Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-03 / 2. szám
1989. január 3. Kelet-Magyarország 7 „Tovább kell folytatni a gazdasági reformot, amely egy szocialista piacgazdaság működési feltételének kialakítását szolgálja” (MSZMP 1988. május 20—22. értekezletének állásfoglalása II. fejezet 2. pont). A piacgazdaságról alkotott kép, a törekvésekkel kapcsolatos vélemények sokszínűek. Legtöbben a modell elméleti kidolgozatlanságát, a modellhez vezető megoldások tisztázatlanságát kifogásolják. A ma még jogos fenntartások mellett egyesek a piac- gazdasági modell kapitalista jellegét hangsúlyozzák, s azt a kapitalista gazdálkodás visszacsempészését , szolgáló lépéseknek tekintik. Mindezekre tekintettel jelen eszmefuttatás célja a tisztánlátás elősegítése, s kísérlet a piacgazdaság kiépítésének irányába történő haladás szükségességének bizonyítására. A félreértések, ellenvetések és ideológiai fenntartások jó részét meg lehetett volna takarítani azzal, ha a modellváltás e fontos lépését nem szocialista piacgazdaság jelzővel indítjuk, hanem azzal, hogy a fejlett piaci viszonyokat akarjuk a mi szocialista társadalmi-gazdasági viszonyaink közé úgy átültetni, hogy az annak adottságaival harmonizáljon. A piac szerepét olyan speciális körülmények között szeretnénk növelni, mint a társadalmi tulajdon dominanciája, a KGST-hez való tartozás és a létbiztonságot mindvégig prioritásként kezelő társadalom és gazdaságpolitika. Nagy nyomatékkai kell hangsúlyozni, hogy tudományos értelemben nem maga a szocializmus, hanem annak monolitikus modellje jutott válságba, s bizonyul életképtelennek. Ilyen értelemben tehát valóban nem jogos piacgazdasági modellről beszélni. A modell a szocializmus egyik vagy másik létezési formája. A piac az egyikben háttérbe szorul, a másikban viszont kiteljesedik. A modellt alkotó viszonyok összessége tehát több mint amit a piac, a piacgazdaság felölel, vagy magába foglal. A gazdaságnál maradva az 1968-as reform a terv és a piac egységére épített. A valóságban viszont egy se terv, se piac szituáció jött létre. Megszűnt ugyan a tervlebontás, azt azonban egy túlszabályozottság, a piacot, a versenyt, az árakat, az önállóságot és a tulajdonlást szimuláló viszonyok váltották fel. A tervnek nem a piac, hanem a bürokrácia az ellentéte. A hazai piac mai állapotának jellemzői: fejletlen, egyoldalú, működésének feltételei hiányosak. A piacról alkotott képünk is hasonló fogyatékosságokkal terhelt. Hagyományos piacfelfogásunk az anarchikus és spontán folyamatok révén utólagos szabályozásra képes szabadversenyes piaci modellt tükrözi. A fejlett piaci viszonyok ehhez képest egészen mások. Egyfelől az árutőke- és munkaerőpiac egységére épülnek, jól szervezett és magas színvonalú információs rendszerrel és kemény versenykövetelményeket támasztva működnek. Nálunk egyelőre az árupiac is csak torz formában létezik. A hiánygazdaság miatt az eladók piaca dominál. Az állami gyámkodás következtében még az ebből az egyoldalúságból eredő gyenge verseny is tovább tompul. A piaci információs rendszer fejletlen, s többnyire megbízhatatlan. A versenyre, vállalkozásra, innovációra késztetés is gyenge. Önmagában az árupiac, a tőke- és munkaerőpiac, valamint azok intézményrendszerének kiépülése hiányában előbbiekre eleve csak korlátozottan alkalmas. A tőkepiac kiépülése a bankrendszer kétszintűvé válásával, az értékpapír-forgalmazás beindításával, értéktőzsde létrehozásával és a társasági törvény megalkotásával kezdetét vette. A munkaerőpiac hallgatólagosan eddig is létezett. A munkaerő mobilitásának kemény korlátái és a vásárlóerő szabályozó funkciót előtérbe helyező merev bérszabályozás, az érdekképviselet és érdekegyeztetés lehetőségeinek majdnem teljes hiánya folytán a munkaerőpiac kialakulásának sem kedvezett. A tőkének és a munkaerőnek a jövedelmezőbb tevékenységek felé áramlásának elősegítése viszont alapvető érdekünk. A világgazdaságban zajló modernizációs folyamatokkal való lépéstartás ezek nélkül elképzelhetetlen. E folyamatok vezérlése csak az érdekeltségre és a versenykövetelmények figyelembe vételére képes gyors információs rendszerre, piaci impulzusokra gyorsan reagálni képes vállalkozó szellemű és önálló vezetőkre, gazdálkodó szervezetekre építhető. Felmerül a kérdés, nem lehetne a korábbi modell javítgatásával a magyar gazdaság működését a piacosabb modellnél is hatékonyabbá tenni? A válasz egyértelműen nem. A régi ruha átszabása nem segít, új ruha kell. Az önszerveződő modell képe részleteiben természetesen nincs kidolgozva, s annak erőltetése minden bizonnyal újabb tévútra vinne. Elégséges ezért csak az irány és a körvonalak meghatározása, azt követően pedig a folyamatok irányításában a tudományosság és a jó értelemben vett pragmatizmus összekapcsolása. Az újabb illúziókba ringatás veszélyét kerülendő a piacgazdaság kiépítésének néhány fontosabb, de egyelőre hiányzó, vagy hiányos feltételeiről is szólni kell. A magyar gazdaságpolitika manőverezési képessége a nagymérvű eladósodottság, az infláció és a munkanélküliség növekedésének veszélyei miatt alacsony fokú. A piacgazdaság kiépítésében és a struktúra korszerűsítésében ugyanakkor több évtizedes lemaradást néhány évbe sűrítve akarunk, illetve kellene behozni. Az ennek érdekében szükséges megoldásokat viszont a válság elkerülése érdekében szükséges rövid távú lépések keresztezik. Ez a dilemma sajnos súlyos és valós. Végül — én legalábbis szubjektíve — további súlyos gondok forrásának tartom, hogy a társadalmi tulajdon alanyának, tulajdonosának, a tulajdonlás megoldásának keresésében még mindig nem jutottunk el a valós megoldást jelentő formákhoz. Valóságos tulajdonosok nélkül pedig a piac sem igazi piac. Barta Imre a közgazdaságtudományok kandidátusa Álmatermelés és érdekeltségi rendszer ...........—» A traktoros magánkontrollja A 3191 hektár összterületű Ke- mecsei Állami Gazdaságban az almatermesztés több évtizedes hagyományokkal rendelkezik. Ez a hagyomány a szabolcsi agrár- múltból ered. illetve a meghatározó nagyságrenddel bíró homoktalajok is indokolták a korábbi almatelepítéseket. A hetvenes évek végén az 512 hektár termő almaterület 60 százaléka hagyományos telepítés volt vadalma alanyon. Az elöregedett ültetvények selejtezésével párhuzamosan 1972-ben kezdődött meg az első intenzív telepítési program, amelynek jegyében a nyolcvanas évek elejéig több mint 400 hektár ültetvény telepítése valósult meg. A telepítésekkel párhuzamosan a fajtaösszetétel is megváltozott. A korábban domináló jonatán 80 százalékos arányát a jonatán és starking fajták változatainak aránya váltotta fel úgy. hogy jelenleg a jonatán és típusai már csak a terület 60 százalékát képviselik. Sajnos a telepítéshez nyújtott állami támogatás elnyerésének a feltétele volt az 5X3 méteres sövényültetvény kialakítás, valamint az MV-es alanyra oltott starking fajta 50 százalékos mértékének betartása. Hamar bebizonyosodott, hogy ez a telepítési rendszer elhibázott volt, de ennek pénzügyi konzekvenciáit nem a kitalálónak és előírónak, hanem a termelőnek kell évről évre elviselnie. Idénymunkás helyett saját dolgozó A hetvenes éveket megelőzően a környék idénymunkásai jelentették az alma ápolási és szüreti munkáinak kézi-munkafedezetét. A később jelentkező munkaerőgondok miatt, mint mindenütt, a diákok, a távol lakó bérmunkások őszi idénymunkáját vette Igénybe gazdaságunk is. De ily módon a betakarításnál a' munkabéren felül jelentős rezsiköltség merült fel (szállásolás, étkeztetés, szállítás). Egyes években ez az alma önköltségében az egy forintot is meghaladta. Ezek kiküszöbölésére és a minőségi munka érdekében, továbbá azért, hogy dolgozóinknak munkával szerzett többletjövedelmet juttathassunk, 1983-tól az illetményjárandóság keretében a betakarítási munkákat csak saját dolgozóink bevonásával végeztük, így a korábban felmerült rezsi- költség gyakorlatilag megszűnt. Haszonbér, vállalkozót 1986-tól kezdve a másik jelentős kézi munka, a metszés gondjának a megoldására, valamint a munka minőségétől függő, differenciált jövedelem megteremtése érdekében ezt a gyakorlatot tovább fejlesztettük oly módon, hogy gazdaságunk egy különálló üzemében fekvő 78 hektáros almatermő területet haszonbérbe adtunk kétéves művelésre. Elsődleges jelentkezési lehetőség gazdaságunk dolgozóinak volt fenntartva. de az újtól való idegenkedés miatt a terület több. mint a felén idegen bérvevő jelentkezését is el kellett fogadnunk. Azonban ezen a területen végzett munka és a bérlőknek kifizetett járandóság (8.8 millió forint) felkeltette gazdaságunk dolgozóinak érdeklődését és igényét. A múlt évben a megfelelő termőképességű almatermő területeinket — az ültetvényeink 80 százalékát — teljes egészében vállalkozás keretében kiadtuk — gazdasági dolgozóink elsődleges igényét figyelembe véve. Azzal, hogy az ültetvények kézi munkáit teljes egészében dolgozóink végzik, a személyes érdekeltség kialakítása eredményeképpen látványosan növekedett az értékesítési átlagár annak ellenére. hogy a felvásárlási ár gyakorlatilag évek óta stagnál. Az ültetvények állaga, termőképessége a gondos ápolás révén javult. Az első néhány év eredményei és tapasztalatai Gazdaságunk 120 dolgozó bérét és járulékos költségét megtakarította, ezzel egyrészt csökkentette az önköltséget, másrészt elfőKutatás a föld alatt A föld alá rejtett plasztikbombák a hagyományos aknakereső készülékekkel nem deríthetők fel, mert ezek csak a fémtárgyakat mutatják ki. Egy angol cég most olyan berendezést készített, amely nagyon rövid radarimpulzusokat bocsát ki, s felfogja a földbe rejtett bármilyen anyagú tárgyról visszaverődő jeleket. Azért, hogy az e vizsgálat szempontjából érdektelen, sőt zavaró jeleket kiiktathassák, a felvevőkészülék memóriatárába beírják a plasztikbombák jellegzetes radar-visszhangképeit, s a berendezés csak azokat a jeleket veszi figyelembe, amelyek ezekre a mintákra hasonlítanak. Az újfajta készülék a bombakeresésen kívül geofizikai és régészeti vizsgálatokra s általában mindenféle föld alatti tárgynak a felkutatására alkalmas. Műanyag műtrágya Nyújtott hatású, komplex műanyag műtrágyát fejlesztettek ki szovjet tudósok. A műanyagok lassan oldódnak fel a vízben, ezért az egész vegetációs ciklusban egyenletesen látják el tápanyaggal a növényeket. A hagyományos műtrágyák általában csak egy évig aktívak, az újfajta műtrágyák pedig három évig. Nehezebben mosódnak ki a talajból, ezért kevésbé szenynyezik a folyókat, tavakat. A Szovjetunió legkülönfélébb övezetében végzett kísérletek során 15— 25 százalékos terméshozam-növekedést tapasztaltak, kivált a sós talajokon. gadható bérfejlesztést jelentett a dolgozóknak. A vállalkozóknak kifizetett összeg (például 1987-ben átlagosan 50 000 forint) megfelelő mértékű jövedelmet nyújt az átlagosnál szorgalmasabb és nem kevés többletmunkát vállaló dolgozóinknak. A kiadható ültetvényterület mértékének korlátozása (egy hektár) morális biztonságot ad vezetőnek, beosztottnak egyaránt. A gazdaság által elvégzésre kerülő gépi munkák minősége — különösen a növényvédelmi munkáké — állandó és rendkívül szigorú „magánkontroll” alatt vaú, és erre építhető a traktorosok érdekeltségi rendszere is. A vállalkozó kistermelők és a gazdaság évente szerzett tapasztalatainak, valamint a gazdasági szabályozók figyelembevételével a módszer állandó „karbartartá- sa” és finomítása szükséges úgy, hogy az érdekeltségi rendszer minden résztvevője megtalálja számítását. Glattfelder György A Cosmos II, a világ legkisebb kétkamrás szívritmusszabályozója, amelyet 1988. november 7-én ültettek be először egy 84 éves amerikai férfi mellkasába. A szabályozó kb. fele akkora, mint az eddig használt kétkamrás készülékek, és olyan könnyű, hogy levélben elküldve egy 25 centes bélyeggel lehetne bérmentesíteni. (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) Sűrű (fist gomolyog a Lonqulmay tűzhányó felett december 27-én. A vulkán kisebb földmozgások kíséretében tört ki. A környék lakói közül senki sem sérült meg. (MTI Telefotó) Szovjetunió: viták kereszttüzében Maszekok és százalékok Sajnálatos, de a várakozásokkal ellentétben az eltel év alatt valamelyest csökkent a lakosság szemében a nem állami .szektor tekintélye. Egy évvel ezelőtt még a megkérdezettek 67 százaléka az új munkaformák hive volt, az idei adatok szerint gyakorlatukat azonban már csak 58 százalék helyeselte és kétszeresére — 14 százalékra — növekedett a helytelenitők száma. Mi okozta a csalódást? Ma olyan paradoxonnak tűnő helyzet alakult ki, hogy a szövetkezők figyelmen kívül hagyják a lakosság igényeit. A maszek és a kisszövetkezeti szolgáltatások elsősorban a közétkeztetésre, a magántaxira, szabóságokra korlátozódnak, miközben a lakosság szerint elsősorban lakásfelújításra, lakáscsere- szervezésre, gépkocsi-, rádió- és tv-javitásra, magánorvosi praxisra lenne szükség. Van azonban más ok is. A tavalyi vizsgálódások szerint a magán- és kisszövetkezeti tevékenységet elsősorban olyan 25—30 év közötti fiatalok választották, akik anyagilag nehéz Az összesen 589 millió fontsterlin- ges költséggel épülő La Manche- csatorna-alagút londoni terminál- pályaudvarának makettje. A Waterloo Stadion területén létesítendő új csatornapályaudvar építését 1989-ben kezdik meg és 1993. májusában adják át a forgalomnak, a csatorna- alagúttal együtt. (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) helyzetben voltak és ,a családon belül az egy főre jutó kereset nem érte el a 80 rubelt. A megkérdezettek 48 százalékánál az anyagi helyzet javítása a fő cél, s csupán egyharmaduk látja ebben a formában alkotó erőinek kibontakozási lehetőségét. A kialakuló maszek és kis- szövetkezeti formában nyilvánvalóan nem hosszú életűek azok, akik minőséget nem garantálva az áru- és szolgáltatáshiányt kihasználva akarnak megtollasodni. A konkurencia ki fogja őket szorítani a piacról. A mindent ma megszerezni szemléletet nagyrészt az is magyarázza, hogy bizonytalanság van ennek az ágazatnak a jövőjét illetően. A megkérdezett kis- szövetkezetieknek csupán a 48 százaléka mondta azt, hogy akadálytalanul megkapta a működési engedélyt és munkához láthatott. Gyakran nehéz beszerezni az anyagot, helyiséget és közlekedési eszközt bérelni. S ami szintén nem elhanyagolható, a megkérdezettek 22 százaléka jelezte, hogy gyakran érzik munkatársaik, szomszédaik és a helyi szervek rosszindulatát. A felmérés tanúsítja, hogy a lakosság elégedetlen a maszek cikkek magas árával, 54 százalékuk szigorú árkorlátozást és ellenőrzést követel. Ma a magántermelők 42 százaléka kiskereskedelmi áron az üzletekben szerzi be a gyakran állami dotációt élvező nyersanyagot, a vállalatokkal kötött szerződés alapján 49 százalékuk vásárol termelési hulladékot olcsón, de termékeiket a beszerzési ártól független piaci pron értékesítik. A sok rendezetlen kérdés oda vezetett, hogy egy év alatt kétszeresére, 18 százalékra nőtt azoknak a száma, akik csak nyereségszerzési lehetőséget látnak a magán- és a kisszövetkezeti munkában. A vizsgálódások szerint a magán- és szövetkezeti keresetek az országos átlagkeresetnél 80—90 százalékkal magasabbak, 300 rubel körül mozognak. A maszekok szerint a minimális kereset legalább 180 rubel kell hogy legyen. A kétszeres keresethez még 6 órás munka szükséges, vagyis gyakorlatilag második műszakot is kell teljesíteni. A szocialista piacgazdasági modellről Feilen piaci ónokat TUDOMÁNY | TECHNIKA | KÖZGAZDASÁG |
