Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-21 / 44. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. február 21. Tanácskozik az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) időtállónak bizonyult alapelvével és tételével. Az a javaslatunk, hogy ezt a meg- szakítottságot meg kellene szüntetni. Ezért az alapkoncepció épít a magyar jogtörténet és államszervezet értékeire, így például az államiság szerepére a nemzet fennmaradásában, valamint az önkormányzati alapelvre. De épít a polgári alkotmányjog progresszív vonulatára is. Például a hatalmi ágak megosztásának nagyon fontos elvét következetesen végigvezeti, amikor az államszervezet koncepcióját rögzíti. És ugyancsak ezekből a hagyományokból építkezve, a korábbinál lényegesen nagyobb teret szentel az emberi és állampolgári jogoknak, szabadságjogoknak. Legnagyobb nyitottság Egyértelművé kell tennünk, — folytatta a KB titkára — hogy az új alkotmánynak Magyarországot minden kétséget kizáróan szabad, demokratikus és szocialista államként kell deffiniálnia. Az ezzel összefüggő elveket és alapértékeket pedig a társadalmi, politikai gazdasági rendről ,szóló fejezetben lehet majd összefoglalni. Ennek a koncepciónak jelenleg nem ez a fejezete a legerősebb része, de ezért talán nem annyira a jogalkotókat illeti a szemrehányás, mint inkább a politikatudományt, vagy az ideológiát, hiszen ezeknek a — számunkra a szocializmust jelentő — alapértékeknek a teljes körű megfogalmazása várat még magára. Ugyanakkor el kell kerülni egy másik, szintén végletesnek tekinthető igény követését, hogy az alkotmány a szocializmus koncepciójának valamilyen normatív meghatározását adja. Csak olyan alapértékeket kell és lehet rögzíteni majd, mint a közösségi tulajdon meghatározó szerepe, a társadalmi igazságosság az elosztásban, az esély- különbségek mérséklése, vagy a társadalmi szolidaritás. Arra kel törekednünk, hogy egy demokratikus, a közvetlen és a képviseleti demokrácián, illetve az önkormányzati elven alapuló intézményi struktúrát rögzítsen az alaptörvény, s az emberi és állampolgári jogoknak, a teljes és kifejtett katalógusát tartalmazza. A továbbiakban kifejtette: világossá kell tennünk, hogy az alkotmányozás a népszuverenitás legfőbb letéteményesének, az Országgyűlésnek az illetékessége. El kell határolódnunk a parlamentnek, illetve az illetékes kormányszerveknek a legitimitását és kompetenciáját kétségbe vonó törekvésektől. Az alkotmánytervezetet a jelenlegi parlamentnek kell megtárgyalnia és elfogadnia, amennyiben ez ebben a parlamenti ciklusban elkészíthető. Az 1985-ös parlamenti választások óta egy sor olyan politikai mozgás indult meg az országban, amely ma nem rendelkezik teljes körűen parlamenti képviselettel — emlékeztetett a KB titkára. Baj lenne az alkotmány-előkészítésből bármiféle, a társadalomban meglévő és bá- tzissal rendelkező csoportot kihagyni. Ezért nagyon határozottan annak a törekvésnek kell érvényre jutnia, hogy szinte a szó szoros értelmében minden egyes állampolgár és az állampolgárok különböző csoportjai számára is hozzáférhető legyen mind az alkotmánykoncepció jelenlegi szövege, illetve a kodifikált alkotmányszöveg. Meg kell találni azokat a csatornákat is, amelyeken át a társadalomban megfogalmazott vélemények eljuthatnak az alkotmánnyal foglalkozó bizottságokhoz és szervekhez. Az alkotmány-előkészítő munkát tehát a lehető legnagyobb nyitottság és a legszélesebb nyilvánosság mellett javasoljuk végezni. Az az elképzelés, hogy a szabályozási koncepciót még az Országgyűlés előtt hozza nyilvánosságra teljes terjedelmében _ a Magyar Hírlap. Ezt követően elkezdődne a szabályozás koncepciójáról a széles körű vita. Egyetlen állampolgárt sem kell kizárni ebből a munkából, ugyanak- kor vissza kell utasítani bármelyik csoportnak azt az igényét, hogy az egész társadalom nevében szóljon. Van tehát remény arra, hogy az alkotmányozás a közmegegyezésnek, a konszenzusteremtésnek a lehetőségét is magában foglalja. Fejti György ezt követően néhány alkotmányfejezethez mondott szóbeli kiegészítést. A társadalmi-politikai-gazdasági renddel összefüggő fejezettel kapcsolatban kijelentette: az államhatalom eredetéről alapelvként kell rögzíteni a népfelség elvét. Az állam és a társadalom kapcsolatáról szóló fejezetrészben célszerű alapvető elvként deklarálni, hogy a társadalom tagjainak az ön- kormányzat alakításához való joga nem korlátozható. Meghatározó jelentőségű tétel a jogegyenlőség is, amely magában hordozza a törvény előtti egyenlőséget, az előnyös és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a tulajdonformák tekintetében a szektorsemlegesség elvét. Itt kell kimondani a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét: mind az államnak, mind az állampolgároknak tilos a joggal való visszaélés. A jogokat mindenki csak a társadalmi és az egyéni érdek összhangjának biztosítása mellett gyakorolhatja. E fejezet fontos tétele lesz az államforma definiálása és meghatározása. Az előkészítő munka során arra a következtetésre jutottunk, hogy erre nincs jobb meghatározás, mint a népköztársaság: Magyarországon nagyon fontos, valós értékeket jelent ez a kifejezése Ezért olyan időszakban, amikor a népfelség elvét a maga rangjára kívánjuk emelni, ennek a jelzőnek a kiiktatása különösen indokolatlan lenne, csakúgy, mint új jelzők elhelyezése a köztársaság fogalma elé. Az olyan jelzők, mint demokratikus köztársaság, népi demokratikus köztársaság, vagy szocialista köztársaság, nem fednék pontosan társadalmunk mai, valóságos állapotát. Ezért az a javaslatunk, hogy az 1949-es alkotmányban rögzített államformát — a népköztársaságot — vegyük át az új alkotmányba. összhangban az alkotmánnyal Politikailag fontos és érzékeny része lesz ennek a fejezetnek a politikai rendszer, illetve a pártok alkotmányos definíciója. Álláspontunk szerint nem az alkotmánynak kell definiálnia a többpártrendszert, ugyanakkor a többpártrendszer irányába mutató fejlődéskor az alaptörvény keretet kell, hogy adjon. Fontos eltérés az 1949-es alkotmánytól, hogy nem látjuk szükségét és értelmét az MSZMP vezető szerepéről szóló alkotmányos megfogalmazásnak — szögezte le a továbbiakban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az MSZMP lemond arról a politikai törekvésről és szándékról, hogy a társadalmi folyamatok meghatározó tényezője kíván maradni Ezt programjával, politikai munkájával, a társadalom megnyerése révén és nem pedig jogi formulákkal kívánja biztosítani. Célszerű a társadalom védelmében rögzíteni azt hogy csak olyan társai dalmi szervezetek, közöttük partok működhetnek hazánkban, amelyeknek a célja, a programja és a tevékenysége összhangban áll az alkotmányban megfogalmazott értékekkel és törekvésekkel. A legpontosabb cél- és feladatmeghatározásra kell törekedni a hatalmi ágak elválasztásával kapcsolatban. Első helyen áll a parlament szerepének, funkciójának a meghatározása. Egyértelműen érdekünk: erős, tényleges hatalmat megtestesítő, ugyanakkor kormányzati feladatokat nem végző Országgyűlés jöjjön létre. A kidolgozó munka jelenlegi szakaszában nyitva maradt, hogy egy- vagy kétkamarás parlamenti gyakorlatra térjünk-e át. Az egykamarás parlament fenntartása mellett több érv szólt. Van viszont néhány olyan érv is, ami miatt érdemes tovább gondolkodni egy második kamara szerepén. Felfogásunk szerint a pária- ment első házában a politikai képviseletek dominanciáját, kellene biztosítani, és azt az össznemzeti érdekek megjelenítésének a minél teljesebb körű színterévé téve. Érdemes ugyanakkor