca a galambhúsnak! Riport jelent meg a Kelet-Ma- gyarországban a galambtenyész­tésről, annak ürügyén, hogy a nyíregyházi galambtenyésztők február elején kiállítást rendez­tek. A riportban elhangzott egy olyan vélemény, miszerint saj­nálatos. hogy nincs megfelelő piaca a galambhúsnak. Az írást olvasta Papp Mihály, a hajdú- dorogi áfész húsgalambtenyésztő szakcsoportjának elnöke és ter­jedelmes levélben közölte véle­ményét. Mint írja: a galambhústerme­lést az indította meg lefelé a lejtőn, hogy évről évre csökkent a termelés. Ennek kiváltó oka volt a felvásárlási ár mozdulat­lansága. Másik ok az értékesí­tési biztonság fokozatosan le­romlott. A galambtenyésztők örökös bizonytalanságban éltek, hőgy átveszik-e a húsgalambot vagy sem. A Baromfifeldolgozó Vállalat galambgyűjtő túrajára­tai sohasem érkeztek meg (vagy csak ritkán) jelzett időben az átvevőhelyekre. A galambhús értékesítési gond­ja Hajdú-Biharban és Szabolcs- Szatmárban azonos volt. Különb­ség viszont az, hogy amíg Sza­bolcsban semmi sem változott, Hajdú-Bihar megyében rendeződ; tek a dolgok. A Törökszentmik­lósi Baromfifeldolgozó Vállalat kezdeményezésére a hajdúsámso­ni tsz-ben húsgalambtenyészetet alakítottak ki. A törökszentmik- lósiaknak tehát kell a galamb és a hajdúdorogi áfész vállalkozott arra. hogy a megye északi ré­szében a kistermelőktől is fel­vásárolja, begyűjti a felkínált árut. A hajdúdorogiak galamb- felvásárlás ügyben levélben meg­keresték a nyíregyházi, tisza- vasvári és újfehértói áfészeket is. kérve a galambtenyésztés in­tegrálását. Ma ott tart a galambügy, hogy a hajdúdorogiak jó áron felvá­sárolják a galambhúst és már Nyíregyházán is működik meg­bízottjuk. Hernádi Béla 50 páros kihelyezett hűsgalambállomány tulajdonosa, nem csak azt vál­lalta. hogy galambtenyésztő lesz, de elvállalta a kistételes felvásárlást is. A felvásárlás Nyíregyházán (Pazonyi út 2. sz.) március 20-án indul. Papp Mihály levélben azt is közölte, hogy a galambtenyész­tés (mint az a riportban sze­repelt) nem csak hobbi, de egy­ben keresetkiegészítő tevékeny­ség is. Tökéletesen egyetértünk, hiszen ezért is adtunk helyt an­nak a véleménynek, hogy a hús­galamb felvásárlása a megyében megoldatlan, örülünk a változás­nak. Szakboltok Nyíregyházán, Kitvárdán Hárommillió tasak vetőmag A tavaszi vetőmagellátásról tartott sajtótájékoztatót a na­pokban Kiss László, a Vetőmag­ellátó ' és Értékesítő Vállalat igazgatója. Szóba került a ház­táji, és kiskertek vetőmagellá­tása is. Több, mint háromszáz bolt megrendelése érkezett be a vál­lalathoz. A régieken kívül új áfész-bolt nyílt Nagyecseden, to­vábbá a nyíregyházi kutatóinté­zet is kialakított két szakboltot, egyet Kisvárdán, és egyet Nyír­egyházán. Hárommillió csomag vetőmag kerül februárban a boltokba, amelynek nagyobb ré­sze már a polcokon van. A fajtaválaszték az elmúlt évekhez viszonyítva nőtt a leg­fontosabb vetőmagvakból, de ezek megfelelő környezetet, gondoskodást igényelnek, mert különben annyi termést sem hoz­nak. mint a régiek. Az új faj­ták betegségellenállóak. és bő- termőképességűek. Tavaly para- dicsőmből tizenhét fajta közül, míg az idén 22-ből válogathat­nak a vevők. Újdonság: K—16-6 Fl, K—2-9 Fl, K—5-1 FI. Robot és Prima fajok. Az uborkater­mesztőknek jó hír, hogy a tava­lyi tizennyolc helyett az idén huszonhat fajtából válogathat­nak. Új fajok: Ritmo FI, Pan­nónia Fi, Dóra FI, Linda Fi. Két éve foglalkozik nyúltenyézztézael