Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-07 / 291. szám

1988. december 7. Kelet-Magyaromig 7 r Érdemtelenek Sajnos tény: egyre több ember nélkülöz bizonyos javakat. A kisnyugdíja­sok vannak a legnehe­zebb helyzetben. Ügy il­lenék, pedig hogy egy élet becsületes munkája után mindenki tisztes jólétben éljen. Persze, a mai ne­héz gazdasági helyzetben nem várható, hogy egy- csapásra megjavuljanak a körülmények. Remény azonban van arra, hogy lesz társadalmi segítség, szociális háló, amely eny­hít a bajokon. Most is van ilyen háló, ám laza kötésein olykor olyanok is szeretnének átbújni, akik érdemtelenek a köz segítségére. L. B. tornyospálcai la­kos levélben fordult szer­kesztőségünkhöz, hogy a „legmesszebbmenőkig” tá­mogassuk, mert életve­szélyes, romos házban la­kik az élettársával együtt. A helyi tanácson mégsem engedik, hogy beköltözzön a sok üresen álló magán­lakás egyikébe. Érdeklő­désünkre hamar megér­kezett Badó János tor­nyospálcai tanácselnök elgondolkodtató levele: a nyugdíjas ember abban a házban lakik, amelyet öt testvérével együtt örökölt. Mind a mai napig nem volt hajlandó rendezni a testvérek tulajdonjogát. Bár több vevő szerette volna megvenni az ingat­lant, ő nem egyezett be­le az eladásba. A ház va­lóban életveszélyes, de azért düledezik, mert nem törődött azzal, hogy gondoza, felújítsa. Ta­valyelőtt nagy vihar tom­bolt a községben, akkor háromezer forint azonnali segélyt kapott a tanácstól a helyreállításra. Ezt ő a kocsmába hordta, s még dicsekedett is vele, milyen pénzből italozik. A köz­ségbeliek felháborodtak ezen, és kertelés nélkül elmondták a véleményü­ket a tanácson. Talán hallgattak volna, ha L. B.- ék valóban nagyon szegé­nyek lennének, de kette­jük nyugdíja majd’ nyolc­ezer forint. Olvasónk ta­lált egy hasznosabb meg­oldást: az állam adjon nekik lakást... Rokonszenves nekem a tanácselnök hajthatatlan- sága. Levélírónk ugyanis elutasította azt a lehető­séget, hogy majdnem vak éiettársával együtt szociá­lis otthonba költözzön. Bizonyára arra vár, hogy a fejükre rogyjon a ház. így a „kemény szívű” elöljárók szerencsétlen áldozatának a szerepében tetszeleghetne és még la­kást is kapna. Csakhogy a szándéka nagyon is vi- ' lágos: a kiskeresetűeknek, sokgyermekeseknek, ne­héz sorsúaknak szánt köz­vagyonból akar érdemte­lenül részesedni. Voltak is, lesznek is kö­zöttünk ilyen emberek, ők szánandóbbak a sze­gényeknél is, mert régen elvesztették a lelki béké­jüket. De a becsületesen élő és dolgozók többsé­ge érdekében az ő vágya­ikra nemet kell mondani. Tóth M. Ildikó ELLÁTÁS KÉRDŐJELEKKEL Rozsréti lakos vagyok, engem is érint a hír, hogy meg­szüntették a gázcseretelepet, ami nem is elavult, mert nemrég építették. Most azt sem tudjuk, mikor fog kijárni az autó, dolgozó emberek vagyunk, nem érünk rá az ut­cán ácsorogni, és várni a gázpalackot szállító autót. Nincs mindenkinek autója sem, hogy azzal menjen más­hová gázért. Miért kell a lakosokat még plusz fuvardíjjal sújtani, így is elég drága a palack gáz... Bognár Józsefné Rozsrétszőlő, Hajlás u. 14. (A i'ozsréti gázcseretelepet valóban bezárták, de a gáz értékesí­tését nem szüntették meg — közölte Kohut István, a Nyíregyházi Tempó Szövetkezet elnöke. Három lehetőséget ajánlanak a rozs- rétiaknak: hetente egyszer túrajárat keresi fel a települést, a palackot a kocsinál lehet megvásárolni. Megrendelésre házhoz szállítanak, illetve a Kisteleki szőlőben keddtől szombatig dél- előttönként nyitva tart a cseretelep, ott azonnal lehet palackot cserélni. A szerk. megj.: A túrajárat — a jelenlegi terv szerint — min­den pénteken 13—14 óra között várja a volt cseretelep közelében a rozsrétiakat. Minden változásról időben értesítjük majd olvasó­inkat.) TESSÉK KISZÁLLNI! Egy taxit hívtam pénteken délután 1 és 2 óra között a belvárosban lévő Korzó presszóhoz, mert bár nem la­kom messze, huszonöt-har­minc kilós csomagomat nem bírtam volna hazavinni. Meg­érkezett a Viking 88-as szá­mú kocsija, kértem, vigyen az Arany János utcára, a la­kásomhoz. Amikor úgy hat­van-nyolcvan méterre vol­tunk a háztól, a taxisofőr megállította a kocsit és kö­zölte: tessék kiszállni! Kér­tem, hogy vigyen el a lépcső­házunkig, mert sok darabból álló csomagom nem tudom, nem bírom hazavinni, ő kö­zölte, hogy neki a vasútállo­másnál van dolga, és egysze­rűen kipakoltatott a kocsi­ból. Ez a Viking új szolgálta­tása vagy a kocsi vezetője felejtette el, hogy mi a saját érdeke? K. L.-né Nyíregyháza (Pqntos név és cím a szerkesztőségben) ELŐFIZETTÜNK A BOSSZÚSÁGRA Halljuk, olvassuk, hogy a posta a saját nyereségéből ellensúlyozza a hírlapkézbe­sítés veszteségeit. A ráfizeté­sen mi nem csodálkozunk. Volt időszak, amikor nem kaptuk meg a megrendelt újságainkat, de jó képet vág­tunk hozzá. Most körülbelül két hete rapszodikusan kap­juk a kifizetett napi- és heti­lapokat, ha egyáltalán kézbe­sítik. (ígéret van, hogy pó­tolják, csakhogy a szó el­száll ...!) Panaszkodás he­lyett nem az lenne a postá­nak nyereséges vállalkozás, hogyha ráncba szedné a ha­nyag, felelőtlen kézbesítőit? A Kossuth u. 8/A. számú ház lakói Nyíregyháza ZÁRT SOROMPÓ Tűrhetetlen állapot uralko­dik az eperjeskei átrakó és az ÉRDÉRT Vállalat tuzsérí gyáregysége közötti sorompó­nál. Ugyanis nem ritka a 30—40 perces útlezárás. Ez többnyire a családokat érin­ti, mivel a gyerekek bölcsö­débe és óvodába járnak, és a busztól egyenesen értük kell menni — írják egy névtelen levélben. (Megkérdeztük Tóth Já­nost, a Tuzsér—Komoró va­sútállomás főnökhelyettesét, mennyire igaz, hogy akadá­lyozzák a közúti forgalmat. Kiderült, hogy automata fénysorompókat szereltek fel, így véletlenül sem lehet, hogy vasúti forgalom nélkül lezárják a sorompót. Azt vi­szont tudniuk kell az erre járóknak, hogy az igen nagy vasúti forgalom, a tolatások miatt, többször lezárják né­hány percre a sorompót.) EGYSZER VOLT, HOL NEM VOLT... Kálmánházán a Nyíregy­házi úton volt egy takaros buszváró, mely igen jó szol­gálatot tett a bejáró lakosok­nak. A nyár folyamán társa­dalmi összefogással járdát építettek itt. Mivel a buszvá­ró sejthetően akadályozta az építési munkákat, ezért áthe­lyezték a másik oldalra. Az új helyen lévő váró úgy lát­szik nem nyerte meg min­denki tetszését, mert a várót elbontották és azóta is ro­mokban hever a termelőszö­vetkezeti központ udvarán. Az utasok áznak, fáznak, míg várják a buszt és a vá­róterem sorsának a rendezé­sét, mert a kálmánházi ta­nács többszöri kérésre sem tett semmiféle hathatós in­tézkedést ebben az ügyben. Hajdú Júlia és 14 bejáró dolgozó aláírása Kálmánháza MŰSOR AZ INTÉZETBEN Nagyon szép, példamutató összefogás örvendeztette meg a Nagykállói Ideg- és Elme­gyógyintézet gondozottjait. Nálunk a kezelések hosszabb ideig tartanak, ezért egy- egy eseménynek nagyobb a jelentősége, mint másutt. A nagykállói Budai Nagy Antal Óvónőképző Szakközépiskola tanulói és tánckara, az 1. sz. általános iskola fúvószeneka­ra, és a nyíregyházi Szamu­ely Tibor Honvéd Kollégium citerazenekara kedves, ben­sőséges műsorral kedveske­dett intézetünk lakóinak, ápoló személyzetének. Ezzel hozzásegítettek minket ah­hoz is, hogy bekapcsolódhas­sunk a község társadalmi és kulturális életébe. Polgár Tamás gyógyfoglalkoztató Nagykálló Kacper Sára, nyíregyhá­zi (?) lakosnak: Kérjük, hogy öröksége ügyében fel­tétlenül szíveskedjen felke- resri Közmös János Nyír- béltek, Hunyadi út 9. szám alatti lakost. A közvetítést csupán azért vállaltuk el, mert hivatalosan egyetlen­egy szerv sem tud felvilá­gosítást adni az ön hollété­ről. Berki Györgyné, Encs- encs: A faJkóhely .szerint illetékes tanács szakigazga­tási szerve állapítja meg, hogy kaphat-e rendszeres