gondolkodni azon, hogy bizonyos érdekképviseleti szempontokat hogyan lehet egy második kamara keretei között érvényesiteni, és így az érdekképviseleteket bekapcsolni a döntéshozatalba. Nyitott kérdés ma még a képviselők megválasztásának a formája és technológiája. Ezért az alapkoncepció csak a legáltalánosabb elveit rögzíti. Külön napirend keretében kell áttekintenünk majd, hogy a pártok jelenlétét és a választásokon történő indulását lehetővé tevő új helyzetben milyen választási technológia szükséges a folyamatos, fokozatos és kiszámítható átmenethez, amellyel közeledhetünk a hatalomgyakorlás új formájához. Két új intézmény Nagyon fontos érdekünk fűződik ahhoz, hogy határozott, következetes, kiszámítható kormányzásra nyíljék lehetőség. Ezt szolgálja a kormány feladatainak a korábbiaknál részletesebb, világosabb rögzítése, a miniszterelnök státusának, személyes döntési illetékességének a megerősítése, és a miniszterek döntési és felelősségi viszonyrendszerének a korábbiaknál részletesebb szabályozása. Az a javaslatunk, hogy a kollektív államfői forma helyett a jövőben az elnöki rendszerre térjünk át. Ez a hatalommegosztásnak és a különböző hatalmi ágak közötti jobb egyensúly megteremtésének egyik biztosítéka lehetne. Döntés kérdése, hogy az elnöki rendszer a két klasszikus forma közül melyikhez álljon közelebb: a protokolláris elnöki rendszerhez, vagy az erős, komoly jogosítványokkal rendelkező elnöki feladatkörhöz. Két további új intézmény a koncepcióban: az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék. Ez utóbbinak az lenne a funkciója, hogy a végrehajtó hatalomtól független intézmény ellenőrizze" az állami költségvetés, ezen belül a kormány és a minisztériumok költségvetésének alakulását, a költségvetésből finanszírozott kommunális, szociális és egyéb célokra rendelkezésre bocsátott ösz- szegek felhasználását. Ezzel fel lehetne számolni azt az anomáliát, hogy költségvetési ügyekben a kormány, illetve a Pénzügyminisztérium önmagát ellenőrizze. Javasoljuk az Állami Számvevő- széknek az új alaptörvény elfogadását követően létrehozását. — Az a szándékunk, hogy az alkotmány a maga teljességében rögzítse a jelképeket — jelentette ki a KB titkára. Várhatóan e kérdések körül különösen emocionális, érzelmi jellegű viták folynak majd, amelyek részben már el is kezdődtek, mint például a Magyar Nép- köztársaság hivatalos címeréről. E viták lezárása korai lenne; s az is nagy baj lenne, ha az állami jelképek, szimbólumok körüli vita uralná az alkotmányvitát. Célszerű lenne e kérdésekben is higgadtan kialakítani az álláspontot. Az állami címert illetően azt kell eldönteni, hogy megtartjuk-e a jelenlegi címert, ami ellen sok érvet mondtak már eddig is. Ha nem, abban kell állást foglalni, hogy új címerre teszünk-e javaslatot, vagy valamelyik korábbi hagyományoshoz térünk vissza — mondotta végezetül. Már a napirend előadói beszédéhez kapcsolódó kérdések, s a vitában felszólalók többsége is jelezte a témakör politikai fontosságát. Ezt követően — a napirendnek megfelelően — a part agrárpolitikájának megújításáról terjesztett elő javaslatot lványi Pál, a Központi Bizottság titkára. ~ ,Mai napirendünk egy regebben folyó, de szándékaink és a felgyorsult világ követelményei miatt egyre intenzívebbé váló gazdasági megújulás, reformfolyamat Ián ’ S efy késöbbi n^r- kans gazdasagpolitikai fordulat megalapozásának egvik eleme — mondotta beveze- ^f/1, — Mi út legutóbb a politikai változások ésszerű, a társadalom által követhelh eme;-S ami még fontosabb. előremutató, viSSza nem fordítható iránya méh lett voksolunk. A gazdaság váró TT.SUl0" megoldásra n nn *elddatok ugyanakkor sításá^91 megúíulás 9Vor- lekl í “ ,. gazdasági kémesekkel való aktívabb foglal- fénylik. Joggal hang- zott