Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-16 / 40. szám
1989. február 16. Kelet-Magyarorszig 3 HITEL ELLEN SZÁRNYAS Pénzt hoz a kacsa Nincs egy másodpercnyi szünet sem, a kacsák megállás nélkül hápognak. A lustábbak a tó partján, a szorgosabbak a tojóhelyen pottyantják el tojásaikat. A 23 ezer törzskacsa éves teljesítménye egymillió naposkacsa, amelyeket helyben keltetnek és értékesítenek. A kacsatenyészet indításával teljes lett a ramocsa- házi Rákóczi Termelőszövetkezet pénzforgója. A termelési szerkezet egymásra épülése kiegyenlíti a jelentkező pénzhiányt. Március végéig kikelnek a kiskacsák, a bevételből finanszírozzák az induló növénytermesztést. Ősszel, amikor az utóbbi hozza a bevételt, az összeg egy részéből a kacsatörzsalap nevelését oldják meg. A pénzforgóból jut a járulékos költségekre és nem elhagyagol- ható a téesz éves 25,5 milliós nyeresége sem. Óriási előnye a folyamatos pénzellátásnak, hangsúlyozta Bálint Júlia főkönyvelő, hogy nem kell a bankoknál magas kamatú hitelért kuncsorogni, a téesz hitel nélkül gazdálkodik. — A kacsa érdekes jószág — magyarázza Vitéz Ferenc termelési főmérnök. — Egyféleképpen jelzi, hogy nincs megelégedve a körülményekkel, egyszerűen elhullik. Ezért szükséges a vitaminkúra és a több százezres forintba kerülő oltóanyag. Viszont tartása kedvezőbb, mint a szarvasmarháé, hiszen ha rossz piaci pozícióba kerül, azonnal megszűntethető a tenyésztése. Az újonnan épült keltetőben az utolsó simításokat végzik. Ezután egyszerre 460 ezer naposkacsa dughatja ki a fejét a tojásokból. Az 50 milliós beruházással kacsanagyhatalom lesz Ramocsa- háza, ahol a tervek között 2,1 millió tojás és 1,7 millió naposkacsa szerepel. A piaci pozíciók pedig egyre kedvezőbbek, a fényprogram, amellyel megnyújtják a nappalokat és ezzel becsapják a kacsát, bevált. A kacsatenyészet mellett egy másik fronton is hazai OLVASÓNK LEVELE Az „együttszülésről” Tisztelt Szerkesztőség! Sokáig gondolkoztam azon, vajon érdemes-e tollat fognom amiatt, amiről írni fogok. Végül úgy döntöttem, hogy leírom a gondolataimat. Egyre többet foglalkozunk a szüléssel és az abortusszal, hiszen az utóbbi időben több ilyen témájú filmet láthattunk a televízióban. Legutóbb Czeizel Endrét hallhattuk A Hét műsorában az optimális családtervezésről. Én jó dolognak tartom ezeket és azt is, hogy egyre több helyen vezetik be az „együttszülés” módszerét, vagyis azt, hogy a férj is jelen lehet a szülésnél. Valljuk be, egy kicsit elszemélytelenedett a kórházi szülés, hiszen ott mindennapos dolog, ha egy gyerek születik, de egy család (férj-feleség) életében a legszebb pillanat. Miért ne tehetnénk meghittebbé azzal, hogy bárhová is viszik be a szülő nőt, aki igényli, annak a férje is benn lehessen gyereke születésénél. Gyakran hangoztatjuk, hogy miért nem vonjuk* be a férjet is, ha terhességmegsza- kításról van szó, akkor azt is mondhatnánk, miért zárjuk ki őket a szülőszobából? Ami miatt tollat fogtam, azok mégse csak ezek a dolgok. Sajnos, a napokban egykét 17—18 éve fiú durva megjegyzést tett, amikor elhaladt mellettem az utcán, hiszen már látszik rajtam, hogy állapotos vagyok. Ilyenkor elgondolkoztat, vajon mát fog jelenteni az ilyen fiúknak a feleségük? Én azt hiszem, érdemes lenne az iskolákban tanítani a