Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-13 / 11. szám
— Komolytalan vádaskodások, ugyanakkor sajnálatosnak is találom őket. Kár, hogy egyesek ilyesmivel szítják az amúgy sem rózsás hangulatot. Mi ez ideig több ezer menekülttel találkoztunk, közülük egy sem be# szélt ilyesmiről, s nem találtunk egyetlen lövéstől sérült embert sem. Márpedig, ha a ^ lövöldözések igazak, akkor T sérülteknek is lenniük kellene. « — 198*. február 9-én született / az a politikai bizottsági határozat, amely a romániai falu- rombolási elképzelések megis- Vl mérésé után kimondja: Magyarországon belye van mind- \ azoknak, akik nemzetiségüknél fogva Romániában hátrá- nyos megkülönböztetésbe kerülhetnek. Mit jelentett ez a határozat az Önök munkájául ban? — Igen sokat. Abban az időben szinte lökésszerűen megnőtt a hozzánk menekülők száma, hiszen amit eddig tiltottak, azt most engedték. Amikor ez a folyamat elindult, a Belügyminisz-' térium és a Határőrség Országos Parancsnoksága megtette a szükséges intézkedéseket, amelyek azt voltak hivatva biztosítani, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően mindazoknak, akik Magyar- ország területére lépnek, a rendőrség és a határőrség közreműködésével ideiglenes tartózkodási engedélyt kell kiadni. Azóta némi finomítással ez a rendelet van érvényben. — Hallani, hogy a határőrök durván bánnak a menekülőkkel, s jő részüket visszaadják a románoknak. További sorsukról egyesek a legrosszabbakat is tudni vélik. — Ismerem ezeket a vádakat, magam is olvastam, hallottam róluk. Nem is nagyon tudok érzelmek nélkül reagálni rájuk. Nézze, any- nyit mindenkinek tudnia kell, 1989. január 13. Kelet-Magyarorszáfc Találtak-e halottakat a román határon? „Komilytalan vádaskodás, csak tovább szítja a hangalatot...” Beszélgetés a tiltott hatérátléiiésekrjil Seres Jézsef alezredessel Állítások és tagadások feszülnek egymásnak. Van, aki bizonygatja, akad, aki tagadja: a román határon emberi holttesteket találtak. A nyírbátori batárőrkeröletbez ISO kilométernyi Romániával érintkező határszakasz tartozik. A menekültkérdésről, a tiltott határátlépésekről Seres József határőr alezredest kérdeztük: mit szól a különböző lapokban megjelent cikkekhez? hogy a határőrök munkáját szigorú előírások szabályozzák. Az illegális határátlépőkkel kapcsolatosan a kis- katonáknak egyetlen feladatuk van: tisztjeik megérkezéséig a helyszínen tartsák az illető menekültet, akit azután a határőrsre kísérnek, ahol tisztázzák a legszükségesebb adatokat. Utána a nyírbátori határőrkerülethez érkeznek, ahol egy éjszakára szállást, tisztálkodási lehetőséget, ha kell, orvosi ellátást is kapnak. Eközben az e célra alakult bizottság hallgatja ki őket, s az adatok birtokában dönt arról, kap- hat-e az illető ideiglenes letelepedési engedélyt, vagy visszaadjuk őt a román határőrszerveknek. — Milyen szempontok szerint döntenek a visszaküldés mellett? Kik azok, akiknek nem adnak itt-tartózkodást engedélyt? — Elsősorban azoknak, akik Romániában súlyos bűncselekményt követtek el. Nem maradhatnak, akik államunk biztonsága szempontjából veszélyes személyek, s az utóbbi időben gyakran küldünk visz- sza embercsempészeket is, akikről tudjuk, hogy komoly pénzekért hoznak át embereket, s miután megszedték magukat, itt akarnak maradni. Vannak közöttük olyanok is, akiknek már Romániában ég a lábuk alatt a talaj, s nálunk remélnek menedéket. Előfordult, hogy ötven felnőtt cigány és huszonnégy gyermek érkezett egyszerre. őket sem küldtük vissza, ugyanakkor nem maradhatott az a menekült, aki rövid itt-tartózkodása alatt két betöréses lopást, rablást követett el, s az sem, akit súlyos testi sértésért tartóztattak le rendőreink. Az utóbbi időben mind többen maguk kérik visszaadatásuwugoszláviából k J importáljuk t . a krumpli- szirmot a burgonya hazájába. Hát nem vicc? Olyan ez, mintha Afrikába exportálnánk dobat, a Szaharába homokot, vagy maradjunk az eredeti felállásnál: Jugoszláviába tengert. A krupliszirom tizdekás csomagolásban kapható, zacskónként 12,40-ért. Vagyis egy kiló 124 forint. Az is lehet, hogy valaki búsás hasznot húz a dologból. Persze, előfordulhat, hogy Jugoszláviában sokkal drágább a krumpli, mint nálunk. Meg persze a szállítási költség is tetemes. Tegnap, miközben jóízűen ropogtattam a krumpliszirmot, sötét gondolatom támadt. Történelemből annak idején azt tanultam, hogy a gyarmatosító országok az olcsó nyersKészneé! anyagot elszállították a gyarmatokról, majd feldolgozás után tetemes haszonnal értékesítették a leigázott országban. Csak nem szabolcsi krumplit eszem?! Hát már itt tartanánk? Á, dehogy! Éppen arról van szó, hogy nálunk snassz krumplit sütni. Itt annyi burgonya van, hogy inkább tonnaszám hordjuk a szeméttelepre, hiszen nem éri meg kiválogatni belőle azt a néhány rothadt szemet. Bánjam vagy ne bánjam, hogy tavaly év végén nem vettem meg a Skála metró előtt potom háromszáz forintért a leértékelt zöldségszeletelőt. Most reggeltől estig sütögethetném a pecsenyémet, azaz a krumplimat a Kossuth téren. Alámennék az árnak is, kilenc forintért adnék tíz dekát. Ha jól számolom, 100 kiló krumplin már körülbelül nyolcezer forint tiszta hasznom lenne. Be nem égés krumpliszirmot siftni? (csk) kát. Eddig összesen 60-an voltak, akik ezt tették. Átszöktek, de egy idő után nem érezték jól magukat. — Tizenháromezer ideiglenes tartózkodási engedélyt adtak ki eddig Magyarországon. Hányán jönnek mostanában? — Az általunk őrzött határszakaszon naponta illegálisan négyen-öten érkeznek, az útlevéllel érkezőket nem mi tartjuk számon. Az utóbbi időben szerencsésen változott a menekülők összetétele. A kezdeti időszakhoz képest ma a kvalifikáltabb, rendezett családi életet élők jönnek, akik megfontolt, átgondolt döntések után választották ezt az utat. — A Magyar Demokrata Fórum nemrég menekülttáborok felállítását javasolta. Mi erről az önök véleménye? — Örömmel üdvözöljük az öletet, már csak azért is, mert a mi munkánkat is jelentősen megkönnyítené, s a menekültek számára is jobb, biztonságosabb megoldást jelentene. Sokan ugyanis úgy jönnek át a határon, hogy azt sem tudják, melyik pontjára érkeztek az országnak. Mi, határőrök a lehető legjobb kollegális viszony kialakítására törekszünk a románokkal, hiszen valahol a végét is látnunk kellene ennek a dolognak. Mert ahogy most van, nem maradhat a végtelenségig ... Kovács Éva A nyíregyházi FEFAG gazdaságon belül oldja meg gépelnek javítását, felújítását. E célt szolgálja a Kótaji úton lévő műszaki erdészet. Képünkön: Győri János gépszerelő lánctalpas traktor Indítómotorját szereli. (S. A.) Megpróbálunk a kormánnyal valamilyea megoldást találni Nagy Sándor SZOT-főtitkár az áremelést követő szabolcsi eseményekről Néhány éve, amikor elhangzottak a parlamentben a felszólalások, az illetékes miniszter válaszolt, aztán többnyire egyhangúlag elfogadták. majd megszavazták az eredeti törvénytervezetet. E ciklus elején már látszott, hogy ez így nem megy tovább. Kimondták: lehet új javaslatokkal élni, de ezeket az illetékes bizottságok ülésein kell elmondani, s ha ott támogatják, akkor a parlament elé kerül, ha elutasítják, akkor nem lehet még egyszer előhozakodni vele. Néhányan alaposabban átbogarászták a Házszabályt és kiderítették, hogy joga van a képviselőnek a plénum előtt is javaslatokkal élni. legfeljebb újból összeül az illetékes bizottság és vagy támogatja, vagy elutasítja azt. Ekkor azonban még mindig megvan a lehetősége, hogy a képviselőnek legyen igaza, csak így tovább tart a szavazás. Mostanában elég sokszor lehetnek tanúi a televízió nézői is az ilyen eseményeknek, hiszen ilyenkor fél órát, néha másfél órát is várni kell az ülésszak folytatására. Ez az idő nem múlik hasztalan az újságíró számára, ilyenkor van alkalma szót váltani megyebeli vagy akár országos listán választott képviselőkkel, országos vezetőkkel is. A mostani ülésszakon az kínált apropót az elKit tart az év menedzserének? — kérdeztük megyénkben gazdasági, műszaki szakemberektől Az 1988-as év szabolcsi menedzsere kitüntető címre kerestünk a megyében alkalmas szakembert az év elején. Ha már az ország közvéleménye Demján Sándort, a Magyar Hitelbank Rt. elnök-vezérigazgatóját választotta, szűkebb pátriánkban is kell hozzá hasonló menedzsert találni. Legyen igazgató, elnök, kisiparos, maszek? — kérdeztek vissza *a megkérdezettek. Bárki, aki tavaly a megyénkben olyannal rukkolt elő, amely újdonság volt, felfigyeltek rá nemcsak az országban,^ hanem esetleg ha- ■RraitLkoB túl is. Olyan, aki Ä elr a megye munkaerőjén, aki a többcsatornás felvásárlást leegyszerűsítette, helyben valósította meg a mezőgazdasági termékek feldolgozását. Megteremtette a modernizáció, a műszaki haladás előfeltételeit. Akárhogy szoroztunk, ösz- szeadtunk, sehogy sem sikerült döntő fölénnyel kihozni bárkit is győztesnek. Ezzel korántsem arra gondolunk, hogy akiknek neve felmerült ezen a szavazáson, azokat gyorsan leírtuk és a futottak még kategóriájába soroltuk. Nem, de az is igaz, hogy nem akadt olyan szakember, akire akár négyen vagy öten voksoltak volna. Nehéz szülés elé állítottuk a megkérdezetteket, többségük nem is tudott egyértelműen válaszolni. Nem akarom tovább csi- gázni az érdeklődést, inkább lássuk, kire szavazott a szakma. Elöljáróban annyit hozzátennénk, hogy természetesen a lehetőségek különbözőek voltak, hiszen más mil- liárdokkal gazdálkodni és ebből fejleszteni és más százezerből nagyot alakítani. Voksoltak Jóna Pálra, a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat igazgatójára. A megyeszékhelyen jelentős beruházással az angol Cald- well-cég új feldolgozó gépsort helyezett üzembe, amellyel növekvő tőkés exportot ér el a dohányfermentáló. A nevek között szerepelt Moldvay István, a Nyírlugosi Állami Gazdaság vezérigazgatója. Nyírlugosról szólva legelőször a napokban átadott mélyhűtő üzem jut eszünkbe, de ne feledkezzünk meg a tavaly kialakított szabadtéri sportkomplexumról, ahol helyet kapott a rekortánpálya is. Szavaztak a Taurus nyíregyházi gyárára is, de nem a világbanki hitelből épülő beruházás miatt, hanem arra a teamre, amely megalkotta a sorközművelő gumiabroncsot. Ez a termék világszínvonalú, tovább növeli a Taurus-ról alkotott kedvező image-t. A javaslatok között szerepelt Rudi Béla, a Nyírség Konzervipari Vállalat vezér- igazgatójának neve is a konzervgyár fejlesztésével, számítógépes rendszerével kapcsolatban. Ugyancsak szavazatot kapott Klapka György, a fehérgyarmati Zalka Máté Termelőszövetkezet elnöke, aki hosszadalmas papírmunka után alakította meg a Macowe Kft-t az NSZK-be- li partnerrel. Az Elekter- fém Kisszövetkezet vezető kollektívája az újításokért, a piackutatásért, míg Nagy Sándor, a nyírteleki Agrogép Vállalat igazgatója az egy éve önállóan működő vállalat eredményes irányításáért kapott szavazatot. Nemcsak igazgatókat, elnököket jutalmaztak volna ezzel a címmel a megkérdezettek, hanem maszekokat is. A penészleki kürtöskalács- készitő és a gulácsi műanyagfeldolgozó szerepelt a legjobb szabolcsi menedzserek listáján. Poénkodhatnánk azzal; hogy a zsűri nem adta ki a díjat, hanem tartalékolta a jövő évre. Ehelyett az egyik szavazó véleményét írjuk le értékelésként; szerinte egy nevet sem lehetne kiemelni a sok közül, hiszen az igazgatók, elnökök a munkáskollektíva nélkül nem lettek volna képesek kimagasló eredményre. A jelentős fejlesztések megvalósításánál pedig érdemes megvárni a megtérülési időt, amikor is meghozza-e a várva várt nyereséget a beruházás. Vajon ha nem lenne lehetőségük ekkora összegek mobilizálására, akkor is szerepelnének-e ezen a listán? A maszekoknál már egyértelműbb a mérhetőség, de az sem célszerű, hogy csak a kisvállalkozásokat menedzseljük. így a díjat adjuk át a megye munkásságának és parasztságának, akik ez idáig talpon maradtak. (máthé) következő beszélgetésnek, hogy hétfőn reggel Szabolcs- Szatmár üzemeinek egy részében tíz perccel később kezdték meg a munkát, hogy ezzel juttassák kifejezésre az áremelések mértéke elleni tiltakozásukat, s hogy éreztessék a SZOT-tal: az itteni dolgozók támogatják érdek- védelmi munkájukat. Nagy Sándortól, a SZOT főtitkárától arra kértem választ: hogyan értékeli a szak- szervezeti tagságnak ezt a megmozdulását? — Lényegét tekintve azt tudom mondani-, amit mi a. múlt hét pénteki elnökségi ülés állásfoglalásában -r . ha nem is konkrétan, egyes helyekre és egyes területekre vonatkoztatva, hanem általa-, ban — fogalmaztunk meg: abszolút jogos a dolgozók felháborodása, mert ilyen mértékű és ilyen összetételű áremelkedésre eddig nem került sor Magyarországon. Ez tehát nem a szokásos infláció, hanem a bérből és fizetésből élőket rendkívül súlyosan érintő áremelkedés volt. Ez okból — joggal vált ki minden korábbinál nagyobb ellenkezést. — Éppen most végezzük azt az elemző munkát, ami a kormánnyal kötött eddigi megállapodásaink szerinti számításokra vonatkoznak. Ügy tűnik, hogy újra fel kell vetni bizonyos kérdéseket, mert korábban alacsonyabb árszínvonal-növekedés von- zataként kötöttünk megállapodást szociális juttatásokra, bérekre, egyebekre. — Azt is hangsúlyoztuk — és ezt tudom mondani konkrétan a Szabolcs megyei eseményekre is —, hogy nem érdeke sem az országnak, sem a munkavállalóknak, hogy egy kezelhetetlen általános munkabeszüntetési hullám alakuljon ki. mert az nem válási1 az alapvető problémákra, sőt rosszabb helyzetet teremt, mint a kiindulópont. Annak örülök, hogy Szabolcs megyében — az ottani helyzetet is ismerve — nem ilyen irányba fejlődtek a dolgok, hanem lényegében egy érthető felháborodásnak egy megfelelően kézben tartott megnyilvánulási formájára került sor, tehát nem egy elszabadult és munkabeszüntetésekbe torkolló helyzet alakult ki. Hozzáteszem: végül is a megoldást az adja, ha mi összefogva erőinket, megpróbálunk a kormánnyal és más illetékesekkel előre lépni abban a tekintetben, hogy forrásátcsoportosítással vagy más módon a legégetőbb gondokra anyagi segítséget is próbálunk adni, hogy ne csak az elégedetlenség hangjai jelenjenek meg, hanem a jogos kérésnek kézzel fogható eredménye is legyen. Balogh József 3
