Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-10 / 294. szám

1988. uecember 10. Kelei-Magyaxország átauuk»Sessemei­Feszültségektől terhes munkaerőpiac tiltkéntket A Bessenyei Társaság a napákban két jeles kutató­nak, Biró Ferencnek és Belo- horszky Ferencnek átadta a Bessenyei-emlékérmet. (A ki­tüntetést évente 'két olyan személynek ítélik oda, akik sokat tesznek megyénk nagy szülötte műveinek gondozá- sáórt, írásainak, gondolatai­nak széles körű megismerte­téséért.) Biró Ferenc 1937-betn szü- letett Szentesen. Szegeden járt egyetemre 1955—1960 között. 1969 Óta az MTA iro­dalomtudományi intézetében tudományos csoportvezető, s közben az ELTE-n is tanít. Kutatási területe a felvilágo­sodás története. A XVIII. századdal még egyetemi hall­gatóként jegyezte el magát. Ma is azt vallja, hogy e kor­szaknak két olyan, Kant ál­tal megfogalmazott tétele van, amely örökérvényű: „Merj gondolkodni!”; „Az ember nem lehet eszköz.” A felvilágosodás magyar- országi mozgalmának kezde­te vonzotta leginkább. Az 1770-es évtized új korszak­nak bizonyult; ezt a kort ele­mezte doktori disszertációjá­ban, meiy később könyv alakban is megjelent. (A fi­atal Bessenyei és íróbarátai). Bessenyei Biró Ferenc sze­rint radikális fordulatot ho­zott a gondolkodásban, való­ságos „világnézeti válságot,” ugyanis a francia forrada­lom legradikálisabb eszméit szólaltatta meg. E gondolko­dás végterméke lett 'kulturá­lis programja. Belohorszky Ferenc átveszi » Bessenyei-emlékérmet. programtervezetét Császár elfogadta doktori disszertá­ciónak. Belohorszky Ferenc harmadéves korában dokto­rált, egy évvel a szakvizsga előtt. Indulását elhivatás- szerűnek tartja, hiszen addig nyelvésznek készült. 1930-ban pályázat útján ke­rült a nyíregyházi evangéli­kus gimnáziumba. A me- gyeszekhelyen azonnal be­lkapcsolódott az irodalmi életbe: Fehér Gábor, Téger Béla, Szohor Pál asztaltár- saságához tartozott. Ekkor határozták el a Bessenyei- album kiadását, később Be­lohorszky Ferenc megjelen­tette az író kisebb költemé­nyeit is. Azt tervezte, hogy módszeresen feldolgozza a testőríró életművét. 1944-ig aktívan részt vett a Besse­nyei Kör életében. Ettől kezdve újból hasznát vette gyógyszerésztudásának: a felszabadulás után ismét pa­tikus lett. (Igaz, 1963-ban hívták a Vasvári, majd a Zrínyi Gimnáziumba — ő azonban nemet mondott.) Ma, 83 évesen szelleme élénk, stílusa friss, minden mondata gazdag irodalmi tapasztalatokról vall. Besse­nyeiről szóló írásai a kuta­tás alapművei közé tartoz­nak. Néhány éve még elkép­zelhetetlennek tűnt, hogy munkanélküliségről be­széljünk. A teljes foglal­koztatottság — mint a szocialista társadalom rendíthetetlen alappillére — a gazdasági kényszer- intézkedések nyomán csor­bát szenvedett. A leépíté­sek, átszervezések, szaná­lások során sokak munka­helye veszélybe került. Szerda délelőtt, 9 óra 40 perc. Néhány fiatal bebocsá­tásra várakozik a nyíregyhá­zi munkaerő-szolgálati és szervező iroda folyosóján. Idegesek kicsit és feltűnően türelmetlenek. Van, aki már egész otthonosan mozog, hisz nem először jár itt. . . Mindenesnek hívták Elsőként egy magas, szőke hölgyet szólítok meg. Zárkó­zott egyéniség, nem szívesen beszél saját dolgairól. Rövid kitérő után egy mély lélegzet, és nekikezd: — Tizenegy éves munkavi­szonnyal a hátam mögött ju­tottam ide. A .Vasváriban érettségiztem, majd admi­nisztrátorként helyezkedtem el egy vállalatnál. Később kórházi asszisztens lettem. A fizetésem alig érte el a 3000 forintot. Ügy döntöttem, vál­toztatok. Átmentem az Agro- berhez, ahová „mindenesnek” hívtak, de