Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-31 / 26. szám

Grósz Károly hazaérkezett Sváicból Grósz Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt főtitkára hétfőn a kora délutáni órákban ha­zaérkezett Svájcból, ahol a Viliággazdasági Fórum elne­vezésű nemzetközi alapít­vány meghívásának tett ele­get. Grósz Károly a szerve­zet davosi tanácskozásán elő­adást tartott a kelet—nyugati kapcsolatok, az európai együttműködés fejlődéséről. Az MSZMP főtitkára több nyugat-európai politikussal is találkozott. Tfibb ezer árucikk ára emelkedik e napokban — non kevés bosszúságot okozva a vevőknek, és sok piunkát adva a kereskedőknek. Képünk Nyíregyházán, a Kos­suth téri ABC-áruházban készült — menet közben áraznak az eladók, (suri) Azt beszélik: Csecsemőt hagytak a gyógyszertár előtt (5. oldal) Mezőgazdasági gépek javítását és felújítását vállalja a Nyíregyházi Agrotechnika GSZK kirendeltsége. A cég központi üzeme Kaposvárott működik. Diesel befecsken­dező szivattyúk, szippantókocsik, takarmánykiosztó kocsik vákuumszivattyúi, IFA- főfékhengerek, traktorok kormányszervóit, hidraulikus rendszerek vezérlőtömbjeit, közúti járművek fékszerelvényeit, továbbá arató- és cséplőgépek dobkosarának fel­újítását és javítását vállalják. Gyártanak még gumi formacikkeket is. Képünkön Balázsi János lakatos egy kombájn dobkosaránah élköszörülésén dolgozik. (Suri At­tila) Németh Mikiét beszéde a Sazdasági Kamarába! ■mmai^^HmamBamBBammMBaamBmHmm Új politikai stratégia kell a gazdaság élénkítéséhez Inni csak otthon szabad Ülést tartott hétfőn a Ma­gyar Gazdasági Kamara el­nöksége. A testület a kamara ez évi legfontosabb feladatait vitatta meg. Az ülésen részt vett Németh Miklós, a Mi­nisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja. Gábor András, a kamara elnöke bevezetőben röviden áttekintette a kormány és a kamara múlt évi együttmű­ködésének eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a kama­ra támogatta a kormány 1988-ra meghirdetett törek­véseit, a vállalatok mozgás­terének bővítését, az adóter­helés csökkentését. Bizonyos tekintetben azonban csalód­nia kellett, mivel a központi bérszabályozás keretei között a személyi jövedelemadó be­vezetése nagyban visszatar­Magyar Néphadsereg Haderő­csökkentés Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja hétfőn délután a Magyar Gazdasági Kamara elnöksé­gének ülésén bejelentette: annak érdekében, hogy a Ma­gyar Népköztársaság is hoz­zájáruljon az enyhülési fo­lyamat továbbfolytatásához és az európai hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentéséről szóló, márci­usban kezdődő tárgyalások sikeréhez, a kormány — a magyar katonai vezetés ja­vaslatára — olyan döntést hozott, hogy 1989—90-ben mintegy 9 százalékkal csök­kenti a néphadsereg létszá­mát, és ezzel egyidőben a fegyverzetét és haditechnikai eszközeit is. A bejelentés után az MTI az alábbi tájékoztatást kapta a Honvédelmi Minisztérium­tól: A hadsereg védelmi jelle­gűvé alakításának korábban kidolgozott programja része­ként egyoldalúan csökkentik a Magyar Néphadsereg lét­számát, valamint harci-tech­nikai felszereltségét. A csök­kentés 1989—90-ben mind a szárazföldi, mind a honi lég­védelmi haderőnemet érinti. A néphadsereg összlétszáma folyamatosan mintegy 8,8 százalékkal — 9300 fővel — csökken. Az egyoldalú csök­kentés során a néphadsereg rendszeréből kivonnak egye­bek között 251 harckocsit, 30 páncélozott szállítójárművet, 