Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-19 / 16. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. január 19. Levelek az ENSZ-h»z Az erdélyi magyarságról A Magyar Nemzet január 17-i számában tette közzé az Erdé­lyi Szövetség a felhívását (mely az este a televízióban is elhangzott). Ebben kérik a „szövetség tagjait, a területi szervezetek kezdeményezőit. a felelősen gondolkodó állampolgárokat, legkésőbb január 24-ig levél­ben sürgessék az ENSZ genfi székhelyű emberi jogok bizott­ságát: tűzze napirendre és vizsgálja meg az elnyomott er­délyi magyarság helyzetét. Az ENSZ-főtitkárhelyettesé- hez szóló levelet a következő cimre kell elküldeni: Mr. M. J. Martenson Under-Secretary- General for Human Rights- United Nations Organisation — Palais des Nations 1211. Gene­ve 10. — Suisse Svájc. (A borí­tékon és a levélben egyaránt szerepelnie kell a címzésnek.) Fontos,, hogy a leveleket tér- tivevénnyel postázzák!” A szövetség egyébként az igénylők számára 18-án (szer­dán) angol nyelvű leveleket adott át, melyek aláírás után postázhatók. Címűk: 1075 Bu­dapest. Tanács körút 5. fél­emelet 3. Szerkesztőségünket több ol­vasó megkereste, azzal a kér­déssel: hogyan lehetne ilyen levélhez helyben hozzá jutni? Sajnos nincs tudomásunk róla, hogy a megyében lenne a szö­vetségnek területi szervezete, vagy történt volna hasonló kezdeményezés. Javasoljuk az érdeklődőknek, hogy a meg­adott címen kérjenek bővebb felvilágosítást. —dm— «■mániái letelepülök megyénkben Legyenek-e ffogadótáborok? Az utóbbi napokban mintha az eddigieknél is gyakrab­ban kerülne szóba a romániai menekültek ügye. Szabolcs- Szatmárra — helyzeténél, földrajzi fekvésénél fogva —kü-. Ionosén nagy figyelem fordul. A hozzánk érkezők sorsá­val több szervezet is foglalkozik, legnagyobb szerep talán mégis a Vöröskereszt szervezeteinek jut. — Hányán érkeztek Romá­niából, kik kértek segítsé­get? — kérdeztük Bürget Lajosnét, a Vöröskereszt me­gyei titkárát. — Számításaink szerint ed­dig mintegy 1500 személynek nyújtottunk segítséget, bár pontos .statisztikát nem ve­zet, nem is. vezethet a me­gyei 'Vöröskereszt, hiszen van aki csak egyszer, van aki ötször is eljön hozzánk. A megyei tanács nyilvántar­tása szerint jelenleg 709 a megyénkben letelepedett me­nekültek száma. Pontos ada­tot azért sem mondhatok, mert ma is folyamatosan ér­keznek letelepülők, akiknek egy része itt akar maradni, más része pedig az ország távolabbi részeire indul to­vább. Akad példa arra is, hogy más megyéből hozzánk térnek vissza, mert rájön­nek, hogy Romániában ma­radt családtagjaikkal innen könnyebben tarthatják a kapcsolatot. örvendetes, hogy az itt letelepülők jelen­tős részének ismerős vagy családtag befogadója van, ugyanakkor sokan élnek munkásszálláson vagy albér­letben, illetve szolgálati la­kásokban is. Valamennyien dolgoznak, családi pótlékot, táppénzt, esetenként szociális támogatást kapnak. — Van, akit éppen ez irri­tál. Kár lenne tagadni, hogy akadnak, akik megélhetésü­ket féltik a romániai mene­kültektől, mondván, a ma­gyarok között is egyre több a rászoruló. — Szerencsére ők vannak kevesebben. A megye lakos­ságának jelentős része segíti a menekülteket abban, hogy akik akarnak, otthonra lelje­nek Szabolcsban. Fontos tud­ni ugyanakkor, hogy a lakás- vásárláshoz, letelepedéshez adott támogatás során nem a megye nyúl a zsebébe, ha­nem az országos, e célra szánt és gyűjtött adomá­nyokból fizetik ki. Decem­berben ez az összeg 15 millió körül volt. Azt, hogy ehhez mennyi érkezett megyénk­ből. nem lehet megmondani, hiszen a küldemények köz­ponti számlára érkeznek. — A romániai menekültek jelenleg is folyamatosan ér­keznek, s a családegyesítésre hiába váfnak. — E kérdésben a Vöröske­reszt Nemzetközi Bizottsága is szerepet vállalt, eddig saj­nos eredménytelenül. Ezért is próbáltunk mi saját esz­közeinkkel segíteni. Román nyelvű kérvényt szerkesztet­tünk, amelyet közvetlenül a román hatóságokhoz juttat­hatnak el a menekültek. Az eredmény sajnos már nem rajtuk, kizárólag a románo­kon múlik. A Demokrata Fórum szervezetei menekülttáborok létesítését kezdeményezték. A határőrség illetékesei tá­mogatják az ötletet, mond­ván ezzel jelentősen könnyí- tenék munkájukat. Mi erről a Vöröskereszt megyei titká­rának a véleménye? — Mindenekelőtt azt sze­retném hangsúlyozni, hogy ez elsősorban politikai kér­dés, s a Vöröskereszt mentes a politikától. így csak sze­mélyes véleményemet mond­hatom. Meggyőződésem az, hogy a döntés nem a me­gyén múlik, országos, köz­ponti intézkedést igényel, s tudomásom szerint már meg is indult a pénzügyi feltéte­lek számbavétele. Várakozó állásponton vagyok, mind­össze annyit tudok, ha szük­séges, a megyei Vöröskereszt minden lehetséges módon segíti a munkát. Magánem­berként mondom azt is, hogy e pillanatban nem tudom el­dönteni, a menekülttáborok létesítése jelenti-e a leghu­mánusabb eljárást a mene­kültek ügyében. Mindössze annyit tudok, hogy valami­lyen mód feltétlenül szüksé­ges annak eldöntésére, ho­gyan segíthetjük legjobban a menekültek sorsának jobb- rafordulását. Ha ehhez a menekülttáborok létesítése a legjobb forma, akkor legyen az. Mindenesetre úgy gondo­lom, a felkorbácsolt hangu­latot csökkentené, ha e kér­désben mielőbb döntés szü­letne. <k.é.) TELEX TELEX Prágai tüntetés — negyedszer Szerdán délután — immár a negyedik egymást követő napon — Prágában a Vencel téren több száz fiatal ismét tüntetést rendezett. A fél öt­kor kezdődött demonstráció­ra a keddinél sokkal na­gyobb érdeklődő tömeg gyűlt össze a tér felső részén. A rendőrség a kora esti órákig nem avatkozott be. MSZMP—MDF eszmecsere A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar De­mokrata Fórum képviselői találkoznak az MSZMP Poli­tikai Főiskolája vitafórumá­nak legközelebbi, január 20-i rendezvényén. Az MSZMP- tag szakértők és az MDF ve­zetői a demokrácia intézmé­nyesülésének alternatíváiról folytatnak eszmecserét. (Folytatás az 1. oldalról) mogattuk magyar részről Mihail Gorbacsovnak az ENSZ-közgyűlésen a Kelet- Európában állomásozó szov­jet csapatok egyoldalú csök­kentéséről tett bejelentését. Várkonyi rámutatott, hogy a bécsi záródokumentum tükrözi az emberi jogok és a humanitárius kapcsolatok kérdéskörének megnöveke­dőit jelentőségét, és érdem­ben gazdagítja az e téren vál­lalt kötelezettségek körét, azok végrehajtásának garan­ciáit. A dokumentum az em­beri dimenzió területén kon­zultációs, ellenőrzési mecha­nizmussal bővíti a helsinki záróokmány tematikáját, bi­zonyítva a helsinki folyamat képességét a változó és új­szerű nemzetközi igényekhez való alkalmazkodásra. — A magyar kormány megkülönböztetett figyelmet fordít a nemzetközi kisebb­ségek egyéni és kollektív jo­gainak biztosítására — foly1 tatta a szónok. — Megelége­déssel tapasztaljuk, hogy e kérdés egyre inkább az euró­pai politika előterébe kerül. A bécsi záródokumentumban vállalt kötelezettségek értel­mében minden részt vevő ál­lam feladata, hogy biztosítsa a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek emberi jo­gait, e kisebbségek identitá­sának megőrzését. Előrelépést jelent, hogy a dokumentum az emberek közötti kapcsolatok és az információ témakörére is kiterjeszti a "nemzeti ki­sebbségek jogainak érvénye­sítését. A külügyminiszter hangsú­lyozta. hogy a Magyarorszá­gon folyamatban lévő, mély­reható gazdasági és politikai Változások a kereskedelemben (Folytatás az 1. oldalról) kü eladósodás is jelentkezik. A megszokott életszínvonalat hitelből próbálják az embe­rek fedezni. A világútlevél adta lehetőséggel sokan kül­földről szerzik be a tartós fo­gyasztási cikkeket. A jobb ellátás érdekében tavaly Sza- bolcs-Szatmár megyében 95 új boltot adtak át, további 50 üzletet pedig 43 millió fo­rint értékben újítottak fel az Áfészék a kis települése­ken. A megváltozott feltételek a kereskedelmi munka kor­szerűsítését igénylik az elkö­vetkező időszakban. A ha­gyományos tervezési mód­szer helyett a piacgazdaság kap egyre nagyobb jelentő­séget. Mivel a lakossági jö­vedelmek differenciálódnak. az olcsóbb termékek széles választékát kell a kereske­delmi vállalatoknak biztosí­taniuk. A beruházások kö­zött szerepel a nyíregyházi Domus Áruház, a mándoki ABC, a vásárosnaményi áru­ház megépítése, valamint 16 bolt felújítása. A tanácskozás további ré­szében Varga István, a KP- VDSZ közgazdasági és ér­dekvédelmi osztályának munkatársa tartott előadást közgazdasági és jogi kérdé­sekről, illetve az ebből adó­dó szakszervezeti feladatok­ról. Ezt követően Horváth Tibor alezredes, a Megyei Rendőr-főkapitányság osz­tályvezetője adott tájékozta­tást a társadalmi tulajdon­védelem aktuális kérdéseiről. (mml) Bíróság előtt az álorvosnő A Fővárosi Bíróság, dr Frech Ágnes tanácsa szerdától tárgyal­ja — előreláthatóan több mint egy hónapon át — Deáki Márta perét, akit álorvosnőként ismer a közvélemény. A 30 éves asz- szony ügyét korábban a XXL— XXII. kerületi bíróság már tár­gyalta. A bizonyítási eljárás be­fejezése után azonban — az igaz­ságügyi orvosszakértő véleménye alapján — úgy tűnt, súlyosabb bűncselekményről van szó. ami­nek elbírálására a kerületi bíró­ságnak nincs hatásköre. Ezért a Fővárosi Bíróság első fokon dönt az ügyben. Deáki Márta korábban — egész­ségügyi középkáderként — több kórházban is dolgozott. Néhány évvel ezelőtt meghamisította sze­mélyi igazolványát, neve előtt feltüntette a doktori címet. 1987 januárjában tudomást szerzett arról, hogy Nádas Gábor, az is­mert zeneszerző súlyos beteg Megismerkedett családjával, s ő lett a férfi ,,kezelőorvosa”. A zeneszerző február elején el­hunyt. A vádirat szerint Deáki Márta az orvosi gyakorlat kö­rébe tartozó olyan tevékenysé­get végzett, amelyhez szakképe­sítéssel nem rendelkezett, több esetben olyan gyógyszereket al­kalmazott. amelyek hatását nem ismerte, veszélyeivel nem volt tisztában. így közvetlen veszély­nek tette ki a beteg életét. Ily módon „gyógyított” négy más beteget is. Az álorvosnő a bírásán előtt elismerte bűnösségét, ám — mint mondotta — nem ő okozta a ze­neszerző halálát. Ki adhat ki ájságat? Végh Antal még nem Az elmúlt hónapokban ugyancsak bővült az újsá- gosstandak kínálata. Ta­valy negyvenegy lapenge­délyt adott ki a Miniszter- tanács Hivatala, az idén pedig rrtáris kilencet. Két új politikai hetilap, illetve folyóirat jelent meg tavaly; a Kapu és a Reform. A legjobbap szórakoztató hobbilapok kínálata bővült, vélt vágj- valós igényeknek engedvén; tizennégy ilyen jellegű színes magazin je­lent meg a piacon. A Szex- pressztől kezdve a Kertba­rátok Magazinján keresz­tül a motorosok havi lap­jáig bővült e téren a vá­laszték. Ugyanakkor hét irodalmi, kulturális-művé­szeti folyóirat jelent meg a piacon. A legismertebb a Hitel, de vidéki nagyváro­sok is indítottak folyóira­tot; Hódmezővásárhelyen Juss címmel, Szombathe­lyen Tér-kép címen. A Minisztertanács Hiva­talának sajtóigazgatási fő­osztályán érdeklődtünk: hogyan bírálják el a lap­engedély iránti kérelme­ket, hányat utasítottak vissza ? — Nem emlékszem arra, hogy az utóbbi időben visszautasítottunk volna kérelmet — mondja Kocsis Pál megbízott főosztályve­zető. — Illetve, a közel­múltban magánszemély szeretett volna kiadni egy művészeti, irodalmi maga­zint; Végh Antalról van szó. A jelenleg érvényes sajtótörvény szerint nem kaphatott engedélyt, és nem azért, mert bármiféle ellenérzés lenne vele szem­ben. Egyszerűen arról van szó, hogy jogi személyi­séggel rendelkező szerve­zetnek -kell a kérelemmel jelentkeznie, magánember nem kaphat engedélyt. — Ha holnapután egy szövetkezet, vagy valami cég nevében jelentkezik, megkapja a jóváhagyást? — Az érvényben lévő szabályok szerint igen. Vannak persze tartalmi megkötések is; kemény pornót, szélsőséges, elfo­gadhatatlan ideológiát hir­dető újság nem kap enge- , délyt, hiába szereztek nyomdát, papírt az enge­délyt kérő kiadók. Ez min­den megkötés. — Jelentkeztek már al­ternatív szervezetek? .— Erről nem tudok, de ha jogi személyiségük van, tehát bejegyzett szerveze­tekről van szó, s a tartal­mi követelményeknek meg­felelő orgánumot szándé­koznak kiadni, semmi aka­dálya, hogy megkapják a lapengedélyt. Az 1989-ben eddig enge­délyezett lapok címe: A mai nap; Vonal ’89; Metal­lica Hungarica; Andi-Ban- di: Utazási börze: Szószó­ló; öszidő; Gól-Labdajá­tékok; Sporthírlap. reformok teljes összhangban állnak a Bécsben elfogadott okmány szellemével és tar­talmával, egyúttal pedig a záródokumentum végrehaj­tására teendő intézkedések elősegítik gazdasági és társa­dalmi céljaink megvalósítá­sát. Várkonyi Péter befejezésül rámutatott: az összeurópai kapcsolatrendszer fejlődésé­nek ígéretes szakaszába lép­tünk, gazdagodott az állam­közi együttműködés. Létre­jöttek az intézményes kap­csolatok a KGST és az Euró­pai Közösségek között. Pár­beszéd bontakozik ki a Var­sói Szerződés és a NATO között. Az európai együtt­működés egymást kiegészítő formái között az európai biz­tonsági és együttműködési folyamat nélkülözhetetlen szerepet játszik, átfogó ke­retként és katalizátorként szolgál. A Helsinki Záróok­mánnyal elindított együtt­működési folyamat a közös európai ház felépítésének fontos eszköze, amelyben a kormányokon túl részt vesz­nek a helsinki folyamat eredményeinek előmozdítá­sára kész személyek és szer­vezetek is. A bécsi utótalál­kozó új, nagy lépést jelent a jövő megosztottságtól men­tes, ugyanakkor sokszínű Európájának megteremtése felé vezető úton. ★ Várkonyi Péter külügymi­niszter szerdán hazaindult Bécsből. A magyar diplomá­cia vezetője az osztrák fővá­rosban az európai biztonsá­gi és együttműködési érte­kezleten a magyar küldöttsé­gét vezette. Megasztiltságtól mentes sokszínű Európát mmm—mmmmmmmmmmfmrn*

Next

/
Thumbnails
Contents