gyerekeket a családi életre, és arra, hogy becsüljék a társaikat. Én az első gyerekem várom, sajnos mégis megkeserítik a várakozás napjait az ilyen sértő megjegyzések. Nagyon szeretném, ha levelem megjelenne, mert talán változna a véleményük azoknak, akik kismamákat sértegetnek az utcán, durva megjegyzéseikkel «»a külső megjelenésük miatt, valamint gyerekeinket megtanítanánk arra, hogy tiszteljék mások állapotát és érzéseit. Tisztelettel: Bákonyiné Brátis Zsuzsa nagyhatalom szeretne lenni Ramocsaháza. Mégpedig a cipőkéreggyártásban. A cipőfelsőrész-készítő üzem már hat éve üzemel, a partner a rakamazi Racita. Számukra évente 250—300 ezer pár cipő, szandál és csizma felsőrész készül. A kéreggyártás sokak szerint a lelke a cipőkészítésnek, most ebbe az üzletbe vágott bele a termelőszövetkezet. Tatos István üzemvezető az olasz Secam csúcstechnológiáját mutatja, amely egyedülálló az országban. Az import kéreg helyett jövőre 3,5 millió pár belföldön készülő exportra szánt cipőbe tesznek Ramocsaházán készült kérget. Az egyik osztrák partner, a jó nevű cipőgyáros, szinte minden hónapban ellátogat Ramocsabázára. Mivel megegyezni nem tudott a téesz vezetőivel, ugyanis ő szeretett volna vegyes vállalatot alakítani, de a saját piacából kirekesztette volna a téeszt, így körbejárja az üzemet. Ahogy az egyre növekvő termelést, az új gépeket szemléli, fokozatosan komorodik el az arca. Hiába, újabb konkurencia jelentkezett a piacon, vonja le a következtetést, majd továbbáll. M. Cs. Kurkuma 2. M unkatársunk a közelmúltban örömmel számolt be a kurkuma árának húsz százalékos csökkenéséről. Valószínűleg felkeltette az illetékesek figyelmét is a hír, akik úgy gondolták, ilyen mértékű ár- csökkentés a mai gazdasági helyzetben a téli vásár idején engedhető meg. Mivel azonban az is elmúlt, a kurkumát ismét a régi áron, egy forintért vásárolhatjuk. A nyolcvan fillérhez képest azonban ez már huszonöt százalékos áremelés! Arra a következtetésre jutottunk, hogy mivel eddig is „hidegen hagyta" a fűszerek árát a szezonális kedvezmény, az áremelés mögött ismét a piaci viszonyok megváltozása rejlik. Tanulmányaink során eszünkbe véstük, hogy a kínálatot a kereslet határozza meg. Vagyis: az utóbbi időben megnövekedett a kurkuma iránti vásárlási kedv, és már-már veszélybe került a folyamatos ellátás. Az áremeléssel pedig elérhető, hogy mindenki csak annyit vegyen, amennyi neki éppen szükséges. Megérjük, hogy idővel pult alól fogják árusítani a kurkumát. Akkor majd én is veszek, annak ellenére, hogy még most nem használom. (csk) A 23 ezer törzskacsa éves teljesítménye egymillió naposkacsa, de az üj beruházással növekszik a törzstenyészet és a naposkacsa-értéke- sítés Is. Az olasz kéreggyártő gépen 3,5 millió pár kéreg készül. Lehet egy óra alatt is Feketén, fehéren — színes filmekről Ezelőtt tíz-tizenöt évvel csak az OFOTÉRT vállalta megyénkben a színes filmek kidolgozását. Azóta eltelt pár év és Nyíregyházán a különböző üzemek fotósain kívül huszonnyolc fényképész kisiparos, illetve a iFÉNYSZÖV, a Kelet Áruház és a Centrum Áruház vállalja a színes filmek hívását, nagyítását. Vajon a piac telítettsége milyen hatással van az árakra? Ennek jártunk utána. A Centrum Aruház a FÖ- FOTÖ-val dolgoztat. Minden este jönnek Pestről a filmekért, illetve