Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-04 / 3. szám
1989. január 4. Kelet-Magyarország 3 /---------------------------------------------------------------------------------------------------------\ Vegyészek, koloristák Komputer mossa a ruhát Hinnék, hogy egy magyar állampolgár évente átlagosan 2 kiló ruha mosását, vegytisztítását bízza a Patyolatra? E kétes értékű adatra a minap derült fény az NDK-ban, ahol négy szocialista ország részvételével textiltisztító konferenciát rendeztek. Nyíregyházáról Bajdik Andrásné, a Nyírség Patyolat Vállalat műszaki igazgatóhelyettese ült repülőre, hogy meghallgassa a téma aktuális kérdéseivel foglalkozó szakembereket. Hogy mekkora a hazai szolgáltatás elmaradása e téren, bizonyítja: az NDK-ban személyenként átlagosan 12 kiló ruhát mos és tisztít a társcég. — Karl-Marx-Stadtban adtak egymásnak randevút a házigazda NDK-beli, csehszlovákiai, szovjet és magyar ruhatisztítók — idézte fel a pár nappal ezV ___________________________ előtti eseményt Bajdikné. — Textilvegyészek, koloristák és a konfekcionálás szakemberei a legmodernebb ruhafestési, tisztítási eljárásokról tartottak előadást. Szakmai érdeklődésünket felcsigázta a nyugatberlini vendég, amikor arról beszélt: náluk a számítógép mossa a ruhát, vagyis a termelés programozására hívják segítségül a komputert. A szocialista országokban egyelőre a nyilvántartást, a dokumentációt, a bérezést vitték a számítógépre. De reméljük, közel a nap, amikor a komputert hadra fogjuk a termelésben. Az MTESZ textiltechnikai tudományos egyesülése évente szokásos konferenciájának az idén Moszkva ad otthont. T. K. _________J TISZTA VIZET Fizet és bírságol Kettős helyzetben van a SZAVICSAV. Szennyvízbírságot fizet, miközben hasonló vétségért csatornabírságot szed be. Tehát bírságolt és bírságoló is egy személyben. Az évek alatt kialakult kettős helyzetéért azonban a legkevésbé ő a felelős. Egy 1971-es tanácsi törvény alapján a tanácsoknak szennyvíztisztító telepeket kellett építeniük, amelyek elkészülte után azok kezelése a SZAVICSAV hatáskörébe tartozik. A helyi tanácsok el is készítették a telepeket, de azokat a települések növekedésének arányában nem mindenhol bővítették. Hiába van jogszabály rá — úgy látszik nem sokat ér. A hatóság pedig a nem megfelelő szennyvíz tisztításáért a SZAVI-. CSAV-ht bírságolja meg, mint üzemeltetőt. A vállalat ezt jobbára megfellebbezi, hiszen ő tulajdonképpen nem vétkes. A határozat pedig akárcsak egy labda, pattog egyik asztalról a másikra. A vállalat csatornabírságot 1987-ben 14 millió forintöt vetett ki a megyében. Ebből a különböző fellebbezések után mindössze négy (!) milliót hagytak jóvá. J). termelő vállalatoknak ezek szerint érdemesebb megkérdőjelezni egy-egy bírság jogosságát, mint fizetni, hiszen van aki jelentősen csökkenti azok mértekét. Mindezt a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva és nem törődve közben az élővizeinkben okozott kárral. Ez utóbbi ugyanis ma meg forintban nehezen mérhető. Persze van jó példa is. Tavaly a húsipari vállalat 825 ezer forintot fizetett csatornaszennyezésért. Tavaly elvégeztette az előtisztítást, egy fillért sem kellett az év végén bírságra költeniük. Vajon mennyi idő kell ahhoz, hogy a tejipari vállalat, a záhonyi MÁV, a Papíripari Vállalat és a Nyírség Konzervipari Vállalat is hasonló elhatározásra jusson? (A SZAVICSAV ezeknek a vállalatoknak a szennyezései után nemcsak bírságot vetett ki, hanem fizet is értük, hiszen a szennyvíztelepeik csak biológiai tisztításra, és sima ülepítésre lettek méretezve. Ammóniumot, nátriumot, krómot, nikkelt, pakurát, zsírt és ragasztóanyagot nem tudnak kiszűrni, amelyek így akadálytalanul jutnak az élővizeinkbe.) Valami tehát nincs rendben a szennyvíz körül. Mégis mi lehetne a megoldás? Talán az, amit tőlünk fejlettebb országok már sikerrel alkalmaznak. Ott ugyanis a vállalatok számára természetes, hogy előtisztítást végeznek, vagy megállapodnak a tisztító vállalattal, hogy fizetik az ezért járó többletköltséget, nem várnak bírságra, és pereskedésre. Még véletlenül sem engedik ki szennyezett vizüket, a kincset érő élővizeik közelében. Megtisztítják, megtisztíttatják — mindannyiuk érdekében. (száraz) Hazai alkatrészeket építenek be — az import helyettesítése érdekében — a francia gyártmányú optikai leppelő és polírozó gépekbe Mátészalkán a MOM gyárában. A képen' Huszti Zoltán és Gaál Csaba munka közben. (Both Pál Ambrus felvétele) Honitor I az intenzíven Hazai viszonylatban az egyik legkorszerűbb intenzív részleg Nyíregyházán, a megyei kórházban működik. A Heilige cég által gyártott monitoros rendszert a múlt év végén szerelték fel az I- es számú belgyógyászati osztályon, ahol az infarktusban szenvedő betegek szívműködését, teljesítő- képességét, a gyógyítást magas fokon látják el. Nagy jelentősége abban áll, hogy katéterezés nélkül végezhetők el a vizsgálatok. Képünk: a központi megfigyelő. A beteg . mellett monitorról minden információt leolvas Idr. Szűcs Mihály adjunk- ltus (kis képünk). (Elek lEmil felvételei) Helyzetkép zárszámadás előtt Megragadott lehetőség A sóstóhegyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet a kisgazdaságok közé tartozik a megyében. Mintegy 2400 hektáros területe több részből tevődik össze. Telephelyei vannak Vásárosnaményban, Nyírszőlősön, Debrecenben és más településeken is. Nem könnyű egy egész év munkáját egy mondattal jellemezni, mégis erre kértem először Vámos Tibort, a termelőszövetkezet elnökét. Kiegyensúlyozott — A gazdasági nehézségek ellenére pénzügyileg kiegyensúlyozott évet zártunk, nem volt szükségünk termelési hitelre a gazdálkodáshoz. A termelőszövetkezetben 460 a dolgozók száma, a tagok ennek a felét adják, a többiek a melléküzemágak alkalmazottai. Az egyes önelszámoló egységek önálló bérgazdálkodást, könyvelést folytatnak, amit megtakarítanak, azzal év végén önállóan rendelkeznek. Az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy a 17 millió forintra tervezett nyereséget sikerült elérniük. Hagyományos ágazat a növénytermesztés, amely teljesítette a hozzáfűzött reményeket. Az aszály ellenére a korábbinál jobb volt a búza, a rozs és a kukorica hektáronkénti termésátlaga. A munkaigényes zöldségféléket és a dohányt a háztájiban termelték és a nagyüzemi gyümölcsöst is bérbe adták. Egyedül a körte maradt meg és a termés nagyon kapós lett, mert a környéken a körtefák nagy részét kivágták- A növénytermesztő egység az egyik legjobb évet zárta, itt megközelítőleg 10 millió forintos eredmény várható. Üveg exportra A baromfitelep feladata a tenyésztojás termelése volt, de 5 millió helyett csak 4,3 millió sikerült. A hiányt a fellépő betegségek és a gyenge minőségű táp idézte elő. önálló egység a gépesítési önelszámolási rendszer, itt nyereségtervet nem írtak elő, ugyanis ez a részleg szolgálja ki a többit. Nekik is köszönhető, hogy minden munkát időben elvégeztek, és kombájnjaik segítették az aratást a nyírpazonyi és a nagyhalászi termelőszövetkezetben is. Az adódó szállításokkal sikerült közel 750 ezer forintos nyereséget is elérni. Többféle melléküzemági te- • vékenységet is folytatnak, ezek közül a legkiemelkedőbb az üvegtechnikai részleg. Itt főleg laboratóriumi üvegeket gyártanak, ezek 98 százaléka exportra kerül. Elsősorban a szocialista országokba szállítanak, de megjelentek már a nyugati piacokon is. Az egyéb melléküzemágak kisebb jelentőségűek, de az előzőhöz hasonlóan nyereségesen működnek. Amíg egy év- , vei ezelőtt a közösből származó jövedelem 72 ezer forint volt, 1988-ban ezt 5—6 százalékkal növelni tudták. Újat próbálni Napjainkban a kis termelő- szövetkezetek egy része úgy próbál életben maradni, hogy valami újjal próbálkozik, keresi és megragadja a kínálkozó lehetőségeket. Ez is egy módszer, de az itt leírtak azt mutatják, hogy az is eredményre vezet, ha a korábban bevált, hagyományos termelést, feldolgozást minél magasabb színvonalon próbálják folytatni. Szilágyi Zsuzsa----------------------------------\ Maszkok Az igazgató megalkotta a tartósság álarcát. A főmérnök létrehozta az okosság álarcát. A köny- ' velő a pontosságét, a titkárnő az előrelátásét, a brigádvezető a gondosságét a szakszervezeti elnök az érzékenységét, a Komszomol szervező titkár a derakasságét. És hasonló karneválok bizonyos üzemekben majdnem minden héten történtek. Ennek a neve pedig: termelési értekezlet. (Viktor Konyakin írását Mizser Lajos fordította.) V _____/-------------------------------------------------„ Újítás ■Új irányzat a gyümölcsöskertek talajművelésénél a gyepesítés. A gyep elősegíti a jobb vízgazdálkodást, csökkenti a művelési költségeket. Gond viszont, hogy a füvesített területet is karban kell tartani, erre alkalmas munkagép viszont nincs a kereskedelmi forgalomban. Komáromi István a kékesei Űj Elet Tsz tagja selejteszközökböl (SZK kombájn vágószerkezetéből) olyan fűkaszát szerkesztett, amellyel a fák törzsénél is tökéletes munka végezhető. Ez az újítás a megyei újítási találmányi versenyen első díjat nyert. < ______________________> A JÖVŐ A SPANYOLÉ? Hét nyelven tud Halleluja a sxuperteljesítményért Hello, Mary! — üdvözöl barátságosan a gép, miután illendően bemutatkoztam. A 19 féle, egyelőre csak angol és német nyelvű tesztfüzetből kiválasztok egy angolt, majd megadom a gépnek az egyik feladatsor kódját. Aztán elkezdjük a munkát. Ez azt jelenti, hogy az általam helyesnek vélt válasz betűjelét sorban beütöm a gépbe, amely minden egyes válasz után közli, jól döntöttem-e, vagy sem. A végén azt is megtudom, mennyi idő alatt oldottam meg a tesztet, hány százalékos* teljesítményt értem el, és ez milyen eredménynek számít. Aki nem hibázik, „szuper” minősítést kap, sőt, tiszteletére még a halleluja is felcsendül a „tanár úr” jóvoltából. A búcsúzás nem kevésbé szívélyes: az alig aktatáská- nyi gép megköszöni a partner munkáját, majd jólne- velten „Bye-bye”-t mond. Sajnos, nem folytathatom úgy, hogy „mindezt bárki kipróbálhatja a nyíregyházi művelődési központ fonotékájában”. A közelmúltban vásárolt tíz gépen ugyanis ma még csak középiskolai csoportok és a megyei tanács programja keretében' nyelvet tanuló pedagógusok, illetve — amint elérik a szükséges szintet — a művelődési központ saját nyelvtanfolyamainak hallgatói gyakorol- . hatnak, ellenőrizhetik ismereteiket. A gépekbe 7 nyelvet lehet beprogramozni, de egyelőre csák az angolt és a németet használják. A segédeszközöket — a tankönyvet, a tanári kézikönyvet, a munka- és tesztfüzeteket — az International House Language School- tól vásárolták. A rendkívül igényes, nemzetközi nyelviskolának a világ 45 városában, köztük Budapesten is van iskolája. Az ő javaslatukra szeretnék itt, a Váci Mihály művelődési központban a francia és a spanyol nyelv oktatását is bevezetni — ez utóbbinak állítólag különösen nagy jövőt jósolnak. Ma még persze a német és az angol vezeti a népszerűségi listát: a művelődési központban is 10 német és 4 angol nyelvet tanuló csoport van. Lennének többen is, de ehhez több, jó tanár is kellene. Egy-egy csoportban átlagosan 15- en vannak, a hallgatók zöme nő, úgy látszik, a férfiak kevésbé tudnak vagy akarnak vállalkozni a heti 4 (sőt, 8) órás elfoglaltságra, amihez még otthon is tanulni kell. Minden elismerés azoké a pedagógusoké, aikik egy második diploma megszerzésének reményében áldozzák amúgyis kevés szabadidejüket nyelv- tanulásra. De visszatérve a már említett masinákhoz (róluk kapta a művelődési központnak ez a részlege a nem túl szerencsés „tesztcentrum” nevet — akinek j jobb ötlete van, szóljon!): bízunk benne, előbb-utóbb az is megoldódik majd, hogy bárki emberfia gyakorolhasson rajtuk, akár tisztes térítési (óra) díj fejében is. Gönczi Mária
