Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-17 / 41. szám
4 Kelet-Magyuonzág 1989. február 17. Vita a világkiállításról a képviselőcsoport ülésén (Folytatás az 1. oldalról) hogy ráadásul két egymástól eltérő társadalmi berendezkedésű ország közösen rendez kiállítást. Miami jobb anyagi helyzetben van, Bécsben jobb az infrastruktúra, nekünk szép szándékaink vannak, de a feltételek megteremtése itt kerül a legtöbbe. Hangsúlyozta: semmi olyat nem akarunk létrehozni, ami utólag nem hasznosítható. A szállodák vonzzák a turistákat, a Bécs—Budapest között kiépülő autópálya az autópályadíj bevezetésével később megtermeli a befektetett pénzt, de a vásár idejére felépített létesítmények is hasznosíthatók diszkontáruházakként. fejlesztési központként, vagy vásárvárosként. Az idegenforgalmi fejlesztéseket vállalkozási alapon lehet megoldani, ide kell behozni a külföldi működő tőkét. A két országban azonos feltételeket kell teremteni, ehhez 10—12 ezer új szállodai férőhelyre, 6—7 ezer kemping férőhelyre, autópályára van szükség, korszerűsíteni kell a vasúti összeköttetést, kisegítő repülőteret kell építeni a magánrepülőgépeknek. A tájékoztató a szabolcsi képviselők egyöntetű egyet nem értésével találkozott. Kifogásolták, hogy a kormány a képviselőket ismét kényszerhelyzetbe hozza. Olyan döntés elé állítja, amikor már-már félig elkötelezte magát a kiállítás megrendezésében, amikor már milliókat költött különböző tervek készítésére, s tulajdonképpen megzsarolható a Parlament azzal, hogy nemzetközi tekintélyünkön esik csorba, ha nem vállalkozunk rá. Emlékeztettek a Bős- Nagymaros ügyében hozott kényszerhelyzetre, amikor szintén felhozható volt indokul, hogy ha leállítjuk a beruházást, megrontjuk kapcsolatainkat szomszédainkkal. Az általánosítható megjegyzéseken túl Kovács János azt kifogásolta, hogy ismét az ország keleti részének kell lemondani ahhoz jelentős beruházásokról, hogy újból a főváros és az ország dunántúli része fejlődjön. Mezey Károly politikai szempontból óriási előrelépésnek nevezte a világkiállítás dolgát, ám szerinte gazdaságilag nincs az ország olyan helyzetben, hogy nekikezdhessen. Szűcs Gyula arról beszélt, hogy életszínvonalunk, megélhetésünk komoly veszélybe került, ilyen helyzetben nem lehet 120—140 milliárdos beruházásba kezdeni. Técsy László azt mondta: ha ezt a világkiállítást megrendezik, még nagyobb lesz a távolság az ország két vége között. Soltészné Pádár Ilona arról beszélt, hogy a falugyűléseken iskolák, utak építését és nem világkiállítás rendezését sürgetik az emberek; itt a megélhetésért kell küzdeni. Varga Gyula szerint a világkiállítás az ország érdeke volna, a képviselőnek emellett választói érdekeit is kellene képviselni. Nagy baj, ha a két érdek szembekerül. Ez a döntés pedig szembeállítja az érdekeket. Má nem hisz a közvélemény abban, hogy ez a beruházás 130 milliárd- ba kerül, az előnyök kimunkálása és bemutatása gyermekcipőben jár és a világ- kiállítással nem érintett térségek számára garanciát kellene adni, hogy nem növekszik tovább az infrastruktúrában a szakadék. Novák Lajos és Szántó Sándor is megkérdőjelezte a garanciába vetett hitet. Mo- ravszki György azt mondta: szellemi, politikai, gazdasági híd lenne a világkiállítás, amit elszalasztani óriási bűn, tehát szívből támogatni kellene. De amikor már üres a pénztárcánk, honnan van akkora bátorság, hogy felkaroljunk egy ilyen beruházást. Tölgyes István azt mondta: ha egy vállalatnak likviditási gondjai vannak, nem kiállítást rendez, hanem csökkenti a költségeit. Most az országnak vannak komoly likviditási gondjai, hogyan akar kiállítást rendezni? Pregun István is egyetértene a világkiállítás rendezésével, ha gazdasági helyzetünk lehetővé tenné. Széles Lajost — mint mondta — nem győzte meg a tájékoztatás. Nem értette: mire alapozzák a külföldi tőkebeáramlás mértékét, vannak-e kézzel fogható jeléi ennek, vagy íróasztal mellett születtek a számok? Bíró Miklós egyetlen megjegyzése volt, hogy a népszavazással ebben az ügyben sem értene egyet, s hogy egy lehetőséget elszalasztani legalább olyan bűn, mint rosz- szul dönteni. Somogyi László válaszát követően Holló András, az alkotmányelőkészítő bizottság tagja tájékoztatta a képviselőket az alkotmány szabályozási elveiről, majd Fekete Zoltán, a megyei tanács osztályvezetője beszélt a romániai menekültek helyzetéről, valamint a tervezett további intézkedésekről. Végezetül a képviselők Bíró Miklós csoportvezető elnökletével az Országgyűlés tavaszi ülésszakának előkészületeiről tárgyaltak. Tsz-közgyfilés Hagykállóban (Folytatás az 1. oldalról) zeti gazdálkodás. Ugyanakkor több helyen a költségek gyorsabban nőttek, mint az eredmények, romlik az eszközállomány. Ilyen körülmények között még inkább megjelenik a vezető testületek felelősségtudata, a tagságról való gondoskodás követelménye. A nagylkállói tapasztalat a formálódó új agrárpolitikához, a piachoz való rugalmas alkalmazkodás, amikor tudatosan kéJELENTKEZZENEK TELEFON- ÉS HÁLÓZATSZERELŐ SZAKMUNKÁSTANULÓNAK azok a fiatalok, akik a Magyar Posta új, korszerű telefonhálózatának kiépítésében, szerelésében szívesen részt vesznek! JÓ KERESET POSTAI DÍJKEDVEZMÉNYEK TOVÁBBTANULÁSI LEHETŐSÉG KORSZERŰ TANMŰHELYEK MODERN TECHNOLÓGIA BIZTOS MUNKAHELY KÉPZÉSI IDŐ: az általános iskolát végzetteknek: 3 év, a középiskolát végzetteknek: 2 év. Jelentkezni lehet a jelenlegi iskolátokban, a továbbtanulási lapon. Képzés az alábbi ipari szakmunkásképző iskolákban, Budapesten: 14. Sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola, VII., Hernád u. 52. 1078, vidéken: Békéscsaba, Puskin tér 1. 5600 (611. Sz. ISZI) Debrecen, Burgundia u. 1. 4001 (127. Sz. ISZI) Eger, Kertész u. 128. 3301 (212. Sz. ISZI) Kaposvár, Virág u. 32. 7400 (503. Sz. ISZI) Kecskemét, Bethlenváros u. 15. 6001 (623. Sz. ISZI) Miskolc, Ifjúság u. 20. 3519 (101. Sz. ISZI) Pécs, Rét u. 41. 7601 (500. Sz. ISZI) Salgótarján, Csokonai u. 21—29. 3100 (211. Sz ISZI) Sopron, Halász u. 9—15. 9401 (403. Sz. ISZI) Szeged, Tolbuhin sugárút 84. 6701 (600. Sz. ISZI) 'Székesfehérvár, Népköztársaság u. 35. 8000 (320. Sz. ISZI) Szombathely, Petőfi u. 1. 9700 (405. Sz. ISZI) Veszprém, Felszabadulás u. 25. 8200 (306. Sz. ISZI) További felvilágosítást ad Káldy Csabáné, a Magyar Posta központjának oktatási ügyosztályán, postacím: Budapest, 1540. telefon: 562-520. MAGYAR POSTA szülnek fel az ár- és minőségi versenyre. Ésszerű kombinációt éritek el a mezőgazdasági és kiegészítő tevékenység között, száműzték a meny- nyiségi szemléletet, helyette az eredményesség került előtérbe. Beszélt a megyei pártbizottság első titkára azokról az országos folyamatokról, amelyek a megye további sorsára is hatással vannak. Életünk fordulópontja volt a múlt évi pártértékezlet. A felgyorsult változások mellett a politikai intézményrendszer reformja és a gazdasági reform továbbfolytatása egyformán feladat. Kialakult a párt és a kormány álláspontja, hogy mai gondjaink nem a szocializmusból, hanem eddig alkalmazott módszereinkből származnak. A gazdálkodás, a termelés eredményesebbé tételéhez a gazdasági reform következetes véghezvitele szükséges. Az MSZMP Központi Bizottságának múlt heti ülésén a politikai pluralizmus kiépítéséről döntöttek. Kemény harcban, a mainál jobban politizálva kell az MSZMP- nek, a párt tagjainak megmutatni, hogy képes a társadalom vezető szerepére. Az átmenet biztosítása érdekében igen fontos a Parlament munkája, az új alkotmány megvitatása és elfogadása. Bár néhány napja az 1956-os események megítéléséről folynak viták, azonban az igazi választóvíz az utóbbi tíz—tizenöt év értékelése, ebben az időszakiban az egyes emberek részvétele a társadalmi és gazdasági élet folyamataiban. Gratulált a termelőszövetkezet eredményeihez Takács László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettese, aki példa értékűnek jellemezte a négy évvel ezelőtti, két veszteséges termelőszövetkezet egyesülése óta megtett utat. A részközgyűlés az egyes bizottságok jelentéseinek elfogadásával és kitüntetések átadásával ért véget. Földpiac földosztás nélkül (3.) fli termelöszSvelkezeli mfcll AZ ŰJ TERMELŐSZÖVETKEZETI MODELL mellé- rendeltségben működő önálló vállalkozások integrációja, melyet az atomatizmu- sokra épülő vagyonérdekelt- ség működtet. A vállalkozói önállóság azt jelenti, hogy a vállalkozó a nagyobb hatékonyságot legjobban biztosító működési formát maga határozza meg és ez működhet a termelőszövetkezet integrációján belül és kívül egyaránt. A vagyonérdekeltség arra ösztönzi a tulajdonost, hogy vagyonát azzal a vállalkozóval működtesse, aki a legnagyobb osztalékot biztosítja. A vállalkozó lehet természetes (magán) és jogi személy egyaránt. Az új szövetkezeti modellben a tulajdonosi és a munkát végző funkció elválhat egymástól attól függetlenül, hogy valaki tulajdonos saját érdeke alapján lehet alkalmazott másik tulajdonosnál és fordítva is. A termelőszövetkezet á vagyontulajdonosok szövetkezetévé válik. A tagja lehet; mindenki aki saját vagyonnál rendelkezik, vagy meghatározott közös munkamennyiséget teljesít. Közös munkavégzés a belső vállalkozásban végzett munka is. A termelőszövetkezet integrációján belül a vagyon közös tulajdonban működik majd, mely összetételében termelőszövetkezeti közös vagyonból, vállalkozó ma- gánvagyonból, alapító tagi vagyonból és használati jogot biztosító tagi vagyonból ál1. Minden termelőszövetkezeti tag tulajdonos tehát. Minimálisan 6000 négyzet- méter átlagos minőségű föld értékével rendelkezik az alapszabály alapján minden felvételre került termelőszövetkezeti tag, akinek használati joga a termelőszövetkezeti közös munka előírt mértékének teljesítésétől függ. A termelőszövetkezet integrációjában működő belső vállalkozásokban végzett munka közös munkának számít. Magánvagyonként kerül nyilvántartásira a vállalkozásokba bevitt eszközérték, a föld hozzáadott többletforgalmi értéke, a termelőszövetkezetnél elhelyezett készpénz összege, a részjegy, részvény értéke és az éves nyereségbefizetés összege. A termelőszövetkezet vagyonalapjában szereplő eszközök vállalkozásba bevitt forgalmi értéke a termelőszövetkezet közös tulajdona. A TERMELŐSZÖVETKEZET NYERESÉGE a termelőszövetkezeti vagyon működtetéséből származó használati díjból és az integráción belül működő vállalkozások éves nyereség befizetéséből tevődik össze. A termelőszövetkezeti vagyon használati díjának mértéke minimálisan a banki átlagkamatszint. A magánvagyon használati díját a vállalkozás költségei között kell elszámolni, mely a magánvagyon tulajdonosának kerül kifizetésre. A költségként elszámolt magánvagyon használati díjának mértéke nem lehet kevesebb, mint az átlagkamatszint. A termelőszövetkezet adózott nyeresége teljes mértékben visszaosztásra kerül a tulajdonosok között a vagyonérték arányában. A termelőszövetkezet közös tulajdonában lévő vagyonértékre jutó adózott nyereségrész a termelőszövetkezet vagyonalapját növeli, míg a magánvagyonra jutó nyereségrészesedés az átlag bankkamatot meghaladó adómentes többletjövedelmet nyújt a magántulajdonosok részére. A vagyonérték alapján történő nyereségrészesedés lehetősége növeli a termelőszövetkezetben a magánvagyon bevitelét, mely működő tőkeként felhasználva tovább növeli a visszaosztásra kerülő nyereséget. A vagyonérdekeltségi rendszer tehát egy olyan érdek- közösséget hoz létre, melyben a vagyon leghatékonyabb működtetése céljából a vállalkozó a belső vállako- zási lehetőségeik (átalányelszámolás, költségtérítés, mezőgazdasági kistermelés) mellett szabadon választhat bármely más társasági vagy magánvállalkozás között. A TERMELŐSZÖVETKEZET INTEGRÁCIÓJÁN BELÜL jól megfér egymás mellett bármilyen vállalkozási forma, és ezek menetközben is rugalmasan átalakulhatnak ha az érdekük úgy kívánja. Az új termelőszövetkezeti modell tehát alulról szerveződik önálló gazdálkodású vállalkozásokból, melyek termelőszövetkezeten belüli működését az alapszabály és más szükséges belső szabályzatok alapozzák meg. A vállalkozásokra alapozott vagyonérdekeltségi rendszer más vezetői szerkezetet igényel, mint ami a jelenleg megszokott hierarchikus vezetési rendszerben van. Vázlata: vállalkozó és a tag közötti kétoldali munkamegállapodásban rögzített év végi kiegészítő részesedésének kifizetését, a termelőszövetkezeti hitel formájában megelőlegezi a vállalkozó részére. A termelőszövetkezeti garancia feltétele, hogy a közös nyereség mértéke azt lehetővé tegye. Előnye származik minden termelőszövetkezeti tagnak az új szövetkezeti modellből, mert ha kialakul a föld valódi forgalmi értéke, a 6000 négyzetméter föld forgalmi értékének a használati díja, mely jelenleg nem lehet kevesebb, mint az átlag banki kamat, vagy a jelenleg megváltásként járó májusi morzsolt kukorica értéke felett, vagyonérték-arányos nyereségrészesedést is kap, mely a termelőszövetkezet nyereségétől függően, akár a duplája is lehet a jelenlegi háztáji megváltási értéknek. A vagyonérték után járó nyereségrészesedés nem terheli a vállalkozásokat, mert az a termelőszövetkezet adózott közös nyereségéből kerül kifizetésre. KÖZGYŰLÉS Döntőbizottság Vezetőségi Ellenőrzőülés bizottság Tsz-elnök Szolgáltató Titkárság Termelő vállalkozások vállalkozások Szakmai pénzügyi Részlegek biztosítás 1, 2,3,4, 1, 2, 3, 4, 5 stb. 1, 2 . 3 , 4, 1, 2 , 3 , 4, x Az irányítási rendszer egyszerű és teljes mértékben a termelőtevékenységet végző vállalkozások kiszolgálása és hatékonyságának növelése a feladata. A szolgáltatóegységek termelőszövetkezeten belül önköltségen végzik munkájukat, míg a szabad kapacitásukkal más természetes és jogi személyeknek bérmunkát végezhetnek szabadáras formában. A TERMELŐSZÖVETKEZET IRÁNYÍTÁSA a teljes önálló formában működő termelő és szolgáltató feladatokat végző vállalkozások részbeni vagy teljes körű integrálását és képviseletét végzi. Az új alapszabályban teljesen elkülönülhet a tulajdonosi és munkavégző funkció egymástól. A munkavégzés irányítása és a vele járó foglalkoztatási jogok átkerülnek a vállalkozó hatáskörébe. A közös munkavégzést teljesítő minden termelőszövetkezeti dolgozó tagja lehet a termelőszövetkezetnek, ha a vezetőség határozata és az őt foglalkoztató vállalkozó, illetve közvetlen vezetője javasolja. A termelőszövetkezet minden tagja az alapszabály szerint tulajdonossá válik. A tulajdon mértéke minimálisan 6000 négyzetméter átlagos minőségű földterület ingyenes használati joga és a magántulajdon termelőszövetkezetbe bevitt értéke. A háztájiként ismert 6000 négyzetméter földterület ingyenes használati joga a továbbiakban is addig tart, míg a közös munkavégzés feltételeinek eleget tesz a tag. AMENNYIBEN A KÖZÖS MUNKA a belső vállalkozásban részben vagy egészben, a tagsági viszonyhoz kötődő juttatások, beleértve a háztáji földterület használati díját, vagy természetbeni megváltási költségét (termelőszövetkezetünkben a 6000 négyzetméter után 2 tonna májusi morzsolt kukorica) arányosan a vállalkozást terhelik. Abban az esetben, ha a vállalkozás évközi eredménye nem teszi lehetővé az alkalmazott termelőszövetkezeti tag juttatásainak és a Miért van szükség új szövetkezeti modellre? A magyar mezőgazdaságban létrehozott termelőszövetkezetek nem azonosak a nyugati országokban kialakult mezőgazdasági szövetkezetekkel, így nem lehet rájuk automatikusan a társasági törvényt alkalmazni. A jelenlegi termelőszövetkezet' forma rendelkezik számos olyan előnnyel, melyet ntm szabad a divat alapján felszámolni, helyette inkább annak továbbfejlesztését kell megvalósítani. Az új szövetkezeti modellnek a meglévő előnyös adottságaira kell épülnie és a jelenlegihez viszonyítva biztosítania kell a vagyon hatékonyabb működtetése érdekében, az önálló vállalkozásokon keresztül az ösz- szes jogszabályilag adott társasági és magánvállalkozási forma termelőszövetkezeti integráción belüli működtetését és átalakulási lehetőségét. Az új szövetkezeti modell nem kényszerül egyetlen társasági forma uniformisszerű használatára, hanem a hatékonyság növelése érdekében hasznosítani tudja egy időben az összes forrna előnyeit. A termelőszövetkezet integráció egészében a legolcsóbb és a versenyhelyzet miatt a legjobb szolgáltató vállalkozások biztosítják a termelő vállalkozások érdekeit és jövedelmük növelését. A nagyobb osztalék miatt a magántőke befektetésére a legjobb lehetőség, ezáltal egy olyan bővített termelés jön létre, mely a világpiacoh is rugalmasan tud alkalmazkodni a legfizetőképesebb kereslethez. Az új termelőszövetkezet soha nem válhat veszteségessé, mivel csak eredményes vállalkozásokat működtet — a veszteséges vállalkozások maguktól felszámolódnak — ezáltal a legnagyobb bizalommal kérheti minden feltételnek megfelelő dolgozó és vállalkozó a belépését és a magánvagyon bevitelét. Petis Mihály elnök Nyírbátor, Üj Barázda Tsz (HV—15)
