Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-11 / 9. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. január 11. Kürrárda: áj «tea születik. A SZEBB KÖRNYEZETÉRT Anyagiakban szűkölködő világunkban merész elhatározásnak tűnik, hogy » városi tanács 1989-re a tavalyinál 3 millió forinttal többet, 38 és fél millió forint értékű társaKözrend, közbiztonság Együtt a lakossággal 20131 Kisvárda történetében emlékezetesnek mondható a múlt év, mivel a lakosság száma meghaladta a húszezret. Mint a városi tanácson megtudtuk: január elsején a lakosság száma 20 131 fő volt (Tavaly ilyenkor csak 18 879- en laktak a városban). A növekedés annak köszönhető, hogy egyre többen költöznek Felső-Szabolcs központjába. Tavaly 448- an döntöttek úgy, hogy Kisvárdán kívánnak ezentúl dolgozni. Ugyanakkor 362-en máshová költöztek. A múlt évben a korábbi évhez viszonyítva, több mint hússzal ‘csökkent a születések száma, 250 kisvárdai gyermek látott napvilágot e helyi kórházban. (A legkedveltebb keresznevek a lányoknál az Andrea, Mónika, Ágnes, Anita, Krisztina, Zsuzsanna és Éva, míg ^ fiúkból a régi szép neveket tartották kívánatosnak: László, István, Aittila, Zoltán, Zsolt, Tamás, József a leggyakoribb.) Sajnos évről évre nő az apa nélküli anyakönyvezett újszülöttek száma. Míg két évvel ezelőtt csak 85 gyermek született leányanyától, most 118 a városban és a városkörnyékén. Százhetven egykori kisvárdai lakost többé nem láthatunk, akiket a hozzátartozók és ismerősök tavaly végső útjukra kísérték el. Á boldogító igent 164 pár mondta ki, remélhetőleg a boldogság számlikra nemcsak kinyilvánított óhaj marad. A közelmúltban kétszer is jól vizsgázott a Vöröskereszt. Megmozdult az ország, amikor tudomást szerzett arról, hogy egyre több menekült érkezik Erdélyből, legtöbbször úgy, hogy csak any- nyi holmit hoznak magukkal, amennyi rajtuk van, amennyi a kezükben elfér. A Vöröskereszt szervezése nyomán összefogott a társadalom, hogy segítsen azokon az embereken, akiknek már annyira elviselhetetlenek voltak az életkörülményei, hogy új hazát választottak. Kisvárdán és környékén 16 menekült család telepedett le. A társadalmi szervek ösz- szefogása révén hamarosan megoldódott a lakás- problémájuk is. A különböző gyűjtési akciók is meghozták a kellő eredményt. Nem csupán ruhanemű, hanem dalmi munkát tervezett. Tóth Lászlótól, a városi tanács elnökétől kérdeztük meg, hogy vajon akkor, amikor a lakosságnak kevesebb ideje és pénze van, nem irreális-e ilyen sok társadalmi, munkát elvárni. Ha jó célok... — Meggyőződésem, hogy nem — mondja a tanácselnök. — Tízéves tapasztalatom birtokában bátran állíthatom, hogy ha értelmes célokat tűzünk ki, a lakosság megmozdul. Nem hiszem, hogy olyan világ bármikor is krumpli és alma, sőt lakásberendezési tárgyak is jutottak a menekülteknek. Kihalóban lévő emberi tulajdonságról, az önzetlenségről tett ismét tanúbizonyságot több ember, amikor az örményországi földrengésről hallott. Több üzemben véradó napokat szerveztek, s néhány napon belül jelentős mennyiségű életmentő vér indulhatott útnak. Ha mára véradásról van szó, a közeli napokban, január 6-án Ajakon, 12-én a Császy László szakközép- iskolában, 19-én Záhonyban a pályafenntartási főnökségnél, 26-án Petnehá- zán és 31-én Eperjeskén rendeznek véradónapot. A városban és vonzáskörzetében közel 9000 tagja van a Vöröskeresztnek. Baj esetén remélhetőleg mindig számítani lehet rájuk. bekövetkezhet, amikor a lakosság maga érdekében értelmes dolgokra ne vállalkozna. Az emberek egyre inkább saját magukra és csak a velük együttműködő tanácsra támaszkodhat. — Ugyanis mindenkinek két zsebe van. Az egyik zsebébe a saját jövedelmét teszi bele és használja majd fel saját céljaira. Hajlamosak vagyunk azonban megfeledkezni arról, hogy van egy másik zsebünk, a közösségé. Ebből jut oktatásra, egészségügyre, utakra, gázvezetékre, a város tisztántartására és sok minden másra. Természetes, hogy olykor ebbe a zsebbe is kell tenni valamit. Persze a lakossággal is egyre inkább együtt kell működni. Pontosan kell tudnunk, hogy mit szeretnének, hogy mire használjuk fel a költségvetést, vagy éppen a társadalmi munkát. A lakosság véleménye — Mit tesz ennek érdekében a tanács? Vannak-e megfelelő csatornák arra, hogy a lakosság véleményét kellően megismerhessék? — Ennek több módja is van. Közülük az egyik a tanácstagi beszámoló, amelyeken a lakosság 10—15 százaléka részt vesz és a tanácstag útján tolmácsolhatja akaratát, illetve tájékozódik a döntés végrehajtásáról. _ A másik a városkörzeti beszámoló, amelyek néhány hét múlva, februárban kezdődnek. Ezeken a tanácsi vezetők ismertetik a várospolitikai célkitűzéseket, és várják az észrevételeket és a véleményeket. Persze felmerül a kérdés, hogy ezekre miért akkor kerül sor, amikor már elkészítettük az éves terveket. Erre azt válaszolhatom, hogy több millió forintot — mint például a tanácstagi alapot —, még mindig tartalékolunk és ennek felhasználásáról a lakosság véleményének figyelembevételével csak márciusban hozunk döntést. — Nos, ezek után visszatérve a társadalmi munkára — tekintsük át, miben várják a város vezetői, a társadalmi szervek a lakosság segítségét. Szeretnék a Felszabadulás lakótelep környezetét és a Zrínyi téri játszóteret szebbé varázsolni. Kisvárda dísze lehet majd a várkörnyék is, persze ott előbb sok mindent rendbe kell tenni. A fásítás, parkosítás, a zöldfelületek növelése, az utcák, terek gondozása nyilvánvalóan közös ügye a városlakóknak, csakúgy, mint az utak építése, a csapadékelvezető árkok építése. Üzemek, lakosság Szeretnének a Felszabadulás lakótelepen egy sportpályát is létrehozni, amelyen a gyermekek és szülők együtt játszhatnának. Ma már joggal várható el a diákoktól, hogy iskolájuk környékét időnként rendbehozzák, az oda tartozó parkot gondozzák, a növényeket ápolják. Természetesen a munka dandárját a különböző üzemek, gyárak kollektívái végzik. Ám Bizonyára a lakosság is kiveszi majd részét a társadalmi munkából, hiszen mindenkinek érdeke, hogy a környezete szebb legyen. ' Az oldalt összeállította: BODNAR ISTVÁN Lassan százéves múltra tekintett vissza Kisvárda zenei élete. A város polgárosodásával egyidejűleg dalárdák alakultak — a század elején több ilyen is volt Kisvárdán — a szimfonikus zenekar pedig rendszeresen hangversenyezett. A felszabadulás után az 1965-ben létesített Weiner Leó zeneiskola adott újabb lendületet a zenei kultúra terjedésének. (Előzőleg 1957- től az intézmény a nyíregyházi zeneiskola fiókiskolájaként működött.) Ma már a zeneiskola jelentős részt vállal a város közművelődési célkitűzéseinek megvalósításában. Ta nárai rendszeresen szervezői és résztvevői a különböző zenei rendezvényeinek. Fellépnek hangversenyeken, zongorakíséretet adnak. Eredményesen munkálkodnak a város zenei életének kialakításán, zenei ízlésformálásán, az amatőr művészeti mozgalom hagyomány- ápolásán. A zeneiskola által szervezett hangversenyek, rendezvények színvonalaKisvárdán a városi rendőrkapitányság vezetőjét, Tóth László alezredest kérdeztük meg, hogy hogyan ítéli meg városunk elmúlt évi közrend és közbiztonságát? — Kisvárda és vonzáskörzete évek óta a bűnügyileg fertőzöttebb területek közé tartozik. A bűncselekmények száma emelkedik és ez a tendencia 1988. évben is tartott. A bűnügyi, közbiztonsági helyzetben a kedvezőtlen jelenségek tartóssá váltak, helyenként felerősödtek. Különösen a vagyon elleni bűn- cselekmények emelkedtek, a bűncselekmények 70—75 százalékát teszik ki. Az elmúlt évek viszonylag kedvező helyzete után 1988-ban az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények is emelkedtek.- Nőtt-e a súlyos bűncselekmények száma, s hogyan alakult a felderítés aránya? — A súlyosnak minősülő bűncselekmények közül mérsékelten emelkedett a szándékos súlyos testi sértés, míg jelentősebben a garázdaság, a rablás, a nagyobb kárértékű dolog elleni erőszakkal elkövetett, ismertebben betöréses lopások száma. Az országos és a megyei helyzethez hasonlóan területünkön is emelkedik évről évre az ismeretlen tettes vagy tettesek ellen tett feljelentések száma. Az elkövetők felderítése komoly feladat elé állítja a rendőri állományt. A felderítés eredményessége a súlyos élet és vagyon elleni bűncselekmények esetében évek óta jól alakul, a nehezen azonosítható tárgyak, dolgok (kerékpár, járműalkatrész, pénz stb.) elvitelénél viszont alacsonyabb szintű. Az eredményesebb felderítéshez igényeljük a károsultak, a lakosság tevékenyebb közreműködését, a megelőzéshez pedig az értékeik védelméről való nagyobb gondoskodást. — A közvélemény szerint romlott a közbiztonság. Mit tesz a helyzet javításáért a rendőrség? — Megítélésünk szerint is romlott a közbiztonság. Ez nem egyedüli kisvárdai jelenség, és nem csak a bűnüldöző szervek munkájának a függvénye. Feladatrendszerünk igen sokrétű, így a közbiztonság szilárdítása érdekében tett intézkedéseink is szerteágazóak. Kiemelten kezeljük napjainkban a közterületi szolgálat erősítését, a konok, visszaeső bűnözők sak. Mint a városkörnyék egyetlen művészoktatási intézménye, kisugárzó hatása is elvitathatatlan. Természetesen a zeneiskola fő feladata a folyamatos zenei nevelés mellett a tehetséges gyermekek zenei pályára történő orientálása, gondozása. Mint Somorjai Gábor Lehel, az iskola igazgatója elmondta: évről évre több gyermek jegyzi el magát valamilyen hangszerrel, szülei vagy saját maga elhatározására zenét tanul. Az idei tanévben már 365 növendéke van a zeneiskolának. Mint megtudtuk, változatlanul divatos a zongora, és egyre többen tanulnak klarinétozni, fuvolázni és gitározni. Meglehet, sok gyermek csak divatból tanúi valamilyen hangszeren, de bizonyára az is szép eredmény, ha valakiből csak zenekedvelő és zeneértő lesz. Ám az iskolában folyó tartalmi munkáról árulkodik, hogy húsz év alatt zenei pályára 34, pedagógiai főiskolára 13, és óvónőképzőbe 30 növendék kerül, többé-kevésfokozott ellenőrzését. Segítjük a gazdálkodó szervek, intézmények vagyonvédelmi munkáját. Kiemelten foglalkozunk az állampolgári kapcsolat erősítésével. Gondot fordítunk a közlekedésbiztonság javítására, összességében fontos feladatunk a bűncselekmények emelkedésének a megállítása. A rendőri munka különböző területein is vannak tennivalóink. A célszerű munka- és szolgálatszervezést, a hatékonyság javítását állandó és fontos feladatként kezeljük. A köz- biztonság fenntartásában jelentős szerepet játszik a munkásőregység. — Egyik legfontosabb feladatunk a bűnmegelőzés társadalmi bázisának szélesítése. Még az első negyedévben megalakítjuk a városi bűn- megelőzési tanácsot. A kapitányságunk korszerű vagyonvédelmi riasztóközponttal rendelkezik, amelyekhez várjuk a városi intézményeik, üzletek és üzemek csatlakozási jelentkezését. Az első fél évben a városban 16 •rendőrségi segélyhívót állíttattunk fel. ; — Kedvező visszhangot váltott ki az elmúlt hónapokban felderített és lakat álá került gépkocsifeltörö társaság lefülelése. Lehet-e erről részletesebben tájékoztatni a város lakóit? — Egy főként fiatalkorúlakból álló társaság a múlt év szeptember és október hónapjában Kisvárdán és Nyíregyházán több gépkocsit tört fel, benzint szívott le, s akiknek személye közúti ellenőrzés során vált ismertté. A bűnügyben a nyomozást lefolytattuk, vádemelési javaslattal megküldtük az illetékes ügyészségnek. — Segíti-e a lakosság munkájukat? — A lakosság szereti és becsüli a szakszerűen, kulturáltan és határozottan intézkedő rendőröket, de jogos kritikai észrevételt tesznek, ha mindezek ellenkezőjét tapasztalják. Mi a lakosság bizalmát munkánk nélkülözhetetlen elemének tartjuk. Az utóbbi időben gyakrabban tapasztaljuk a lakosság együttműködési készségét. Több bűncselekmény tetteseit a lakosság jelzése, illetve közreműködése alapján fogtuk el. Kevesebb megalapozott panasz érkezett a rendőri intézkedések miatt. Növekedett a közérdekű bejelentések száma. Mindezeket köszönjük és továbbra is várjuk. Vincze Péter bé hivatásnak választva a zenét. Az intézményben a növendékeknek rendszeresen alkalmuk van arra, hogy hangversenyen is bemutatkozhassanak. Évente négy-öt növendékhangversenyt rendeznek, amelyeken az előképzésükön kívül minden tanuló szereplésére sor kerül. A város ünnepségei is elképzelhetetlenek a zeneiskola részvétele nélkül. Az iskola most szeretné megújítani a tartalmi munkát. Azon kívánnak majd munkálkodni, hogy minden tanár és növendék mind jobban elmélyüljön a művészetek ismeretében és a diák komplex oktatás keretében a művészetek minden ágát megismerhesse. Persze a zeneiskolának gondjai is vannak. A Mártírok utcai épületet már kinőtték, új termek építésére lenne szükség, és több hangszer cseréje is indokolt lenne. Ezek megvalósításával minden igényt kielégítő zeneoktatási intézménye lesz majd Kisvárdának. Nagyon hiányzik ••• Telefon Városunkban a Mátyás király úton lévő gázcseretelepen már több mint egy éve nincs telefon. A gázfogyasztók a hibákat csak személyesen tudják bejelenteni. S ha kifogyott a palack, már érdeklődni sem lehet, csak személyesen. Még ezt talán el is lehetne viselni. De sokakban felmerült már a kérdés (s vajon az illetékesekben is?), hogy mivel ez az épület fokozott tűz- és robbanásveszélyes az azonnali riasztáshoz szükséges volna a telefon. Vagy akkor már úgy is mindegy? Nem hiszem. (▼■ P.) Erdélyi menekülteknek, örmény taldrengés- sijlollaknak mm Önzetlenül segítettek Komplex zenei oktatás Zongora, fuvola, jazz „Mindenkinek két zsebe van...”