ez el a Központi Bizottság legutóbbi ülésének vitáján mint ahogy az is, hogy ko> LShdflmÍ átalakítás ak- poitkaf^t.eredményes, ha a Politikai es a gazdasági retak yamat0k nsszehangoleá£2 agrárPolitika felülvizs- MSZMP 'ra,nya10 munka az tudom. kezdeményezésére fórumé V°S és társadalmi fórumokon már közel egy zott«- V A Politikai Bizottság az elmúlt hónapban megtárgyalta e politika megújítására készített javaslaltailaVWM - Az ott kialakult allasfoglalas szerint javasolí „a -Központi Bizottságnak tártvar°St ClSÖ olvasatban targjaija meg a tézistervezeu.:„ ma’d , .. Járuljon hozzá, turinrr,ezt követően szakmai, tudományos érdekképviseszeJ' ™ ~ és t^szetesen az érintett pártszerSí*? - “«« Svéblemh ben mondhassanak véleményt a javaslatokról A - <’sszegzése után meg ebben a fél évben — újra jelentkeznénk, akkor mar az állásfoglalás végleges tervezetevei. ügy gondolom' mn«rKOZS°ntl bizottságnak £l°St a k°ncepciót, a politit?roznLendSZeTt keü me°ha- Az agrárpolitika érvényesítésében az alapelvek megtartása mellett időről időre más és más szempontok is eloterbe kerültek. Ezeket úgv sikerült alakítani, hogy ha hibákat is elkövetve, de elkerültük a kezdetben modellnek tekintett sztálini agrárpolitika legdurvább ideológiai és gyakorlati hibáit. Ugyanakkor helytelen ideológiai alapra támaszkodott az a felfogás, amely hosszú ide- ig a szövetkezeti tulajdont az államinál alacsonyabb rendűnek tekintette; az Í970- es évelíben a szövetkezetek erőltetett összevonásával a gazdaságok méretének növelésére törekedett; időnként a háztáji termelés, illetve a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységének fejlesztése ellen hangolt. Hiba A vita tapasztalataiból egyértelműen megállapítható volt, s ezt Szűrös Mátyás meg is fogalmazta: a párt tudatában van az alkotmány politikai jelentőségének, és ezért nem fűződik érdeke ahhoz, hogy az alaptörvényben meg- határozandókat a társadalomra erőltesse. Éppen ellenkezőleg, a pártnak azt kell tudatosítania, hogy az alkotmány társadalmi alapokon történő megalkotásának folyamatában az MSZMP lehetőséget lát a nemzeti méretű összefogás megteremtésére. A vitában tizenöten fejtették ki véleményüket, öten pedig írásban adták be hozzászólásukat. Ezután az elnöklő Grósz Károly javasolta, hogy az írásban kiküldött határozati javaslatot fogadják el. .Eszevolt, hogy elhalványult a szövetkezetek szövetkezésjellege. és a kelleténél nagyobb teret kapott az állami beavatkozás. Sok helyen kiüresedett a szövetkezeti demokrácia, megszűnt vagy elvékonyodott a szövetkezeti tagok gazdai érdekeltsége. A jövő sikeres agrárpolitikájának kialakításánál először is számba kell venni azokat a körülményeket, amelyek indkolttá teszik az agrárpolitika megújítását. Elsőként a nem kielégítő érdekeltséget és a piaci alkalmazkodóképességet, amelyek együtt vannak jelen és egymás hatását erősítik. Sok jel mutat arra. hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége romlott, a mezőgazdasági nagyüzemek egyre szélesebb körében az egyszerű újratermelés pénzügyi feltételei is hiányoznak, az eszközállomány elhasználódottsági foka növekszik. Elsőként a mennyiségi szemléletről a minőségire való áttérést emelte ki. a KB titkára. Mivel a hazai és a külpiacokon egyaránt kínálati pozíció alakult ki, és ezen a jövőben sem várható lényeges módosulás, ezért a mennyiségi növekedést a piac minőségi követelményeinek való megfelelés határozza meg. Az előadó ezután többek között a termelői biztonság új, korszerűbb, piaci szempontokra figyelő értelmezéséről beszélt. Mint mondotta, a termelők biztonságát a jövőben leginkább a piachoz való minél szorosabb igazodásuk biztosíthatja. — A termelői biztonság alkalmazkodást, más felfogárint a KB javasolja, hogy az alkotmányról rendezzenek népszavazást, a témáról a testület a viták menetében is kapjon tájékoztatást. Indítványozta továbbá, hogy a határozatot egészítsék ki azzal: a párttagság kapjon megfelelő érvanyagot a vitához, valamint hogy a Központi Bizottság által kiküldött, az alkotmány kérdésével foglalkozó munkabizottság mandátumát hosszabbítsák meg az alaptörvény végleges jóváhagyásáig. A Központi Bizottság kérje fel a párttagságot, hogy az alkotmánykoncepció társadalmi vitájában aktívan vegyen részt. A Központi Bizottság a további vita alapjául egyhangúlag elfogadta az előterjesztést, illetve a főtitkárnak a határozati javaslatra vonatkozó kiegészítéseit. sú struktúrapolitikát és új gyakorlatot igényel. Ez pedig egyes ágazatokban intenzív fejlesztéssel, másokban a termelés szinten tartásával, vagy éppen a kapacitások átmeneti vagy tartós szüneteltetésével, esetleg felszámolásával is jár. A mezőgazdaság többszek- torúságának fejlesztéséről szólva rámutatott, hogy a többszektorúság eddig is jellemzője volt az ágazatnak, hiszen az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, szak- szövetkezetek és ezek társu-. lásai mellett jelentős súlya van a háztáji és kistermelésnek is. — Az agrárpolitika megújítása kölcsönösen összefügg a politikai-gazdasági reformfolyamattal. Csak akkor lehet sikeres, ha a társadalom és a gazdaság egészében következetesen megvalósul a reform. Ugyanakkor a politikai, gazdasági reform sem bontakozhat ki az agrárpolitika megújítása nélkül. Tervünk az, hogy egy olyan — az élelmiszer-gazdaság egy új, sikeres korszakának kibontakoztatását célzó — tézistervezettel jelenjünk meg a társadalom széles nyilvánossága előtt, amely alkal más alapot nyújt a széles körű társadalmi vitához és ennek tapasztalatai felhasználásával a végleges tézisek kidolgozásához, a párt agrárpolitikai koncepciójának megismertetéséhez, elfogadtatásához és az érdekeltek mozgósításához. A Központi Bizottság kedden reggel 8 órakor az agrárpolitika megújítására vonatkozó előterjesztés vitájával folytatja ülését. Szóvivői nyilatkozat A Központi Bizottság ülésének első napja végén Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője nyilatkozott a tanácskozásról az MTI munkatársának. Elöljáróban elmondta: — Napirend értékűnek tekinthető, hogy Kádár János elnökölt a testület ülésén. A párt elnöke szólt egészségi állapotáról, utalva arra, hogy folyamatos terheléssel, orvosi ellenőrzés mellett lát munkához, s természetes számára, hogy valamennyi, betegsége idején megtartott KB-ülés döntésé őrá is vonatkozik. Ezzel Kádár János a rá jellemző módszerrel vette elejét minden, vele összefüggésben az elmúlt napokban megindult szóbeszédnek, találgatásnak. Kijelentette: egészsége javul, dolgoznia kell. / Kimmel Emil a továbbiakban, a tanácskozás első napirendi pontjáról szólva hangsúlyozta: az alkotmányozási folyamat vitája csak a kezdetén tart. annak azonban igen fontos állomása a mostani KB-ülés. Itt ugyan még nem alakulhatott ki tökéletesen egységes álláspont, épp ezért fontosnak ítélték meg a testületi ülésen, hogy a tervezetei a párt tagjai is vitassák meg, s e vitában közösen kiérlelt álláspontok képviseletével aktívan vegyenek részt a társadalom egészében folytatandó polémiában. Az egység a szocialista jelleg megfogalmazásának mikéntjében volt tettenérhető. Meghatározó momentum volt, hogy nem imamalom módjára kell a szocializmus szót az alaptörvénj’en végigvonultatni, hanem a preambu- lumban kell rögzíteni azt, hogy szükséges a történelmi fejlődés szocialista perspektívájának megfogalmazása. Ezen túl az alkotmány egészének a szocialista rend iránti igényt is ki kell fejeznie. Kicsit sommásan megfogalmazva: a vita meghatározó elemeiként szerepel a múlt, a jelen és a jövő. Javaslat az agrárpolitika megújításáról
