Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-13 / 11. szám
XLVI. évfolyam, 11. szám ÄRA: 4,3« FORINT 1989. január 13., péntek Ülést tartott a Minisztertanács Megyei városnak javasolják NYÍREGYHÁZÁT A Minisztertanács csütörtöki ülésén tájékoztatást kapott az új alkotmány szabályozási koncepciójáról. A Minisztertanács úgy határozott, hogy felgyorsítja a belkereskedelemről szóló törvény átfogó felülvizsgálatát. A kormány javasolta az Elnöki Tanácsnak egyes városok megyei várossá, és egyes nagyközségek várossá nyilvánítását. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az idegenforgalom helyzetéről és fejlesztésének főbb feladatairól, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelem átfogó szabályozásának elveiről. A kormány ülését követő szóvivői tájékoztatón Marosán György bevezetőben elmondta: a kormányülés mintegy folytatta a parlamenti programot, hiszen először Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tájékoztatta a Minisztertanácsot az új alkotmány koncepciójáról. Ezt követően a kormány előterjesztést hallgatott meg a belkereskedelmi törvény módosításáról. Erre azért van elsősorban szükség, hogy a gazdasági társaságok másokkal azonos feltételek között dolgozhassanak. A kormány arra készül, hogy a belátható jövőben a bel- és a külkereskedelemre egyaránt hatályos, átfogó törvényjavaslatot terjesszen az Országgyűlés eíé. A kormány javasolja az Elnöki Tanácsnak, hogy egyes városokat megyei várossá, egyes nagyközségeket pedig várossá nyilvánítson. MÁRCIUS ELSEJÉTŐL. Négy áj átkelőhely a magyar-szovjet határon összesen 41 nagyközség nyújtotta be várossá nyilvánítási igényét. A kormány gondosan mérlegelte a kéréseket, figyelembe véve az egyes nagyköségek történelmi hagyományait, valamint a hosszú távú terület- és településfejlesztés szempontjait, s úgy döntött, hogy valamennyi pályázó település várossá nyilvánítását javasolni fogja az Elnöki Tanácsnak. A kormány elhatározta: előterjesztéssel fordul az Elnöki Tanácshoz, hogy a minden szempontból eredményesen fejlődő Kecskemétet, Nyíregyházát és Székesfehérvárt nyilvánítsa megyei várossá. A javaslat benyújtása előtt a kormány kikéri az Országgyűlés illetékes bizottságai elnökeinek véleményét is. Az idegenforgalom helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló előterjesztéssel kapcsolatban a Minisztertanács megállapította: tavaly jelentős változások következtek be a turistaforgalomban. Március elsejétől négy új átkelőhely nyílik a magyar- szovjet határon — ettől az időponttól kezdve Beregsu- ránynál, Lónyánál, Barabásnál és Tiszabecsnél is átléphetik a határt azok a szovjet és magyar állampolgárok, akik részesei, kedvezményezettjei az 1985-ben kötött, az egyszerűsített határátlépésről szóló államközi megállapodásnak. (Jelenleg Szabolcs- Szatmár megyében 62 település lakóit érinti ez a kedvezmény.) Budapesti, ungvári és nyíregyházi tárgyalások után csütörtökön született a megállapodás, amelyről a két delegációvezető: Jurij Mihailo- vics Sarkov, a Szovjetunió külügyminisztériuma nemzetközi jogi osztályának helyettes vezetője és Sztanko- vics Imre, a Külügyminisztérium konzuli főosztályának vezetője tájékoztatta. lapunkat. Elmondták, hogy az érintett települések lakói reggel nyolctól délután négy óráig vehetik igénybe az új átkelőhelyeket, az eddigieknél könnyebb módon, egyszerűsített útiokmányokkal. Magyarországon a rendőrség öt évig érvényes határátlépési okmányt állít ki, a Szovjetunióban pedig a személyi igazolvány betétlapja szolgálja majd ezt a célt. Már az eddig közöltek is jelentősen egyszerűsítik a ' kishatármenti forgalmat, de talán ennél is jobb hír, hogy a szovjet és a magyar küldöttség vezetői kijelentették: hamarosan minden kárpátaljai illetve szabolcs-szatmári település lakói részesülhetnek majd a kedvezményben, a közeljövőben ugyanis ilyen értelemben szándékozzák módosítani a korábbi államközi egyezményt. Elhangzott a tájékoztatón az is, hogy a négy új határátkelőhelyen, a szovjet területen a két állam vám- és határőrizeti szervei közös épületben végzik az ellenőrzést. (A későbbiekben részletesebben is tájékoztatjuk olvasóinkat az új szabályozásról.) P. D. Nagy Sándor SZOT-főtitkár az áremelést követő szabolcsi eseményekről (3. oldal) Munkásőrgyülések más formában Szombaton megyénkben megkezdődnek a munkásőr - egységgyűlések. Az egységparancsnokok beszámolójában minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap majd: a munkásőrök az elmúlt évben hogyan teljesítették munkahelyi feladataikat, miként vettek részt a májusi pártértekezlet határozatainak megvalósításában. Az értékelésben az is nagy hangsúlyt kap: a testület hogyan igyekszik megújulni. Az idei feladatok ismertetésénél az egységparancsnokok felhívták a figyelmet arra, hogy a munkásőröknek példamutatóan kell részt venni a kibontakozási program megvalósításában, s megyénk munkásőrei idén is segítik a rendőrség munkáját, részt vesznek a közrend és a közbiztonság védelmében. A nyíregyházi munkásőr- egység a múlt évi eredményes tevékenységéért dicséretet és serleget kapott a munkásőrség országos parancsnokától. Az elismerést a szombaton sorra kerülő egységgyűlésen adják át. Az egységgyűlés délelőtt tíz órakor kezdődik az új - szabadidő csarnokban. Az Élenjáró egység címet a múlt évi teljesítményük alapján akis- várdaiak kapták meg. A vele járó serleg átadására a szombati egységgyűlésen kerül sor. A mátészalkai, a fehér- gyarmati, a vásárosnaményi és a nyírbátori munkásőrök január 21-én tartják egységgyűlésüket. A megyei törzs gyűlése január 28-án lesz. (n. I.) Szigorú takarékosság, növekvő hitelek Az idén 11,2 milliárddal gazdálkodnak tanácsaink Ölest tartott a megyei tanács — Lakatos András a dohányfermentáló igazgatója Szabolcs-Szatmár megye tanácsainak idei költségvetési és fejlesztési előirányzatát tárgyalta meg idei első ülésén, csütörtökön — Bánóczi Gyula tanácselnök elnökletével — a megyei tanács. A testület ülésén részt vettek a városi tanácsok, a közvetlen megyei irányítású községi tanácsok elnökei is. Az írásos előterjesztéshez László András általános tanácselnök-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Az előterjesztések abból indultak ki: a,népgazdaságban a kedvezőtlen tendenciák 1989-ben is folytatódnak. A forgalmi adó bevezetése, az áremelkedések következtében jelentősen csökkent a közkiadásokra fordítható összegek reálértéke is. Mindez fokozottan szükségessé teszi a tanácsi és intézményi gazdálkodásban a szigorú, de ésszerű takarékosság érvényesülését. A tanácsok általában ragaszkodnak eredetileg tervezett fejlesztéseik többségének megvalósításához, ennek ára azonban, hogy nagymértékben eladásodnak. Az idei egységes pénzalap egymilliárddal több ugyan, mint amire korábban számítottak, de ez csak látszólagos, mivel például a társadalombiztosítás nagymérvű emelkedése és a súlyos terheket jelentő áremelés e többletet erősen lecsökkenti. Szem előtt tartották ennek ellenére, hogy az alapellátást lehetőleg mindenütt biztosítsák, ezért az intézmények nagyobb előirányzatot bontottak le. A nehezedő életviszonyok miatt például a szociális segély összege az idén 30 millióval több, mint tavaly, s eléri a 230 fníllió forintot. Bár a megyei vezetés igen éles küzdelmet vívott a központi szervekkel azért, hogy vegyék figyelembe Szabolcs-Szatmár rendkívül hátrányos helyzetét, ez a küzdelem nem hozta meg a kívánt eredményt. A kormány elismerte az itt lévő nehézségeket, de nem tudtak fedezetet adni a megkülönböztetett támogatásra. Ennek ellenére megyénk három év alatt az elmaradott térségek fejlesztésére 359 millió fejlesztési alapot használt fel, s a korábbi garancialevelek fedezetéül szolgáló 290 millió forintot kapott az idén ilyen célra. A foglalkoztatási alapból 150 milliót kap a megye, melyet helyi döntéssel juttatnak új munkahelyek teremtésére, ezenfelül pályázatok révén további összegek szerezhetők. Az idei fejlesztési alapot 300 millióval növelték meg a működési, fenntartóKi az év menedzsere? Ki a megye legjobb menedzsere, ki bizonyított legjobban 1988-ban? — erről kérdeztek műszaki, gazdasági szakembereket lapunk munkatársai. Technológiai . korszerűsítés, közös vállalat, új termék létrehozása — 3> mind-mind plusz pont a megítélésen. (3. oldal.) si kiadások rovására azért, hogy az áthúzódó beruházásokat mielőbb be tudják fejezni. Többek között ezek figyelembevételével döntött a megyei tanács arról, hogy az idén 11,2 milliárd forintban határozza meg a megye tanácsainak pénzalapját. Az egységes pénzalapból egyébként 8,6 milliárd a működési kiadásokra, míg 2,6 milliárd a fejlesztési feladatokra jut. A kiadások fedezetéül egyrészt a személyi jövedelem- adó, a lakossági adók és illetékek, a működési bevételek szolgálnak. A tanácsi gazdálkodás legstabilabb forrását változatlanul az állami hozzájárulás képezi, amely az egységes pénzalapnak több mint a fele, 6 milliárd 65 ezer forint. A fenntartási, működési kiadásoknál kiemelendő, hogy a gazdasági, kommunális feladatok közül 119 millió forint jut utak, hidak felújítására; a belvízelvezetésre és a kommunális ellátás javítására tervezett előirányzat a korábbi elképzelések alatt marad. Minimális növekedést tartalmaznak az egészség- ügyi, szociális és kulturális, ellátás területén tervezett előirányzatok, nem tartalmazza a javaslat a megye VII. ötéves tervében az ellátási színvonal javítására megcélzott 1989. évi növekedést. Sajnos, ennek hiánya érezhető lesz az alapellátás bizonyos területein. Az elképzelések szerint 1989-ben megyénkben három általános. egy ifjúsági, négy gyermekorvosi, négy fogorvosi körzet és tíz házi szociális körzet, valamint huszonöt üzemorvosi óra, negyvenegy szakorvosi óra fejlesztést valósítanak meg. Az időseknek fenntartott klubok befogadó- képességét 220-szal, a szociális étkeztetésben részesülők számát 300 fővel növelik. Az egészségügyi dolgozók bérhelyzetének javítására több mint 9 millió forintot rögzít az idei költségvetés. Jól mutatja a szerény lehetőségeket, hogy mindössze negyven óvodai hely, hatvan általános iskolai napközis csoport, hét szakmunkástanulói és kilenc gimnáziumi, tizenhárom szakközépiskolai osztály, negyven diákotthoni férőhelyfejlesztésre kerülhet sor. Szervezett étkeztetésben az általános iskoláknál ezer, középfokon nyolcszáz fővel többen vehetnek részt, kétszáz fővel nő a zenei oktatásban részt vevők száma. A rászoruló általános iskolás korúak ingyenes tankönyv- ellátására 1 millió 900 ezer forintot juttatnak. A tanácstagi alapot változatlanul százezer forintban rögzítették erre az évre is. Az egészségügy és oktatás területén dolülésezik a megyei tanács. gozőknak az alsó bérhatár elérésére 38,8 millió forintot terveznek. Fejlesztési kiadásokat a közkiadás-csökkentés 440 millióval érinti. Ezért az egységes pénzalapon belül átcsoportosításra volt szükség, s fejlesztési forrásként mindinkább a hitel igénybevétele marad az egyetlen lehetőség, bár rendkívül eladósodott a megye (a tanácsok másfél milliárddal tartoznak). A fejlesztési források csökkenése miatt szociális bérlakás kialakítására a tanácsok egyre kevésbé vállalkoznak. A lakás-céltámogatási rendszer ezért átalakításra szorul, mégpedig úgy, hogy az ösztönözze a tanácsokat. Három alternatívát javasolt az előterjesztés, s a testület végül úgy döntött: mind a három változatot elfogadják, hogy azokból a helyi tanácsok a nekik legmegfelelőbbet választhassák. Az egészségügyi ágazat fejlesztései közül a megyei kórház harmadik üteméhez rendelkezésre álló 90 millió forint csupán a rekonstrukciót előkészítő tervhez, a közmű-korszerűsítés, illetve az onkológia és ortopédia 40—40 ágy rekonstrukciójának az indítására nyújt fedezetet. A mátészalkai kórház rekonstrukciója a tervek szerint halad, az idén négyöt községben egészségügyi központ kialakítása fejeződik be. 1989-ben tíz-tizenkét település ivóvízellátása valósítható meg, míg a kulturális ágazatban kiemelt feladat változatlanul az általánosis- kola-építés: 90 tanterem és 18 tornaterem készülhet el. A hírközlési ágazatban folytatódik a korábban megkezdett fejlesztés, végre elkezdődik Kisvárdán a felüljáró építése. A vitában Körtéig Sándor, Csabai Lászióné, Bankó József, Tar Imre. Gazda László. Greksza Mihály, Hilbert László. Csuhák István, Losonci Béla, Sándor Miklós és Kántor Csaba fejtette ki véleményét (ezek lényegére későbbi lapszámunkban visszatérünk). Ezt követően a testület egyhangúlag elfogadta a megye idei költségvetési és fejlesztési tervét. A továbbiakban jóváhagyták a megyei tanács 1989. évi munkatervét, döntöttek egyes községi tanácsok és szerveik közvetlen megyei irányítás alá vonásáról. Végezetül a megyei tanács személyi kérdésben döntött. Saját kérésére, más fontos munkakörbe kerülése miatt január 31-ével felmentette elnökhelyettesi tisztsége alól Lakatos Andrást, aki pályázat útján elnyerte a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat igazgatói posztját. A megyei tanács jegyzőkönyvben rögzítette Lakatos András érdemeit. Bánóczi Gyula közölte: ezt a tisztséget most nem töltik be, mivel napirenden van az egész tanácsi szervezet korszerűsítése.
