Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
2 Kriat-Magyaroriiág 1989. február 1. Szuperdivatos és konzervatív Á tőkés megnézi, hová teszi a pénzt.. nyes nyugati ízléshez igazodó ízeket azért nem lehet „átmásolni”, így a hazai fűszeres, csípős jelleget megadják az ételeknek. A szemre is tetszetős ételbár a budapesti belvárosban is megállná a helyét. Specialitásaik közé tartozik a csiirkemáj rizottó, a franciasaláta, a tatárbifsztek. A magyaros körömpörkölt, a hagymásvér, a zúzapörkölt pedig a szolidabb árakkal vívja ki a vevők bizalmát. Az ételbár melletti csemegerészlegen tőkehúst, felvágottajkat, tejtermékeket kínálnak. Bár a tél a disznóvágás szezonja, így kevesebb húst vásárolnak az emberek, azért naponta több százan betérnek egv-egy jó falat kedvéért az ételbárba. Életveszélyes volt — átköltöztették Új helyen az óvoda Veszélyessé vált a Lenin úti óvoda, az intézményvezető jelzése alapján sürgősen intézkedtek a város vezetői. A közelben álló üres lakást ideiglenesen átalakították óvodává. Társadalmi segítséggel a közelmúltban már át is költöztették az óvodát, s január 16-tól itt leltek otthonra a vasútállomás környékén élők gyermekei. A korábban megürült iskolaépületben ugyan már kialakítottak egy központi műhelyt, de most a szükség úgy hozta, hogy ebből bővítéssel óvoda legyen. A Kossuth téren bontásra ítélt iskola épületének anyagát is felhasználva, megteremtik a bővítés feltételeit. A város kisiparosai társadalmi munkában vállalták az építést. A tanácsiak ugyancsak társadalmi munkában elkészítették a terveket, így különösebb fennakadás nélkül megindulhat az átalakítás. Igaz, a szülők azt szeretnék, ha a város e részébe is új óvoda épülne. Ezért áldozatot is vállalnának. Azonban a mai gazdasági körülmények között ennek egyelőre nincs reális lehetősége. így joggal remélik a tanácsiak, hogy a valós helyzetet megértve mindenki azon munkálkodik majd, hogy minél előbb befejeződjön az átalakítás, s az óvodások megfelelő ellátásban részesüljenek. Mi lesz a munkanélküliekkel? Betanítás, átképzés, járadék A munkaerő-gazdálkodás helyzetét és a foglalkoztatáspolitika működését vizsgálta legutóbbi ülésén Fehérgyarmaton a Népi Ellenőrzési Bizottság; a város, Nábrád és Szatmárcseke termelőszövetkezeteinél és tanácsainál. A vizsgált termelőszövetkezetek munkaerőgondjaikat döntően saját maguk oldották meg. A foglalkoztatási feszültséget Nábrádon építőipari szakcsoport létrehozásával, Szatmárcsekén terület bérbeadásával enyhítették. Fehérgyarmaton nagy volt a fluktuáció, a tsz-ben közel kétszázan szüntették meg munkaviszonyukat. A városban a konzervüzem és cipőfelsőrész-készítő üzem beindulásával nyílott mód segédmunkások betanítására, illetve szakmunkások átképzésére. Szatmárcsekén javították a munkafeltételeket a központi fűtés beszerelésével, az utak javításával, munkásszállító autóbusz vásárlásával. Fehérgyarmaton négy helyen felújították a szociális helyiségeket; megoldották a munkásszállítást, három üzemnél teremtették meg annak feltételét, hogy a dolgozók meleg ételt fogyaszthassanak. A nábrádi és kér- semjéni gázcseretelep szociális helyiségeinék felújítása még várat magára. Mindhárom tsz-nél foglalkoztatnak csökkent munkaképességűeket, s a nábrádi tsz varrodájában kismamaműszakot is szerveztek. Szatmárcsekén a rehabilitációs megbízott a nők és a fiatalok gondjait is magára vállalta. Fehérgyarmaton húsz idős tag nyugdíját egészítik ki, harminchat öregnek a megyei tanácstól várnak támogatást. A szövetkezet 20 egykori dolgozójának fizet járadékot, és további négy folyósítását most intézik a városi tanácson. A NEB megállapítása szerint a területen a jövőben az átlagosnál nagyobb mértékű munkanélkülivel kell számolni. A tapasztalatok alapján — legalábbis egyelőre — nem érvényesül megfelelően a munkaerőpiaci gazdálkodási szemlélet. Ettek már télen tejszínes málnalevest? Ha nem, sürgősen pótolják be a Szamos menti Állami Tangazdaság fehérgyarmati ételbárjában. Persze, nem ez az egyetlen csemege, amit kínálnak harmadosztályú áron, de magasabb színvonalon. A szatmári táj jellegzetes fogásai közül mindig vendégcsalogató a kukoricás töltött káposzta, a szatmári tepsis hús. A diákvendégeknek kedveznek a sokféle édességgel, a Gundel- palacsintával, a csokoládéparféval. Persze az üzletvezető, Múzsái István nem tett le eredeti szándékáról, mégpedig a hidegkonyha népszerűsítéséről. Járja a világot, szakács világbajnokságon Luxemburgban és Svájcban gyarapította gasztronómiai ismereteit. A kéNincs nehéz helyzetben, aki nem tudja, hol található Fehérgyarmaton a Számos- menti Ruhaipari Szövetkezet. A kapuja előtt álló hatalmas, idegen rendszámú kamionok az idegent is útbaigazítják. Ottjártunfckor épp a nyugatnémet Erka cég sofőrje érkezett az áruért. Preeiz munka, pontas szállítás... — Az Erka régi partnerünk, számukra kizárólag szoknyákat gyártunk — mondja Tankóczi László, a szövetkezet elnöke. — Legnagyobb megrendelőnk a holland Baruch cég, akiknek ruhát, illetve szoknyát szállítunk, partnerünk a nyugatnémet Georg Will cég, amely szezonban nyolc—tízezer, a a tervező gazdag, olykor extra fantáziáját tükröző modellt rendel tőlünk, valamint a francia Maecelle Griffu, aki viszont olyan konzervatív modelleket rendel, amelyekhez maga gyártotta, minőségi anyagokat is küld. A felsorolásból kitűnik: a gyarmati szövetkezetnek a legmagasabb igényeket, a legváltozatosabb elképzeléseket kell megvalósítania, nem is akármilyen minőségben! Azt bizonyára mondani sem kell, hogy a sokfajta megrendelés a legkényesebb minőségi követelményeknek is megfelelő munkán, a pontos, precíz szállításon alapszik. Hogy ezt a gyarmatiak folyamatosan, hosszú évek óta képesek teljesíteni? Számukra ez ma már természetes. — Ha meg akarunk élni, csak kifogástalan minőséget gyárthatunk — magyarázza az elnök. — Öröm és elismerése munkánknak, hogy eddigi tevékenységünkre alapozva a francia cég kft. alapítását javasolta számunkra. A tárgyalások jelenlegi állása szerint öt-tíz évre szólna a megállapodás, melynek hasznát a teljes gépi rekonstrukció megvalósításában, kedvező vám- és szervezési lehetőségek megteremtésében, s bizonyos fokú adókedvezmény formájában is élvezheti majd szövetkezetünk. Mi jt ebből a nyugatinab...? S, hogy mi jó ebből a tőkés partnernek? Az sem marad titok. A tőkés piacra nem könnyű bejutni, s még nehezebb ott megmaradni. Az ottani megrendelő nem kockáztat, alaposan megnézi, mibe fekteti a pénzét. Gyarmaton jó helyen látja azt. Biztos piacot, növekvő kapacitást akar, ezért olyan terméket gyárttat, amilyennel a világ bármely országában megnyerheti a vásárlókat. Igaz, nem csak pénzt ad, szigorú feltételeket is szab. A gyarmati szövetkezetben ezért igen magasak a minőségi követelmények. Itt nem lehet csak tessék-lássék dolgozni. A 278 dolgozó között helybeliek és a környéken élők egyaránt vannak. Nem fogadnák akárkit. Csák azok állhatnak a gépek mögé, akik vállalják a szigorú feltételeket. A dolgozók java része a Az oldalt összeállította: TÓTH KORNÉLIA Tankóczi László, a szövetkezet elnöke, akinek sokszor egy napjába is belekerül egy pesti telefon ... szövetkezet saját tanulója volt, akik előtt nem ismeretlenek az itteni követelményék. — Itt tanultam, nem is akartam máshová menni, — mondja egyikük, Nagy Gizella, áká fél éve dolgozik a termelésben. Ma még csak húsz szoknyát varrók meg naponta, hiszen nagyon kell figyelni, nem hibázhatok. A szalagon gyártott gyönyörű lila, divatos szoknyákat nyugati boltokban árulják majd, s oda kerülnek a szomszéd szalagon- készülő tetszetős blúzok, modern fazonú kosztümök is. Az idegen csak csodálkozik, meg kicsit irigykedik is. Arra gondol, milyen jó lenne hazai boltokban is hasonló Segít(ene) a Patyolat A háziasszonyok második műszakját jelentősen megkönnyítő Patyolatnál manapság nem adják egymásnak a kilincset a kuncsaftok. Sajnos, a tavaly két alkalommal is végrehajtott áremelés bizonyos mértékig visszavetette az igényeket. Bár Szabó Gyuláné és Boros End- réné állítja, a múlt év eleji áremelés sokkhatása után tavaly év végére már lassan ismét visszapártolt a lakosság a Patyolathoz. holmik között válogatni. Karmacsi Valéria üzemvezető egyetért velem. Kidolgozott részletek — Én is más szemmel nézem a hazai konfekciót amióta a nyugati megrendelőknek szállítunk. Mondhatom: nagyon le vagyunk maradva. A fazon még csalk-csak, de a ikidolgozás ... Szavait alátámasztják a a szalag lányai, asszonyai is. A precíz munka, a hibátlan varrás és vasalás itt magától értetődő követelmény. Igaz, szívesen vállalják a szigorú feltételeket, mert cserébe jól meg is fizetik őket. — A környéken a legjobbak közé tartoznak kereseti lehetőségeink, mégsem vagyok teljesen elégedett — vallja erről Tanikóczi László, a szövetkezet elnöke. — Hiába léptünk előre, lépéselőnyt mégsem szereztünk, csak a hátrányból faragtunk le valamit. Nem használhatjuk ki, hogy nálunk úgyis szívesen dolgoznak az embereik, mert másutt errefelé nemigen van hely. Az asszonyok számára ehhez ma már ideálisak a körülmények. Hogy az elnök számára azok-e? A válaszhoz elég egyetlen adalék. Ottjártamkor egy egész napba került, míg hosszú keresgélés, téves kapcsolások, után telefonon kapcsolatot létesíthetett egyik budapesti megrendelőjével. Mint mondja, számára ez mindennapi jelenség, már-már hozzászokott. Igazából csak akkor bosszantja a dolog, ha a szövetkezetbe érkező nyugati partnerei szeretnének telefonálni ... Kovács Éva Aki a várossá válás napján született Kereken tíz esztendeje, 1979. január 4-én született Bogi Zsuzsanna, a gulácsi általános iskola negyedik osztályos tanulója. Édesanyja a gulácsi általános iskola nevelője, édesapja Tiszaszalkán a Magyar Acélban dolgozik. Zsuzsika az elmúlt év végén kitűnő tanuló volt. Mint elmondta, a rajzzal most is gondok vannak, de valószínű, ebből is jeles lesz a negyedik osztály első félévében. Érdeklődési köre szinte mindenre kiterjed. A szobában villanyorgona, rajta kottákkal. Német nyelvkönyv, számítógép és természetesen a tankönyvei. Amikor a város kerül szóba, szinte térképszerűen rajzolja fel szavaival Fehérgyarmat nevezetességeit. Büszkén sorolta a kenyérgyártól az ABC-n át az új házak, üzemek, intézmények sorát úgy, mint aki igazán otthonának tekinti ezt a települést. Koncert a templomban A komolyzene szerelmeseit várták a fehérgyarmati református műemlék templomban a közelmúltban. A városi művelődési központ a várossá válás tizedik évfordulójának méltó megünneplésére rendezte, de a jövőben január első vasárnapján mindenkor sor kerül majd hasonló koncertre. Az idei koncert vendége Gyülvészi János orgonaművész volt. XJdud István költő versei színesítették a rendezvény műsorát. A koncert közönségét fanfárzene köszöntötte. A rézfúvós együttes tagjai mellett láthatta a közönség a vegyes kart, akik a közelmúltban Ausztriában, az NSZK-ban, illetve Belgiumban is bemutatkozhattak. A 3. sz. általános iskola nagykórusa (Seres Gézáné vezetésével) ugyancsak a zeneirodalom ide illő alkotásait mutatta be az újévi koncerten. Nagy sikere volt annak a közös számnak, melyet a vegyes kar karnagya, Szárazná Szabó Marianna vezényelt. Sor került a gyermekkar, a felnőttkar és a fúvósok közös bemutatkozására is. Ajándék - erdélyieknek Első alkalommal került sor arra, hogy a városi tanács dolgozóinak gyermekeivel együtt Romániából menekült magyar családok gyerekeit is vendégül lássák a közalkalmazottak szakszervezete rendezvényén. A tárgyi ajándék mellé 1000—1000 forintos vásárlási utalványt is kaptak a menekült családok gyermekei. Xikericás töltött káposzta, tatárbifsztek Gyarmati séf a szakácsvilágbajnokságon
