Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-26 / 22. szám

1989. január 28. Kelet-Magyarország — NyksgyMzi Élei NYÍREGYHÁZI ÉLET Miért arról? Tárgyalják a városatyák Hogyan készül Nyíregyháza tanácsának és végrehajtó bizottságának munlkaterve? Minek alapján választják ki éppen azokat a napirendeket, amelyeket majdan meg- tárgyalnialk? Miért éppen az idegenfor­galmat, s miért nem mondjuk a szociálpo­litikát részesítik előnyben? És egyáltalán: ki dönti el, hogy az időszerű kérdések cím­szó alatt összegyűjtött témák valóban a leg­időszerűbbek? Kilószámra kapták... Ilyen és ehhez hasonló kérdések — ha nem is mindennap és minden állampol­gárban — sokszor és sokaik fejében meg­fordulnak. A válasz viszonylag egyszerű. Tulajdonképpen a város 120 ezer lakosa kö­zül mindenki, aki a közügyekbe beleszólni kíván és képes, javasolhatja, hogy mi is le­gyen a fő iránya az 1989-ben végzendő ta­nácsi tevékenységnek. Mint a tisztviselők hangsúlyozták: az így összeállított terveze­teket a tanács tagjai hagyják jóvá. Így pél­dául a városi tanács saját munkatervét feb­ruár 3-án állapítja meg, ugyanekkor kap­nak tájékoztatást a testületi tagok a végre­hajtó bizottság munkatervéről is. Az idei ülésterv összeállításánál azt a régóta felve­tődött és mind határozottabb válságot vették figyelembe a munkatervezet készítői, misze­rint a város legfelsőbb tanácsi testületé a jövőben gyakrabban ülésezzen, és egy-egy ülésen kevesebb ügyet tárgyaljon. Jó okuk volt arra a városatyáknak, hogy ezt a ja­vaslatot megtegyék, hiszen számos esetben — enyihe túlzással — kiló számra kapták a hivataltól a megvitatandó anyagot. Az idő viszont véges, a városi tanács nem ülésez­het parlament módjára hosszú napokig. El­képzelhető tehát, hogy hány tanácstag bele se tudott tekinteni az anyagok nagy részé­be. Így pedig vajon mit ért, ha felemelte a kezét, s döntött olyasmiben, amit tulajdon­képpen nem értett, mert nem is ismert. Mind világosabbak tehát az irányok,^s mindegyik annak a jogos igénynek az elő­futára és szülötte is egyben, amely azt cé­lozza, hogy a tanács tagja kitűnő ismerője legyen a folyamatoknak, a megtárgyalandó napi ügyeiknek, mert kizárólag ez az egye­düli alapja annak, hogy megfontoltan a dolgok pontos ismeretében emelje fel a ke­zét, amikor igent vagy nemet kell monda­ni, illetve akkor is, ha tartózkodik. Tizenkét napirend... Mielőtt az idei tervről részletesebben szólnánk, hadd ismertessük meg az olvasó­val a város lakossága megbízásából az ügyekben dönteni jogosult testület elmúlt évi munkájának néhány adatát. Ezek sze­rint a tanács tervezett üléseit megtartotta, s két esetben rendkívüli tanácskozást tar­tott. Az előre tervezett témákon kívül 29 előterjesztést tárgyalt meg. S hogy mennyi­re jogos a gyakoribb ülésezés és az ezáltal kevesebb napirend igénye, azt mi sem jelzi jobban, mint az, hogy 1988. szeptemberé­ben 12 napirendi pontból állt össze a ta­nácsülés programja (!). A városatyák ta­valy elfogadták a korábbi esztendő pénz­ügyi terve végrehajtásáról szóló beszámo­lót, értékelték a jelenlegi ötéves tervidő-, szak lakásellátási programjának időará­nyos megvalósítását, programot fogadtak el a város lakosságának egészségvédelmére, tájékozódtak a TIGÁZ szolgáltató munká­járól, a bírósági és ügyészségi szervek mű­ködéséről, az önállóságról, a tanácsa és gaz­dálkodószervek együttműködéséről, s jóvá­hagyták Nyíregyháza új, általános rendezé­si tervét. Nyolc tanácsrendelet készült, két intézmény alakult, végrehajtó bizottsági ta­got mentett fel és újat választott, címet és kitüntetéseiket adományozott a tanács. Elő­ször döntöttek a városatyák a tisztségvi­selők béréről és jutalmáról. S először kö­töttek gazdasági-társasági . szerződést a MODUL Vállalattal és a városi televízióval, a nagyközösségi antenna- és kábelhálózat üzemeltetésére, illetve fejlesztésére. Tá­jékozódott a tanács fogyasztói érdekvéde­lem és a magánerős közműépítés dolgai­MUU Mfit • tájékozódásban u tigjrM- szolfálati Iroda. Képünkön: tanácsadás agy hétköznap délután. ban, kidolgozta idei pénzügyi és fejlesztési elképzeléseit, és döntött arról, hogy a taná­csi közutak kezelésének jogát átadja a Közterületfenmtartó Vállalatnak. 1989 fő feladatait a város helyzete és mi­nőségi fejlesztésének igénye határozza meg. Sok mindent figyelembe kellett venni. Így például, hogy mit javasoltak a tanácstagok, milyen észrevételek, javaslatok vetődtek fel a városi és városkörnyéki tanácskozáson, a városi pántértekezleten, illetve az azt elő­készítő taggyűléseken. Figyelembe Vették a Hazafias Népfront javaslatait, de a mind sűrűbben szervezendő és a közügyekből részt kérő önszerveződéseik véleményét is. Mindezek mellett természetesen nem lehet szó nélkül elmenmiük a megyei tervek mellett sem, igazodni kell a sajnálatosan vékonyabban csurdogáló pénzügyi helyzet­hez, ezért is természetes a megfontoltabb és 'takarékosabb gazdálkodásra törekvés. Ezek után a főbb feladatok: a foglalkoztatás gondjainak enyhítése, különösen a fiatalság elhelyezkedéséneik segítése; a tanácsi mun­ka demokratizmusának erősítése; a város­atyák munkájának segítése elsősorban az­zal, hogy tájékozottabbak legyenek Nyír­egyháza ügyeiben. A hivatali tevékenység magasabb színvonala, amiben a gyorsaság, a kulturált ügyfélfogadás és a törvények­nek, rendeleteknek megfelelő ügymenet. Hogyan áll össze a tanácsüléseken napi­rendre kerülő témák sora? Egyrészt minden tanácsülés első napirendi pontként dönt a felelősök jelentései alapján arról: hogyan hajtották végre a korábbi határozatokat; mit csinált a végrehajtó bizottság azokban a kérdésekben, amelyek jogosítványait rá­ruházta a tanács; az előző tanácsülésen el­hangzott interpellációk után milyen intéz­kedéseket tettek; és végül tájékoztatást kell kapniuk a tanács tagjainak a legutóbbi ülés óta történtekről is. Ebben a korban — s ez is napjaink jó gyakorlata közé tartozik — kerül sor a lakosság széles tömegeit érintő, új jogszabályokról szóló tájékoztatóra is. Félfogadás, vásárok, lakás... Februárban tárgyalják a pénzügyi tervet, s annak vetületében a társadalmi munka főbb céljait, a tehóról 1986-ban született rendelet hatályon kívül helyezésére szóló javaslatot. Az új oktatási törvény beveze­tésének tapasztalatait, a tehetséggondozás rendszerének kialakítását, a jósavárosi 9-es számú általános iskola és gimnázium létre­hozását. Márciusban arról tanácskoznak a lakosság képviselői, hogyan költöttük el a múlt évben rendelkezésünkre álló állami pénzeket, áprilisban a nagyközösségi anten­na- és kábeltelevízió-hálózat fejlesztését, júniusban a végrehajtó bizottság munkáját, szeptemberben a város hosszú távú forgalmi koncepciója tapasztalatait és a szük­séges korrekciókat vitatják meg. Októberben a város felszabadulásának 45. évfordulóján kitüntetéseket adnak át a Nyíregyházáért legtöbbet dolgozó társadalmi munkásoknak, novemberben már a következő év pénzügyi és fejlesztési mutatóit tárgyalják. Még az 1989 éves tervhez tartozik az 1990 januári tanácsülés témája is, amely a nyíregyházi­ak egészségügyi alapellátását, s a fejlesztés feladatait vitatják meg. Tanácsrendeletet szándékoznak alkotni idén januárban az ügyfélfogadásról, már­ciusban a vásárokról és piacokról, később p>edig a lakásokról. Áttekintik a tanácsi információs rendszert is. Nagy és kis egyházak Változó szerepkör A megnövekedett hitélet, az egyházak mind nagyobb társadalmi szerepvállalása jo­gos érdeklődést kelt az emberekben. Mind a történelmi nagy egyházak, mind a kis egy­házak helyzete iránt érdeklődnek, főleg an­nak tükrében, hogyan alakult, változott egy­máshoz való viszonyuk, miként illeszkedtek a megváltozott körülményekhez. Elöljáróban le lehet szögezni: az egyházak egymáshoz való viszonya kiegyensúlyozottá vált, nem létszámuk határozza meg tekintélyüket. Azok a nézetkülönbségek, melyek a história során tapasztalhatók voltak — nemcsak itt, ország­szerte' — megszűntek, és az ökumenikus szemlélet jegyében együttműködésük kivá­lónak mondható. Ugyanezt lehet mondani akkor is, amikor az kerül szóba, milyen az államhoz fűződő viszonyuk. Egy szóval: pél­dás. Ez azt jelenti, hogy mind a társadalmi vagy éppen a politikai életben, a karitatív mozgalmakban, sőt, nem egy esetben a kul­turális tevékenység területén, a humanitá­rius szolgálatban jelentős szerepet töltenek be. Az egyházak itteni viszonyait áttekintendő első helyen a görög katolikusokról kell szól­ni. Ennek oka, hogy itt működik az aula, az­az a püspök székhelye Nyíregyháza. Ugyan­csak itt található az ország egyetlen görög ka­tolikus teológiai főiskolája, az egyik legné­pesebb papnevelde. Rendkívül komoly érté­kű könyvtáruk van, és szervezés alatt áll az egyházművészeti gyűjtemény is. Széktemp­lom a nyíregyházi, ezenkívül közösen a ró­maiakkal használják kultjuszhelvként a bor- bányait. Oroson, Nyírszőlősön van' még templomuk. A tervek szerint a Jósaváros peremén, a temető mögött épül új görög templom, amely szükség esetén mis, első­sorban szociális létesítményekkel is bővíthe­tő lesz. Jelentősnek mondható a püspökség udvarán épült kápolna, amely egy ostoba döntés nyomán a nyilvánosságtól elzárva áll, jóllehet a város arculatának szép színfoltja lenne bárhol. Igen fontos, hogy a megyeszék­hely közelében lévő Máriapócs az ország legnagyobb búcsújáróhelye, mely tény szin­tén serkentően hat a görög egyházi életre. A római katolikusok az egri egyházmegye keretében működnek, a nyíregyházi prépost­kanonok a pasztorizációs munka és az ad­minisztráció irányítója. Templomuk a város közepén építészetileg is jelentős, Samassa érsek emlékét idézi. Templomuk van a Vas­gyár utcában, új építmény a borbányai, mely vélhetően hamarosan önálló plébániává szer­veződik. Három-négy káplán van Nyíregy­házán, ami azt jelenti, hogy nincs paphiány. A jelen és a közeljövő terve, hogy visszavá­sárolják az egykor egyházi tulajdont képező rendházat a Vasgyár utcában, ahol szere­tetotthont hoznak létre, elsősorban idős lel­készek számára. Az utóbbi időben különösen jelentős, hogy a római egyház plébánia- templomában is gyarapodtak az egyházzenei előadások, melyek az egész város kulturális életére kihatnak. A református egyház a tiszántúli kerület nyírségi egyházmegyéjeként működik. Külö­nösen az utóbbi esztendőkben növekedett meg jelentősége, a fellendülő hitélet mér­hető. A belvárosban lévőn kívül a guszevi lelkészség tartozik ide, de rendszeres isten­tiszteleteket tartanak Borbányán is. Igen je­lentős intézményük a Magdaleneum, ahol a súlyosan károsult gyermekek gondozását végzik. Az áldozatos tevékenység motorjai az egykori diakonisszák. Itt is vannak imaórák. Jelentős lelkészegyéniségek munkája révén bővült az ifjúság között végzett munka, s a reformátusok létszámukat meghaladó ténye­zők lettek a város egyházi életében. Az evangélikusok lényegében a nagy nyír­egyházi bevándorlás idején érkeztek ide. A múlt században érkezettek hozták Luther hitét, építettek ma már műemlék értékű templomot. Híveik száma húszezer körül mozog, ami lényegében nem sok, mégis ha­tásuk jelentős. Elsősorban a várost körülve­vő tanyavilágban élnek az egykori telepesek utódai, a hit őrzői. A korábbi esperesség megszűnt, ma irányító papjuk Debrecenben székel, ami nem előny. Az evangélikus temp­lom hangversenyei ma már országos hírűek, s Nyíregyháza kulturális életének szerves ré­szét képezik. Szólni kell a szeretetszolgálat! munkáról. Két olyan otthonuk van, az ÉLIM, amely egészségügyi gyermekotthon. A mos­taniak, a Derkovits utcai és az Eötvös utcai már kicsik. így jogos, hogy új építését ter­vezik a Korányi utcán, a Magdaleneum utáni részen. Ehhez állami támogatást is kaptak. Az elképzelések szerint ötszöri szakaszban, egyenként 20—20 ágyas pavilonokat építe­nek. Ehhez külföldi segítséget is kapnak. A kis egyházak helyzete is figyelemre mél­tó. Az izraeliták kevesen vannak. Rendkívüli szépségű zsinagógájuk lényegében nem mű­ködik. A kevés hívőt egy tanács fogja össze. Nagy ünnepségek esetén tartott összejövete­leken kívül jelentős hitéletről nem tudunk számot adni. Mindenesetre érdemes lenne a templomot renoválni, mely belül messze érdekesebb és szebb, mint ahogy azt a kül­ső sejteti. Országos központja van Nyíregyházán a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség­nek. Ez a kis egyház a metodistáktól vált ki. Nem a hívek létszáma miatt mondható fon­tosnak, hanem mert itt van szellemi köz­pontja. önálló egyházat képeznek a baptis­ták, nekik szintén van saját Hjultuszhelyük. A metodisták, az adventisták, a szabad ke­resztyének alkotnak még közösségeket, azon­ban koránt sincs olyan befolyásuk és jelen­tőségük, mint a nagyobb, tradicionális eg> - házaknak. Az elmúlt években támadt fel és kapott munkájában lendületet az ortodox adminisztraturához tartozó magyar ortodox egyház Nyíregyházán. Ezt egykoron az itt élő bolgár hívek érdekében alakították ki. Igaz nem nagy a létszámuk, de az itt élő bol­gár leszármaztottak visszataláltak ehhez a közösséghez. Országosan is jelentős könyv­táruk van, amihez hasonló legfeljebb a mis­kolci görögkeleti egyház bibliothékája. Min­denképpen indokolt lenne, hogy kutatóhely- lyé alakítsák, rendkívüli tudományos értéke az értők kincsesbányája lehetne. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk az államilag el nem ismert egyházakról, melyeket szektáknak szoktak nevezni. Ér­dekes helyzet az, ami az egyesülési törvény után alakult ki, létük ma korántsem tűnik olyan törvényellenesnek, mint azt korábban minősítették. Mellettük léteznek még külön­böző szakadárok, bázisközösségek, de való­jában ezeknek az egyházakhoz sincs közük, kár lenne velük akár cs'ak érintőlegesen is foglalkozni. \ Rendkívül nagyra kell értékelni a Nyír- . egyházán működő egyházak nemzetközi tevé­kenységét. Hittudósok, egyházi férfiak, vi­lágiak, politikusok, nemzetközideg jelentős személyiségek érkeztek az elmúlt évek során városunkba. Részben egyházi eseményeken vettek részt, ugyanakkor sokan az itt műkö­dők tevékenysége iránti érdeklődéstől hajt­va látogattak el. Az egyes egyházak áttekin­tésénél is utaltunk rá, nagyon megnőtt az if­júság körében végzett pasztorizációs munka, és sqk értelmiségi kapcsolódott az aktív hit­élethez. Sokan vesznek részt a templomi és parókiái hitoktatásban is. Igen jelentős, hogy az egyházi szertartások keretében tar­tott családi események száma is magas, Több a keresztelő, szinte minden temetés egyházi segédlettel történik és sok az egyházi eskü­vő is. A Nyíregyházán működő egyházak lelké­szei rendkívül komoly szerepet töltenek be a társadalmi és politikai életben. Országgyű­lési képviselő, tanácstag, népfrontelnökségi tag éppúgy található köztük, mint humani­tárius egyesületekben, mozgalmakban tevé­kenykedő. Kapcsolataik a tudományos, kul­turális, állami és társadalmi szervekkel gaz­dagok. Bürget Lajos Páratlan értékű könyv- és ikongyűjtemény a Magyar Ortodox Egyház nyíregyházi ott­honában. 1 -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents