Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-17 / 41. szám

<1 IcQjibb szállitinii Alma­oklevél Az almaszállítási szer­ződést legjobban teljesítő szabolcs-szatmári gazda­ság a nyírmadai Béke Ter­melőszövetkezet. A pon­tosságot, és a jó munkát elismerő oklevelet tegnap adta át a közös gazdaság vezetőinek a szovjet kül­kereskedelmi kirendeltség képviselője Nyírmadán. FÓRUM áttelmpüttmknek Második alkalommal ren­deztek tegnap délelőtt fóru­mot Nyíregyházán a városi tanács nagytermében az Er­délyből áttelepültek részére. A zsúfolásig megtelt terem­ben az Erdélyből érkezőket érthetően elsősorban család- egyesítési problémák érde­kelték. Mint hallottuk, meg­tört a jég, néhány gyermek már megyénkbe is megér­kezett szüleihez Romániá­ból. Néhány jelenlévő sür­gette, hogy minél hamarabb kapják meg a menekültek az állampolgárságot. Több kérdés hangzott el beilleszkedési problémákról, a letelepedés­sel kapcsolatos lehetőségek­ről illetve vámszabályokról- *■' A széles körű összefogást jellemzi, hogy a fórum költ­ségeihez hozzájárultak a chichagói magyarok. (b. L) Szemüvegeket, p laszti klen cséket, minimérlegeket, járműszerelvényeket és vízórákat gyár­tanak a Mátészalkai Magyar Optikai Műveknél. Képűnkön: Tamási István optikus szem­üveg belső rád in mát marja, (suri) Szabolcs-Szatmárról a Hyattbon Országos figyelem megyénk idegenforgalmára (Munkatársunk budapesti telexjelentése) Az Országos Idegenfor­galmi Tanács —r Marjai Jó­zsef vezetésével — csütörtö­kön délután ülést tartott Budapesten, a Hyatt Szállo­dában. Először az idegen­forgalmi alap 1989. évi fel­osztásáról, kezelésének sza­bályozásáról tárgyaltak a Minisztertanács januári dön­tése alapján. Ezt követően Szabolcs-Szatmár megye idegenforgalmának fejleszté­si lehetőségeiről Bánóczi Gyula, a megyei tanács el­nöke előterjesztésében ta­nácskozott a testület. E napi­rend tárgyalásán — többek között — részt vett Szabó István, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai titkára is. A megyei tanács elnöke többek között felvázolta az idegenforgalom fejlődésének tendenciáit Szabolcs-Szat- márban; hangsúlyozva, hogy a Tisza a megye idegenfor­galmának meghatározója, mellékfolyóival az egykori vízi világot sejteti. Jelentő­sek Kelet-Magyarország hid­rogeológiai adottságai, hi­szen a kutatások szerint a me­gye területének mintegy 90 százalékán 40—60 fokos hé­vízkészlet található. Jellem­zője ennek az országrésznek, hogy a civilizáció, a terme­lőmunka negatív hatásai a táji értékeket itt kevésbé sértették. Az Alföld országos jelentőségű természetvédelmi területének egyharmada Sza­bolcs-Sza talárban található. A megye gazdag néprajzi, népművészeti örökségekkel rendelkezik. Az üdülőnépes­ség szezonban megközelíti a napi 20 ezer főt, s a legtöb­ben Nyíregyháza-Sóstón, a vásárosnamónyi, a iászalöki és a tivadari tiszai strando­kon fordulnak meg. Az utóbbi időben felerősö­dött az érdeklődés a „zöld- turizmust” kedvelők részéről a megye tájegységei iránt, megélénkült a hobby-turiz- mus, a vadászat, a vízisport. Mindezek eredményeként a megyében áz utazási irodák 1987-ben már csaknem egy- milliárd forint árbevételt értek el, míg a turisták egyéb itteni költségeinek számított értéke, úgyszintén egymilli- árdra tehető. Tavaly az uta­zási irodák bevétele már el­érte az 1,6 milliárdot. Vá­zolta a megyei tanács elnö­ke azokat a konkrét feladato­kat, amelyek a megye 1988- ban elkészített hosszú távú idegenforgalmi fejlesztési koncepciójában találhatók, s amelyhez Szabolcs-Szatmár az országos szervektől, így az idegenforgalmi tanácstól is segítséget vár. (A tárgya­lás döntéseire lapunk későb­bi számában visszatérünk.) (a. s.) Áí ország ügye, de csak a fél ország érdeke Listavezető a Nyírség Vita a világkiállításról Helytállás csak versenyben Milliókkal látszott Országos konferenciára készül a tsz-mozgalom A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége úgy határozott, hogy az or­szágos termelőszövetkezeti konferenciát, a korábban meghirdetett időponttól elté­rően február 24—25-én ren­dezi meg. A megye termelőszövetke­zeteinek területi szövetsége a közös álláspont kialakításá­ra február 16-ra rendkívüli elnökségi ülést hívott össze. Eszerint a jövőben is szük­ség van a területi szövetsé­gekre, de erősödjön az érdek­védelmi tevékenység, az ér­demi munka. jogszerű-e, vagy jogellenes, azt bíróság dönti majd el. Somogyi László volt építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter a Budapest—Bécs Vi­lágkiállítás előkészületeiről tájékoztatta a képviselőket. Elmondta, hogy jelenleg az egyesült államokbeli Miami és Bécs—Budapest versenyez a világkiállításért, döntés má­jus 25-re várható. Azt is hoz­zátette, hogy Bécs—Budapest nagyobb eséllyel indul, mert a politikai áramlatoknak ez most jobban megfelel, más­részt első alkalom lenne, (Folytatás a 4. oldalon) Harmadik éve, hogy a me­gyében a legnagyobb nyere­séget érte el a nagyikállói Nyírség Termelőszövetkezet. Csütörtökön részközgyűlésen beszélt erről Csik László el­nök. (A múlt heti küldött- gyűlés után ismertettük a szövetkezet eredményeit.) A megye legnagyobb, több minit hétezer hektáron, há­rom község határéban gaz­dálkodó termelőszövetkezeté­nek 71 millió forintos ered­ménye, félmilliárdos árbevé­tel mellett, a szövetkezeti va­gyon gyarapításával, a nyere­séges alap- és kiegészítő te­vékenység mellett valósult meg, miközben a dolgozók átlagkeresete is 18,3 száza­lékkal emelkedett. A megyei képviselőcsoport ülése A Szabolcs-Szatmár megyei kepviselocsoport az ország második legnagyobb pedagógusképző intézményében, Sza­bolcs-Szatmár megye kulturális életének egyik központjá­ban, a huszonbetedik éves tanárképző főiskolán tartotta ülését csütörtökön. Cservenyák László főigaz­gató mutatta be azt az oktató és szellemi műhelyt, amely­ben jelenleg 3326 hallgató tanul, amelynek 277 tanára közül 25 kandidátus. s 136 doktori címmel rendelkezik. Három megyéből iskoláznak ide hallgatókat, de gyors- és gépírás szakon az egész or­szágnak itt képezik a szak­embereket. A gondok között említette, hogy kevés a pénz a tudományos kutatásokra, kevés a tanárok keresete, az ösztöndíj nem ösztönöz jobb tanulásra, a felújításra for­dítható összegnek körülbelül a háromszorosa kellene, hogy öt-tíz év múlva ne legyenek beláthatatlan következményei az épületek elöregedésének. A Munka Törvénykönyve módosításáról és a készülő sztrájktörvényről Bánsági Györgyi és Jobbágyi Zsu­zsanna tájékoztatták a me­gyei képviselőket. A Munka Törvénykönyvében lényege­sebb módosítás, hogy ezentúl nem lesz kötelező kollektív szerződést készíteni, kötetle­nebb lesz a másodállás és mellékfoglalkozás szabályozá­sa, de az összeférhetetlenség továbbra is megmarad. Ami a sztrájktörvényt illeti: a ter­vezet tiltja a politikai sztráj­kot, de ez a világon minde­nütt tilos, célja meghatározni a felelősségérzet minimális mértékét, hogy a sztrájk csak végső eszköz legyen. Mind a dolgozók, mind a vezetők ér­deke, hogy törekedjenek a megegyezésre. Hogy a sztrájk Elítélték a fehérgyarmati uzsorást, aki alkalmasint 35 ezer forint kéthavi kölcsönzési díját plusz 16 ezer forintban szabta meg. Ha a helyzet úgy hozta, elfoga­dott zálogcédulát Is, de volt rá eset, hogy húszcentis pengéjű tőrével késztetett aláírásra valakit. A részle­tek a 2. oldalon. Oj takarékszövetkezet Nyíregyházán. A Gávavencsellői Takarékszövetkezet Nyíregyházán a harmadik fiókját nyitotta meg a Kossuth utcán. Minden típusú pénz­ügyi szolgáltatásra vállalkoznak. Beindítják az átuta­lási betét és a csekkszámla vezetését, szervezik a rész­jegykötést. (elek) A zárszámadásit elfogadó részközgyűlésen részt vett és felszólalt Gyuricsku Kál­mán, a megyei pártbizottság első tátikára, aki bevezető­ben kiemelte, hogy az igazi ünnepek a jól végzett munka után elért eredményekhez kötődnek. A Nyírség Terme­lőszövetkezet pedig példa a mai kor követelményeihez alkalmazkodó, eredményes gazdaságokra. A múlt év tapasztalata, hogy megyeszerte eredmé­nyes volt a termelőszövetke­(Folytatás a 4. oldalon) (öpülpálpfeztás n z idén végző nyolcadi­kosok zöme már ha­tározott, hogy tovább alkar-e tanulni, "és ha igen, hol. Az utolsó pillanatig té­továzóknak is csupán né­hány napjuk maradt a dön­tésre, hiszen legkésőbb március elsején az ő jelent­kezési Lapjuknak is ott kell Jennie az első helyen meg­jelölt középiskolában. Ha folytatódik az utóbbi években megfigyelhető ten­dencia, akkor az általános iskolát 16 éves korúikig si­keresen befejezők (a kor­osztály 96 százaléka) több mint kilenctizedé tanul majd tovább. Várhatóan 'háromötödük a szakmun­kásképzőt fogja választani (elsősorban a fiúk), egyötö­dük szakközépiskolába megy, és körülbelül ilyen arányban lehet számítani a gimnázium mellett vokso­lókra is. Sem a gyerekek, sem a szülők nincsenek könnyű helyzetben. Nagyon megne­hezíti a választást, hogy ma már — vagy még? — alig lehet felmérni, milyen is­meretek birtokában, milyen végzettséggel boldogulhat majd leginkább a pályakez­dő fiatal. Mert hiszen szé­pen hangzik ugyan, hogy több mint 300 szakmából választhatnak a mostani tizenévesek — csaik éppen arra nincs megnyugtató, megbízható válasz, hogy ezek közül melyekre tarta­nak igényt a vállalatok, üzemek, intézmények né­hány év múlva... Megoldást az hozhat — persze már csak a pár esz­tendő múlva pályát válasz­tó korosztályok számára —, ha valóban megtörténik a szakképzés régóta Óhajtott reformja. Ha sikerül szét­tördelni a jelenlegi, merev rendszert, amely például egyforma képzési időt ír elő olyan szakmákban is, amelyeknek egy részét va­lójában pár hónap alatt el lehetne sajátítani, míg más mesterségekhez az érettsé­git, a nyelvtudóst is meg kellene követelni. Érvényes ez az átképzés­re is, amely még ma is igen nehézkesen megy. A fejlett országokban nem ritkaság, hogy pályája során egy szakmunkás akár négy- szer-ötször is átképzi ma­gát. E zzel szemben nálunk ez a szám — statisz­tikai adat — csupán 1,8... Ami azért is szomo­rú, mert eközben nagyon sóik a kényszerpálya. Sőt, egyes becslések szeriint a 40 százalékot is eléri azoknak az aránya, akik nem a ta­nult szakmájukban kezde­nek dolgozni első munka­helyükön. Gönczi Mária XLVI. évfolyam, 41. szám ÁIAi jW FORINT 1989. február 17., péntek LBHiaáWli: 3,15,53,85,73

Next

/
Thumbnails
Contents