430 különféle tüzérségi esz­közt, 6 harcászatirakéta-in- dítóállványt, valamint 9 el­fogó vadászrepülőgépet. A létszám- és fegyverzetcsök­kentéssel párhuzamosan meg­szűnik egy harckocsidandár, egy vadászrepülő-század, és további szervezeti korszerűsí­tést hajtanak végre. tóttá a dolgozók teljesítmé­nyét, az általános forgalmi adó pedig megdrágította a beruházásokat. A kamara az idén elsősorban azt igényli, hogy a kormányzat szándé­kai kiszámíthatóbbá válja­nak, és így a gazdálkodás feltételei javuljanak. A vitában szót kért Né­meth Miklós is. — A 15 éve húzódó pan­gást kiváltó alkalmazkodási válságban mindnyájan — itt a mai tanácskozáson önök is — ugyanarra a kérdésre ke­ressük a választ: hogyan, mi­lyen eszközök segítségével tudunk kimozdulni a jelenle­Nehéz vizsgaidőszak volt a most félévi a nyíregyházi mezőgazdasági főiskolán — hallottuk Palotainé Papp Il­dikó tanulmányi osztályveze­tő tájékoztatójából — a ko­rábbi éveik december—januá­ri vizsgáihoz viszonyítva sok­kal nagyobb volt a követel­mény és a bukások száma is. Főleg az elsősöknek volt nagy megpróbáltatás néhány vizsga az alapozó tár­gyakból, matematikából, mű­szaki rajzból, sok a félév- ismétlésre utasított hallgató, és igen kevesen vannak azok, akik elégtelen osztályzat nélkül megúszták az első félévet. A három évfolyamon több mint 60 százalék a tan­díjfizetők aránya: vagyis a hallgatók többsége nem éri el a 3,0 tanulmányi ered­ményit. A tanárképző főiskolán Csizmadia Valéria, a ta­nulmányi osztály vezetője összegezte a vizsgaidőszak tapasztalatait: úgy látszik, hogy az első évfolyam hall­gatóinak sikerült megfelelően felkészülniük, nem feltűnő az ismételt vizsgák aránya, viszont mind a négy évfo­lyamra jellemző; elég sokan nem teljesítették a vizsgakö­vetelményeket a december 17 —január 31. közötti időszak­ban, és kértek úgynevezett külön engedélyezett vizsgát február 1—10. között. Főleg a nagy ismeretanyagot össze­fogó történelmi vizsgák „ros­tálták meg'’ a negyedikese­ket; az egyetemes történe­lem, az irodalomtörténeti szigorlatok, illetve sok volt az ismétlő geometriából is. A nehéz első félév után a hallgatók tisztában vannak azzal, hogy a követ­kező félév még ennél is na­gyobb próbára teszi őket, amikor jönnek majd az év végi szigorlatok. Érdemes lesz gyakrabban élni az elő- vizsgázás lehetőségével, ne torlódjon majd össze a sok beszámoló a vizsgaidőszak néhány napjára. gi holtpontról — mondotta elöljáróban. — Ma már nyilvánvaló, hogy a szocializmus 1948/49- ben kialakult, extenzív jelle­gű modellje került válságba, és a gazdasági szerkezet al­kalmazkodási nehézségei mö­gött is lényegében ez húzó­dik meg. Erről az alapról in­dulva kell keresnünk a vá­laszt napjaink leggyakoribb kérdésére: hogyan jutottunk ide, hol vannak a felelősök? Magam is úgy vélem: az igényes és kíméletlen kritika és önkritika a mai helyzet elemi követelménye. A szám­adást meg kell tenni. De ön­(Folytatás a 4. oldalon) Mindez kívülről nézve persze édes tehernek lát­szik, főként azok számára, akik most fejezik be a kö­zépiskolát, vagy sikertelen felvételi után vágnak neki újra, és minden álmuk, hogy (Folytatás a 4. oldalon) Romokban hever az üzem. Nem keli megijedni, nem tör­tént robbanás. Gyors ütemben halad a felújítás, új gépsor kerül a fejtőüzembe, áprilisban talán meg is indulhat a ter­melés. A berendezés teljesítménye kétszerese lesz a régebbi­nek, ezzel óránként tizenkétezer palack töltése