Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-17 / 14. szám
1989. január 17. Kelet-Magyarország T TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Felsőfokú szakemberek a megye iparúban Városok alaiítjoi Az Angliában kidolgozott, úgynevezett minialagutas módszer gépesített változata nagyban egyszerűsíti és gyorsítja a városi területek csatorna- és közműhálózatának építését. Az első mtnialagutak a lágy talajban végzett alagútfúrási munkákat könnyítették meg városi területeken, ahol a forgalom leállítása a földmunkák miatt nemcsaik a mindennapi életben okozott volna fennakadást, de nagymértékben növelte volna a költségeket. A rendszert 1,0—1,2—1,3 méter belső átmérőjű alagutak építésére tervezték. Alapelve: egyenes vonalú szakaszok a maximum 400 méterenként elhelyezett munkaaknák között. (Ezek az aknák ujtóbb könnyűszerrel kialakíthatók végleges kezelő- aknákká.) Az építöfelszerelés a kővetkezőkből áll: pajzs, sínpálya, fpldiszállitó csillék, mozdony. kavicsbefecskendező és szeivényhordozó berendezés, valamint egy iránykitűző lézer. Ezeken kívül a többi szükséges felszerelés a szokásos építési eszköz: daru. hordozható kompresszor, vízszivattyú és világító berendezés. Az alagútfúró pajzs lebocsá- tásához 4 méter átmérőjű aknára van szükség. A pajzsot teljes felületén elfordítható fogakkal kialakított vágószerkezettel látták el. Ezt elektrohidraulikus motor működteti, gyűrűs hajtóművön át. amely lehetőivé teszi a központosán szerelt földszállító szalag akadálytalan mozgását. A kezelő a pajzs belsejében ül, szemben az irányító táblával. A pajzsot lírányiban tartó kormányzóelemek hidraulikusan működnek. A föld eltávolítása után a végleges alagúJtbélés három egyforma előregyártott 120 fokos szelvényből készül (továbbításukat egy speciális berendezés végzi). A szelvények 80 milliméter vastag, 600 milliméter hosszúságú gyűrűket alkotnak. Minden szelvényen van egy nyílás, amelyen keresztül kavicsot fecskendeznek be, hogy kitöltsék azt a gyűrű alakú üreget, amelyet a pajzs elő-, rehaladása hoz létre. Egy-egy gyűrű elkészítését követően az elektrohidraulikus tolószerkezet a már beszerelt alagútszegmen- tekre támaszkodva előretolja a vágópajzsot. 600 milliméteres lépésekben. Mikor egy munka- szakasz elkészült, cementhabarcsot fecskendeznek a kavics közeibe, s ez megadja a teljes alagűtszerkezet végső szilárdságát. Képünkön a minialagút-készí- tő szerkezetet láthatjuk előkészítve a hajtóaknába való lebo- csátásra. (MTI-Press) Eletrövidítő ingerek A munkahelyi stresszről Megyénk ipari fejlődésének alapvető feltétele, hogy a meglévő szellemi erőt jobban kihasználjuk és megfelelő feltételek mellett bővítsük. Felsőfokú ipari szakemberképzés megyénkben nincs, így a fejlődő üzemek ilyen irányú igényeit a fővárosi és más megyék felsőfokú intézményeiből lehet kielégíteni. Az ipar szakember-szükségletét annak szerkezete és irányítási rendszere meghatározó módon befolyásolja. Ipari struktúránk eltér az országostól. Megyénkben a nehézipari ágazat köti le a legtöbb felsőfokú szakembert, ahol érdekeltségük alacsony. A könnyűipari foglalkoztatottak aránya megyénkben lényegesen magasabb, mint az országos, ebben az ágazatban viszont alacsony a felsőfokú végzettek iránti igény. Változó igények A megye nehéziparában az összes létszámból 3,6 százalék rendelkezik felsőfokú végzettséggel. _ Valamivel kedvezőbb a helyzet az élelmiszeriparunkban, ahol 4 százalékot mutathatunk ki. A könnyűiparban viszont a létszám 1,7 százalékának van felsőfokú végzettsége. A szellemi dolgozók és ezen belül a felsőfokú szakemberek iránti igény az üzemek, gyárak irányítási rendszere, technikai színvonala és gyártmánystruk- t,úrája szerint is változó. Az országos vállalatoknál az irányítás, kutatás-fejlesztés ezen a területen köt le jelentős létszámot, ami megyénkben kisebb jelentőségű. Irányítás szempontjából a mesében találunk önálló vállalatokat, szövetkezeteket és nagyvállalati gyáregységeket. A gyáregységeknél a központokkal szemben kevesebb létszámot igényel a műszaki fejlesztés, a kereskedelmi tevékenység és számvitel. A gyáregységi vezetők, szakemberek munkájukat általában vállalati központi irányítás mellett látják el és kevés lehet a saját kezdeményezésük. Legkedvezőbb a felsőfokú- szakember-ellátottság az önálló vállalatoknál, legkedvezőtlenebb az ipari szövetkezeteknél. Sajnos több olyan szövetkezetünk van, ahol egyetlen felsőfokú végzettségű szakember sem dolgozik. Megyénkben nagyon kevés az olyan ipari szervezet, ahol a teljes innovációs lánc — kutatás, fejlesztés, termelés, értékesítés — megtalálható. A minisztériumi ipar nagyobb vállalati központjai képesek ilyen feladatokra, míg a tanácsi és szövetkezeti szektor kisebb egységei inkább kutatóintézeti kapcsolatokra támaszkodnak. Naiv a lemaradás A felsőfokú szakemberek lekötése, foglalkoztatása könnyebb a városokban, mint a kisebb településeken. Nagyon sok üzem szakemberhiánnyal küzd évek óta a városoktól távoli községekben. Amíg országosan ezer ipari foglalkoztatottra 42 mérnök jut, addig Szabolcs megyében csak 19. Ezen belül is elég nagy a szóródás, a minisztériumi iparban 21 és a szövetkezeteknél 10. A mérnökök elhelyezkedésében mutatkozó különbségek részben sajátos helyzetünkkel (gyáregységi korlátozott feladat és hatáskör) indokolhatók. jelentős azonban a technikai színvonalban és a foglalkoztatási körülményekben mutatkozó elmaradottságunk. A megyei ipari fejlődése szükségessé teszi, hogy a vállalatoknál, szövetkezeteknél és gyáregységeknél növeljék a felsővégzettségű szakemberek számát. Foglalkoztatásukkal elő lehet segíteni egy magasabb színvonalú technika kiépítését, a gyártmányfejlesztést és az önelszámolás létrehozásával a jobb gazdasági eredményeket. Ennek feltétele, hogy a központ tegye lehetővé olyan munkahelyek kialakítását, ahol képességeiknek megfelelő munkaköröket kapnak, s mozgásterük lehetővé teszi kibontakozásukat. Nyelvismeret és technika Elég sok vita alakult ki a felsőfokú szakemberek érdekeltsége és elismerése tekintetében. Ha a kibontakozásra tág teret nyitunk, a verseny itt is megkönnyíti az értékelést. Az egyre szabadabb bérgazdálkodás lehetővé teszi, hogy a vállalati eredmény és az egyén mérhető teljesítménye határozza meg a keresetet, így az elismerés mértéke kevésbé korlátozott. A mai gyors technikai fejlődés időszakában nagy szükség van az országhatárokon túli kitekintésre is. Ehhez nagy segítséget ad a nyelvtudás, amit eddig elhanyagoltunk. Elsősorban a felsőfokú végzettségű szakemberektől lehet elvárni egy-két idegen nyelv elsajátítását, akik külföldi utazásaik során legjobban tudják Az 1988-as év — többek között — bizonyára emlékezetes marad nagy földrengéseiről, amely emberéletben és anyagiakban egyaránt óriási károkat okozott. A földrengés az egyik leggyakoribb természeti katasztrófa. Évente több száz ezer rengést regisztrálnak a műszerek, ezek legtöbbje azonban észrevétlenül zajlik le, mert olyan kis erősségű. Sokszor még a tekintélyes erősségű földrengés is baj és nyom nélkül múlik el, ha gyéren lakott, vagy éppen lakatlan területen pattan ki. Ha azonban lakott helyen keletkezik, a kár óriási. Az ENSZ adatai szerint 1926 és 1950 között 350 000 ember halt meg földrengés következtében, és a kár összege valahol a 10 milliárd dollár körül lehetett (1950-es dollárban). A földrengéseknek többféle okuk lehet. A legtöbb az úgynevezett tektonikus földrengés, amely a földkéreg mozgásával és deformációjával függ össze. A legsűrűbben azokon a területeken pattannak ki, ahol ezek a mozgások ma is intenzívek, így az emelkedő hegységeken (venezuelai Andok, Hindu- kus, Himalája) és az óceánok alatti árok mentén. Észleltek azonban nagy tektonikus rengést ott is, ahol a földkéreg viszonylag nyugalomban van, így 1811—12-ben az észak-amerikai New Madridban és 1968-ban Iránban. Nagyszámú földrengés kapcsolódik közvetlenül vulkáni tevékenységhez. Mind a vulkáni tevékenység, mind a földrengések elsősoban a azt hasznosítani. A jövőben csak nyelvtudással lehet diplomát szerezni, azonban a múltban végzettek vállalati támogatással törekedjenek ennek pótlására. Legalább ilyen hangsúllyal kell szólni a számítás- technikáról is, ami nélkül a műszaki fejlesztés, a piaci információk megszerzése nem lehetséges. Megyénkben nagy feladat vár a műszaki-közgazdasági értelmiségre az iparfejlesztésben. A Szabolcs-szatmárí üzemekben a szakemberHogyan lehet egyeztetni az ellátásért érzett felelősséget a hatékony gazdálkodás követelményeivel a szövetkezeti kereskedelemben? A kérdés mottója is lehet annak a díjnyertes tanulmánynak, amelyet Nagy Béla készített a közgazdasági társaság megyei szervezetének pályázatára. Történelmi áttekintés után a szerző az új, szerződéses üzemelési forma lényegét, elterjedését és főbb tapasztalatait elemzi. Megállapítja, hogy olyan feltételeket kellett teremteni, amelyben élénkül a verseny egy vásárlócentrikus magatartás kialakításában, kiteljesedik a bolti önállóság a gazdálkodásban és mindezek arányában fokozódik az anyagi érdekeltség. Az üzemeltetésről a vállalkozó saját felelősségére és kockázatára gondoskodik. Bevált, de kevés Bár hovatovább tízéves a boltok szerződésbe adása,* azonban az akkori irányítási rendszer szilárd kőzetburok nagy lemezeinek találkozási vonalaira jellemzők, különösen azon sávokon, ahol az óceáni lemezek más lemez alá tolódnak be. Bármilyen furcsa, földrengést emberi tevékenység is okozhat, néha szándékosan, többször véletlenül. Földrengést keltő föld alatti nukleáris robbantásokat mind a Szovjetunióban, mind az Egyesült Államokban végeztek éppen rengésálló épületek kipróbálására, csatorna- építés, vagy kimerülő olaj- és gázmérők reaktiválása céljából. Ezek azonban nem okoznak katasztrófát; erősségük kiszámíható, kipattanásuk időpontja ismert, és lakatlan vidéken hajtják végre az ilyen kísérleteket. A baj az akaratlan földrengés-okozásnál keletkezik, amit az ember például víztárolók létesítésével vált ki. A földrengések elemi erejű, félelmetes események. Mégis kevésbé mutatkoznak veszélyesnek egy terület élővilágára, mint az emberre, illetve az ember által létrehozott építményekre. Az embereket is az épületek leomlása fenyegeti elsősorban a földrengéseknél. 1988 második felében két helyszínen volt következményeiben rendkívül katasztrofális földrengés. Az- egyik a november 6-i földrengés Kínában, amelynek több mint 900 halálos áldozata volt, a másik a decemberi örményországi földrengés-katasztrófa a Szovjetunióban, amelynek a káradatai pontosan még nem ismertek. hiány csökkentéséhez a mezőgazdaságban alkalmazott támogatás kiterjesztésére is szükség lenne. Indokolt az anyagi és erkölcsi elismerés magasabb szintre való emelése, de nem szabad elhanyagolni azokat a követelményeket sem, amelyek ösz- sze vannak kötve a vállalatok működésével, érdekeivel. Ha az irányításban dolgozó szakemberek felkészülnek a nagyobb feladatokra és bővítik ismereteiket, biztosíthatják .gazdasági egységeik eredményes működését. Marosi Károly ny. igazgató a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének elnöke óvatosságát jelzi, hogy csak a fokozatos, emiatt viszonylag lassú bevezetést tervezték. Ugyanakkor az adottságok sem tették lehetővé, hogy a vállalkozók — különösen a bolti kiskereskedelemben — jobban -érdeklődtek volna a szerződéses üzemeltetés iránt. Így érthető, hogy a megyében másfél évvel ezelőtt az átadható üzleteknek alig negyede került szerződésbe, míg a magasabb jövedelemmel kecsegtető vendéglátó helyeknél a 70 százalékot is meghaladta arányuk. Még élesebb az eltérés, ha a forgalom nagyságára vetítjük az adatokat, ugyanis a bolti kiskereskedelemnél a lehetségesnek alig hatodával. míg a vendéglátásban háromnegyedével részesedik a szerződéses üzemeltetés a szövetkezeti kereskedelemben. Igaz, hogy a hat—hét éves szabolcsi tapasztalatok szerint a szerződéses üzemeltetési forma lényegében bevált, azonban érdekes, hogy a meghirdetett és kiadott egységek zöme licitálás nélkül a szövetkezetek által kimunkált átalánydíjnak megfelelően került a vállalkozókhoz. Miután különböző gazdasági és politikai eszközökkel — s nem feltétlen a piaci hatásoknak megfelelően — erőteljesen ösztönözték a megyében a szerződéses üzembeadást, így egyre kevésbé érvényesült az eredeti célok között meghirdetett magánerő bevonása. Az sem volt kellően ösztönző, hogy kezdetben hároméves időtartamra adták kJ az egységeket. Ennek tudható be. hogy az 1982-es 43 százalékos arányról 1987 nyarára 27,5 százalékra csökkent a készletmegváltási arány. Jobb a réginél A kedvező jelek viszont az ellátásban is érzékelhetők. Ugyanis a hagyományos boltok átlagához képest a szerződéses üzletekben 130—180 százalékkal nőtt a forgalom, köszönhetően az Igények jobb felmérésének, a választékosabb kínálatnak, az udvariasabb kiszolgálásnak. A gazdálkodási adatok szerint a szerződéses üzemelési mód gazdaságosabb, mint a hagyományos. Azonban ez a tény önmagában kevés az elemzésre, mert országos tapasztalatok vannak arra, hogy hagyományos formában is lehet megfelelő jövedelmezőséget elérni. Minden esetre figyelemre méltó adat. hogy a szerződéses egységek a megyében 20—40 százalékkal nagyobb nyereséget fizetnek be. mint a hagyományos egységek. Kulcsemberek A kereskedelemben ugyancsak új formaként jelent meg — elsősorban a nagyobb boltok, éttermek esetében — a jövedelemér- dekeltségü formában való üzemelés. Miután ez nem érinti az üzlet minden dolgozóját, csak a kulcsembereket, ezért itt az érdekeltség is másképpen alakult. Ennél a formánál még kisebb volt az érdeklődés, amennyiben az átadható üzleteknek alig ötödé került ilyen irányítás alá, míg a vendéglátó helyeknél 40 százalékos volt az arány. Ami viszont figyelemre méltó: a kereskedelmi hálózatban a forgalomból majdnem kétszeres arányban részesültek a boltok. A jövedelemérdekeltségú formában dolgozó boltoknál, vendéglátó helyeknél kedvező, hogy 'élenjártak a piacépítésben, az árualapok felkutatásában, a közvetlen beszerzésben, jobb lett a vevőkkel való foglalkozás, minimalizálták a kereskedői létszámot. Ugyanakkor tapasztalat, hogy a központi igazgatás sem szervezetileg, sem munkamódszer tekintetében nem alkalmazkodott kellően az új helyzethez. Alig néhány évtizeddel ezelőtt sokunk számára még ismeretlen volt a stressz szó. S ami ennél lényegesebb: maga a stresszál- lapot sem okozott annyi bajt, mint manapság. A stressz ma már — fájdalom — meghódította a világot. Életünk minden egyes napját stresszhatások tucatjai tarkítják, s ember legyen a talpán. Id a velük vívott csatából csorbulatlan karddal, azaz ép egészséggel kerül ki. A stresszhatások talán legfőbb forrása a munka, a munkahely. Ebből a megállapltásbOl Indult ki az a tizenkét párizsi üzemorvos is. akik a közelmúltban jelentést tettek közzé a nagyüzemi dolgozókat érő pszichológiai, pszichopatológiai hatásokról. Mindjárt a jelentés első mondatai gondolkodásra késztetnek: ,,A depresszió, s a nyomában járó öngyilkossági hullám egyre több áldozatot követel. A mindenáron való teljesítménynövelés végzetes veszélyeket rejt magában.” Franciaországban ma minden negyedik aktív dolgozó kap élete során enyhébb vagy súlyosabb lefolyású elmezavart. Ez a szám 25 esztendővel ezelőtt még „csak” a fele volt. Az okok között az első helyen áll a stressz, s annak kiváltó tényezői: a munkanélküliségtől való félelem, a túlterheltség, a zaj. a tehetségtelen és agresszív vezetők, az otthoni második műszak . . A párizsi orvosok párhuzamosan öt üzemben készítettek felmérést. Közülük kettőben a vezetőség nemrégen bocsátott el jó néhány munkást. Az itt dolgozók több mint fele alvászavarokról számolt be. A harmadik — átszervezés alatt álló — vállalat dolgozóinak egynegyede ugyancsak alvási problémákkal küszködik. S végül annak a két üzemnek a dolgozói közül, ahol jól mennek a dolgok, csak minden tizedik állította, hogy az éjszakai pihenés gondot okoz számára. „Lehetetlen, hogy ne vonjunk párhuzamot a munkakörülmények és a dolgozók elkeseredettsége között akkor, ha egy üzem munkásai közül ugyanazon a héten öten kísérelnek meg öngyilkosságot” — állapit) a meg a jelentés egyik szerzője. A párizsi orvosok jelentésükben tizenöt olyan foglalkozást jelöltek meg, ahol a leggyakoribb és legerősebb a stresszhatás. Első helyen szerepelnek a repülés- irányítók. aztán a repülőgép-vezetők, majd őket követik a vasúti jegyellenőrök. De benne vannak az első tizenötben a tanárok. a fogorvosok és az újságírók is. Az utóbbira egy példa. Az Antenne—2 tévéállomás egyik műsorvezetőjének megmérték pulzusszámát műsor előtt, közben és utána. Jóval az adás kezdete előtt pulzusszáma nyolcvan volt. Amikor beszállt a liftbe, hogy felmenjen a stúdióba, szívverése szaporább lett. elérte a százat. S mikor — már a kamera előtt — eszébe jütott, hogy elfelejtette bekapcsolni a mikrofonját. a pulzusszánna 125-höz közelített. Aztán végre kimondta » várva várt „holnapi viszontlátásra”-!, s a számsor ismét elindult lefelé: száz. kilencven, majd ismét nyolcvan. Az orvosok véleménye szerint a stressz nem más, mint az emberi szervezet válasza az őt érő fizikai, érzelmi és szociális hatásokra. kényszerekre. Az állatvilágban egyszerűbb a helyzet. A veszélyt érző állat elbújhat, futásnak eredhet, vagy felveheti a harcot, még ha kevés is az esélye a győzelemre. De mit tehet az állását féltő alkalmazott a főnök önkénye ellen? Felmondását nem adja be, s be sem húzhat egyet a főnöknek, bármennyire Is szeretne. A statisztikák azt mutatják, minél alacsonyabb beosztásban van valaki, annál több stresszhatás éri. Ezek a megállapítások azonban vitathatók. Ki ne ismerne kiborult, infarktus szélén álló gyártulajdonosokat, vagy még inkább középszintű vezetőket? Biztató, hogy a stressz veszélyes voltát ma már nem csupán a pszichiáterek, pszichológusok és orvosok, de a gyártulajdonosok is egyre Inkább felismerik. Ennek szemmel látható bizonyítékai a munkahelyi szaignák, teniszpályák, parkok és a néhány üzemben már működő stresszel- lenes központok. A felvilágosultabb szellemű vezetők már egyenrangú partnerként, mi több, barátként kezelik beosztottjaikat. Egyre többen vannak a jó és rossz tanácsadók, akik a legkülönfélébb módszereket ajánlják a stressz elleni harchoz. Idézzük csupán az említett jelentés által ajánlott tíz segítő trükköt: 1. Űzzön rendszeresen valamilyen könnyű sportot! 2. Fejlessze humorérzékét! 3. Ne akarjon mindenki szemében „jó fiú” lenni! 4. Forgassa körbe hétszer a nyelvét, mielőtt kitörne! 5. Kevesebb kávét, cigarettát, alkoholt, de azért ne folytasson aszkéta életmódot! 6. Ha munkája lehangolja, fordítson rá kevesebb figyelmet, foglalkozzon inkább a magánéletével! 7. Ne dolgozzon magányosan! 8. Bármi történjék Is munkahelyén. őrizze meg a nyugalmát! 9. Merjen ellenállni főnökének! 10. Időnként kényeztesse magát egy kicsit (jobb híján a masszőrével). Végezetül: a- stresszhatásokat kerülendő, jobb ha most nem kezdünk el azon gondolkodni, vajon mi hogyan teljesítjük e tízparancsolatot. Különben is, kinek van manapság pénze megfizetni a masszőrt egy kis kényeztetésért? . . . Ha megmozdul a fold Váltós* szövetkezeti kereskedelem Versenyben a vásáriéért Kevesen vannak, de fontosak
