Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-09 / 293. szám

4 1988. december 9.. Százhatvanezer halott (Folytatás az 1. oldalról) tést és a segítségnyújtást, mondta Sevardnadze. Közöl­te, hogy a köztársaságban a hadsereg alakulatai is segíte­nek a mentésben és a károk helyreállításában. Sevardnadze újságírók kér­déseire válaszolva kijelentet­te, hogy a Jereván közelében lévő atomerőmű épségben maradt, a fontosabb vegy­ipari gyárakat nem érte sú­lyos kár. A szovjet külügyminiszter komolytalannak minősítette azokat a találgatásokat, hogy Gorbacsov nem a földrengés, hanem belpolitikai okok miatt sietne haza. Richard Perle, az amerikai védelmi miniszter volt helyettese azt mondta, hogy hasonló természeti ka­tasztrófa esetén Nyugaton is minden vezető azonnal haza­tér, ha éppen külföldön tar­tózkodik. Csütörtökön reggel már Je­revánba érkezett az a bizott­ság, amelyet a mentés és helyreállítás koordinálására hozott létre az SZKP KB Po­litikai Bizottsága. A bizottság vezetője Nyikolaj Rizskov PB-tag, miniszterelnök. Hírügynökségi jelentések szerint a legsúlyosabb pusz­títást Leninakanban és Kiro- vakanban, Örményország második és harmadik legna­gyobb városában okozta a rengés. Az egyik városnak 180, a másiknak 220 ezer la­kosa van. Döbbenetes a pusz­tulás más városokban is. Se­vardnadze közölte, hogy van olyan falu, amely teljes egé­szében eltűnt a föld színéről. Leninakanban gyakorlatilag minden nyolcszintesnél ma­gasabb épület rombadőlt. A földmozgás pusztító ere­jére utal, hogy nemcsak a Kaukázuson túli szovjet köz­társaságokban, hanem még a szomszédos török területeken is komoly károk keletkeztek. (Folytatás az 1. oldalról) zultálni akar a nyugat-euró­pai szövetségesekkel. Manfred Wörner, a NAT© főtitkára „helyes irányban tett előrelépésnek” minősí­tette Gorbacsov bejelenté­sét, ugyanakkor hozzáfűzte:’ a jelentős mértékű erőegyen­súly-hiány továbbra is fenn­marad a két tömb között. Jean-Pierre Chevénement francia védelmi miniszter Párizsban azt mondta, hogy őt nem érte meglepetésként a szovjet csapatok kelet­európai csökkentéséről szóló bejelentés, a francia minisz­ter szerint Gorbacsov „mű­vészete” abban rejlik, hogy akkor ajánlja fel, amikor még azok nem váltak kény­szerűvé”. Henry Kissinger volt ame­rikai külügyminiszter sze­rint Gorbacsov beszéde pozi­tív hangvételű volt. és szá­Török források szerint Kars tartományban, a szovjet ha­tártól néhány kilométerre lé­vő falvakban száznál is több ház összedőlt; az első adatok szerint legalább öten életüket vesztették. A földrengés hatását Irán­ban is észlelni lehetett. A szovjet határ közelében lévő két iráni tartományban. Ke­let- és Nyugat-Azerbajdzsán­ban kisebb rengések voltak, de károkról egyelőre nem érkeztek jelentések. Leninakában a szerdai föld­rengés következtében össze­omlott minden nyolcemele­tesnél magasabb épület, s a négyemeletesek is súlyosan megrongálódtak. Épen csak az egyszintes új házak, vala­mint a régi építésű két-há- romszintes épületek marad­tak. A földrengésben össze­dőlt néhány iskola is. A ha­lálos áldozatok száma mint­egy ötvenezerre tehető, de végleges adatok a katasztófa méreteiről még nincsenek. Ez derül ki egyebek között a szovjet lapok helyszíni tudó­sításaiból. A Komszomolszkaja Prav­da újságírói néhány órá­val a pusztító földrengés után már a helyszínen voltak. Ér­kezésükkor a város lakosai­nak nagy része még fel sem tudta igazán mérni a tragé­dia méreteit. Az emberek az épen maradt házak küszöbé­nél ültek, nem merészkedtek be az épületekbe, tartva az erős utórezgésektől. Leninakán utcáin hosszú sorokban követik egymást a gépkocsioszlopok, Jereván­ból és a köztársaság más ré­szeiből érkeznek az emberek és a segélyszállítmányok. A legnagyobb kétségbeeséssel az iskoláknál folyik a men­tőmunka, hiszen a földrengés idején már tartott a tanítás. A romok alól tucatjával ke­rülnek elő kisiskolások holt­mos olyan elképzelést tartal­mazott, amely tanulmányo­zásra érdemes. Brian Mulroney kanadai miniszterelnök Ottawában így nyilatkozott: Gorbacsov bejelentése elősegíti a fegy­verzetkorlátozást és a kelet- —nyugati kapcsolatok javu­lását. Hasonlóképpen foglalt állást Joe Clark kanadai kül­ügyminiszter, aki szerint a szovjet kezdeményezések rendkívül időszerűek, és méltóak arra, hogy a legala­posabban tanulmányozzák azokat. Pérez de Cuéllar, az ENSZ főtitkára szerdán a szovjet vezető tiszteletére adott fo­gadáson különösen a Gorba­csov-beszédben tükröződő vi­lágfelfogást méltatta. ki­hangsúlyozva a beszédben el­hangzott, messzire tekintő javaslatok és döntések érté­két. testei, de a gyors segítség ré­vén sikerült sok életben ma­radt gyereket is kimenteni a romok alól. A városi tűzoltóság a föld­rengés után azonnal kivonult a legveszélyeztetettebb he­lyekre. így sikerült kioltani a kőolajfeldolgozó telepen, az idegenforgalmi központok­nál, szállodáknál, textilüze­meknél fellobbanó lángokat. Még az este a helyszínre érkezett Jevgenyij Csazov egészségügyi miniszter, aki­vel együtt érkezett sok se­bész is. Az Iszvesztyija Jerevánból küldött helyszíni tudósítást1. Az örmény fővárosban olyan kerületekben rongálódtak meg az épületek, ahová az elmúlt két hét folyamán Azerbajdzsánból elmenekült örmény nemzetiségűek özön­löttek. Jereváni besszámoló szerint a 330 ezer lakosú • Lenina- kánban (Örményország má­sodik legnagyobb városában) a lakások több mint három­negyede romba dőlt, a közel-' ben fekvő, 20 ezer lakosú Szpitak városa pedig gya­korlatilag a földdel vált egyenlővé a heves földmozgás következtében. A legfrissebb örményorsági adatok szerint az epicentrumban, amely mintegy 25 kilométerre volt Leninakántól, a több mint tízes erősségű földrengést mértek. Az örmény főváros­ban hatos erősségű rengése­ket mértek, a városban nin­csenek károk és nem sérült meg a Jerevántól nem mesz- sze fekvő atomerőmű sem. v Az Armenpressz tájékozta­tása szerint még szerdán ha­ladéktalanul katonai egysé­geket vezényeltek a kataszt­rófa sújtotta térségbe a men­tési munkálatok meggyorsítá­sa és a károk felszámolása érdekében. Örményországban az emberek ezrével adnak vért a szerencsétlenül jártak- megsegítésére. A jereváni kórházakba eddig csaknem két és félezer sebesültet szál­lítottak át a tragédia színhe­lyéről, ahova egyébként nagy­számú mentőautót, helikop- ' tért és más mentő eszközt irányítottak. • Leninakánnal és Kirova- kánnal egyelőre szünetel a te­lefon- és távíró összeköttetés, a két város sem Jerevánból, sem Moszkvából nem hívha­tó. A legfrissebb (csütörtök es­ti) adatok szerint több, mint 160 ezerre tehető a halottak száma az örményországi föld­rengésnél. A Magyar’ Vöröskereszt csekkszámlát nyitott abból a célból, hogy a segíteni szán­dékozók adományaikat ide fizethessék be. A számla szá­ma; MNB 235-901218-147. 0 szovjet haderícsökkentés visszhangja A torinói lepel titka Néhány hete szegényebb a világ egy hiedelemmel, de gazdagabb egy bizonyosság­gal: a csoda nem attól csoda, hogy hiteles. A római katolikus egyház és a tudomány Galilei óta legnagyobb összecsapásából, legalábbis a kérdés szakértői szerint, mindketten győzte­sen kerültek ki. A szénizotó­pos kormeghatározó vizsgá­lat megállapította, hogy a hírneves torinói szemfedőn kirajzolódó alak nem lehet a keresztre feszített Krisztus testének lenyomata — az egyház viszont úgy véli, hogy ez mit sem von le a vászon­darab csodás voltából. A 4,2 méter hosszú, 1,2 méter széles vászon az 1350- es években tűnt fel Francia- országban, a hamis relikviák gyártásának fénykorában. Ez nem csoda, akkoriban volt a pápaság avignoni fogságá­ban, s az új „leletek” erősít­hették az avignoni egyházfő tekintélyét. A vászon első tu­lajdonosa, Lirey grófja fa­templomot épített a „szem- fedőnek”, amelybe a hie­delem szerint Krisztus testét burkolták, miután levették a keresztről. A vászon szárma­zásának titka a gróffal együtt sírba szállt a Poitiers-i csa­tában. Troyes püspöke már a 14. század végén hamisít­ványnak nevezte a vászonda­rabot — ezt szerinte a vász­nat készítő festő is tanúsítot­ta — és nyomában VII. Ke­lemen avignoni pápa el is rendelte, hogy ha kiállítják, Krisztushoz „hasonlónak, vagy az ő megjelenésének” minősítsék a vásznon látha­tó testnyomot. Némi viszon­tagságok után a „szemfedö” a mindenkori római pápa fennhatósága alatt kötött ki és az utóbbi 410 évben a tori­nói katedrálisban tartják ezüstládában. Az első fényképfelvétel 1898-ban készüli róla, az azonban csak a hitelesség látszatát erősítette, kiemelve a szabad szemmel kevésbé látható részleteket. A tudo­mány ismétlődő rohamainak végül idén áprilisban enge­dett az egyház végérvénye­sen: egy 7 centimét er szer 1 centiméteres darabot levág­tak a vászonból, azt három részre szabdalták, majd a darabokat egy arizonai, egy zürichi és egy oxfordi labo­ratórium egymástól függetle­nül megvizsgálta. A szénizo­tópos kormeghatározás egy­behangzó eredménye: a vá­szon 95 százalékos valószínű­H megyei gárUrtekezlel írásos hozzászólásaiból Tisztességes érdekeltséget Jól mutatja a felgyülemlett feszültségeket, hogy Bereg- ből többen is papírra vetet­ték véleményüket, s juttatták el a megyei pártértekezlet­hez. Szilágyi Géza, az In­terspan Faipari Kft. párt- alapszervezetének küldötte súlyos gondként említi: a térség elszegényedése kezd katasztrofális méreteket öl­teni. Minden megtermelt száz forintot — szerinte — több mint 130 forint adósság terhel. Ijesztő az elvándor­lás, aminek megállítása, a munkanélküliség növekedé­sének lassítása csak megyei, sőt országos segítséggel old­ható meg. A fejlesztéshez azonban Vásárosnaményban és vonzáskörzetében számí­tógépes, villamos és szám­viteli, pénzügyi felsőfokú képzettségű szakemberekre, szakmunkásokra lenne szük­ség. Hasonlóan vélekedik Farkas József vásárosnamé- nyi küldött, aki szerint „Az iparfejlesztés visszaesése a kvalifikáltabb munkaerő és a fiatalok elvándorlásához vezet”. Vélekedése szerint még mindig túlzott a megye- székhelynek juttatott fejlesz­tés, s szembetűnő a megyei testületekben a nyíregyházi­ak magas aránya. Balogh Béla, a csarodai tsz elnöke a foglalkoztatottság, a szociálpolitika és a szabályo­zórendszer szemszögéből vizsgálja a kialakult nehéz helyzetet, érintve ebben azt is, hogy a megye lakosságá­nak 2,4 százaléka cigány, á^i ez az arány az elmaradott térségekben több mint 7 Szá­zalék. Egyedül pénzjuttatá­sokkal nem lehet megoldani a cigányság kérdéseit, a meg­oldás kulcsa a munka és egy jól ellenőrzött szociálpolitika. Czakó ■ János (Vásárosna- mény) szerint Bereg 42 ezer lakója sürgeti a haladást, a felzárkózást, hiszen a lépés­váltás a politikában, a gazda­ságban ma már mindenna­pos igény. „A nyílt politizá­lás, a meggyőzés eszközével lehet elérni, hogy a szélső­séges vélemények és az in­dulatok ne kerüljenek elő­térbe.” Dr. Dovalovszki Erzsébet mátészalkai orvos az egész­ségügyi dolgozók helyzetéről, a feszültségekről ad megren­dítő képet írásos hozzászólá­sában. Mint állítja: a leg­utóbbi főfelügyeleti vizsgá­lat alapján a megye egész­ségügyi dolgozóinak átlagke­resete csaknem 20 százalék­kal az országos átlag alatt marad, s ezzel szemben az ágykihasználás, a betegfor­galom jóval meghaladja az országosat. Ehhez hozzátar­tozik, hogy a műszerek tech­nikai fejlettségi szintje, álla­pota enyhén szólva elmarad a kívánalmaktól. Felhívta a figyelmet arra is: a statiszti­ka szerint 1988. első felé­ben csökkent a fekvő-, illet­séggel 1260 és 1390 között ke­letkezett. Továbbra sincs azonban magyarázat arra, hogy a vásznon kirajzolódó testlenyomat nem tartalmaz festéknyomokat — követke­zésképp ami a vásznon van, az nem festmény, és nincs magyarázat az élethű — azaz hogy halálosan pontos — megjelenítésre sem, mivel­hogy a keresztre feszítés, mint kivégzési mód, az 5—6. század táján megszűnt. A vászon keletkezésének korában a szakértők szériát még nem feltételezhetők ilyen hűséghez elegendő ana­tómiai ismeretek. Még a vér csorgásának nyomai is meg­felelnek a gravitáció szabá­lyainak. Más kérdés, hogy egy 1973-as vizsgálat nem tudott vérnyomokat kimutat­ni a vásznon — vagyis ha sem festék, sem vér, alckor milyen anyag hagyott nyo­mott a szemfedőn? Ez még kiderítésre vár. ve a járóbeteg-forgalom, ami örvendetes lenne, ha javuló egészségi állapot miatt volna így. Sajnos az ok: a szorító gazdasági kényszer miatt erőn felül végzett munka, amikor az embereknek nincs idejük betegnek sem lenni, így elabortált vállalkozás le­het könnyen a meghirdetett társadalmi egészségmegőrző program. „A reform, a poli­tikai megújulás szükségessé­gével egyetértünk, a magunk lehetőségével teszünk is ér­te.” Sajnos, Szabolcs lemara­dása tovább nő annak ellené­re, hogy a megyei vezetés so­kat próbált tenni — olvas­ható Mudri Barnabás nyír- madai tsz-elnök írásos hoz­zászólásában. Tény a három­szoros villanyáramdíj, sok helyütt a kenyér, a tej, a hús hiánya, egy pár cipőért több tíz kilométert kell utazni, s itt még a gyógyszer is drá­gább a buszköltséggel. A sú­lyosbodó életkörülmények rontják a közhangulatot, amin nem lehet napirendre térni. Bántónak tartja a ki­alakult mezőgazdaság-ellenes hangulatot, amelybő) úgy tű­nik, mintha a parasztember volna felelős az élelmiszer- árak emelkedéséért. Ez ko- rántsincs így, hiszen a ter­melési feltételek kedvezőt­lenné válása és a közbeékelt kereskedelem növeli a költ­ségeket. Sürgeti a monopol­helyzet megszüntetését, a maffiák kiiktatását a keres­kedelmi láncolatból. .tinp.üzííoss Dancsné Szőke Judit, a KISZ megyéi bizottságának titkára a „As5t,h hpgy^^jKISZ nem kap nagyobb képviseleti lehetőségét, egyált'alárí11 nem tudom elfogadni, érré min­denféle magyarázat üres szó- cséplés. Két nemzedék kö­zötti kollektív önzés sok ge­nerációs konfliktust szül, a jelen és a jövő viaskodik.” Javaslatai között találjuk: kezdjék meg a politikai dön­tések megszületésének kor­szerűsítését. A pártbizottság legyen a döntést hozó cso­port, az apparátus, az elő­készítő. így a testületnek nem kell szakmai vitafórum­má alakulnia, hanem a több, szakmailag megalapozott al­ternatíva közül a politikai­lag legmegfelelőbbet kell kiválasztani. Nyírbogdányból Páka Im­re továbbítja a kommunis­ták véleményét: „Az állás­foglalás-tervezet általános hibája, hogy egyik fejezet­ben sem tér ki a városi és községi, falusi problémák el­térő voltára, nem vázolja fel a falu és városok között nö­vekvő feszültséget és nem ad erre programot.” Ennek ellenére — mint állítja — a vidék közhangulata még mindig bizakodó, vidéken nem alakulnak az alternatív szervezetek úgy, mint a vá­roson; itt elsősorban dolgoz­ni akarnak az emberek az ország és maguk javára. A falu embere dolgozik, de tarthatatlannak véli azt a helyzetet, amely az idén is jellemezte a mezőgazdasági kistermelést. Politikai kér­désről szólva: „Szűnjön meg a párt intézményes lejáratá­sa. Ügy tűnik, mintha ez a párt 30 éve hibáról hibára halmozott volna, eredménye nem is volt. A hibás politi­kai döntések feltárása mel­lett úgy tisztességes, ha az eredményekre is hivatko­zunk.” Hasonlóan vélekedik Kul­csár Imre, a Nyíregyházi Fa­ipari Vállalat igazgatója: „Nem jó, hogy egyesek túlli­hegik a múlt bajait, mert a gondok egy része nem a me­gyei vezetésen múlott. Ez nem jelenti azt, hogy tisztá­ra kell mosni a múltat, a hibákat elemezni elsősorban azért kell, hogy hasonló ese­tekben ne hibázzunk.” Sze­rinte dönteni kockázatos, kritizálni — főleg utólag — könnyű. Gazdasági kérdések­ről szólva: „Tőkét kell ide csábítani, ezt viszont csak kedvezményekkel lehet. Nem alamizsnát kérünk, hanem azt a segítséget kérjük visz- sza, amit eddig adtunk az or­szág más területeinek fejlesz­téséhez! Az új vezetéstől azt várjuk, még következeteseb- ben képviseljék a megye ér­dekeit.” Hangsúlyozza: „Job­ban felkészült politikusokra van szükség, mert a politikai munka is szakma. Ezért az új iránt fogékony, már mun- .kájával is bizonyított veze­tők kellenek minden szin • ■ teli!.1' A tarpai Esze . Tamás Tsz főmérnöke, SzécSi Zoltán má- , sokhoz hasonlóan ecseteli a környéken élők nehéz hely­zetét, ami kiváltja az elván­dorlást. Ezért * is javasolja, hogy szorgalmazni kell a tár­sulásokat, aminek jó példá­ja a „Bereg-tej” Gazdasági Társulás, ahol a környéken megtermelt tejet szeretnék feldolgozni. „A talponmara- dást, a fejlesztést, a tenni akarást gátolja az irreális és elfogadhatatlan hitel- és pénzügyi rendszer, a rossz gazdasági szabályozás, a többcsatornás elvonás. A tő­keerősebb gazdaságokból ki­vándorol a pénz valami ipa­ri tevékenység felé, mert nem érdemes mezőgazdasági terméket előállítani, hiszen annak a nyereségrátája lé­nyegesen kisebb, mint a ban­ki kamat. Csökken a búza vetésterülete, kevesebb a sertés, baromfi. Lassan nem érdemes alaptevékenységgel foglalkozni, holott a népgaz­daságnak is az volna az ér­deke, hogy többet termel­jünk. Tisztességes érdekelt­ségi rendszerre van szükség. Ha nem tudunk termelni, nincs minek piacot keresni, most pedig a termelés kapja a legkevesebb segítséget.” (Folytatjuk) KEDVEZMÉNYES VÁSÁR A KELET-TÜZÉP TELEPEIN! EB 60/l9-ES BÉLÉSTEST 2 Ft/db engedménnyel, VF 12-es VÁLASZFALLAP telepi értékesítésnél 25%, művi értékesítésnél 15%, ABLAK FÖLÖTTI BOLTÍVEK 30% engedménnyel telepeinken! ACÉL GARÁZSKAPU a kisvárdai, CSERÉPKÁLYHA- CSEMPE a nagykállói telepünkön 50% engedménnyel! ÜBK FALAZÓBLOKK 5 Ft/db engedménnyel a nyír­egyházi, kisvárdai, baktalórántházi, mátészalkai és vá- sárosnaményi telepeinken! Továbbá nyíregyházi telepünkön: VÁÉV—BRAMAC HÓDFARKÚ TETÖCSERÉP 20%, JUGOSZLÁV FÖDÉMGERENDA U—1. JELŰ BÉLÉSTESTTE’ 40%, ZSALUGÁTEREK 20%, SOFA ABLAKDESZKA 50% engedménnyel! (2714)

Next

/
Thumbnails
Contents