Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-06 / 5. szám

Moszkva szerint Roppant veszélyes akció A szovjet sajtó heves elíté­léssel reagált arra, hogy az amerikai légierő a Földközi- tenger felett líbiai gépeket támadott meg. Csütörtöki számában a Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg központi lapja „roppant veszélyes káló zak­óidnak”, „az amerikai impe­rialista politika újabb meg­nyilvánulásának” nevezte a támadást. — Az amerikai provokáció nyomán ismét felforrósodott a légkör a Földközi-tenger medencéjében — írja a lap 'hírmagyarázója, rámutatva: mindez akkor történt, amikor egyébként világszerte ellen­kező irányú folyamat van kibontakozóban, a nemzetkö­zi politikában egyre inkább teret nyer az enyhülés. A moszkvai rádió a táma­dás híréhez fűzött kommen­tárjában hangsúlyozta, hogy ' a mostani provokáció és az azt megelőző Líbia-e'Jenes rága- Icmhadjánat nagyszabású ka­tonai készülődés része. Megélhetésünk kulcsszavai Árak, jövedelmek, fo­gyasztás — mai változása­ink tükrei. „Egyre többen és egyre hosszabb időre vállalnak többletmunkát. A hetvenes években a kü­lönmunkák jövedelmei még csak a családi beru­házások forrásait egészí­tették ki, mára ez egyre inkább a mindennapos életvitelhez szükséges pót­lólagos forrásként műkö­dik.” (Elemző írásunk a 3. oldalon.) Mentesítés 20 millió alatt A legkisebb munkabér júliustól 3700 forint Az Országos Érdekegyezte­tő Tanács nyilvánosságra hozta azokat a megállapodáso­kat, amelyeket az ez évi bér- mechanizmussal kapcsolatos részletkérdésekről a decem­ber 5-i és 22-i ülésén hozott. Ennek megfelelően az éves bérnövekmény az idén nem növeli azoknak a vállalatok­nak az adóalapját, amelyek­nél a bérköltség növekedése nem haladja meg a hozzá­adott érték bővülésének 50 százalékát. A külföldi részvé­tellel működő gazdasági tár­saságok mentesülnek a bér- mechanizmus hatálya alól, ha a külföldi részesedés az ala­pítói vagyonban eléri a 20 százalékot, vagy meghaladja az 5 millió forintot. Az a gazdálkodó szervezet is men­tesül a bérmechanizmus ha­tálya alól, amelyiknek idei bérköltsége nem haladja meg a 20 millió forintot. Az Országos Érdekegyezte­tő Tanács tagjai döntöttek az adókedvezményekről is. En­nek alapján az agrárszerve­zetek mellett az élelmiszer- kiskereskedelem és a vegyes­kereskedelem szervezetei — az áfészek — is részesülnek kedvezményben. Ennek lé­nyege, hogy a bérnövekmény — a hozzáadott érték alaku­lásától függetlenül — nem növeli az érintett szervezetek nyereségadó-alapját. Az Országos Érdekegyezte­tő Tanács döntött az 5 vidé­ki nagyváros — Debrecen, Győr, Pécs, Miskolc és Sze­ged — helyi tömegközlekedé­sét, valamint a főváros elő­városi forgalmát lebonyolító közlekedési vállalatoknál dol­gozó járművezetők munkakö­ri pótlékának emeléséről. Felkérte az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét a szükséges intézkedések meg­hozatalára. A minimális bér, azaz a munkabérek legkisebb össze­Kinek, meddig, mennyi jár? Munkanélküli-segély Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal felmérése szerint jelenleg mintegy 15 ezerre tehető a munkanélküliek száma. A termékszerkezet-váltás felgyorsításával ez többszörösére nőhet. Ezért hozott a Minisztertanács rendeletet a munka­nélküli-segély január 1-jei bevezetéséről. A részletes tud­nivalókról és az idei foglalkoztatáspolitika legfontosabb kérdéseiről tartottak sajtótájékoztatót csütörtökön az ABMH épületében. nyomó többségének jövedel­me az adó levonása után is több lesz a létminimumként elismert 3600—3700 forintnál. A munkanélküli-segély há­rom éven belül összesen 365 napra folyósítható. A rende­let ezzel kíván gátat vetni a munkakerülésnek, illetőleg annak, hogy a munkakerülő életmód kifizetődővé váljék. A foglalkoztatási alap ösz- szege az idén 2,4 milliárd fo­rint. Ebből fedezi a költ­ségvetés a munkanélküliek segélyezését, és várhatóan az idén is 700 millió forintot költ munkahelyteremtő beru­házásokra. ge a tanács állásfoglalása szerint havi 3000 forintról július 1-jétöl 3700 forintra emelkedik. Ez az órabérben dolgozóknál — 42 órás mun­kahetet figyelembe véve — 20 forint 50 fillér órabért je­lent. Az ÓÉT egyben ajánlja, hogy ahol a feltételek adot­tak, már július 1-je előtt fel­emeljék a 3700 forintnál ala­csonyabb béreket. Az ÓÉT a kollektív szer­ződések megkötéséhez, illet­ve a munkaügyi szabályzatok módosításához azt ajánlja, hogy a dolgozók keresetének emelésére felhasználható bér­tömeget minimum három százalék és maximum 10 szá­zalék között határozzák meg. Ahol a gazdálkodás eredmé­nyei lehetővé teszik, ott" meg lehet haladni az ajánlott maximumot, az alsó szint be­tartása pedig azt jelentse, hogy minden dolgozó alapbé­re legalább három százalék­kal emelkedjen. A kormány ezt az ajánlást tudomásul vette. Látogatást tett január 5-én Budapesten Arien Specter, az Egyesült Álla­mok szenátusának tagja. A republikánus párti po­litikust fogadta Grósz Ká­roly, az MSZMP főtitkára, és Németh Miklós, a Mi-^ nisztertanács elnöke. A magyar vezetők és az amerikai szenátor véle­ménycserét folytattak a nemzetközi helyzetről, a fegyverzetcsökkentés ki­látásairól. Az értékek elismerésére épüljön a társadalom Berta János beszélt a záhonyi mnnkásgyűléseo Munkásgyűlésen vett részt, a záhonyi átrakókörzet mun­kájával ismerkedett — a me­gyében töltött szabadságát egy napra megszakítva — Berecz János, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön. A vendéget Gyu- ricsku Kálmán, a megyei pártbizottság első titkára és Bánóczi Gyula megyei ta­nácselnök kísérte el útjára. A záhonyi körzet fejlődé­sét, jelenlegi helyzetét, terve­it Sipos István üzemigazgató vázolta, öt beruházási ütem­ben, nyolcmilliárd forintos fejlesztéssel alakult ki a mai komplexum. A mennyiségi fejlesztésen túl az utóbbi években a minőségi jegyekre fordítottak gondot a 7300 dol­gozót foglalkoztató üzem- igazgatóságon. Több mint ezerféle áru átrakását, továb­bítását kell megoldaniuk, erősen élénkült a tranzitfor­A munkásgyűlés résztvevői Berecz Jánost hallgatják galom, ami újabb feladato­kat ad. Nyílt, őszinte véleménye­ket mondanak az emberek, s jellemző a tettrekészség — mutatta be a dolgozókat, köz­tük az ezer párttagot Hideg Nagy János, az üzemi pártbi­zottság titkára. Különleges lehetőség, hogy náluk jobban összekapcsolódik a lakóhelyi és üzemi munka, több vas­utas a lakóterületen lát el fontos társadalmi megbíza­tást. A fiatalokról Rusznák András, az üzemi KISZ-bi- zottság titkára beszélt. Az ifjúsági szervezet jó munká­ját minősíti, hogy eddig nyolcszor nyerték el a KISZ Központi Bizottsága vándor­zászlaját. A másfél ezernyi KISZ-tagból egy szőkébb ré­teg bekapcsolódik a napi po­litizálásba, mások az egzisz­tenciális gondok megoldása­I néplnnl gazdaságpolitikai alapelvei Sürgető a fellépés az infláció ellen Visszafogás helyett gazdasági növekedést, tőkecsalo­gatás helyett (mellett) saját tőkebefektetést, infláció- mentes pénzpolitikát és nem utolsósorban az infra­struktúra erőteljes fejlesztését javasolja gazdaságpoli­tikai alapelveiben megvalósítani a Hazafias Népfront Országos Tanácsának gazdaságpolitikai Bizottsága. Az ezzel kapcsolatos ter­vezetről a népfront megyei szervezete január 5-én ren­dezett regionális tanácsko­zást. Vitaindító előadást Márton János, a Népfront Országos Tanácsának alel- nöke tartott. Elhangzott a vitaindítóban, ■hogy gazdasági bajaink or­voslására csak az előrehala­dás lehet az orvosság, előre­haladás viszont gazdasági növekedés nélkül nem kép­zelhető el. Hogy a növekedés megvalósításához mikor kez­dünk hozzá, az nem lehet kétséges: azonnal kell cse­lekednünk. Ha várunk a kez­déssel, nem lesz megújulás, ikibontakozás. A kibontako­zásban alapvetően fontos, hogy a látszatpiacot igazi piac váltsa fel, ne az elosz­tás, hanem a kereslet-kíná­lat határozzon. A népfront gazdaságpolitikája nem lehet más, mint a nép gazdaság­politikája. A gazdasági növekedés tő­két igényel, de milyen lehet a töketeremtés? A tőkete­Milyen gyógyszereket adnak Ingyen az áremelés után? (Információnk a 7. oldalon) i 'í ■ y?- ■ - íj. .-yy« remtésnél nem az egyedüli út a külföldi tőke behozatala (bár erre nagy szükség van) törekedni kell az országban meglévő saját tőke (magán­tőke) működtetésére, a gaz­dálkodásba való bevonására is. A tőketeremtéshez feltét­lenül szükséges a gazdasági bizalom. Olyan , bizalom, amely a kényszertakarékos­ság helyett arra ösztönzi az állampolgárt, hogy tőkéjét a gazdaságban működtesse. Eh­hez az szükséges, hogy a pénz értékállósága megmaradjon. Amelyik nemzetnek nincs értékes pénze, annak nincs önbecsülése — mondta Már­ton János annak megerősí­tésére, hogy az infláció elle­ni küzdelem a gazdaságpo­litikában sürgető követel­mény. Sajnos a napjainkban hozott különböző intézkedé­sek nem arra utalnák, hogy az inflációt megfékeznék. Gazdasági gondjaink meg­oldása közepette arról sem szabad megfeledkezni, hogy szükség van az intfrastruktú- ra minél gyorsabb fejleszté- re. Országos igény, hogy ez sokoldalúan valósuljon' meg, termelésnél, fogyasztásnál és szolgáltatásnál, szociális és kulturális képzésekben egyaránt. A vitaindítóban a borsodi, Hajdú megyei és szabolcsi résztvevők közül több mint húszán szóltak hozzá. ban, a közösségi munkában várnak támogatást a szerve­zettől. A személyszállítási díjak emelésének várható hatásai­ról Ónozó György, a MÁV vezérigazgatója szólt röviden. Fel kell készülniük arra, hogy az igények emelkednek, mi­közben nincs több lehetősé­gük, mint az eddig elért szín­vonal megtartása. A tájékoztatók után üzem- látogatásra került sor. A zá­honyi tengelyátszerelő, kézi és kisgépes átrakó, valamint az eperjeskei rendező és da­rus átrakó megtekintése mel­lett az új létesítményeket is bemutatták, ahol a MÁV más partnerekkel közösen dolgo­zik. Eperjeskén az Agrotek műtrágyatároló és -csomagoló telepén Kónya Árpád keres­kedelmi igazgató, Záhonyban a Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat egységé­ben Czimbalmos Béla vezér- igazgató beszélt az új lehe­tőségek kihasználásáról. Délután két órakor a von­tatási főnökség mozdony ja­vító csarnokában másfél ezer vasutas gyűlt össze az év­nyitó munkásgyűlésre. Sipos István üzemigazgató vázolta az eredményeket, hogy 1988- ban 18 millió tonnás árufor­galom mellett nagyobb zök­kenők nélkül oldották meg a szállítást. Egyre inkább uralkodóvá vált a „mit és mennyiért, milyen áron” gaz­dasági szemlélet. Az idei fel­adatok közé tartozik, hogy biztonságos utasszállítás mel­lett dolgozzanak, a határfor­galomban a hosszú távú ér­dekek érvényesülését szorgal­mazzák, bővítsék a fuvaroz­tatóknak nyújtott szolgálta­tásokat. A munkásgyűlésen felszó­lalt Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, aki néhány, a közvéleményt érintő kér­désre kívánt reagálni. El­mondta, hogy az ilyen talál­kozásokra azért van szükség, mert nem vagyunk a lehető legtökéletesebb válasz birto­kában. Az elmúlt tíz év alatt sokat romlott gazdasági hely­zetünk, olyan kötöttségek vannak, amelyek behatárol­ják döntési lehetőségeinket. — Találkoztam a helytál­lással, hogy becsületes embe­rek a munkára összpontosíta­nak — mondta Berecz János. — Érdeklődnek az emberek véleményünk iránt, igénylik, hogy részesei legyenek a döntéseknek, az ellenőrzés­nek, s ha kell, a felelősségre- vonásnak. A mai politikának olyan válaszokat kell adnia, me­lyeknek hatása az ezredfor­dulóig tart. Ehhez tartozik a politikai reform, hiszen az eddigi intézmények, az al­kotmány részben megállta a helyét, részben viszont vál­toztatásra szorul. Eleget tet­tünk egy lényeges követel­ménynek: ne mindig és min (Folytatás a 2. oldalon XLVI. évfolyam, 5. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. január 6., péntek A munkanélküli-segély ösz- szege a dolgozó korábbi át­lagkeresetétől és a munka­könyvi bejegyzéstől függ. A „munkviszony megszűnt” be­jegyzés esetén az átlagkere­set 70 százaléka, a „felmon­dás a dolgozó részéről” be­jegyzésnél 65 százalék, míg a „kilépett” bejegyzést követő­en az átlagkereset 60 százalé­ka jár. Ezek az összegek a 181. naptól kezdve 10 száza­lékkal csökkennek. Mint min­den jövedelem, a munkanél­küli-segély után is adózik az állampolgár. A segély összegéről elhang­zott: a munkanélküliek túl-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents