Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-13 / 296. szám
4 Kelet-Magyarország 1988. december 13. Magyar—EGK vegyesbizottsági ülés Budapesten Megkezdődött a magyar— EGK vegyesbizottság ülése hétfőn Budapesten. Elsőként Beck Tamás kereskedelmi miniszter szólt arról, hogy örvendetes módon jelentős változás tapasztalható a világ két legkiterjedtebb gazdasági integrációjának, a KGST-nek és az EGK-nak a kapcsolataiban. Ehhez nagymértékben hozzájárul az az egyezmény, amelyet Magyar- ország a közelmúltban kötött meg a Közös Piaccal. Az egyezmény még csak 11 napja lépett érvénybe, s máris megkezdődött az érdemi munka. Magyarország húsz éve folytatja gazdasági rendszerének átalakítását — mondta Beck Tamás. — Ez a reform korántsem volt töretlen, ma viszont felgyorsuló- ban van. Jelenleg nem kis áldozatot követel a lakosságtól, és bizonyos területeken politikai feszültséggel is jár. Ám a kormányzat mindezt vállalja. Beck Tamás hangsúlyozta, hogy a magyarországi reformok csak széles körű nemzetközi együttműködés keretében valósíthatók meg sikeresen. Ezért nagyon fontos mindazon partnereknek a támogatása, akik ezeket a törekvéseket pótolják. Nem közömbös, hogy az EGK e téren milyen partnernek ígérkezik. Ezért is fordít Magyarország megkülönböztetett figyelmet az EGK integrációja tervezett elmélyítésére; arra, hogy vajon ez a változás bezárkózást je- lent-e, amely növelheti az akadályokat a közösségen kívül rekedtekkel folytatandó kereskedelemben, vagy sem. A vegyesbizottság ülése az első alkalom arra, hogy a közösség nyilatkozzék: kész-e a megállapodás szerint mezőgazdasági koricesz- sziók adására és vámcsökkentések cseréjére. Magyar- ország hajlandó előnyöket előnyökért cserélni. E téren különösen fontos a mezőgazdaság. Minél előbb sikerül megkezdeni a koncesszió kölcsönös nyújtását, annál előbb A legígéretesebb magyar partnerek ezen a piacon Willy de Clercq szerint a kisvállalatok, vagy a kisszövetkezetek, amelyek sokkal inkább nö"ekedésorientáltak, mint az ipar többi vállalata. Az ülésen részt vevő nyugat-európai üzletemberek délután a Magyar Gazdasági Kamara szervezésében felehet konkrét és bizalmat erősítő tapasztalatokra szert tenni. Beck Tamás után Willy de Clercq, az EGK bizottságának külkapcsolatokért felelős tagja kért szót. Igyekezett eloszlatni azokat a félelmeket, amelyek szerint az EGK 1992 után „európai erőddé” válik. A gazdasági határok, korlátok elmozdítása a közösség tagállamai között még nagyobb és szélesebb piaci bázist és lényegesen kisebb költséget jelent majd azok számára, akik a közösséggel kereskednek — hangsúlyozta. Mint mondotta, a magyar export lehetőségei is elsősorban attól függenek, hogy mennyire sikerül Magyarországnak modernizálnia iparát, képes lesz-e a nyugati cégekkel sokkal fejlettebb együttműködési formákat kialakítani. Willy de Clercq Grósz Károlynál. rekasztal-megbeszélésen találkoztak magyar vállalati vezetőkkel. A nap folyamán Willy de Clercq-et fogadta Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Németh Miklós miniszterelnök- is. Megújuló agrárpolitika (Folytatás az 1. oldalról) tás végett az agrárpolitika megújításának programját. A nagy kérdés az — mondta a továbbiakban Szabó István —, hogy megtartsa-e a magyar mezőgazdaság mostani exportorientáltságát, vagy pedig szorítkozzon csupán népünk magas színvonalú ellátására. Jelenleg az agrárágazat össztermékének 30 százalékát (ezen belül a hús 50 százalékát) külföldön értékesítjük. Kétségkívül nagy összegű állami támogatással valósul meg ez az export, de figyelembe kell venni azt is, hogy a turizmus után a mezőgazdaságnak van a legjobb nettó dollárkitermelése, vagyis a termelő ágazatok közül ebben a vonatkozásban az első helyen áll. Azt viszont meg kell fontolni, hogy szükséges-e évente két- három százalékkal növelni a termelést, vagy talán inkább a mostani szintet kellene megőrizni. A TOT elnöke is foglalkozott az aszály következtében előállt kritikus helyzettel. Országosan kedvezően alakult'á mezőgazdaság termelése, egyes régiókban azonban válságosra fordult az üzemek sorsa — mondotta. Sajnos, éppen a fontos agrárkörzeteket sújtotta leginkább az elemi csapás. Ha nem tudunk pénzt átcsoportosítani ezekbe a megyékbe, akkor bajba Ikerülhetnek az ott gazdálkodó üzemek és az ott élő emberek egyaránt — állapította meg Szabó István. Á KEB ülése Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága hétfőn ülést tartott. A testület — a kijelölt munkabizottság által előterjesztett javaslat alapján — elvi állásfoglalást fogadott el a KB pénz- gazdálkodásának ellenőrzésére. A KEB ellenőrző munkájának célja előmozdítani, hogy a párt anyagi eszközéi továbbra is jól szolgálják a politikai munkát, a párt bevételeiből rendelkezésre álló anyagi és pénzeszközök hatékony felhasználását, az észszerű takarékosságot, a változó gazdálkodási feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást. A KEB tapasztalatait a párt vezető szervei tudomására hozza és megismerteti a párttagsággal. A KEB megvitatta és elfogadta a testület 1989. első félévi munkatervét. Előkészületek az Országgyűlésre Február 1-jétől emelik a vasúti és közúti közlekedés dijait (Folytatás az 1. oldalról) zalékos visszafogását indítványozza. E javaslat leglényegesebb eleme, hogy az ©rszággyűlés által néhány hete elfogadott 50 százalékos vállalkozási nyereségadót egyéves időtartamra 6 százalékos pótadóval egészítenék ki. A harmadik javaslat szerint a drasztikus támogatásleépítést és a lakásfinanszírozási alap létrehozását ösz- szekapcsolnák. A KMP évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) saság idején nagy veszélyt láttak abban, ha kialakul egy elidegenedett hatalomként viselkedő apparátus. A politikai demokrácia volt az eszményük, ezt már 1919-ben igyekeztek a gyakorlatban is megvalósítani. A demokratikus jelleg miatt sikerült megnyerniük az értelmiséget. Ezt később is rendkívül fontosnak tartották: jóllehet az illegalitás éveiben a pártnak mindössze néhány száz tagja volt, holdudvarába tartoztak mindazok, akik a szellemi életben a haladást képviselték. A kommunista párt kisugárzó hatásának, a mögötte felsorakozó értelmiségnek volt köszönhető, hogy — Lukács György szavaival szólva — az antifasiszta szellemi ellenállásban Magyarország urópai színvonalat produkált. Megállapította az előadó, hogy a felszabadulást követő években rosszul sáfárkodtunk a ránk hagyott örökséggel, és a párt az 1956 utáni időszakban sem igényelte igazán a politikai demokráciát, mint gyakorlatot. A jelenlegi időszak azonban kedvez az 1945 előtti tradíciók számbavételének: a párt eszmei-irányító szerepéről, a párt- és állami feladatok szétválasztásának szükségességéről vallott .elvek, a szakszervezetekkel vagy az értelmiséggel kapcsolatos nézetek számunkra is tanulságosak, hasznosíthatók lehetnek. Az ezt követő vitában kiderült, hogy a képviselők többsége egyik javaslatot sem tartja kielégítőnek, — különösen a további adóemelést fogadták ellenérzéssel. Gágyor Pál budapesti képviselő kifogásolta egyes állami intézmények túlköltekezését, példaként az APEH drága székházépítkezését. Mindez nem mutat példát a költségvetés lefaragására. Tornai Endre Veszprém megyei képviselő azt hangsúlyozta, hogy a pótadó bevezetésével lehetetlen helyzetbe hoznák a vállalatokat. A tervezett 6 százalékos pótadót a pénzügyi kormányzat visszavágásának nevezte a parlamenttel szemben, amely 55 százalékos helyett csak 50 százalékos vállalkozási nyereségadót fogadott el. Ülést tartott az ©rszággyűlés kulturális, valamint az építési és közlekedési bizottsága is. Ez utóbbin elhangzott: február 1-jétől jelentős áremelkedések várhatók. így a vasúti belföldi személyszállítás 30, a közúti távolsági személyszállítás 10, a helyi tömegközlekedés átlagosan 62 százalékkal emelkedik. A postai szakemberek szerint összességében 14 százalékkal növelik a postai szolgáltatások tarifáját. Egyebek között nőnek a postai, a telex-, a távbeszélő-előfizetési díjak. Gyors, szakszerű ügyintézést — Városi tanács-elnökhelyettesként munkaköri feladatom, hogy amiért KISZ- tag koromban a szavamat felemeltem, annak megvalósításán fáradozzak — hangsúlyozza Kárpáti Tibor, mátészalkai küldött. — Szerintem a legnagyobb gondjuk a mai fiataloknak, hogy nem érzik magukat biztonságban, szocializmusképük összezavarodott, másodosztályú állampolgároknak vélik magukat, akik eltartott eltartók. — A küldött szerint a KISZ máig is a legrendszerezettebb és egyedüli lakáskoncepciót dolgozta ki, amely eddig csupán a mai időszakra oly jellemző kritizálást kapta. Bérlakás az utolsó helyen „Ugyanakkor mi, hivatásosak, nem hogy végre átfogó saját javaslattal éltünk volna, még a hosszú idő óta anomáliákkal küzdő szociális bérlakás körüli vitákat sem tudtuk rendezni. A tanácsi fejlesztési elképzelésünkben a szociális bérlakásépítés az utolsó helyre került, talán azért is, mert a rászorulók érdekérvényesítési súlya kicsi.” Javasolta, hogy a párt-; értekezlet mondja ki őszintén: a jelenlegi foglalkoztatási helyzet rövid időn belül nem fog lényegesen javulni. Meg kell szokni vele együtt élnünk, s ehhez kell igazítani minden intézkedést. „A fiatalok most úgy látják, hogy mi, idősebbek a saját sebeinket nyalogatjuk és el vagyunk foglalva önmagunkkal. Bizonyítsuk be, hogy állás- foglalásunk ifjúságpárti, hosszú távú.” Vitéz Ferenc termelési főmérnök, a ramocsaházi párt- bizottság küldötte a sok feszültséggóc közül a nagyüzemek pénzügyi helyzetét emelte ki. A termelés és termelékenység fokozásával sokáig sikerült kivédeni a feltartóztathatatlan költségnövekedést, az egyre fokozódó elvonásokat. Ma már — mint hangsúlyozza — ezek kivédése lehetetlen. Amíg a hazai iparnak módja van érvényesíteni a költségeket, a mező- gazdasági üzemek ezt nem tehetik. Hiányzik az érdekeltség, az egyenlösdiség politikájával sikerült kiűzni az emberből ezt a hajtóerőt. A munka elismerésében torz formák alakultak ki, ezek felborították az értékrendet és az értékítéletet. A mi szabályozó rendszerünk mindenkit elismert, kivéve az átlagosnál . jobb képességű, kreatívabb embereket — őket valósággal büntetik. Ez ellen emel szót a küldött, aki a megye mezőgazdaságának nehéz helyzetét ecsetelve jegyzi meg: igaz, más megyék mezőgazdasági üzemei már precíziós műszereket gyártottak, mire hozzánk eljutottak a budapesti nagyvállalatok kimustrált gépei. Némelyiken még ma is olvasható Manchester 1905. A társadalmi megújulás folyamata, az ezzel összefüggő intézkedések, az államigazgatás korszerűsítése, a kétszintű irányításra történő áttérés belső feszültséget, bizonytalanságot okoz, a jövő kérdőjeleit veti fel az apparátusban — hangsúlyozza Pankotainé dr. Gergely Piroska, a megyei tanács küldötte. Tudjuk, ebben nekünk is van tennivalónk, múlhatatlanul szükséges, hogy a lakosság ügyei gyorsan, szakszerűen valóban elintéződjenek, hogy a helyi tanácsok a jó gazda módjára alakítsák a települések sorsát. Ám, ha azt akarjuk, hogy szakképzett, a kor követelményeinek megfelelő vezetők álljanak a tanácsok élén, akkor az eddiginél nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésre van szükség — hangoztatta, majd nehezményezte, hogy a megyei pártértekezlet állásfoglalás-tervezetének összeállításában a szerkesztő- bizottság munkájában egyetlen megyei tanácsi szakember sem vehetett részt. A megújulást nagyban segítené, ha a politikai testületek jobban alapoznának a gyakorlati szakemberek véleményére. Szűkszavúan bánik az állásfoglalás-tervezet a közoktatás, a közművelődés és az egészségügy kérdéseivel — állítja írásos hozzászólásában Pataki József, aki szintén a megyei tanács kommunistáinak küldötte. Ez annál inkább elgondolkodtató, mert köztudott, hogy jól szervezett, eredményes oktatás — művelődési tevékenység nélkül, beteg emberek sokaságával nincs kibontakozás. A küldött számba veszi a kétségkívüli erőfeszítéseket, melyeket e téren sikerült elérni, de nem rejti véka alá a gondokat sem. Rövid távon reális cél lehet az elvesztett bizalom visszaszerzése úgy, hogy gyakrabban találkozzunk megyénk értelmiségi rétegeivel, de nem azért, hogy kinyilatkoztassunk, hanem azért, hogy eszmecserét folytassunk, amelyben őszintén kíváncsiak vagyunk az értelmiség véleményére is. Ügy szintén rövid távon kell segíteni az iskolai önállóság szakmai feltételeinek megteremtését. Elnéptelenedő települések Farkas Lajos fehérgyarmati küldött az ifjúság és a nyugdíjasok helyzetére irányítja a figyelmet. Uszka, Magosliget vagy Kisnamény utcáin majdnem minden ház üres és pusztul. Akik maradnak, életük hátralévő részét kis nyugdíjukból tengetik ez a nyugdíj egy szociális segélynek megfelelő összeg csupán. Ezzel függ össze, hogy az elöregedés legnagyobb oka: nem sikerül a térségben megtartani a fiatalságot, mert nincs elegendő munkahely. Dr. Hilbert László, méhteleki küldött kifejezte örömét, hogy valami megmozdult a pártban, ezt érezni lehet már az alapszervezetek vitáin is. Ma már nemcsak arról beszélnek sokhelyütt hogyan jutottunk ide, hanem arról is eszmecserét váltanak, hogy mit kell tenni. A taggyűléseken megszűntek a tiszteletkörök, a semmitmondó szófecsérlé- sek. Az állásfoglalás-tervezethez kapcsolódva — többek között — hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatási, az életszínvonalbeli, gazdálkodási, infrastrukturális gondok súlya már alig viselhető el; hogy ezért nem a megye vezetését érzi hibásnak, hanem elsősorban azt az országos menedzselési gyakorlatot, amely ellentétes elveinkkel; ahol azon a bizonyos „pályán” egyesek szabálytalanul könyökölve vágtak elénk. Van erkölcsi alapunk odaállni a nemzetgazdaság asztalához, s kérni, hogy adják ide nekünk a bennünket megillető részt. Demendi László balkányi küldött hangsúlyozza: az előttünk álló feladatok azt sürgetik, hogy több felkészült politikussal rendelkezzen a párt. Döntő jelentőségű a politikát képviselő személyek tevékenysége, szavahihetősége, az emberek előtti hitele. Ez például az alapszervezeti titkárok esetében az egész párt jövőjét meghatározó, alapvető kérdés. Az apparátus munkája a régi módszerrel nem vezet eredményre, itt is radikális fordulatot kell elérni. Többek között úgy, hogy fel kell számolni az írásos anyagok tömegét gyártó gyakorlatot, s az apparátus minden tagjának agitátorként kell dolgozni. így ösz- szegez: az érdemi, politikai munka nem a pártszékházban történik! Döntés a csúcsokon? Hudák Erzsébet — aki szintén fehérgyarmati küldött volt —, a politikai szerkezettel kapcsolatban fejtette ki véleményét. ,JK döntések minden lényeges kérdésben a csúcsokon születnek, s minél lejjebb haladunk a hierarchián, annál kevésbé vaui mód a döntések befolyásolására, a társadalmi és földrajzi értelemben vett végeknek jut a végrehajtás, illetve az így kialakított szűk mozgástér. Ez a modell természetesen eredményeket is produkál, de el is sikkaszthat jó irányú törekvéseket, s megoldatlan az irányítás széles körű ellenőrzése.” Szerinte a megye hátrányos helyzete szinte logikusan következik ebből a modellből: távöl van a döntést hozó szervektől, az ide jutó pénz eleve kevés, s a megyén belül is érvényes a centrumperiféria ellentét, hogy tudniillik minél inkább távolodunk a megyeközponttól, annál kevesebb jut, Szatmár- ra és Beregre már alig. Ezt tetézi a sokak által szóvá tett esélyegyenlőség, a mezőgazdaság sok-sok zavara, a munkaalkalom hiánya. Sajnos, eddig az ideológiát a fennálló forma védelmének szolgálatába állították az adott gyakorlatot igyekeztek alátámasztani ideológiai érvekkel, ami torz szocializmusképet eredményezett. Nem félretenni kell a klasz- szikusokat, hanem tanulmányozni szükséges őket, eszközrendszert nyújt ugyanis a klasszikus marxizmus a mai valóság megértéséhez is, sőt önmagának történelmi körülményekhez kötött igazságnak meghaladásához is. A keresetek lemaradásának csökkentése és a foglalkoztatási gondok enyhítése érdekében a területen gazdálkodó beregdaróci Barátság Tsz munkahelyteremtő beruházásokat indított meg és vállalkozási lehetőséget biztosít dolgozóinak — található Baracsi Endre beregdaró- <4 küldött írásos hozzászólásában. — Ám ezek megvalósítását majdnem lehetetlen helyzetbe hozza a bevezetett általános forgalmi adó és a növekvő kamatteher. Ezért szükségesnek látjuk, hogy a halmozottan hátrányos térségekben a beruházások megvalósítását adó- mentességgel támogassa a kormányzat. A megye feldolgozóiparának körvonalai már láthatók (konzervgyárak, tejüzem, léüzemek), a minőségi feldolgozáshoz azonban képzett munkaerőre van szükség, ezért indokolt a feldolgozóipar szakmunkásigényét megyén belül megoldani. Más kérdésekről szólva végül azt hangsúlyozza: szükségesnek látja a párt belső életéről a még nyíltabb tájékoztatást, ebbe nemcsak a gondok, hanem az eredmények ismertetését is beleérti.