Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-14 / 12. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. január 14. Az Új Márciusi Front Országis Nemzeti Bizottság alakítását javasolja — A képviseleti demokrá­ciába való átmenet kidolgo­zására és megvalósítására Országos Nemzeti Bizottság (ONB) alakítását javasolja az Üj Márciusi Front. Az egypártrendszertől a képviseleti demokráciáig cí­met viselő dokumentum — amelyet pénteken juttattak el a Magyar Távirati Irodá­hoz — emlékeztet arra: az Üj Márciusi Front alapító felhívásában javasolta, hogy alakuljon olyan tanácskozó testület, amelyben intézmé­nyesül a párbeszéd, a meglé­vő politikai szervezetek és a hivatalos struktúrán kívüli, ám az ország jövőjéért fele­lősséget érző politikai törek­vések között. Az idő ezt az egy évvel ezelőtti javaslatot — amely egyébként vissz­hang nélkül maradt — túlha­ladta, mivel időközben for­málisan is megszerveződtek különböző politikai csoporto­sulások. Ezért a Front javas­lattal fordul az ország köz­véleményéhez, hogy támogas­sa az Országos Nemzeti Bi­zottság létrejöttét. Javaslat­tal fordul a Magyar Szocia­lista Munkáspárthoz, hogy vállalja ennek gyakorlati kezdeményezését, illetve a különböző szervezetekhez és mozgalmakhoz, hogy csatla­kozzanak az Országos Nem­zeti Bizottsághoz. A dokumentum'szerint a bizottság tagja lehessen minden olyan társadalmi és politikai szervezet, mozga­lom, amely átfogó program- alkotás igényével kész együttgondolkozni, együtt­működni a kiegyezés, a poli­tikai megújulás érdekében. Az Országos Nemzeti Bizott­ság tevékenységét többféle­képpen képzelik el a javas- lattevők. Az egyik változat szerint a társadalmi-politi­kai szervezetek és mozgal­mak az Országos Nemzeti Bizottságon keresztül kap­csolódnak be a parlament al- kotmányozó tevékenységébe és a demokratikus választás előkészítésébe. A másik el­képzelés szerint a nemzeti bizottság kidolgozza és az Országgyűlés elé terjeszti azt a törvénytervezetet, amely­nek alapján a lakosság 1989- ben megválasztja az Ország- gyűlés második, alkotmá- nyozó kamaráját. E kamará­ba — együttesen vagy kü- lön-külön — jelöltet állíthat az ONB-ben részt vevő va­lamennyi szervezet, de in­dulhatnak a fenti szerveze­tekhez nem tartozó jelöltek is. A harmadik változatban rögzítettek szerint az Orszá­gos Nemzeti Bizottság új, a többpártrendszerre szabott választójogi törvényterveze­tet dolgoz ki, külön az or­szággyűlési és a helyi tanácsi választásokra. Ezt az Ország- gyűlés tavaszi ülésszakán vi­tatná meg, s foglalná tör­vénybe. Elfogadása esetén az Országgyűlés — az alkot­mány alapján — kimondaná feloszlatását. Az Elnöki Ta­nács 60—90 napon belül vá­lasztásokat írna ki, s a meg­választott Országgyűlés el­sődleges feladata az új al­kotmány kidolgozása és el­fogadása lenne. (Folytatás az 1. oldalról) tervezett 6 százalékos reál­bércsökkenést. A SZOT el­nöksége sajnálatosnak tartja, hogy a kormány illetékesei nem mérlegelték kellő súllyal a szakszervezetek felelősség­gel kialakított véleményét és így arra kényszerítik őket, hogy más módon szerezzenek érvényt álláspontjuknak. Az elnökség úgy ítéli meg, hogy a Minisztertanács ár- intézkedéseinek kihatása az év egészére a — várható sza­badpiaci áremelkedésekkel együtt — két-három száza­lékkal meghaladja a kor­mány és a szakszervezetek vezetőinek novemberi tár­gyalásán kiindulásként szá­mításba vett, a bér- és szoci­álpolitikai megállapodások alapjául szolgáló 12 százalé­kos fogyasztói árszínvonal­növekedést. A helyzetet értékelve a SZOT elnöksége úgy döntött, hogy a megállapodásoktól el­térő kormányintézkedés ked­vezőtlen hatásának, a reálbé­Kitonii helikopter i lezuhant brit Tornado katonai repfi­lőgép felett, amely január 13-án összeütközött két nyugatné met Alpha Jet katonai géppel Bréma közelében. A brit légi­erő két tagja életét vesztette. (MTI telefotó.) A SZOT az áremelkedésekről rek és reáljövedelmek to­vábbi drasztikus romlásának ellensúlyozására, kompenzá­ciós igényt jelent be. Kezdeményezi a SZOT és a kormány vezetőinek mi­előbbi újabb találkozóját, az Országos Érdekegyeztető Ta­nács soron kívüli összehívá­sát és követeli a korábbi meg­állapodások következetes végrehajtását, az újabb szak- szervezeti javaslatok megtár­gyalását. A SZOT elnöksége azt is követeli, hogy legkésőbb jú­nius végéig a kormány dol­gozza ki és terjessze a szak- szervezetek vezető testületé elé a bérreformra és a szoci­álpolitika reformjára vonat­kozó elképzeléseit, valamint egy olyan gazdaságpolitikai koncepció körvonalait, amely­nek középpontjában a gazda­sági növekedés, a belső piac élénkítése és nem pedig egy­oldalúan a fogyasztás csök­kentése áll. Állásfoglalásában a testület egyidejűleg felhívja a szak- szervezeti szervezetek, alap­szervezetek, valamint minden tisztségviselő figyelmét, hogy a helyi érdekképviseleti fóru­mokon kezdeményezzék a bé­rek mielőbbi, a gazdálkodási lehetőségekkel összhangban álló legnagyobb mértékű nö­velését. Ugyanakkor kifejezi a bizalmát is, hogy a kor­mány és a munkáltatók mél­tányolják a szakszervezetek követeléseit, és nem kénysze­rítik őket arra, hogy tagságuk jogos érdekeinek védelmében [ eddig még nem alkalmazott saját álláspontjuk szerint is elkerülendő eszközöket ve­gyenek igénybe. Az elnökség ülését követő sajtótájékoztatón Nagy Sán­dor, a SZOT főtitkára fűzött kiegészítést az állásfoglalás­hoz. Szólt arról, hogy az ár­emelések következtében egyre szélesebb rétegek kerülnek a létminimum határára, vagy éppen az alá. A társadalom­ban szaporodnak a szegény­ség jelei. Emellett nem lehet szó nélkül elmenni, a változ­tatás érdekében a szakszerve­zeteknek tevőlegesen is fel kell lépniük — mondotta. Egy perc a 13-sal Péntek 13-án kérdeztük Ve­res Györgyöt, a Főtaxi 13-as kocsijának vezetőjét. Babo­nás ön? — Nem különösebben, in­kább nem. — A péntek 13 hogyan kezdődött? — Elég szerencsétlenül. So­ha nem szoktam este kint hagyni az autót, most nem álltam be, és reggel sehogy- sem indult. Meg kellett hú- zatni a saját kocsinkkal, és a gyerek majdnem elkésett emi­att az iskolából... — Hogy került a 13-as ko­csira? — Direkt kértem, tetszik ez a szám. — És az emberek mit szól­nak, ha a 13-ast meglátják? — Az emberek általában nem nézik, hányas a kocsi, leintenek, gyerünk. Azt se veszik észre, hogy ottfelejtik a kesztyűt, ernyőt. Más, ha telefonhívásra megyek. A múltkor egy hölgy azt felel­te a központnak: Jaj, a 13-as? szó se lehet róla, küldjön másik autót, ne ilyen szeren­csétlen számút. Egy másik utas, mikor felbukkant előt­tünk egy fekete macska, kér­te, hogy álljak meg azonnal. Meg kellett várni, mit csinál a macska, azt mondta az utas, ha átmegy előttünk, kiszáll. De nem keresztezte az utun­kat, mehettünk tovább ... — Mi a kabalája? — A kulcstartómon ez a nyúlfarok, meg a Cicciolinás függő. — Péntek — totónap. ön játszik? — Igen, hatan játszunk, közösen, volt már 11-es, 12- es, most rajtam a szelvények kitöltésének sora, bejöhetne a 13-as. be. Amatőr filmesek, Czeglédi József, az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács titkára az MTI munkatársá­nak elmondta: az ÓIT már többször is felhívta a figyel­met arra, hogy Hévíz termál­kincse világviszonylatban is egyedülálló érték, olyan nemzeti kincs, amelynek megóvása az ország fontos ér­deke és minden más parciá­lis érdeket ennek alá kell rendelni. Az Országos Idegenforgal­mi Tanács nevében hang­súlyozta: az intézkedések nem tűrnek halasztás, mert itt olyan, már jól bevezetett ide­genforgalmi, gyógyászati lé­tesítmények működése került veszélybe, amelynek nem­csak természeti értéke pó­tolhatatlan, de gazdasági eredménye is jelentős, több szempontból meghaladja a helyi bányászatét. Szakér­tők számítása szerint a tó környékén az idegenforga­lom érdekében emelt létesít­mények értéke több mint hatmilliárd forint. Az ide­genforgalomból származó bevétel tavaly mintegy két­milliárd forint volt, s ennek egynegyede tőkés valuta. Mi­vel évente több mint 100 ezren pihennek, gyógyulnak a tó környékén, számításo­kat végeztek arra vonatkozó­an is, hogy ez mit jelent a népgazdaság számára. A Hévízi-tónak elsősorban a gyógyászatot és az idegen- forgalmat kell szolgálnia. Éppen ezért halaszthatatlan­nak tartja a tanács a bányá­szati vízkiemelés azonnali drasztikus csökkentését a katasztrófa elhárítása érde­kében. A tó létét, idegenfor­galmi hasznosíthatóságát — akár a bánya beszüntetése árán is — biztosítani kell. Hévíz termálkincse, termé­szeti értéke felbecsülhetet­len és pótol hatatlan. Végül Czeglédi József sze­mélyes véleményének adott hangot, miszerint felelősség­re kell vonni azokat, akik a kialakult helyzetet okozták. A kamara álláspontja (Folytatás az 1. oldalról) se sem a munkavállalóknak, sem érdekképviseleteiknek nem lehet érdeke. A gazda­sági konszolidáció ügyét nem szolgálja sem a sztrájk, sem pedig a sztrájkkal való fe­nyegetés. A munkabeszünte­tések viszont csökkentik ha­zánk tekintélyét gazdasági partnereink, a potenciális tő­kebefektetők szemében és gazdasági károkat okoznak. A Magyar Gazdasági Ka­mara ügyvezetősége megerő­sítette azt az ajánlást, ame­lyet az Országos Érdekegyez­tető Tanács december 22-i ülésén a SZOT és a Kamara elfogadott, a kormány pedig tudomásul vett. Eszerint a gazdálkodó szervezetek 1989- ben olyan bérpolitikát foly­tassanak, hogy „minden dolgozó alapbére legalább 3 százalékkal emelkedjen”. Az ügyvezetőség azt ajánlja, hogy a vállalatok ezt a 3 százalékos emelést 1989. feb­ruár 1-jei hatállyal valósít­sák meg, figyelemmel arra, hogy a dolgozók hangulatá­nak alakulása a vállalati eredményt közvetlenül befo­lyásoló tényező. A Magyar Gazdasági Ka­mara tagvállalatai 1989-ben minden lehetőt megtesznek a bérek differenciált növe­lésére abban az esetben, ha ennek fedezete megteremt­hető az egyes gazdálkodó szervezeteknél. A tárgyalá­sok az éves tervek előkészí­tésének keretében az 1989. évi lehetőségekről már a vállalatoknál megkezdődtek a vállalatvezetés és a helyi szakszervezeti bizottságok között. (MTI) videósok szemléje Pénteken délután megnyílt a XVIII. tájegységi amatőr- film- és videoszemle Sóstón, a KISZ Politikai Képzési Központban. A környező me­gyékből csaknem ötven alko­tással neveztek be a műfaj szerelmesei. A háromnapos szemle eredményhirdetése va­sárnap délelőtt fél 11-kor lesz. A legkiemelkedőbb mű­vek részt vesznek az országos fesztiválon. Burkolt államosítás ? Levél az Alkotmányjogi Tanácshoz A szövetkezeti tulajdon — véleményük szerint — bur­kolt államosítása ellen tilta­kozott az Alkotmányjogi Ta­nácshoz írott levelében 33, többségében Pest megyei me­zőgazdasági termelő- és ipa­ri szövetkezet, illetve szövet­kezeti közös vállalat. A szigetszentmiklósi Ter­minál Szolgáltató Szövetkeze­ti Közös Vállalat által kez­deményezett tiltakozás lé­nyege az, hogy a tönkrement, illetve csődbe jutott állami vállalatok hitelezői közé tar­tozó szövetkezetek a felszá­Bombariadó négy iskolában Négy iskolában kellett bom­bariadót elrendelni pénte­ken, mivel ismeretlen szemé­lyek telefonon azt közölték, hogy az oktatási intézmé­nyekben bombát helyeztek el. Heves megyében a hatvapi 213-as szakmunkásképző in­tézetbe, Budapesten pedig a XIII. kerület, Huba utcai vendéglátóipari szakközépis­kolába, a XVII. kerület, Fe­rihegyi úti Fürst Sándor Gimnáziumba és a XI. kerü­leti, Villányi úti Kaffka Mar­git Gimnáziumba kellett ki­szállnia a rendőrség szakem­bereinek. Robbanószerkezetet azonban egyik iskolában sem találtak. Valamennyi hamis bejelentés ügyében nyomo­zást indított a rendőrség. molások előtti egyeztető tár­gyalásokon, és a felszámolási eljárások során is teljesen háttérbe szorulnak. A levél­írók szerint a tulajdonosi képviseletben fellépő ágazati és funkcionális államigazga­tási szervek — az Ipari Mi­nisztérium és a Pénzügymi­nisztérium — a felszámolási eljárások során rendszeresen alkotmány- és törvényellenes intézkedéseket foganatosíta­nak és hagynak jóvá. A tönk­rement vállalatok adósságter­heinek a jogutódokra való áthárítása ugyanis, mint ír­ják, már eleve meghiúsítja a hitelezők és szállítók pénz­ügyi követeléseinek kielégíté­sét. Ehhez hozzájárul az is, hogy a Pénzügyminisztérium, adóhatósága útján, a már tönkrement vállalatot adóhiá­nyai miatt olyan büntető­adókkal sújtja, amelyek nagyságrendje szintén irreá­lissá teszi a többi hitelező követelésének pénzügyi telje­sítését. A szövetkezeti szférába tar­tozó hitelezők követelései, természetszerűleg, a szövet­kezeti tulajdon szerves ré­szét képezik. Következéskép­pen a szövetkezetek által al­kotmány- és törvényellenes­nek tartott eljárások a szö­vetkezeti tulajdon burkolt államosítását jelentik: bünte­tőadók, vagyontárgy-átcso­portosítások címén juttatnak állami tulajdonba szövetke­zeti tulajdont. Panaszuk összefoglalása­ként a levélírók alkotmány- ellenesként kifogásolják, hogy a felszámolási eljárások so­rán — az illetékes miniszté­riumok által alkalmazott módszerek révén — nem ér­vényesül a magyar államnak tulajdonosként megkövetel­hető fizetési kezessége. Ezen túlmenően szóvá teszik, hogv e gyakorlat következtében a kielégítetlen hitelezők gazda­sági helyzete is megrendülhet és maguk is fizetésképtelen­né válhatnak. A levél 33 aláírója azt kér­te az Alkotmányjogi Tanács­tól, hogy állapítsa meg e kö­rülmények alkotmányelle­nességét és kezdeményezze az ezzel kapcsolatos állam- igazgatási normatívák hatá­lyon kívül helyezését. (MTI) Apajpusztán Százmilliós környezetszennyezés Az apajpusztai súlyos körr nyezetszennyezés méretei­nek feltárására, az elhárítás megszervezésére a Pest Me­gyei Tanács részvételével szerteágazó intézkedéssoro­zat kezdődött. A rendőrségi vizsgálatokkal párhuzamo­san a szakhatóságok is hoz­záláttak a kihatásaiban vár­hatóan 100 millió forintos költséget is meghaladó mun­kálatokhoz. Legfontosabb tennivaló a több ezer hor­dónyi veszélyes hulladék ár­talmatlanítása, szakszerű el­helyezése és a környezetet eddig ért megterhelések csök­kentése. Annyi máris bizonyos, hogy Apajpusztán az ásott kutak vize szennyezett, ám a mélyebben fekvő vizeket adó kutak egyelőre jó minőségű, iható vizet adnak. A vizsgá­latok, a vegyi anyagokról a leltárkészítés idejére a ható­ságok zárolták a területet, szünetel a hulladékégetés, az újrahasznosítás vagy újabb szállítmányok fogadása. A hordókban tárolt veszé­lyes hulladék egy részét elő­reláthatóan az aszódi hulla­déktárolóba szállítják majd, más része pedig a helyszí­nen, Apajpusztán a Kiskun­sági Állami Gazdaság tele­pén marad, de ezúttal már az előírások betartásával, szigo­rú ellenőrzés mellett. Visszahívási procedúra Megtartotta első ülését a bu­dapesti Vili. kerületi választási elnökség Vida Miklós képviselő (23. választókerület), az Ország- gyűlés alelnöke visszahívása ügyében. Miként a sajtó beszámolt ró­la, tavaly december 21-én egy 2175 aláírást tartalmazó listát jutattak el a kerület népfront bizottságához, amelynek aláírói Vida Miklós visszahívását kez­deményezték. A választási elnökség pénte­ki ülésén átvette a 122 oldalas listát. Farkas Magdolna, a vá­lasztási elnökség elnöke elmond­ta: az öttagú testület mindent elkövet, hogy az aláírások meg­vizsgálását kővetően a lehető legrövidebb időn belül továbbít­sák véleményüket az Országos Választási Elnökséghez. Éppen ezért munkájuk során igénybe veszik a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium szakértőinek segítségét is. KI A FELELŐS? Heves hévízi tóvita

Next

/
Thumbnails
Contents