szociális segélyt, amire csak akkor jogosult, ha munkaiképességének csők- kenése eléri a 67 százalé­kot. Javasoljuk, hogy hasz­nálja ki a közelben: lévő munkalehetőséget, hogy családjának megjavuljanak az életkörülményei. A nyíriteleki 96. sz. bolt dolgozóinak: A Szabolcs Húsipari Vállalat kimuta­tása szerint önöik hetente általában egy mázsa húsiké- iszíitményt rendelnek meg. Ennek 'körülbelül három­Szerkesztői üzenetek negyedrészét megkapják. (Levelünkben a számadat helyesen tehát 100 kg.) Kovács Istvánná, Tisza- vasvári: A szülési szabad­ság teljes idejére, a gyes 1 évére jár a rendes szabad­ság. Ha áthelyezéssel vál­toztatott munkahelyet, az elmaradt szabadságát a munkáltató természetben köteles kiadni. Ha munka­viszonya nem áthelyezéssel szűnt meg, a volt munkál­tató pénzben köteles meg­váltani az elmaradt sza­badságát. „Egy nyugdíjas”, Máté­szalka : A muinkaihelyén hellyesen, de nem részlete­sen tájékoztatták. A nyug­díjasok pótszabadságát a Munka Törvénykönyve 50. § (2) bek. szabályozza. Ennek alapján, annak a doügozónaJk, akii öregségi nyugdíjának folyósítása mellett fizikai munkakör­ben teljes időben tovább dolgozik, első évben 3, min­den további évben 5 nap pótszabadság jár. A rende­let nem terjed toi a ro/k- komjtny ug d í jias óikra, a. nem fäziikm munkakörben fog- lalkozfcaitoUtakra, és a rész- munlkiaidőben doiLgozákra. Az illetékes válaszol MENTESÍTŐ AUTÓBUSZT INDÍTOTTAK Szombatonként Napkor, Apagy, Nyírtét, Levelek és Besenyőd lakosai zsúfolt „szóló” autóbuszokon, kul­túrálatlan körülmények kö­zött utaznak a megyeszék­helyre. Olyan sok az utas, hogy útközben többen lema­radnak a buszról — írták la­punknak a környékbeli la­kosok. Erőss Károly, a Szabolcs Volán Vállalat igazgatója ar­ról értesítette lapunkat, hogy először január—február kö­rül tapasztalták a Besenyőd— Nyíregyháza között közlekedő autóbuszon a zsúfoltságot. Ügy tervezték, hogy január 7—és február 25. között új buszjárat lesz. Időközben azonban kiderült, hogy a szombat reggel a megyeszék­helyre érkező besenyődi já­ratról . lemaradnak utasok, ezért végül azt a megoldást választották, hogy az apagyi ABC-től segítő járatot indí­tottak. Enyém, tiéd, kié? (Elváltak leveleiből) T. Jánosné nyíregyházi levélírónk öt évvel ezelőtt el­vált a férjétől. A házasságból származó gyereket neki ítél­te a bíróság. Olvasónk nem ment férjhez, viszont a volt férje megnősült és a második feleségének a telkére csa­ládi házat építtetett a feleségével közösen. A ház felépülé­se után azonban nemsokára súlyosan megbetegedett, és meghalt, özvegye jelenleg vevőt keres a házra. Levél­írónk azt kérdezi: jogosan teszi ezt, kizárható-e az ő gyer­meke (a férfi egyetlen utóda) az öröklésből, ha nincs más leszármazó ? Amennyiben az örökbehagyó (vagyis olvasónk volt fér­je) nem készített végrendeletet, úgy az egyetlen és kizá­rólagos örökös az első házasságból származó gyermek. Függetlenül attól, hogy a telek — és ennek következté­ben a lakás is — kizárólag a második feleség nevén van bejegyezve, a lakás közös szerzeménynek minősül, és an­nak a fele része a hagyaték tárgya. Ezt örökli a gyermek, míg a felesége örökli az özvegyi jogot. Ha az apa a halála előtt mégis készített végrendeletet és ebben a gyermekére nem hagyott semmit, a gyermeket akkor is megilleti a köteles rész, ami a törvényes örök­részének a fele. Miután olvasónk gyermeke a törvény sze­rint az egyetlen örökös a teljes apai hagyaték felére tart­hat igényt, akkor is, ha a hátrahagyott végrendeletben nem ő van megjelölve örökösnek. Levélíróknak azt ajánljuk, hogy ennek a megállapítása végett sürgősen indítson pert, ugyanis az ingatlan jelenleg az özvegy tulajdonaként van bejegyezve, így azt ő bár­mikor szabadon értékesítheti, mert a vevő csak arról kö­teles meggyőződni, hogy az ingatlannyilvántartás szerint ki a tulajdonosa az ingatlannak. Amennyiben ilyen pert indítanak, azt be kell jegyeztet­ni az ingatlannyilvántartásba is, hogy az esetleges vevő informálódjon róla, hogy az ingatlan „per alatt van”, mert ha ezt nem veszi figyelembe, annak következményeit tar­tozik elviselni. K. Józsefné vásárosnaményi levélírónk húga a nyáron Budapesten házasságot kötött egy Pest megyéből szárma­zó elvált férfivel. A férj néhány évvel ezelőtt többszobás családi házat épített az akkori feleségével együtt. Válás­kor megegyeztek abhan, hogy a férfi kifizeti az asszony­nak, amit a házért kér. Így is történt, most a ház tulaj­donjoga teljes egészében a férfi nevére van bejegyezve. A ház azonban egykoron hitelből épült, és jelenleg is olyan OTP kölcsöntartozás terheli, amelynek az utolsó részletét tíz év múlva fizetik majd be. Ezt az OTP köl­csöntartozást olvasónk húga most a férjével együtt fizeti, ráadásul a férje motorcsónak vásárlására is nagy össze­gű kölcsönt vett fel, ezt is együtt fizetik, bár a motorcsó­nak birtokosa hivatalosan a férj. Milyen jogai vannak a húgának? — érdeklődik levélírónk. A családjogi törvény értelmében közös szerzeménynek minősül mindaz, amit a háziastársak az együttélés ideje alatt szereznek. Ingatlan esetében is így van ez, függetle­nül attól, hogy az ingatlan tulajdonjoga kinek a javára van bejegyezve. Ha a lakásból az első feleséget megillető részt is neta­lán közösen fizették volna ki, akkor annak a fele megille­ti olvasónk húgát. Ugyanígy megillető őt annak a pénz­összegnek a fele, amit a lakás OTP részletének a törlesz­tésére fordítottak. Amennyiben ez az összeg olyan nagy és jelentős, hogy ez kifejezhető az ingatlan tulajdoni ará­nyában, olvasónk húga kérheti (erre szerződést lehet írni), hogy a kifizetett pénzéért jegyezzék be az ingatlanra az ő tulajdonjogát. A motorcsónak megvásárlására kapott kölcsön törlesztésénél is hasonló a helyzet: a közösen ki­fizetett részletek közös szerzeménynek minősülnek. Dr. Juhász Barnabás A megyeszékhelyről haza­felé utazók jobban kedvelték a délelőtti járatokat, így a dé­li buszon nem volt zsúfolt­ság. Most — a karácsonyi ün­nepek közeledtével — érthe­tően több a városba tartó, majd a vásárlás végeztével onnan hazatérő utas, ezért né­ha elképzelhetetlenül zsúfolt a szombat déli járat. Novem­ber 19-től december végéig ugyanezen az útvonalon, ugyanebben az időben még egy autóbuszt közlekedtetnek, így segítenek a gondon. A NYUGDÍJ- KORKEDVEZMÉNYRÖL Olvasóink közül többen ér­deklődtek, ki jogosult nyug­díjra, illetve ki kaphat kor- kedvezményt. A Megyei Tár­sadalombiztosítási Igazgató­ság tájékoztatása alapján: öregségi nyugdíjra az az 55. életévét betöltött nő, illetve 60. életévét betöltött férfi jo­gosult, aki a jogosultsághoz feltétlenül szükséges tíz év szolgálati időt megszerezte. Az 1975. évi II. törvény alapi­ján a szervezet fokozott igénybevételével járó, továb­bá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők -kor- kedvezményben részesülnek. A korkedvezményre jogosító munkaköröket (munkahelye­ket) a Minisztertanács álla­pítja meg. A SZOLGALATI idő megszakításáról K. M-né nyíregyházi olva­sónk negyvenhat éves, három gyermeket nevel. A család gondjai miatt hat éve nincs munkaviszonya. Most azt hal­lotta, hogy emiatt az előző években megszerzett szolgá­lati idejét is elveszítette. Va­lóban így van ez? — kérdezi levelében. Erről szintén az 1975. évi II. törvény rendelkezik — kaptuk a tájékoztatást a Tár­sadalombiztosítási Igazgató­ságtól. Az előírás szerint, ha, a szolgálati időt egyhuzam­ban öt évnél hosszabb ideig megszakítják, az előzőleg megszerzett szolgálati idő el­vész. Csak abban az esetben lehet újra figyelembe venni, ha a megszakítás után a dol­gozó újabb öt évi szolgálati időt szerez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents