Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-24 / 20. szám

1989. január 24. Kelet-Magyarország 7 adószámítás kedvezményekkel Galambkiállítás lesz Nyíregyházán Nincs szervezett piaca a galambosnak Borkezelés Oltás anya­élesztővel Szinte gyógyszer a lábadozónak A nyíregyházi 38. számú Ga­lamb- és Kisállattenyésztő Egyesület február 4—5-én tart­ja éves galambkiállítását. A nyíregyházi Városmajori Mű­velődési Házban (Városmajor ut­ca 4—6) a galambkiállítóknak évről évre nagy sikerük van. Az elmúlt évben kétezernél több gyermek és felnőtt látogatója volt a nem mindennapi sereg­szemlének. Akkor közel négy­száz különböző fajtájú madár­ban gyönyörködhettek az érdek­lődők. A seregszemle most is hason­ló lesz. Szerepel majd a kiállítá­son King. Strasszer, Magyaróri­ás, Magyarbegyes, Karier. Német díszposta. Angolbegyes. parókás. sirályka és még számtalan ga­lambfajta. de bemutatnak dísz­madarakat is. papagájt, pintyfé­léket. díszbaromfiakat is. Hobbi vagy munka A galamb és a galambdúc ős­idők óta része a paraszti porták­nak. Az egykori galambtartók úgy tartották, a galamb nemcsak dísze, hasznos része is a gazda­ságnak. Igénytelen jószágként kezelték, nyáron eltartotta őket a mező. téli etetésük sem került túlzottan sokba, viszont szinte állandó jelleggel szolgáltatott friss húst a galambdúc a kony­hára ... Mi van ma? Hobbi vagy hasznot hajtó munka a galambászat? Erre és még szám­talan kérdésre dr. Fesztóri Sán­dor válaszolt. — A gala mb tenyésztés egyér­telműen gazdaságilag hasznos te­vékenység. ugyanakkor hobbi is. hiszen az egyesületi tagok többsége a tenyésztői munkát saját kedvtelésére, egy életfor­ma megvalósításaként végzi. A mi egyesületünknek jelenleg 55 tagja van. az elmúlt egy évben szép számmal gyarapodtunk. Hogy egyre népszerűbb a ga­lambtenyésztés, az részben a ga­lambtartás hasznával magyaráz­ható. Másrészt vonzó a szerve­zett egyesületi élet. A galambá­szok havonta összejárnak. be­szélgetnek. tenyésztési, takar­mányozási. állategészségügyi ta­pasztalatot cserélnek. Egyre vékonyodó pénztárcánk idején, amikor minden kiegészí­tésnek. plusznak naev a becsü­lete. maradunk annál a kérdés­nél. mekkora is lehet a haszna a galambtenyésztésnek? — Az egyesületi tagok törzsál­lománya 1200—1500 galamb. En­nek éves szaporulata — mert a galamb, fajtától függően 7—lő­szer költ — 30 ezer fióka lehet. Ez 21 ezer kilogramm hús. ame­lyet a tenyésztő vagy értékesít, vagy családjával együtt elfo­gyaszt. Ma. ha valaki a saját termelésű galambhússal csökken­ti a háztartási kiadásokat, az nem egy elhanyagolható szem­pont. Mennyit ér a galambhús? Fesztóry Sándor King galambjait eteti. (S. A.) a galambhúsnak, úgy minden 100 forint termelési értékből 50 forint nyereség lenne. De mert nincs, vagy alig van piaca a ga­lambhúsnak. a nyereség a ház- tartásiköltség-megtakarításban je­lentkezik? Nem csak Nyíregyházén — Valahogy így. Nekem a törzsállományom 12 pár King. A King nagytestű húsgalamb, in­tenzíven termelő, évente 80—100 fiókára számíthatok, ennek 10— 12 ezer forint körüli az értéke. Nem sok, de nem Is kevés, fő­ként a mai húsárak mellett kony­hai húspótlásnak. A galambtenyésztés hasznát és előnyeit értékelve arról is szó esett, hogy a megyében nem csak Nyíregyházán műkö­dik egyesület. Van tenyésztők egyesülete Mátészalkán. Fehér- gyarmaton is. de sok a galam­bász Kisvárdán. Nagykállóban és más településeken. — A nyíregyházi kiállításon mindenki részt vehet, aki bene­vez. olyannyira, hogy más me­gyékből is elfogadtunk jelentke­zőket. Most a tavalyitól Is na­gyobb érdeklődésre számítunk és bízunk abban, hogy lesznek vá­sárlók is. Egyébként a kiállítá­sokat mindig felhasználjuk an­nak érdekében, hogy a galamb­tenyésztést népszerűsítsük. Lesz szakmai tanácsadás, információs szolgáltatás. A kiállított galam­bokat zsűrizzük és díjazzuk. A kiválónak minősített galambok Egy szép példány, a nagytestű King. gazdái oklevelet kapnak, a faj­tagyőztes galamboknak oklevél és tárgyjutalom a dfia. A madarakat szinte minden ember kedveli, tollazatuk, alak­juk és viselkedésük szemlélése élvezetes látvány. A galamb. — mert bizonyos esetekben jelkép — és mert annyit példálózunk vele. minden más madártól kö­zelebb áll az emberek szivéhez. A kiállítás sikeréhez — már az említettek miatt is — kétség sem fér. Seres Ernő 1988 végén a szokásosnál több panasz érkezett, s érkezik nap­jainkban is a kertbarátoktól, hogy mustjuk, illetve boruk nem forrt ki tökéletesen. Éppen ezért célszerűnek látszik, ha gondo­san nyomon követjük e folya­matokat, s megkeressük a helyes megoldásokat. Tapasztalt borá­szok szerint alapvető követel­mény, hogy a mustot, Illetve a bort hűvös, de ne fagyveszélyes helyen tároljuk. A must kedve­ző fejlődéséhez, a bor tárolásá­hoz azok a pincék a legalkal­masabbak, amelyek hőmérsékle­te télen s nyáron 10—14 C-fok léghőmérséklettel rendelkezik és mérsékelten párás levegőjű. A pincében káposztát, répát és burgonyát, tehát olyan terméke­ket, amelyeknek a szagát a bor átveheti, ne tároljunk! Ha a mustunk alacsony cukor­fokú volt és sűrítménnyel javí­tottuk, vagy a termésünk rot- hadtabb volt a „kelleténél”, s erősebb kénezést alkalmaztunk, úgy a kénezett must lassú, úgy­nevezett „hideg erjedésnek” in­dul. Sajnos egyes kertbarátoknál — a panaszok szerint — prob­lémaként jelentkezett, hogy a must forrása igen enyhén ugyan, megindult, de a pince igen alacsony hőmérséklete mi­att, később leállt. Mi ilyenkor a teendő? A hordóból vegyünk ki ötli- temyi mustot, forraljuk fel, majd hagyjuk, hogy szobahő­mérsékletre hüliön. Ezután olt­suk be fajélesztővel. A tapaszta­latok azt mutatják, hogy liven esetben a 18 C-fokú helyiségekben illetve szobákban igen gyorsan megindul az erjedés. Ha a mus­tunk erőteljes erjedésnek Indult — úev ezzel az ..anvaélesztövel” — oltsulf be a pincében, a hor­dóban levő mustunkat. Köztudott, hogy a növekvő alkoholtartalom gátlólag hat az erjedésre, ezért ha alacso­nyabb szeszfokon leáll az erjedés és ha nem akarjuk, hogy cukor maradion a borban, úgy a seprő felkavarásával óira megindíthatjuk az erjedést. Amíg a must. illetve a bor erjedésben van. addig a felületén lévő „szén­sav” megóvja a káros mikroor­ganizmusoktól. Ha az erjedés leállt, úgy a hordót töltögessük fel és dugjuk be. A gyorsabb le­tisztulás érdekében — százlite­renként — 10 gramm borkénnel kénezzük meg. Mivel a szőlő feldolgozása so­rán bogyórészek és egyéb szeny- nyező anyagok kerülnek a must­ba, s az erjedés után az elhalt élesztősejtek leülepednek a bor­ban, így azok végül a hordó fe­nekére kerülnek. Ezt a leülepe­dett, sűrű, zavaros anyagot ne­vezzük borseprőnek. Annak ér­dekében, hogy a bort a seprőtől elválasszuk, s a bort levegőztet­ve, a harmonikus fejlődés útján elindítsuk, a bort át kell fejteni. Későbbiekben a további fej­téseket szükség szerint végezzük. Tehát a második fejtést április- május hónapban, a harmadik fej­tést pedig szeptemberben. I gyümölcsfák metszése — Mégis, mennvit ér egy kilo­gramm galambhús? — Sokkal többet, mint amenv- nvi a piaci ára. A galambhús táplálkozási értéke, más húsok­kal szemben magas. Zsírtartal­ma alacsony, fehérjében gazdag, olyan az összetétele, hogy bete­geknek diétás étrendben is ki­váló. A galambhús az Ínyencek legkülönösebb igényét is kielé­gíti. Konkrétan a galambhús árá­ról nehéz pontos számot monda­ni. mert sajnos. nincs szerve­zett értékesítés (felvásárlási, de ha egy kilogramm csirkehús 60 forint, akkor a galambhús ára annak másfélszerese, kétszerese. 100—120 forint. Gyakorló háziasszonyok tud­ják. hogv a galambhús a kony­hán sokféleképpen elkészíthető, a húsleves szinte gyógyszer a lá­badozó betegeknek, a sült ga­lamb. a töltött galamb ol'-an étek. amelyekhez bölcs szólás­mondások kötődnek, de hogvan lehet valakiből galambász és fő­ként mibe kerül a vállalkozás, erről Is kell néhány szót szólni. — Ha valaki arra szánla ma­gát. hogv gala mb tenyésztő le­gyen. ahhoz nem kell nagy tő­kebefektetés. Ha van alkalmas épületrész, tetőtér, nvári kony­ha — az én galambjaim egv ré­gi nvárf konyhában vannak — szóval, ha van egy alkalmas te­rület. ott galambtartásra könv- nyen be lehet rendezkedni. Hűs- ealambtartás esetében egy szü­lőpár (King-Texán. vagy Mon­dén) a szülőpár 600—1200 forint­ba kerül. A berendezett helyi­ségbe kell etető, itató, szükség van vitaminklegészitőre. gyógy­szerre. ásványi adalékanyagokra. Etetéshez a legtöbb galambte­nyésztő gazdasági abrakot, keve­rék szemestakarmányt használ. A keverék része búza. kukori­ca. borsó és napraforgó. Egy kilogramm hús előállításához 2 —3 kilogramm keveréktakar­mányra van szükség. Egyszóval, ha minden költséget számolok, még a munkaidőt Is. ügy a rá­fordítás a hús árából 50 százalék, a nyereség 50 százalék. Más szóval, ha lenne szerve­zett felvásárlás, ha lenne piaca MOST IDŐSZERŰ A gondosan eltelepített oltvá­nyokat, de még a termőkorban levő gyümölcsfákat is — a bő termés érdekében — rendszeres ápolásban kell részesítenünk. Az ápolási munkák közül a legfon­tosabb a metszés, mely nélkü­lözhetetlen a termőfelület és a termés mennyiségének és minő­ségének szabályozásában. Az utóbbi napok — viszonylag kedvező — időjárása, a mínusz 5 C-fok feletti hőmérsékleti ér­tékek. valamint a csapadék és a jó talajviszonyok kicsalogatják a kertbarátokat a telkekre, a gyümölcsösökbe. A nyugalmi időszakban, tehát rügyfakadásig jő feltételek alakulhatnak az úgynevezett fás-metszésre. A fiatal fák metszését alakító, a termőfák metszését pedig ter- mőremetszésnek azaz felügyeleti metszésnek nevezzük, aszerint, hogy szinte minden vesszőt meg­metszünk. vagy csak a felesle­geseket távolitjuk el. Inántsy Ferenc azoknak az üzemeknek a részére dolgozta ki a gyümölcs­fák, illetve az almafák felügye­leti. karbantartó metszését, a Nagy Sándor-féle szabolcsi met­szés egyes elemeinek felhaszná­lásával, amelyek időleges szak­munkás-, Illetve szakemberhi­ánnyal küzdöttek. Egyes gyümölcsfajoknál az ala­kítómetszést a rendszeres ter- mőremetszés követi, például őszibaracknál, vagy rendszeres felügyeleti metszés például kör­ténél, szilvánál. Kérdés lehet, hogy milyen általános alapelvek, szabályok alapján végezzük a gyümölcstermő növények met­szését? Tapasztalt kertészek egyértelmű megállapítása, hogy minden visszavágás fokozott mértékű növekedést eredmé­nyez. A növekedés erőssége pe­dig attól függ. hogy milyen an­nak a rügynek a fejlettsége, amelyre a visszametszés történt. Mi magunk is megfigyelhetjük, hogy az erősebb, fejlettebb rü­gyek erősebb hajtásokat, a fej­letlenebb ■ rügyek pedig gyen­gébb növekedésű hajtásokat hoznak. Természetesen az sem közömbös, hogy miként alakul a rügyeknek a vessző alapjától mért távolsága. Minél jobban visszametszük, bekurtitjuk a vesszőt, annál erősebbek lesznek — későbbiekben — a hajtások. Ha viszont sokrügyes, hosszú vesszőket hagyunk meg, akkor gyengébb hajtásokat kapunk. A fentiek alapján tehát egyértel­mű, hogy a metszett vesszők vé­gén erőteljesebbek, illetve az al­sóbb részén fokozatosan gyen­gébbek lesznek a hajtások. A hosszú metszés esetén még az is előfordulhat, hogy az alsó rü­gyek egyáltalán nem hajtanak ki. ekkor következik be a vesz- szők és a gallyak felkopaszodá­aa. Gyenge metszésről akkor be­szélünk. ha a fák hajtásképle­teinek 25 százalékánál kisebb ré­szét távolitjuk el. Így elsősorban a fiatal, erősen növekedő fákat lehet metszeni, hogy a termőre- fordulást minél jobban meggyor­sítsuk. Középerős metszés esetén 25—50 százaléknyira nő a gyü­mölcsfa hajtásképleteinek levál­tása, amit mérsékelt koronarit- kítással és a középhosszú vesz- szök visszametszéssel hangsú­lyozhatunk. Ezzel a lehetőséggel, mind a fiatal fák alakító met­szésénél, mind pedig a termőko­rú ültetvények koronaritkító és termörészifjitó feladatainál él­hetünk. Az erős metszés; az if- jítás során alkalmazható, a haj­tásképletek több mint 50 száza­lékának eltávolításával, illetve ágvissza metszésekkel. Mezőgazdasági kistermelők adóalapja A mezőgazdasági kistermelők esetében — legyen szó részesmű­velésről, kihelyezett állatnevelés­ről, hagyományos értelemben vett háztáji gazdálkodásról, vagy akár hobbi kertészkedésről — a jövedelem félmillió összeghatá rig, amint arról már többször szó esett — adómentes. Az tehát akinek bevételei az adott eszten­dőben az 500 ezer forintot nem haladták meg, nem köteles adó­bevallást készíteni, hacsak egyéb több forrásból származó jövedel­mei ezt indokolttá nem teszik. Bevételnek számít a kistermelő által értékesített termék, vagy állat eladási ára: az egész ösz- szeg, még akkor is, ha annak egy része nem a kistermelőt il­letné meg. A termékek betakarí­tására irányuló részesművelés esetén — ez a tevékenység jól körülhatárolható köre — a szer­ződő gazdálkodó szervezet közli a termelővel, hogy mekkora be­vételt kell figyelembe vennie. A kihelyezett állat értékesítésé­ért járó bevételből, természete­sen le kell vonni a kihelyezett állat értékét, tehát azt az össze­get, amennyibe az a kihelyezés napján került. Adókedvezmény a családnak jár A félmillió forintig terjedő adómentesség jelentős kedvez­mény, az adórendszer ezzel isme­ri el a kistermelőknek az ellátás­ban játszott jelentős szerepét és egyúttal arra is törekszik, hogy fenntartsa. Illetve ha lehet, még erősítse is a termelési kedvet. A félmillió forintot azonban nem egy-egy családtagra, hanem egy- egy termelési egységre — csa­ládra, együtt élő hozzátartozókra — kell számítani. Az együtt dol­gozó családtagok — ebből a szempontból a 16 éven felüli, kö­zeli hozzátartozókat, a házastár­sat, gyereket kell figyelembe venni — közösen számolhatnak el 500 ezer forint értékhatárig adó­mentes bevételeket. A személyi jövedelemadó-rend­szernek, amely áHalában szigo­rúan a meghatározott személy jövedelmeit vizsgálja, ezekre ve­títve ad kedvezményeket, és az adót is mindenki saját adóalapja szerint kell fizetnie, ez a megol­dás egyedi és sajátos vonása. Az itt alkalmazott gyakorlat már bizonyos fokig a családi jövede­lemadó elképzeléséhez közelít. Az ötszázezer forintot megha­ladó. mezőgazdasági kisterme­lésből származó jövedelmek már adókötelesek, de ezeknek Is je­lentős hányadát költségként is­meri el a törvény, tehát a bevé­telnek csak egy meghatározott — úgynevezett diktált — hányada után kell adót fizetni, az te­kinthető adóalapnak. Az adóköteles hányad az ál­lattenyésztés és a növényterme­lés esetében más és más. Míg az állattenyésztés esetében az elért árbevételnek — a félmillió forin­tot meghaladó bevétel esetében is — csak tíz százaléka számit bele az adóalapba, adóig a nö­vénytermesztés bevételeinek már harminc százaléka adózik. Állattenyésztők és növénytermelők A kistermelők jelentős részénél természetesen nem csak ebből, vagy csak abból származnak be­vételek. Abban az esetben, ha valakinek mindkét művelési ág­ból származik jövedelme, az adómentes részt, tehát az öt­százezer forintot a kétféle bevé­telből, a bevételek arányának megfelelően kell levonni. Ez gya­korlatilag azt jelenti, hogy ha valaki, mondjuk egymillió forint értékben jut bevételhez mint mezőgazdasági kistermelő és eb­ből a millióból hatszázezret nö­vénytermesztéssel, négyszázezret pedig állattenyésztéssel keresett meg, akkor háromszázezer fo­rintból S0 százalék, kétszázezer forintból pedig csak tíz százalék számít majd adóalapnak. A gazdálkodó tehát összesen száztízezer forintnyi összeg után adózik. Ez után. amennyiben más. ezzel összevonandó jövedel­me nincs, vagyis csak ebből él, az adó összege 15 400 forint, az adóívhez mellékelt útmutató táblázataiból kiolvasható. Abban az esetben, ha a mezőgazdasági kistermelés mellett más forrás­ból — munkaviszonyból, talál­mányi díjból és így tovább — is vannak bevételei, akkor az adó megállapításához azokat az így meghatározott adóköteles jöve­delemmel össze kell vonni és az adót az együttes összeg alapján kell meghatározni. A megosztott adóalap Abban "az esetben, ha a család­tagok is közreműködnek a jöve­delem megszerzésében, tehát a termelőmunkában, akkor az Így kiszámított adóalapot a család­tagok között egyenlő arányban el kell osztani. A fent említett példánál maradva, ha az így ki­számított 110 ezer forintos adó­alap egy négytagú család mun­kájának gyümölcse, akkor az összeget négyfelé kell osztani és a családtagoknak, saját adóbe­vallásukban. mezőgazdasági kis­termelésből származó adóköteles jövedelemként — az adóív 6. ro­vatában — 27 500 forintot kell be­írniuk. Az a tény. hogy a jövedelem­ből kiszámított adóalap a csa­ládtagok között megoszlik, min­denképpen kedvező minden adó­fizető részére, hiszen Így a csa­lád által megszerzett bevételek nem egyetlen személynél össz­pontosulnak, és nem olyan ma­gas adókulcs szerint, magasabb sávban vagy sávokban kell utá­nuk kiszámítani az adót. Az adó kiszámítása ugyanis mindig a különböző jövedelmek összesíté­se után történik és bizonyos ösz- szeghatárokon felül az ezen túl megkeresett összegek egyre na­gyobb és nagyobb százalékát kell adóként befizetni. ÚJ könyv Nyúlbetegségek Egy új, 96 oldalas, sötét­zöld borítású könyvecske je­lent meg — dr. Révész Kál­mán aranydiplomás állator­vos, gyémántdiplomás agrár­mérnök munkája — a nyúl­betegségek gyógyításáról megelőzéséről. Első része ez a Hasznos füzetek sorozat­nak a Hírlapkiadó Vállalat gondozásában. Révész doktor könyve rö­vid bevezetőben megismerte­ti olvasóit a nyúltenyésztés hazai történetével, majd „néhány szó” következik a nyúl szervezetéről, az emész­tésről és takarmányozásról. A nyúlbetegségek sora hosz- szú; a gyomor és bélgyulla­dástól a házinyulak hereréj- tőségéig — 21 fejezet írja le a tüneteket, ad tanácsot az orvoslásra. . Védeni kell nyulainkat a külső és belső élősködőktől, ilyenek többek között a rü- hösség vagy a tarlósömör, ezeket öt fejezetben tárgyal­ja a könyv. Veszélyezteti a .házimyulakat mérgezés is, a hasznos füzetecskében erről is bőven olvashatunk. Végül minden nyúltenyésztő hasz­nára válhat a fertőtlenítés­sel kapcsolatos tanácsadó. A nyúlbetegségek most megjelentetett „kézá”-lkönyve hiányt pótol. 1960-tól, tehát 28 éve nem jelent meg átfogó mű, szakkönyv a nyúlte- nyésztésröl, de eközben je­lentős változások történtek tartási körülményekben, tar­tástechnológiában. Változott az etetés, a gyógyszerellátás, tehát minden. Dr. Révész Kálmán könyve az említett változásokat, de a nyúlte­nyésztés korábbi tapasztala­tait is figyelembe veszi, ezért most olyan könyvecske ke­rülhet a tenyésztők kezébe amely korszerű és minden részletre kiterjedő. A nyúltenyésztők a Nyúl­betegségek hasznos füzetét könyvesboltokban nem ta­lálhatják meg. Terjesztésével a Hírlapkiadó Vállalat szer­vezői foglalkoznak. Vállala­tunk szervezői már megke­resték a nyúltenyésztők szak­csoportjait, de aki egyénileg akar könyvet vásárolni, a2 Nyíregyházán (Zrínyi Iloné u. 3—5.) a portán is megvá­sárolhatja a könyvet. Gyümőlciősben a metazőbrigád.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents