Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-18 / 15. szám
1989. január 18. Kelet-Magyarország 3 Verseny, vagy övön aluli ütések Tejháború Nyíregyházán A megyeszékhely néhány üzemében megjelent a tejipari konkurencia. A Sárréti Tej Közös Vállalat kínálja termékeit például néhány Zöldért-boltban, az északi lakónegyed ABC-áruházában. Ám egyes jelek szerint úgy tűnik, kiszorítják a tsz-tejet, tejtermékeket a boltokból — ahogy a nagykunsági tejföllel tették, s nem biztos, hogy teljesen tisztességes módszerekkel. Az új rendelet buktatói (2.) Csak táppénzes, vagy beteg is...? Szaboics-Szatmárban havonta átlagosan 11 ezer ember van betegállományban. A számukra kifizetett táppénz ösz- szege hónaponként közel 55 millió forint. Nem kis pénz. Különösen akkor, ha tudjuk: a társadalombiztosítási kiadások sorában a táppénz csak a harmadik helyezett. Főkönyvek zárás előtt A megye termelőszövetkezeteiben megkezdődtek a zárszámadásokat megelőző részközgyűlések. V alamennyi gazdálkodóegységben a tsz-ek vezetői, a munkahelyi vezetők ismertették az 1988. évi termelési eredményeket, és meghatározzák az 1989. évi feladatokat. A Hodászi Béke Termelőszövetkezetben a részközgyűléseket a múlt héten kezdték, a zárszámadás február elején lesz. HODÁSZON 1985-öt követően minden zárszámadásnak nagy a jelentősége. Három évvel ezelőtt a főkönyvet súlyos veszteséggel zárták és a tagság ezt követően minden évben arra kíváncsi, nem ís- métlődik-e meg a korábbi nehéz helyzet. Tóth Elek, a tsz ügyvezető szákirányítója a részközgyűlések témaköréből megnyugtató adatokat közöl. Az 1987. éves sikeres gazdálkodást követően (20 millió forint volt a nyereség) az elmúlt évben is eredményesen dolgoztak az ágazatok. Kiemelkedően teljesített a növénytermesztés. Amire még nem volt példa, Kántor jánosi- ban és Hodászon az az, hogy 900 hektáros területről rozsból 3,5 tonnás átlagtermést takarítottak be. Rekordnak számít a 4,8 tonnás búza, 6,3 tonnás kukorica is, hiszen homokon, 12 aranykoronás földön gazdálkodnak. Az ösztönző érdekeltségi formák kedvező hatása a kulcsfontosságú ágazatban érződött leginkább. A 320 hektáros gyümölcsösterületről 9600 tonna téli almát szedtek, ebből 6000 tonnát a Szovjetunióba, 500 tonnát más szocialista országokba exportáltak. Nőtt a belföldi értékesítés mértéke is, a jobb minőség az ágazatot nyereségessé tette. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS sincs híjában jó eredményeknek. Míg másutt csökken a marhahizlalás mértéke, Hodászon növekedett, több mint 600 hízómarhát értékesítettek, javította a jövedelmezőséget, hogy 90 százalékban gazdasági abrakkal a marhahizlalásnál a napi . súlygyarapodás 960 gramm volt. Példamutató eredményt produkált a juhászat is azzal, hogy 3600 anyajuhnál az átlagos bá- , rányszaporulat 1,41 bárány volt. 1989 a gazdálkodásban minden eddiginél nehezebb évnek ígérkezik. Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termékeknél január 1-jétől jelentős mértékű az árváltozás, a felvásárlási árnövekedés még a nyereségtermelés szinten tartásához sem elegendő. Fő feladatnak • ezért a hodászi részközgyűléseken az ésszerű költségtakarékos gazdálkodást jelölik meg. Bízik a vezetés abban, hogy a télialma-termesztés pozíciója javul. A meggy (500 tonna körüli a két település termelése) értékesítésének biztonságát viszont tartósítóüzem létesítésével kívánják megoldani. A RÉSZKÖZGYŰLÉSEK elkezdődtek és következnek majd a zárszámadások. A megye termelő- szövetkezeteinek egy része a hodászaiakéhoz hasonló, jó eredményekről számolhat be. Sajnos nem ez az általános. Bár megyei összesenben csökken a korábbi évekhez viszonyított veszteség mértéke, sok az olyan gazdaság, amelynek pénzügyi helyzete labilis és ez a gazdálkodás fejlesztését megkérdőjelezi. • (seres) v _________________/ — Elég erős beszélgetést folytattak velem egyes tejipari vezetők, hogy dontsem ett, a szabolcsi vagy a sárréti tejre van szükségem — idézi az utóbbi hetek történéseit Éva Sándorné, az északi ABC vezetője. — Pedig én azt tartom, döntse el a vevő, melyik termékből vesz. Valójában ugyanazt a termékcsaládot szállítja a Sárréti Tej, mint amit a megyei tejipari vállaltat kínál a boltoknak. Ráadásul a sárrétiek Szeghalomról, 130 kilométerről indítják a kocsikat. — Mi próbáltunk velük tárgyalni — mondja Cserve- nák Ernő a Szabolcsi Tejipari Vállalat kereskedelemmel foglalkozó illetékese. — Azt ajánlottuk, amit kizárólag ők gyártanak, azt átvesszük, mi ugyanannyit szállítunk nekik, megosztjuk a fuvarköltséget. Ez a módszer a régifajta piacmegosztásra emlékeztet. A Sárréti Tej viszont úgy gondolta, azonos termékskála esetén nem lehet hasznos a cserebere. Inkább szállítja a boltóknak a tejfölt, a zsíros tejet, félzsíros túrót, krémsajtokat, ahogy azok igénylik. — Az Alföldön már valamennyi megyeszékhelyre szállítunk — mondja dr. Farkas József, a Sárréti Tej kereskedelmi vezetője. — Talán azért, mert jobb a minőség, mert hagyományos módszerekkel gyártunk, vagy éppen a választék kedvéért, de S2ávesen átveszik tőlünk az árut. Lényegében nem sok a heti Sóét túrajárat 35—40 mázsa tejtermékkel. Azonban különösen most, az áremelések után egyfe inkább kiderül, hogy a piaci részesedés a nyereségből való részesedést is jelenti. Márpedig egy „idegen” vállalat a megyében precedenst teremthet. Talán erre rímel Cservenák Ernő egyik indoklása: — Ha máshonnan hoznak tejet, tejterméket a megyébe, akkor az itteni felvásárlásból esik ki az a mennyiség. A feldolgozásban pedig a foglalkoztatás sínyli meg, pedig ez megyei érdek. Csakhogy az érdekütközés ott is megmutatkozik, miilyen a vásárlók, a lakosság ellátása. Idézet Kutyik Mátyás igazgató leveléből, amit Nyíregyházára küldött: „Kereskedelmi partnereink jelezitek már szállításaink kezdetén, hogy Önök a leg- dnasztikusabb eszközökkel, módszerekkel próbálják rábírni őket, hogy a Sárréti Tejtől termékét ne rendeljenek, sőt odáig jutattak az utóbbi időszakban, hogy szó szerint megfenyegették őket, hogy az Önök által gyártott termékek szállítását leállítják, amennyiben tőlünk terméket vesznek át.” Ez az, amit nem piaci versenynek, hanem övön aluli ütésnek lehet nevezni. Vé- gülis a minőséget a szabvány garantálja, jogos az igény a szeghalmiaktól, hogy bízzák a vevőre a döntést — Hiszem, hogy a régi módszerek ideje már lejárt a kereskedelemben, s nekem azt kell néznem, minél jobb áruellátásom legyen — vélekedik Éva Sándorné. — Ehhez pedig korrekt partnerek kellenek a szállításiban. A TAURUS nyíregyházi gyárában 2800 dolgozónak számfejtették a bruttósított bért.tavaly januárban. Mégpedig nem akárkik, hanem vizsgázott szakemberek állapították meg a fizetést. Magyarázatul szolgálnak erre Orosz József gyárvezető gazdasági helyettes szavai, eszerint négyszázan vettek részt a bruttósítás megismerésére szervezett tanfolyamon. A félnapos kurzuson elméleti és gyakorlati tudnivalókról tájékoztatták mindazokat, akiknek hivatalból, beosztásuknál vagy társadalmi, szak- szervezeti tisztségviselőként célszerű ismerni a bruttósítás mechanizmusát. Mi több, le is vizsgáztatták a résztvevőket. Még a komputert is segítségül hívták. Több verzió szerint próbaszámításokat végeztéit. Az alapbérek bruttósításával egyszerre egy belső bérreformot valósított meg a Taurus. Anol lehetetett, a különböző pótlékokat (például vontatási, csoportvezetői, rakodási) is beépítették a bruttósított fizetésbe. A termelőterületeken körülbelül 1800 emberA nyugellátás, illetve családi pótlék címén kifizetett juttatások ennél lényegesen magasabbak. Olykor nehezebb Lehetne kevesebb a táppénzen lévők száma? Mint kiderült, igen. Főképp olyan esetekben, amikor az orvos is, beteg is tudja: a néhány napos pihenéshez, olykor egy- egy feszítő családi probléma megoldásához más út is vezethetne, hiszen ma még megesik, hogy a beteg állónak a minőségi prémiumot is beszámították az új fajta fizetés megállapításánál. Mint Orosz József elmondta, náluk a bruttósítás már a múlté, sokkal nagyobb gondot okoz most a bérosztálynak a személyi jövedelemadó-előleg összegzése, a dolgozók kü- lönjövedelmének nyilvántartásba vétele, sok bürokratikus elem nehezíti az egyébként úttörőmunkának számító SZJA igazságos megállapítását. A VOLÄN vállalat béres munkaügyi osztályvezetője, Szalai Sándorné elmondása szerint a dolgozók túlnyomó többségénél sikerrel oldották meg a bruttósítás problémáit. Eseti hibák 15 alkalommal fordultak elő, ezeket személyenként rendezték el, mégpedig úgy, hogy mozgóbér címén fizették ki a bruttósítás hibája miatt jogosan elmaradt összeget. Ügy tűnik, a bruttósítás már nem borzolja a kedélyeket, így az idei bér- fejlesztést készítik elő a Volánnál. A KELET-MAGYAROR- SZAGI Állami Építőipari mányt nemcsak a betegek veszik igénybe ... Dr. Havasi Sándor 1977 óta a Szabolcs-Szatmár táppénzes szakfelügyelője. E minőségében legfontosabb feladata a táppénzes ellenőrzések megszervezése, figyelemmel kísérése, valamint a csökkentésére irányuló intézkedések betartása. A megyei táppénzes bizottság tagjaként olykor a legkritikusabb esetekben kell döntenie. — Mi az oka a folyamatosan magas táppénzes napoknak? — kérdeztük tőle. — Elsősorban a lakosság oly Vállalatnál Rátonyi Lászlóné bércsoportvezető ismertette a 2 ezer dolgozó bérbruttó- sításának gyakorlati elemeit. Köztudomású, hogy az építőiparban a második félév rendszerint nagyobb teljesítményt követel. Tavaly erre még az időjárás is „rátett egy lapáttal”, a sokáig meleg késő őszi időben az októberi, novemberi munkanapokat a fizikai dolgozók és közvetlen termelésirányítók esetében megtoldották egy-egy félórával. Végül is éves szinten a KEMÉV-nél tavaly közel 100 ezer túlórát kellett elszámolni 1800 dolgozónak. A teljesítménybéresek túlórapótlékéra 2,6 millió forint jutott, s ebből a bruttó pénzből körülbelül 1,7 milliót vehettek fel ténylegesen a túlórázók. A bruttósítást kiegészítette a tavaly áprilisban végrehajtott 6 százalékos bér- fejlesztés, de ez még mindig lényegesen alacsonyabb volt az építőipari országos átlagnál. Így a teljesítménybéreseknek szeptemberben 10 százalékos újabb béremelésre került sor. Az időbéreseknél pedig elvégezték az új besorolást, ami szintén körülbelül 10 százaléknak felel meg. Így a korábbi évek bántóan alacsony keresetét sikerült a hazai átlaghoz közelíteni. (t k.) sokat emlegetett egészségi állapota, amely Szabolcsban még az országosnál is rosszabb. Bonyolítja a dolgot — mondja —, hogy ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy azok vannak táppénzen, akiknek valóban táppénzen kellene lenniük. Sok időit és energiát emészt föl annak eldöntése, kivizsgálása, jogos-e valójában az illető táppénzes igénye? Higy- je el, a keresőképesség megállapítása olykor nehezebb, mint a betegségeké. Szabolcs megye speciális- nák nevezhető, kiugróan magas táppénzes helyzete több- oknak is köszönhető Közülük talán legfontosabb az, hogy igen magas a különféle idült betegségben szenvedők aránya, akik rehabilitációs munkakörben még javában dolgozhatnának, csak épp lehetőség híján mégsem tehetik. Marad tehát a táppénz, majd annak teljes kimerítésével a rokkant nyugdíjazás. Legfontosabb az érdekeltség! Bár a Start Rehabilitációs Vállalat átadásával jelentősen javult, ideálisnak még most sem nevezhető a helyzet. Munkahelyek híján azok sem dolgozhatnak, • akikben erre megvan a hajlandóság. — Sajnos ők vannak kevesebben. Egyre többen pedig azok, akik nemcsak táppénzesek, hanem egyenesen rokkantak szeretnének lenni, hiszen akkor a megélhetést jelentő rendszeres segélyt is kaphatnak. — Idén eddig tizenötezer rokkantságot igénylőt tartunk nyilván. Közülük 11 ezren kapták meg annak valamelyik fokozatát. Ez a szám lényegesen magasabb az országos átlagnál — mondja Havasi főorvos, aki szerint ennek egyáltalán nem kellene így lennie. — Gondolkodom-e azon, hogyan lehetne a jelenlegi táppénzes helyzetet korszerűsíteni? Én egyfolytában csak ezen gondolkodom. Szerintem az lenne a jó, ha a táppénzes betegért a körzeti orvos felelne. Mindenki mást kizárnék ebből. Az üzemorvos gondozza a beteget,' a rendelőintézet adjon szakmai segítséget, de a táppénz legyen egyedül a körzeti orvos feladata, privilégiuma. Nála jobban úgysem ismeri senki a beteget, annak családi, egyéb körülményeit. Érdekeltté tenném őket abban is, hogy igazi gazdái legyenek saját körzetüknek. Sokkal nehezebb a másik, a beteg oldala. Az állampolgárt szintén érdekeltté kell tenni abban, hogy ne táppénzes, illetve rokkant, hanem egészséges akarjon lenni. Haszon nélküli milliók Mondják, ma már a szakemberek előtt is világos: az egészségügybe befektetett milliárdok nem hozták a remélt eredményt. A kórházi ágyak számának növelése önmagában nem jelentheti a korszerű egészségügyet, a műszer mellől nem hiányozhat az ember. Ezért is helyeződött át az utóbbi időben a gyógyításról a megelőzésre a hangsúly, s nem véletlen az sem, hogy ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt az alapellátásban dolgozó körzeti orvosok szerepe is. Rajtuk is, a szabályokon is múlik, hogy senkinek ne érje meg táppénzen lenni, hogy azokat segítse a rendelet, akiket szándéka szerint segíteni született... Vége Kovács Éva Lányi Botond MÁR TAVASZRA KÉSZÜLNEK a repülőgépes növényvédők. A MÉM Repfllőgépes Növényvédő Szolgálata már a tavaszi mezőgazdasági munkákra készül. Budaörsön javítják, szerelik a helikoptereket, műtrágyaszóró repülőgépeket. Munkájuk minőségét jelű, hogy nemcsak a hazai bázist látják el, hanem az NDK és Bulgária mezőgazdasági gépeinek egy részét is itt javítják. A képen: szervizelik a 2 éve vásárolt amerikai helikoptereket. (MTI fotó) Ahol kellett, korrigálták Vizsgát tettek bruttósításból Izgatottan nézték a dolgozók, mennyi lapul a borítékban, amikor a múlt év január elsején bruttósították a béreket Akkor elhangzott a munkáltatóknál egy olyan ígéret, amelynek értelmében az esetleges hibákat még az 1988-as év során, vagy legkésőbb ez év elején kijavítják. Három nagy- vállalatnál érdeklődtünk, korrigálták-e a bruttósítást.
