Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-10 / 8. szám
I-----------------------------------------------------------------------------------------------------Á második félidő T izenkilenc nap szünet után folytatja munkáját az Ország- gyűlés, mert decemberben három nap is kevés volt ahhoz, hogy elvégezzék a képviselők a téli ülésszakra szánt munkát. Példátlan | volt, hogy egyetlen témá- I hoz, a költségvetéshez negy- j venöten kértek szót, s mert ' a hátralévő témákat sem i lehetett volna egy-két óra alatt „letudni”, a karácso- ' nyi ünnepek miatt félbe | kellett szakítani az ülés- | szakot. Az alkotmány módosítása most nem alapvető jogainkat megrengető dolog, leglényegesebb változás — ha jóváhagyják — az lesz, hogy ezután város és község is alakíthat közös tanácsot. Ezzel tulajdonképpen egy ma meglévő állapotot kell legalizálni, s lehetővé tenni, hogy olyan nagyközségek is várossá válhassanak, amelyekhez korábban apró községeket vezéreltek társközséggé. A nagy falat a gyülekezési és egyesülési törvény, hiszen ezekben alapvető emberi jogaink gyakorlását teszik lehetővé, vagy szorítja korlátok közé elfogadása után a törvény. Volt í is vita az első változat fö- i lőtt, s olyan mértékű változtatást javasoltak a viták résztvevői, hogy a mostani az Országgyűlés elé kerülő változat már nem is hasonlít az előzőhöz. És még mindig sok a kifogás ellene. Sokan megkérdőjelezik: egyáltalán szükség van-e rá azután, hogy kétszázéves az Emberi Jogok Egye- j temes Nyilatkozata, hogy negyven évvel ezelőtt az < ENSZ deklarálta a polgá- j rok politikai jogairól, gaz- ; dasági, szociális és kulturális jogairól szóló egyez- j ségokmányt, amit 1976-ban Magyarország is aláírt. Törvény most már minden bizonnyal lesz, ám nagy I vita várható. Király Zoltán néhány társával azt indítványozta: ne szülessen ! külön törvény a pártalapí- j tásról, legyen az is az egye- 1 sülési törvény része, mert ! fölösleges egy törvényben j olyan kitételt tenni, amely ! oldalra mutogat egy másik j törvényre, egy korábban j deklarált, harmadik törvényben már engedélyezett j dolog miatt. A gyülekezésről és az i egyesülésről szóló törvény ! nem a végét, hanem a kéz- j detét jelenti az emberi jo- ] gokról szóló törvényeknek, j hiszen olyan lehetőségek i szerepelnek bennük, ame- ; lyeket ma érvényben lévő ! más törvények egészen > másként értékelnek. A : Büntető Törvénykönyv pél- i dául bünteni rendeli a kö- > zösség megsértését, a lází- tást, az izgatást, s ha eze- ' két akár csak öt évvel ezelőtti szellemben értékel- j jük, akkor ma mindenkit j meg lehetne büntetni, aki | másképp gondolkodik, aki véleményt mer mondani a különböző alternatív szervezetekben. Szerencsére mára sok minden megváltozott. Mégis fontos dolog, hogy jogainkat törvények szabályozzák, s ne a politikai konjunktúra függvénye legyen, hogy mit szabad és mit nem. Balogh József Mire elég a tíz perc? Világbanki hitelbül épül Voltak, akik csatlakoztak az SZMT „késleltetett munkakezdési” akciójához, mások gyerekes dolognak tartották. A különös „sztrájkról” a 4. oldalon számolunk be. Fontos napirend, sek interpelláció Biztis piac—jó kereset Folytatja munkáját az Országgyűlés Egymilliárd forintnyi világbanki hitelből új, több mint négyezer négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot építtet Nyíregyházán a Taurus Gumiipari Vállalat. Ha nem lesz rendkívüli időjárás, a kivitelezők, a SZÁÉV dolgozói márciusig végeznek a szerkezetszereléssel. A csarnok avatására várhatóan novemberben kerül sor. (Nábrádi Lajos felvétele) Egy év alatt negyedévei több bért elszámolni mindenképpen nagy ugrás. A nagyobb kereset pedig várhatóan nagyobb hűséget is jelent a nyírbátori Ruhaipari Kisszövetkezet 150 dolgozójánál. A tavalyi 27 százalékos béremelést egyébként azzal alapozták meg, hogy határidőre, jó minőségben tettek eleget külföldi partnereik megrendeléseinek. A tollas dzsekik színes forgataga volt jellemző a szövetkezetre az utóbbi hónapokban. Olaszországtól a skandináv államokig szállítottak. A tollpelyhet a Hun- garofeder vegyes vállalat szállította: az olaszok még állategészségügyi bizonyítványt is kértek. Ugyancsak sokat számít hogy japán alapanyagot használnak fel. A héten már hozzákezdtek az NSZK-ba és Norvégiába szánt széldzsekik gyártásához. Képünkön a kismamaszalagon dolgozó szakmunkások a tolldzsekik cipzárját varrják be. (Suri Attila felvétele) XLVI. évfolyam, 8. szám Kismamák, kisgyerekesek Ma délelőtt 10 órakor ösz- szeül az Országgyűlés, hogy folytassa a tavaly december 23-án felfüggesztett ülésszak munkáját A törvényhozó testület tanácskozásának napirendjén az alkotmány módosításáról, gz egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés ügyrendjének módosítására vonatkozó tervezet szerepel. A decemberi ülésszakra benyújtott interpellációk és kérdések száma gyarapodott. A már korábban jelzett témákon kívül előreláthatóan interpelláció hangzik el az adókivetés és végrehajtás, valamint a vámkezelés; a hegyeshalmi közúti határátkelőn kialakult forgalmi helyzet; a pedagógusok év közbeni áthelyezése; az állami vállalatok érdekeltségeinek külföldiek részére történő elidegenítése; a kisgazdaságok tápellátása és a tápforgalmazás költségviselése tárgyában. A decemberi ülésszak napirendjén szerepelt témákon kívül kérdést intéznek a képviselők az igazságügyminiszterhez a feddhetetlenség követelménye, a Sztálin emlékét megörökítő 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezése; a szociális és egészségügyi miniszterhez az új nyugdíjtörvény előkészítése, valamint az ipari miniszterhez a MINŐ Cipőgyár ti- szakeszi gyáregysége további sorsa tárgyában. Az Alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról, illetve a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatokat Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjeszti a Parlament elé. Az Alkotmány módosításával foglalkozó törvénytervezet indoklása leszögezi: a politikai intézményrendszer megfelelő ütemű reformjához az új Alkotmány megalkotását megelőzően több olyan törvény, illetőleg magas szintű jogszabály megalkotása, módosítása szükséges, amely időközben is szükségessé teszi az Alkotmány módosítását. Ápolitilcus politológusok Határozatképtelen közgyűlés Az előadást mégtartották A Magyar Politikatudományi Társaság hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián tartotta meg 1988. évi közgyűlését. A társaság legmagasabb fóruma nem volt határozatképes az eredetileg tervezett napirendhez: az évi beszámoló feletti vitához s annak elfogadásához, illetve a tisztAktivattlés Kisvárdán Eszmecsere a Reformklubban Kommunista aktívát rendeztek hétfőn Kisvárdán a városi művelődési központban. Az eseményen Gyurics- ku Kálmán, a megyei párt- bizottság első titkára találkozott a rétközi város párttagjaival és aktuális kérdésekről mondta el gondolatait. Az eszmecsere a Rákóczi Termelőszövetkezetben folytatódott: a Reformklub szervezésében Gyuricsku Kálmán mellett László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Szend- rei László, a Magyar Demokrata Fórum megyei választmányának tagja válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Demecseri szerződés Óvatos becsléssel 30 millió kétdecis üdítőital megtöltését tervezték 1988-ra a Kisvár- dai Szeszipari Vállalat demecseri keményítőgyárában. Az előrejelzések ugyanis csökkenő keresletet mutattak. A fogyasztók másként gondolták, továbbra is szívesen vásárolták a Sztár üdítőitalcsaládot és a Coca-Colát. Év közben hiába növelték a termelést Demecserben, ez sem volt elég, az igényeket nem sikerült maradéktalanul kielégíteni. A karácsony előtti utolsó munkanapon a 41 millió 500 ezredik palack is lekerült a gyártósorról. Ennek több mint fele, 24 milliq coca-colás volt. A Sztár családból a narancsot és a to- nikot kedvelték legjobban a vevők. Tavaly új ízként a bitter lemon jelent meg a piacon, a választék idén a Sztár-szőlő gyártásával bővül. 'n*. A demecseri gyárból az ünnepek alatt nemcsak Sza- bolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megye boltjaiba szállítottak, hanem a kétdecis üdítők a budapesti vevőkhöz is eljutottak. A Sztár családból a narancs és a tonik alapanyagát importból szerzik be, a szállítás folyamatos. A Coca- Cola céggel tavaly kötött újabb ötéves szerződés alapján várhatóan X kólák palackozása is növekszik. Képünk az ünnepek előtti utolsó munkanapon készült. Lénárt Antalné a Coca-Colát gyártó töltőgépet kezeli. újításhoz. Ezért a közgyűlést levezető elnök, Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára azt javasolta, hogy e feladatokat később, egy szakosztályi vitaüléshez kapcsolt közgyűlésen végezzék el a Politika- tudományi Társaság tagjai. E bejelentést követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tartott előadást Az alkotmányozás dilemmái címmel. Kifejtette többek között, hogy hazánkban a politikában nyilvánosan részt vevő társadalmi rétegek és csoportok körében mindig erős volt az alkotmányosság eszméje. Utalt az új alkotmány társadalmi és politikai előkészítése' során felmerült félelmekre is, például, hogy az alkotmányban leírandó politikai rendszer a tekintély- elvű (autoritativ) politikai rendszer lebontódásának egy átmeneti szakaszát tükrözve rögzítődik, és ezzel eltorlaszolhatja az utat a ‘további fejlődés elől. Kulcsár Kálmán hangsúlyozta előadásában, hogy a mi alkotmányozásunk folyamatában a konszenzus lehetőségének megteremtése kiemelkedő jelentőségű politikai elem. A képviselendő elvek és értékek közül kiemelte a magyar államiság nemzet- fenntartó szerepét, az alkotmányosság eszméjét, az ön- kormányzat elvét. A politikai pártokról szólva hangsúlyozta: a jog önmagában nem teremt valóságos lehetőséget a politikai pártok formálódására, vagy a meglevő szervezetek párttá alakulására, csak keretet adhat, s úgy, ahogyan azt a valóságos folyamatok igénylik. E vonatkozásban az alkotmánynak csak egyetlen rendelkezést kell tartalmaznia, amely kimondja: az országban csak olyan politikai szervezetek működhetnék, a pártokat is ideértve, amelyek elismerik az alkotmányt — így a működés politikai és jogi, feltételei azonosulva jelentkeznek — fejezte be előadását Kulcsár Kálmán. Igaz-e, hogy mentöt hívtak a moziba. mert többen rosszul lettek Az Ördögűző című film alatt? (A válasz az 5. oldalon.)..» ÁRA: 4,30 FORINT 1989. január 10., kedd | Coca-Cola: újabb öt év