Mérkea filéz Gyula. Jelenleg az anyaállomány 15, ezeknek szaporulatát 2,5—3,5 kilogrammos súlyhatár között értékesíti. A gondosan kezelt, tiszta ketrecekben elhullás nincs. Szakszerű takarmányozással a súlygyarapodás ki­váló. az értékesítési ár kilogrammonként most 73 forint, és' a nyúltartis jól jövedelmez. Felvételünkön a nyúltenvésztő fajtiszta fehér nyulával. (Baján Erzsébet) Most időszerű Magvetés előtt csávázás, talajfertőtlenítés Ahhoz, hogy zöldségnövénye­inket. növénybetegségek táma­dásától mentesen fel tudjuk ne­velni. nélkülözhetetlen a talaj- fertőtlenítés szakszerű és gondos elvégzése. Palántabetegségek, gombák ellen — a palántaágyak fertőtlenítésére — jó hatású ké­szítmény az Orthocid 50 WP gombaölő szer, melyből köbmé­terenként 500 grammot, illetve négyzetméterenként 20—30 gram­mot kell bekeverni! Az Orthocid vetőmagvak csá- vázására is alkalmas. három grammot számítva, egy kilo­gramm vetőmagra. Az uborka, a spenót, a sárgarépa, a kelká­poszta. a paradicsom csávázásá- hoz. nagyobb adagú Orthocidra van szükség, mert ekkor 5 g/1 kg adagolásban kell a kemikáliát felhasználni. Nem árt tudni azt sem. hogy akik fenyőcsemeték nevelésével foglalkoznak, 18 g/ négyzetméter adagolásával az Orthociddal. megakadályozhat­ják a fenyőcsemete-dőlés fellé­pését. Csíra képesség A jó minőségű vetőmag és an­nak kifogástalan elvetése a ta­lajművelés és trágyázás mellett — a 1ó termés megalapozásának elengedhetetlen feltétele. Vetés alkalmával ügyeljünk arra. hogy a zöldségmagvakat olyan körül­mények közé juttassuk a talajba, amelyek csírázásukra, ha itatá­sukra. fejlődésükre a legkedve­zőbbek. Természetesen ügyel­nünk kell arra is. hogy egy-egy növényke számára a szükséges tenyészterületet biztosítsuk. Az utóbbi időben sok panasz hángzott el a termelők részéről. hogy nem mindig megfelelő a vetőmag minősége. Ez a gond legtöbbször a magvak csírázóké­pességére vonatkozik. Egyszerű eljárással mi magunk — házilag is megbizonyosodhatunk a zöld­ségmagvak csírázóképességéről. A kísérlet során ezért száz ép, egészséges magot számolunk ki a vetőmagmintánkból, s ezeket nyirkos homokba, vagy ha ap­róbbak, nedves itatóspapírok kö­zé tesszük. Az egyes fajokra jel- Jemző csírázás! idő után (a ká­posztaféléknek 10 nap. a borsó­nak és a babnak 8—10 nap, a vöröshagymának 10—12 nap. a sárgarépának 16—21 nap. a pap­rikának 12—16 nap, a görög­dinnyének 10—14 nap és az uborkának 5—8 nap a csírázási időtartama, hogy csak a legfon­tosabb zöldségféléket említsük). Gondosan megolvassuk a kikelt csírákat. így megállapíthatjuk a csírázási százalékot és azt is megtudhatjuk, hogy a gyorsab­ban csírázoknak nagyobb, a las­sabban csírázóknak pedig kisebb a csírázási erélye. Magvetés és palántázás ■ \ Nem árt tisztában lenni azzal, palántázás időpontja között. Eh- hogy mii ven összefüggés van hez útmutató: például A magvetés ideje és a NÖVÉNYFAJ A MAGVETÉS IDEJE káposztafélék II. 2—25 paradicsom III. 10—20 paprika III. 20—25 dinnye IV. I—10 Több kertbarát érdeklődött a dohány magvetése felől. Itt alapszabályként jegyezzük meg. hogy az ültetés időpontjához (áp­rilis vége, zömmel május első fele és május 20-ig terjedő idő­szak) igazodva, március közepé­ig célszerű, ajánlatos a magot elvetni. Ügyeljünk arra. hogy ve­téskor a talaj mintegy 26—25 cm mélységig kellő mértékben ned­ves legyen. Ezért szükség esetén vetés előtt négy-öt nappal 20—25 mm vízmennyiséggel öntözzük. Arra is figyeljünk, hogy a vetés idejére, a jó szerkezetű (előző­leg fertőtlenített) humuszban gazdag talaj felszíne művelhető A PALÁNTÁZÁS IDEJE III. 20—IV. 20 IV. 20—V. 10 IV. 25—V. 20 V. 5—15 legyen. Fontos, hogy a talajhő­mérséklet legalább a 15 Celsius- fokot elérje. A vetéshez 0.1 g/ négyzetméter vetőmag szüksé­ges. A kézi vetés során a magot a hagyományos ágyakban tisz­ta. szitált, száraz, kétharmadnyi homok és egyharmad résznyi fa­hamu keveréket szórt vetéssel terítjük. Vetés után — fertőtle­nített magházfölddel, a felületet kb. 5 mm vastagon be kell szór­ni és lapogatással a szitált ta­laj részecskéket a magvakhoz kell tömöríteni. Széles Csaba Újdonság a vetőmsgkfnáUtban a díszdobozos borsócsalid. A do­bozban lévő öt borsófajta azo­nos vetésidő mellett 19 napos el­téréssel érik be. ley a család! szükséglet zsenge és friss borsó­val a szezonidőben folyamatosan biztosítható. Réka FI. Laura FI. Kecskeméti csemege és Klirme. Az étkezési paprikából négy fajtával bővült a választék: Tizenegyes. Suptol. Blocky. Hungarian Wonder. A megye hosszú fajtájú petre­zselyemigényét csak 40 százalék­ban tudja kielégíteni a vállalat, helyette pótlásul a félhosszút ajánlja. Nanti sárgarépából szin­tén hiány van, helyette Chante- nayt termesszünk. Zöldbabból Valjából, Budai piaciból. Oxy- ból, Amidonból kerül kevesebb a boltokba. A vetőborsónál Bu­dai gyöngy, Kelvedon csodája, illetve a debreceni korai fajtá­nál vannak ellátási gondok, amelyek pótlása Karinával tör­ténhet. Megjelent a boltokban a dísz­dobozos borsócsalád. mely a nyíregyházi kutatóintézet fajtái­nak összeállításából készül. Vi­ca, Robi. Ave, Zeusz. 2suzá fajták kerültek a dobozba, amelynek fő előnye hogy egyide­jű vetés mellett tizennyolc nap érési különbséggel az egész sze­zonban folyamatosan lesz ter­més. A fentebb említett apró gon­dok ellenére elmondhatjuk, hogy megyénk vetőmagellátása jónak mondható, a kiszállítás folyama­tos és február végére minden boltban ott lesz a vetőmagkész­let. Tehát ez nem akadályozza meg a háztáji és kiskertek tu­lajdonosait abban, hogyha el­múlik a föld fagya, megkezdhes­sék a munkát a kertekben. (száraz) (hírverseny Nyíregyházán Február 23-án Nyíregyházán, a Fegyveres Erők Klubjában ren­dezik meg a kertbarátok^ megyei borversenyét. Ezt megelőzően a megye valamennyi kertbarát- klubjában úgynevezett házi bor­versenyeket tartottak. Félszáz­nál több kistermelő zsűriztette borait. Nagyecseden — mint az előző években is — a bíráló bi­zottság nagyon sok jól kezelt, jellegének megfelelő, tiszta bort talált. Az ecsedi fehér borok ka­tegóriájában oklevelet nyert Murguly Sándor, Somfalvi István és Szabó Sándor, bronkfokozatot kapott Ozsváth Sándor. Láposi Béla és Szabó Mihály fehér bo­ra. valamint Laczkó Antal vörös bora. Vaján a borversenyre érkező kertbarátokat és a zsűri tagjait egy kis meglepetés várta. A ven­dégeket korhű jelmezekbe öltö­zött tárogatósok köszöntötték, és a Nagy Fejedelem. Rákóczi Fe­renc dalait játszották. A bor­verseny itt is hangulatos és si­keres volt. Dicsérte a zsűri a borminták tisztaságát, egyöntetű­ségét. hangsúlyozva, hogy a kertbarátok egyre jobban elsajá­títják a borkezelés módját. Va­ján a fehér bor kategóriában ezüst fokozatot kapott Dani Endre, Greksza Mihály és Rep- csin János. Bronz oklevéllel mi­nősítették Nagy István és Tóth Imre borait. A díjazott borok részt vesznek a megyei borver­senyen.

Next

/
Thumbnails
Contents