egy nap után ott­hagytam. Egész egyszerűen nem azt csináltam, amit elő­zőleg megbeszéltünk. Egy álló napig bőgtem az eset után . . . Azóta már több he­lyen is próbálkoztam, de mindhiába. Ahová felvenné­nek, még annyit sem fizet­nek, mint az előző helyemen. Több, mint egy hónapja vagyok munkanélküli. Van egy 8 éves kisfiam, jelenleg a szüleimnél lakom. Nyugta­lan, ideges vagyok a jövőm miatt. Éjszakánként, ha lehu­nyom a szemem, munkahely­ről álmodom. Nyílik az ajtó és a hölgy belép, miközben újabbak ér­keznek. Jámbor Aranka Kemecséről jött, 19 éves. Kereskedelmi szakmunkás- képzőt végzett. Egy évig dől­„Munkahelyről álmodom...” Az egyiknek sikerül — a másiknak nem gozott a fővárosban eladó­ként. Családi okok miatt ha­zaköltözött. Szeretne a szak­májában elhelyezkedni. Ko­rábban már járt itt, de azóta sem sikerült munkahelyet ta­lálnia. Tóth Erika Demecser- ből utazott a megyeszékhely­re. Két éve fejezte be az ál­talános iskolát: vés, ács...) és a vasipari szakmák (lakatos, esztergá­lyos ...) A legtöbb fejtörést azonban a 14—16 éves kor­osztály okozza számunkra. Őket jogszabály is védi. Nem dolgozhatnak 2 műszakban és nem végezhetnek nehéz fi­zikai munkát. A demográfiai hullám tetőzése nyomán szá­zat útján próbálkoznak. Telí­tettség mutatkozik a mezőgaz­dasági gépészek megyei elhe­lyezkedésében. Ennek tudha­tó be, hogy sokan közülük az iparban keresik „kenyerü­ket”. A közgazdászokat és számviteli főiskolát végzette­ket szintén be tudja fogadni a megye. — Akkor úgy gondoltam, hogy nem tanulok tovább. Egy hónapig dolgoztam a tejiparnál, mint tejleszedő. A napi bejárásom nehézsé­gekbe ütközött, ezért kényte­len voltam megválni a válla­lattól. Már közel egy éve nincs munkahelyem... Mit tehet a feszültségekkel és problémákkal terhes me­gyei munkaerőpiacon az ügy­felek érdekében a munkaerő- szolgálati és szervező iroda? Erről beszél az iroda vezetője Rusin József: Nyolc osztállyal is nehéz — Megközelítőleg egyhar- mada bonyolódik le a megyei munkaerő-forgalomnak iro­dánk közvetítésével. Sajnos az iskolázatlanság, a szakmai végzettség hiánya megnehe­zíti az elhelyezkedést. Segéd­munkások közül 10 jelentke- zőből jó, ha egynek tudunk valamilyen lehetőséget aján­lani, még ha a 8 osztálya meg is van. Hasonló a beta­nított munkások elhelyezke­dési aránya is a megyében. Kevesebb gond mutatkozik a szakmunkásoknál. Megyénk országos átlagban a 3. legnagyobb szakmunkás- képző bázis, tehát évente meghatározott arányban je­lentkezik ez a réteg a mun­kaerőpiacon. Ennek ellenére munkába állásuk jóval keve­sebb feszültséget hordoz ma­gában — Vannak szakmák — emeli ki az iroda vezetője —, ahol túlkínálat jelentkezik. Példaként említhetem az autóvillamossági szerelő vagy autófényező szakmákat. A másik véglet pedig az. ahol hiány mutatkozik. Ezek az építőipari szakmák (kőmű­muk várhatóan emelkedik majd. Átlcép zés, oktatás Nehéz elhelyezkedni gim­náziumi érettségivel is. Kü­lönösen akkor, ha lányról van szó és szellemi munkát szeretne végezni. Nyíregyhá­zán még akad is ilyen mun­kahely, de kisebb városaink­ban, — Fehérgyarmaton, Kis­várdán vagy Vásárosnamény- ban — már-már lehetetlen. További gondok forrása le­het, hogy sok helyütt szerző­déses munkaviszonyt létesíte­nek a fiatalokkal, melynek lejárta után ismét elhelyez­kedési problémák adódhat­nak. Előnyösnek mondható a közgazdasági szakközépis­kolát végzettek helyzete, szá­mukra az átlagosnál több munkahely kínálkozik. A fel­sőfokú végzettséggel rendel­kezők közül kevesen kopog­tatnak be, ők inkább pályá­— A munkaviszonyban nem állók részére — esélyeik javítása érdekében — átkép­zési tanfolyamokat szerve­zünk, felmérve a hiányszak­mákat és a fogadóképes ke­resletet. Ennek keretében idén 11-en számítógép-keze­lői. operátori végzettséghez jutottak. Az érintettek át­képzési támogatást kaptak és az oktatás költségeit az állam viselte. Jelenleg szervezési stádiumban van egy D kate­góriájú autóbuszvezetői tan­folyam indítása. A kiírásra 71-en jelentkeztek, közülük 50-en feleltek meg az előze­tes orvosi vizsgálatokon. Fo­lyamatban van pályaalkal­masságik elbírálása. Akik „kihullanak a rostán”, de egy alacsonyabb fokozatú pálya­alkalmassági vizsgán megfe­lelnek, E kategóriájú teher­gépkocsi-vezetői tanfolyamon vehetnek részt. A vizsgálatok eredménye december köze­pén válik ismertté, így vár­hatóan január második felé­ben kezdődik majd a képzés — mondta végezetül Rusin József. Csonka Zsolt Biró Ferenc jelenleg a kor­szak monográfiáján dolgo­zik, amely Faludytól Csoko­naiig tárgyalja a magyar iro­dalom történetét: csaknem 400 Lap, a nagydoktori érte­kezés anyaga, már kész. ö a Bessenyei kritikai kiadás fő szervezője, lelkes irányítója: eddig már megjelent „A hol­mi”, a „Prózai művei (1802— 1804)”. 1989-ben várható a „Színműveik” című kötet, ké­sőbb pedig a „Rómának vi­selt dolgai” és a „Tarimenes utazása” is. Nyíregyházához a Besse­nyei Társaságon 'keresztül kötődik: amikor majd a Színműveik kötet szakmai vi­tájára kerül sor, (amelyet a Bessenyei Társaság rendez,) ismét Szabodcs fővárosának vendége lesz. A másik kitüntetett, Be­lohorszky Ferenc 1905-ben született Újvidéken. Érettsé­gi után három évig a budai lyógyszertárban gyakornokos- kodott. Itt találkozott Kosz­tolányival, aki elolvasta Adyról írott dolgozatát, azt mondta neki:„öcsém, minek vagy te patikus? Az ember szabad akar lenni! Vagy úgy lehetsz szabad, ha elveszed a tulajdonos lányát, vagy ha vásárolsz magadnak egy pa­tikát. Eredj a bölcsészkarra!” És Belohorszky Ferenc megfogadta a tanácsot: ma­gyar—német szákra iratkozott be. 1929-ben Császár Elemér professzor vezetésével kez­dett el Bessenyeivel foglal­kozni. A filozófusról írott Sajtot vagy sajtót? 5 ajtót vagy sajtót? Ez itt a kérdés — mond­ta Stohanek — mi­közben csörgette zsebében az aprót. Hányaveti véle­ményem, miszerint az attól függ, mire éhes, úgy suhant el a feje mellett, hogy füle- botját sem mozgatta. Mond­ta tovább a monológot: — Szomszéd, az engem momentán nem érdekel, hogy 26 ezerért adják négy­zetméterét a lakásnak. Az sem izgat különösebben, ha látom a tévéhíradóban, hogy a képaukción egy fest­mény kikiáltási ára po­tom háromszázezer forint. Azt a festményt nem ne­kem kiáltják ki. Viszont az bánt, hogy miként a róka kiénekelte a holló szájából a sajtot, ugyanúgy az ár­hivatal most kiénekelte ke­zemből a sajtót. Felborult a napirendem. A biológiai órám máris másként ke­tyeg. — Ne mondja . . . — De mondom. Amióta világ a világ, mindig úgy kezdtem a napot, hogy fogtam a sajtot meg a saj­tót és leültem reggelizni. Amíg a sajtot ettem, addig a sajtót faltam. Különösen mostanában. — Tele volt szenzációval? — Egy frászt. Tele volt sajtóhibával. Ha találtam egy kedvemre való sajtóhi­bát, abban én egész napos örömöm leltem. Legutóbb is azt írja a kedvenc la­pom, hogy kipróbálták az új sószórót és az „megfe- leltt” a követelményeknek. — Na és? — Megfeleltt. Két t-vel a végén! — A múltidő jele a két t. És ennek örült maga egész nap? — Nem a két t-nek, ha­nem a programnak. Min­denekelőtt felhívtam a szerkesztőséget. Kioktattam a főszerkesztőt. Aztán leve­let írtam az Akadémiának, a tévének. Ott megy az a műsor, hogy Álljunk meg egy szóra. Délután felszó­laltam a lakógyűlésen, hangsúlyozva, hogy ne pa­zaroljuk a vizet, a villanyt és a t-betűket. Este írtam a Lúdus Matyinak, felhívtam Bencédy professzort és értekeztem vele a helyes írásról. Nem rossz, gondoltam. Unalmas élet a nyugdíjas­élet és valóban öröm, ha a sajt mellett a sajtó ilyen egész napos elfoglaltságot ad. De mibe kerülhet egy ilyen szórakozás? Nem ál­lom, megkérdezem: — Mennyi? — Mi mennyi? — Hát a levélpapír, a bé­lyeg, a telefonköltség, a toll, meg a tinta és miegyéb? — Nem tintázok! Bélye­get a borítékra nem ragasz­tok, telefonálni meg a szomszédba megyek. Ap­ropó, magának van tele­fonja? — Nincs. Ha lenne is le­tagadnám. Egyébként, hagyja már abba a pénz- csörgetést, az agyamra megy. Minek csörgeti? —- Azért csörgetem, mert még nem döntöttem, sajtot vagy sajtót vegyek. Egyek vagy szórakozzak? Négy­harminc nekem sok. 4 sajtot ajánlottam. Végre nyugta lesz egy főszerkesztőnek, az Akadémiának, a professzor­nak és így tovább. Stoha­nek sajtot vett és estig élt bennem a tudat, ma egy jót cselekedtem. Este csengettek. Stoha­nek jött és az mondta, ha már kiolvastam, adjam ne­ki az újságot. Mit tehet­tem. Reggel viszont meg­kérdeztem: „Talált valami hibát?" Kiderült, bele se nézett az újságba, mert azonmód eladta féláron a harmadik szomszédnak. Így lesz új lakása. Potom 26 ezerért négyzetméterenként. Seres Ernő Saovjet kamionok is segítik as alma elszállítását a HUN* GAROFRUCT tuzséri telepéről. Képünk: amíg megraknak egy kamiont, addig egy kis eszmecserét folytatnak a saov­jet kamionosok. (E. E. felv.l Ennyi a gyorshír, amelyhez azért még kívánkozik némi kiegészítés. Szólni kell — példának okáért — arról, hogy a kezdeményezők szá­mítanak rá: mindazok csat­lakoznak majd a társasághoz, akik (az alapítókhoz ha­sonlóan) felelősséget érez­nek anyanyelvűnkért és vi­selkedéskultúránkért. Felhí­vásuk szerint szándékuk az, hogy „az egész országra ki­terjedően olyan szellemi mozgalom létesüljön, amely a mindennapok egyik leg­fontosabb teendőjének anya­nyelvűnk védelmét és ápo­lását tekinti, tudva azt, hogy ezzel egyszerre sok mindent szolgál: a hazához tartozást, a múlt hagyományainak ápolását, a nevelés nagy ügyét, a reform szellemét”. Ne bogozzuk most, nyel­vünk elgazosodásában ok-e, avagy okozat a családok el- szótlanodása, a trágárság bur­jánzása, a sivár nyilatkozat­nyelv terjedése, a szókincs riasztó szűkülése, a dadogó fogalmazás. A végkövetkez­tetés így is, úgy is egy: tisz­te gondolatok világos közlésé­re van szükség, ma inkább, mint valaha. Ennek eszköze pedig a nyelv, amelyet — épp az iméntiek érdekében — ápolnunk, gondoznunk kell, mint jó gazda a kertjét; meg­szabadítani a fejüket újra és újra felütő gyomoktól, a már említett trágárságtól, a bürokrata stílustól, a fölös­legesen is, nyakló nélkül használt, előkelősködő, tudá­lékoskodó idegen kifejezé­sektől. Ezért szólít cselekvésre, csatlakozásra a most alaku­ló társaság. A család, az is­kola és a társadalom érde­két egyaránt szolgáló felhí­vás remélhetően visszhang­ra talál megyénkben is. (gönczi) Megszabadulni a gyomoktól Mozgalom anyanyelvűnkért Az Anyanyelvet Ápolók Társasága tartja ma alakuló ösz- szejövetelét Budapesten, a Hazafias Népfront székhazában. A HNF elnöksége mellett működő beszéd- és magatartás­kultúra bizottság, a Művelődési Minisztérium, a Pedagó­gus Szakszervezet, az Országos Pedagógiai Intézet és az Or­szágos Közművelődési Központ bábáskodik az új társaság születésénél.

Next

/
Thumbnails
Contents