hozzák a kész árut. A kéthetes határidőre beadott filmeket 32,80 forintért hívják, míg a nagyítás 11,90-be kerül képenként. A háromnapos express hívás éra: 39,30 és 15,80. Csutkái Csaba fényképész kisiparos a jobb minőség érdekében a FOTEX-nél dolgoztat. Általában Kodak filmre készíti esküvői, illetve riport fotóit, mert azokat a pesti cég ingyen hívja. Az amatőrfilm-kidolgozás nem Gimnáziumi osztályok a 9-es iskolában Egyre népesebb korosztályok ostromolják a megyeszékhely középiskoláit, miközben a város több általános iskolájában enyhül az eddigi zsúfoltság. Kézenfekvő tehát a megoldás, hogy ahol lehetséges, az alapfokú oktatás mellett legyen a középfokú is. Mint arról hírt adtunk, az első fecske a nyíregyházi 9-es iskola lesz. Legutóbbi ülésén a városi tanács is jóváhagyta, hogy a következő négy tanévben évente két, általános tantervű gimnáziumi osztály induljon a 9-es iskolában, ahol közben az általános iskolai tanulócsoportok száma fokozatosan három párhuzamos osztályra csökken. Tehát 1989. augusztus 1- től „9-es számú általános iskola és gimnázium”-dcént működik ez az intézmény, amely néhány év múlva névadót is választhat magának. A további részletekről a következőket tudtam meg Szondy György igazgatótól: — Iskolánkban a gimnáziumi oktatás tárgyi és személyi feltételei máris megvannak, vagy megteremthetők. A szükséges osztálytermeken kívül rendelkezésre áll hat előadóterem, három helyiség a nyelvórák kiscsoportjai számára, aztán számítástechnikai terem, ahol bővíteni is akarjuk a jelenlegi gépparkot. Testnevelésből pedig, úgy gondolom, a legjobb körülményeket mondhatjuk magunkénak a városban. Éppen ezért, az utánpótlás nevelésében kulcsszerepet szeretnénk játszani, különösen úszásban, atlétikában és kézilabdában. Diák sportegyesületünk idei költségvetése meghaladja a 900 ezer forintot, és ebből mindössze 30 ezer forint az állami támogatás ... Tizenkét szakcsoport közül választhatnak a sportolni vágyó fiatalok, együttműködési megállapodást tervezünk az NYVSSC- Vel. Ami a személyi feltételeket illeti: csupán három középiskolai tanári állást kellett meghirdetniük. Mivel a gimnáziumi osztályokban az orosz mellett angolt vagy németet lehet majd tanulni, ezért egy-egy angol- és némettanárra lenne szükségük (lkát német szakos jelenleg is van a tantestületben), valamint egy matematika-fizika szakosra. Arról még nem döntöttek, hogyan segítsék azokat a diákokat, akik az érettségi után nem tanulnak majd tovább; a fakultációs programot részben a gimnáziumi osztályokba jelentkezők érdeklődésétől, részben pedig a vállalatok, intézmények igényétől függően választják majd meg, állítják össze. A gimnáziumi tagozatra a város egész területéről várják a végzős általános iskolásokat. Az igazgató, mint mondja, tisztában van vele, hogy a kitűnők nyilván nem hozzájuk fognak jelentkez-. ni, a jórendűekre azonban számítanak. Egyébként pedig az a céljuk — ha nem is lesz könnyű eljutni odáig —, hogy majdan felzárkózzanak Nyíregyháza jóhírű középiskoláihoz. (g.) jelentős. Ha valaki mégis hozzáfordul, annak a hívásért 60—70, míg a nagyításért 22 forintot kell fizetnie. A vállalási határidő egy hét. A megyénkben a színes filmek kidolgozásában a FÉNYSZÖV viszi a prímet, a japán mini fotólaboratóriumokkal. Egy óra alatt elkészítik a megrendelők részére a színes képet. A gyorshívás 45, a képek 17 forintba kerülnék. Egynapos határidőnél az árak 40 és 14 forintra csökkennek. A FÉNYSZÖV három műszakban működteti a laborját, huszonhat begyűjtőhelye van a megyében. Az egészséges konkurenciaharc híve. Évi forgalma huszonötmillió forint. Az eredményes működéshez nagy mértékben hozzájárul az OFOTÉRT-tel való jó kapcsolat. Czékmann István a műtermi felvételeit maga dolgozza ki, míg a riportfotóit a FOTEX-szel hívja és nagyít- tatja. Az amatőr munkák kidolgozását — a filmek fajtájától függően — a FÉNY- SZÖV-vel, vagy a FÖFOTÖ- val végezteti. A filmek hívása 40 forintba, míg a nagyítása 12—14 forintba kerül a megrendelési időtől függően. Ha fenti áraikat összehasonlítjuk egymással, ákkor egy kis számolgatás után a következő megállapításra juthatunk. A legdrágábban Csutkái Csaba dolgozik, nála egy tekercs színes film kidolgozása — harminc jó képet alapul véve — 720 forintba kerül. Ugyanez az ár a Centrum Áruházban és Czékmajn- nál 400 forint körül van. Az egyórás gyorshívás ára 555, míg az egynaposé a FÉNY- SZÖV-nél 460 forint. A Centrum háromnapos express szolgáltatásáért 504 forintot kell fizetni. Az előbbi számolgatások birtokában mindenkinek ma- gánák kell eldöntenie, hogy mi a fontosabb számára. Az egyórás, háromnapos gyors kidolgozás, vagy a két hét után kézhez kapott kép, ami 100—150 forinttal olcsóbb. A kérdés eldöntésében mostanában nagy segítségünkre van a pénztárcánk ... (száraz) A rádió mellett Még egyszer Mártáról Eredetileg nem állt szándékomban visszatérni a Márta című, 18 éven felülieknek szóló verseskötetre. Megtették ezt az olvasók, akik — mint arra egyébként számítani lehetett, mert így természetes — egyetértésüknek, vagy épp ellenkezőleg: nemtetszésüknek adtak hangot a kötet megjelentetését kifogásoló írásom megjelenését követően. Egy hétfő éjszakai rádióműsor az oka, hogy még egyszer szóba hozom az ominózus kiadványt. Az Ez botrány?! című összeállításban ugyanis szintén foglalkoztak Subah Zoltán „költeményeivel”. Bányai Gábor szerkesztő csak megerősített abban, hogy ez esetben indokolt az idézőjel, mert — mondta — a költemény megnevezés csak annyira igaz, mint a költő neve... Ugyanis a műsorban megszólaltatott Baranyi Ferenc — aki lektorálta a könyvet — elárulta, hogy a szerző álnéven adta ki ezeket a verseket. Egyébként „közismert és nagyon népszerű” költőtársról van szó, akinek személyére azonban a műsorban nem derült fény. Mindössze annyit tudhattunk még meg — habár ezt sejteni lehetett —, hogy az illető nem csinált rossz üzletet „műveinek” kiadásával, jóllehet nem üzleti vállalkozásnak szánta a Mártát... A híres költőtárs tehát jobbnak látta nem saját nevén közreadni opuszait, amelyeket Baranyi Ferenc — ezt is tőle magától hallhattuk — különösen jó szívvel bírált el. Méltányolta a versek „humorát, fanyar iróniáját”; legfőbb erényük természetesen az, hogy „az egészséges erotika szertartásait mutatják be” a pornográf szennyirodalommal szemben... És akit ez megbotránkoztat — mint egyébként a huszonéves férfiriportert is — , az magára vessen. E versek hangnemét — fejtette ki véleményét Baranyi Ferenc — csak az kifogásolja, aki álszent, prűd. Ha a Márta a mérce — akkor Inkább maradjunk ennyiben. G. M.
