Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-03 / 2. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. január 3. Segély munkanélkülieknek (Folytatás az 1. oldalról) — Mennyi időre vehető Igénybe a segély? — Három év alatt 365 napra, ezt is meg lehet szakítani. Ha a munkakönyvi bejegyzésben az szerepel, hogy munkaviszonya megszűnt, akkor a segély az első hat hónapra az átlagkereset 70, a következő hatra 60, ha felmondással vált meg a dolgozó vállalatától, akjtor 65 és 55, ha kilépett bejegyzéssel, akkor a 60, illetve 50 százalék. A segélyre jogosult kap egy kis könyvecskét, amelyben kitölti az együttműködési szerződést az irodával. Ebben vállalja, hogy amikor hívja az iroda, megjelenik. Valamint azt is, ha szakképzettségének és utolsó munkahelyén betöltött képzettségének, egészségi állapotának megfelelő munkahelyet ajánlunk fel, ahol a várható átlagkereset eléri vagy meghaladja a munkanélküli-segélyt, azt elfogadja. Még egy kitétel van, hogy a munkahely napi 3 órás ingázási körzeten belül található. Ezenkívül átképző tanfolyamokat szervezünk, amikor szünetel a munkanélküli-segély kifizetése, hiszen ezt az átképzési támogatásból finanszírozzuk. — Mikor lehet és honnan felvenni az első munkanélküli-segélyt? — A közvetítőhely intézkedik és fizeti a segélyt egy hónappal a jogosultság megállapítása után. Nincs alsó határ, a maximum a minimális bér háromszorosa lehet. Mindezt a kormány a Foglalkoztatási Alapból folyósítja. Nincs létszámkorlátozás, aki jogosult, az megkapja. Ha felvette a 365 napért járó segélyt és nem tudott elhelyezkedni, akkor megszüntetjük a folyósítást. A segéllyel megszűnik a felmondási idő meghosszabbítása és az elhelyezkedési támogatás. A vállalatoknak nincs bejelentési kötelezettségük a dolgozók elbocsátásáról, felmondás után kitöltik a formanyomtatványt. — Mennyi szabolcsi dolgozót érinthet idén a munkanélküli- segély? — Körülbelül 6—6,5 ezer esetben kell megállapítani a jogosultságot és bonyolítani a fizetést. Egy-egy dolgozónál évente akár többször is, ha például idénymunkára jelentkezik. (máthé) (FOLYTATJUK BALOGH JÓZSEF VÁLASZAIT) Toldi Zoltánná nyíregyházi nyugdíjas a Nyíregyházáról kapható képeslapok választékával elégedetlen. Nincs egyedül. mindenki azt szeretné, ha a megyeszék- hely, vagy Szabolcs-Szatmár megye legszebb, legjellemzőbb épületei, tájai szerepelhetnének a képeslapokon. Ki tudja hány évnek kell még eltelni, míg megszűnik az a monopolhelyzet, ami ma a képeslapok gyártásának engedélyezésében és forgalmazásában tapasztalható? Én is bízom benne, hogy kiveszik majd a tehetetlen kezekből a döntés jogát. Javaslatait egyébként eljuttatjuk az illetékeshez. December 27-i i ipunk láttán „kapta fel a vizet’', majd a telefont egy olvasónk és afölött zsörtölődött, hogy azérí szegény ez az ország, mert többet költünk, mint amennyi pénzünk van. Példának a vasasszakszervezet főtitkárának ‘szavaiból idéz, aki azt mondja: várhatóan 3 milliárd 562 millió lesz a bevétel, a kiadás pedig 25 millióval több. — A pontos választ nem tudom, mert nem volt kitől megkérdezni, de minden bizonnyal arról lehet szó, hogy vagy a korábbi évek megtakarításaiból vagy állami támogatásból tudnak többet kifizetni, mint amennyi a bevétel összege. Egyébként egyetértünk. Valóban többet költ ez az ország, mint amennyi pénze van. így utánozzuk mi ezt állampolgárok is, azért adósodtunk el, ezért több az OTP-ben is a hitel nagysága, mint a takarékbetétek összege. Verebes István, a kabaré szóvivője. Marosán György és tolmácsával Jerzy Urban, a magyar, illetve a lengyel kormányszóvivő. Sunyovszky Szilvia és Mécs Károly híreket mond. A Defekt duó, azaz Markos Zoltán és Rácz Mihály. Erről ír a népszabadság Kiknek ellentételezik az áremeléseket? Az év első munkanapján megtartott kormányülésről hétfőn Marosán György szóvivő tájékoztatta az újságírókat a Parlamentben. Rövid bevezető nyilatkozatát az idei esztendő legfontosabb társadalmi-politikai eseményeinek számbavételével kezdte, hangoztatva, hogy 1989 várhatóan a fordulat éve lesz a magyar gazdaság és társadalom megújulásában. — Az ország végleg maga mögött hagy egy elavult, a fejlődés lehetőségeit kihasználni képtelen társadalmi, gazdasági és politikai modellt, s visszavonhatatlanul elindul egy új, szocialista jellegű társadalmi, gazdasági modell felépítésének útján. A most újjáformálódó gazdasági modell belső összefüggéseit a piac logikája határozza majd meg. Most a Minisztertanács határozatot hozott a tudományos minősítés és továbbképzés korszerűsítéséről, majd jelentést hallgatott meg a VII. ötéves tervidőszak országos középtávú kutatásifejlesztési tervének végrehajtásáról, illetve az ehhez kötődő feladatokról. Az ülésen megvitatták és elfogadták a postáról, illetve a távközlésről szóló törvény irányelveit. Ennek lényege, hogy e tevékenységi ágaikban is érvényesíteni kell a korszerű gazdálkodás követelményeit, és előírásait összhangba kell hozni a szabályozás egyéb megújuló elemeivel is. Az új törvény alapján az állami szervek mellett magánszemélyeknek is joguk és lehetőségük lesz e feladatok ellátására. A mostani kormányülésen a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak két vizsgálati jelentése is szerepelt, majd a kormány előterjesztést fogadott el az egyes minisztériumok átszervezésével összefüggő átmeneti intézkedésekről is. A Minisztertanács határozata előírja, hogy az érintett tárcáknak, vagyis a Belügyminisztériumnak, illetve a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumnak április 30-áig ki kell dolgozniuk módosított feladat- és hatáskörüket. A Magyar Posta átszervezése csák 1990. január 1-jére fejeződik be. A kormány az Országos Árhivatal elnökének előterjesztése alapján meghatározta az árpolitika idei irányelveit, és döntött központi árintézkedésekről is. A fogyasztói árszínvonal a tavalyinál mérsékeltebben, legfeljebb 15 százalékkal emelkedik. A lakosság vásárlásainak mintegy egynegyedét kitevő áruféleségeknél az év elején jelentős áremelkedés lesz. így például emelkednek az élelmiszerek, egyes ház- tartás vegyi pari termékek, , a gyógy szeréi? es gyógyászati eszközök, illetve a személy- gépkocsik árai, illetve a tv- elnfizetés a közlekedés, a hírközlés és a postai szolgáltatások díjai. Nagymértékű díjemelés lesz a víz- és csatornaszolgáltatásoknál, a fűtési szezon után pedig megdrágulnak a háztartási energiahordozók is. Ezekről az intézkedésekről egyébként a napokban közlemény jelenik meg. Az alapvető termékek és szolgáltatások drágulását a nyugdíjban, illetve szociális ellátásban részesülők számára jórészt ellentételezik. A nyugdíjak, illetve a nyugdíjszerű rendszeres ellátások, a házastársi pótlék, a gyermekgondozási segély, illetve a sorkatonák családi segélye januártól 360 forinttal, májusban pedig további 100 forinttal emelkedik. A 70 éven felüliek, illetve néhány kiemelt kategóriába tartozók nyugdíja januártól nem lehet 3500 forintnál kisebb. A nyugdíjminimumok társadalmi rétegenkénti különbségei megszűnnek. A családi pótlék és az ösztöndíjak januártól 300 forinttal nőnek. A Magyar Nemzet tudósítója az iránt érdeklődött: felvetődött-e az a gondolat, hogy megváltoztassák a Magyar Népköztársaság címerét, amire egyébként több társadalmi csoport is indítványt tett. Marosán György elmondta, hogy a kormány ezzel kapcsolatban még nem alakította ki álláspontját, azt azonban célszerűnek tartaná, ha az új alkotmány kidolgozásához kapcsolódva társadalmi vitában születne döntés e fontos kérdésről. ®lyan címerre lesz szükség, amely egyszerre fejezi ki hazánk ezredéves államiságát, történelmünk haladó hagyományait, illetve jelenlegi társadalmi viszonyaink szocialista tartalmát. Napidfjtemetés lesz az idén Megszűnik, de feltámad? Beiktatták hivatalába Demi Andrást JANUAR 31-ÉN LESZ HARMINCNYOLC ÉVES a 31 forintos napidíj. Szinte bizonyos, hogy ezt a születésnapot még betölti az 1950-es évek legelejének ez a legszívósabb vívmánya. De mi lesz azután? Nos. ha minden jól megy, akkor ez lesz az utolsó évforduló, amely még életben találja, s azután felsorakozik a többi emlék — például az ötvenfilléres villamosjegy — mellé a múzeumba. Az újraszabályozás, illetve a korábban hozott rendelkezések felülvizsgálatának hulláma most érkezett el eme oly sokat támadott és gúnyolt 31 forintos „élelmezési költségtérítésig”. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban a múlt év utolsó heteiben készült el a tervezet a napidíjrendszer reformjáról. Ennek az a lényege, hogy a „belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozó részére az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezésére élelmezési költség jár”. A rendelettervezet második pontja pedig arról intézkedik, hogy ennek a feltételeit és mértékét meghatározhatják kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban. AZ ABiVIH a rendelet- tervezethez részletes indoklást is mellékelt. E szerint a jövőben a vállalatokra bíznák, mennyit fizetnek napidíj címén a dolgozóknak. A majdani, nyilván lényegesen magasabb összeget kezeljék úgy — tervezi a hivatal —, hogy az a dolgozó adóköteles jövedelmét növelje. A vállalatok költségként számolhatnák el a kiadást. A felemelt (és központilag nem szabályozott) napidíj már csak azért is adózik — érvel az ABMH dokumentuma —. mert a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint csak az a költségtérítés adómentes, amelynek mértékét jogszabály meghatározza. Azt is feltételezi a tervezet, hogy mivel a napidíj összegét semmiféle előírás nem korlátozná, a gazdálkodó szervezetnek lehetőségé lenne az adózás hatásának ellentételezésére. Ez tehát azt jelentené, hogy az összeget a vállalatok eleve „bruttósítanák” — az ÁBMH szerint ez ösztönözné őket, hogy takarékosan ítéljék meg, mikor is kell napidíjat fizetni. A napidíjrendszer ilyen reformjának másik feltételezett előnye az lenne, hogy „bevételt biztosít a költségvetés számára”. Azt a lehetőséget, hogy esetleg egy bizonyos határig adómentes legyen a napidíj, az ABMH elutasítja. Attól kell tartani, vélekednek, hogy így megnövekedne az adómentesen kiáramló pénztömeg. Nemcsak azért, mert változatlan számú kiszállás mellett is minden tízforintos emelés 800 millió forint évi pluszkiadást jelentene, de csábítóbb is lenne a belföldi kiküldetés. (A számítások a KSH adatain alapulnak. Az ABMH-ból származó információ szerint, ha a napidíj száz forint lenne, úgy évente öt- milliárd forinttal több pénzt fizetnének ki.) Döntés még nincs, és az elképzelést máris sokan bírálják. Időközben, mint megtudtuk, szakértői szinten más megoldásokat is kidolgoztak. Ilyen lenne például az, hogy az élelmiszer-költségtérítést (azaz a napidíjat) megfelelő norma alapján, számlával lehetne elszámolni. Hogy ez a norma mekkora, arról a vállalat dönthet. s így adózni sem kell utána. Felmerül persze a kétség, hogy ez a megoldás nem ahhoz vezet-e, hogy az éttermi és egyéb élelmiszerszámlák másodlagos piaca jön létre. Tisztázandó például az is, hogy ezeknél az elszámolásoknál visszaigényelhetö-e az ÁFA. A 31 FORINTOS NAPIOtJ BOTRÁNYKŐ. Nem meggyőző az az érvelés, hogy a vállalatok, intézmények eddig bérrel kárpótolták a kiküldetésbe utazókat, s így az erre szánt ösz- szegek amúgy is adóztak már. Napidíjat kell fizetni, ezt a munkatörvény is előírja, ilyen költségtérítés mindenütt létezik. Olyan megoldást kell találni, ami valóban hosszú távra megnyugtatóan rendezi a kérdést, több tíz ezer ember gondjait enyhíti. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban beiktatta hivatalába Berzsi András minisztert. A beiktatáson jelen volt Iványi Pál, az MSZMP KB titkára, valamint Somogyi László és Vrbán Lajos volt miniszterek. Németh Miklós ismertette a Minisztertanács határozatát arról, hogy a Közlekedési és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felmentett államtitkárai április 30-áig kormánybiztosi megbízatást kaptak. Feladatuk, hogy segítsék az új minisztérium szervezetének és működésének kialakítását. A megszűnt két minisztérium miniszterhelyettesei — további intézkedésig — a jogutód szervezetnél meghatározott területen miniszterhelyettesi feladatkört látnak el. A Minisztertanács elnöke hivatalosan is elköszönt a távozó két minisztertől. Elismeréssel szólt Urbán Lajos és Somogyi László tevékenységéről, akik a közeljövőben kapnak új, felelősségteljes megbízatást. Itt a 11-277! Nem láttuk, csak hallattuk Nem láttuk, csak hallottuk ... Mármint a rádió szilveszteri kabaréját, amit hétfőn este ismételtek meg a Kossuth adó műsorában. ij Búcsúzó ájó szívvel búcsúzunk Tőled, oly régi barátunk, családtagunk, kedves „Kelet-Magyarország". Naponta felkerestél bennünket országunk nevével. Egy-egy nap is hiányoztál a postaládánkból. Szórakoztattál, neveltél, tanítottál, híreket hoztál, bajainkat, problémáinkat elintézted, a társadalom minden rétegéhez tudtál szólni. Sokszor a kezünkben tartva aludtunk el, és Te a szivünkre borulva őrködtél álmaink felett. "De oly kedvesen tudtál „hazudni” is. Te is a kormányra akartad hárítani a felelősséget, az árad változása miatt. Később megbocsáthatóan vallottad be, hogy szabadáras lettél, és később engedékenyebb is tudsz lenni. Mi, nyugdíjasok, hiába szorongatjuk lapos pénztárcánkat, az évi költségvetésünkbe egyáltalán nem tudunk betáplálni. Fáj a búcsúzás, és sokat gondolunk Réád. „De mit tegyünk, hogy ne gondoljunk Reád?” Hát kérünk, hogy miként a nótd mondja „gyere vissza; s hazudjál tovább". Kívánunk Neked eredményekben gazdag, bérkés, boldog új esztendőt. Bubán Ferenc 75 éves nyugdíjas Mándok, Petőfi u. 57. I ______________________>