válik lehe­tővé Mátészalkán. Ki fizesse a giccsadót? A könnyű műfaj vidé­ki bevételeit, de a kiste­lepülések művelődési há­zainak, a moziknak a lé­tét is megnehezítené, ha újra bevezetnék a giccs- adót. (2. oldal) Hatezerrel tibb palack óránként Sok kiesi sokra megy... Energia - (fél)gizzel Itt található a Borsodi Sör­gyár tizenkét kirendeltsége közül az egyik. Amikor az üzem helye felől érdeklőd­tünk, a nemrég megnyílt Sörpatikába irányítottak ben­nünket. Később dr. Török La- josné, a kirendeltség igazga­tónője elmondta, hogy a sörö­zőt a kiskerrel hozták létre közösen, itt csapolt sört mér­nek. Az üzem területén fejtik és palackozzák a Borsodi vilá­gost, raktározzák az üvegben érkező minőségi söröket, ösz- szesen hétfélét, és innen tör­ténik a kiszállítás. Az igazga­tónő szerint kemény évnek néznek elébe, hiszen a terve­zett 4 százalékos termelési értéknövekedést csak új mód­szerek bevezetésével, az eddi­ginél jobb munkával lehet elérni. Igazodni kell a vevők igényeihez, és maximálisan figyelembe kell venni kíván­ságaikat. Ma már nem lehet a kereskedelmet rákényszerí­teni arra, hogy ezt vegyétek, mert csak ez van. Az Országos Energiagaz­dálkodási Hatóság központi lapjában aprócska hír számol be arról, hogy a demecseri keményítőgyárban hulladék­hő hasznosításával — a gyár­tástechnológiában alkalma­zott meleg levegő visszafor­gatásával — jelentős megta­karítást értek el a múlt esz­tendőben. E figyelmet ér­demlő hír apropóján keres­tük fel a gyárat... Szabó István, a Kisvárdiai Szesaipari Vállalat Demecseri Keményítőgyárának főmér­nöke érdekes adalékokkal egészíti ki a megjelent új­sághírt : — Minden évben készül egy energiatakarékossági in­tézkedési terv gyárunkban, mely azt hivatott félülvizs­gálni, hogyan lehetne még gazdaságosabban, még keve­sebb energia felhasználásával működtetni a termelést. Még a múlt évben készítettünk az energiafelügyelettel egy kö­zös tanulmánytervet is. Eb­ben azt vizsgáltuk, hogyan lehetne a búzaliszt alkotó­elemének szárításához az ak­kori olajtüzelésű kazánokat gőz hőcserélőkkel helyettesí­teni, lévén ez jóval olcsóbb az olajnál. A búzaliszt szét­választása során nyerjük egyrészt a keményítőt, más­részt a vitális glutänt. Ez utóbbit nyugati exportra szállítjuk, tavaly 2 millió dollár értékben adtunk el be­lőle a nyugati országokban. Legnagyobb vásárlója Hol­landia, Ausztria, de a tenge­rentúli országokba is szál­lítjuk. Újításaink eredményéként a vitális glutin szárításához felhasznált energiát „cserél­tük ki” gőzre. Maga az el­gondolás, a műszaki megol­dás az egyedi, a kivitelezés már ennél simább ügy volt. Számításaink szerint a meg­takarítás fajlagos értéke — forintban kifejezve — évi 1,6 millió forint. Ez már ön­magában is egy tekintélyes összeg, de viszonyításul meg­említeném, hogy évi ener­giafelhasználásunk 54,5 mil­lió forint, ami mellett már eltörpül az előbbi összeg. Mégsem hagyható figyelmen kívül, és további takarékos­sági formáikra inspirálja gyárunkat. Egyetértünk a főmérnök­kel. Az energia érték, mely­nek takarékos felhasználása jelentős költségmegtakarítást eredményezhet a termelés­ben. Egy régi, bölcs mondás szintúgy erre szólít: sok ki­csi sóikra megy. És milyen igaz... Cs. Zs. (Folytatót a 4. oldalon) XLVI. évfolyam, 26. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. január 31., kedd Sok a bukás így vizsgáztak a főiskolások

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents