Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-06 / 290. szám
1988. december 6. Kelet-Magyarország 7 Ha virágzik a bor Kezelés keltezéssel A birka, amelyik háztető Nagyvásár volt Nyíregyházán Malacok a csomagtartóban — Bikaborjú 16 ezerirt Vásári pillanatképek. Itt Szabolcs-Szatmárban az országos állat- és kirakodó vásárt az emberek a múltban és most is egy szóval illeték: nagyvásár. A nagy egykor válóban nagy volt. A vásárra hajdan már kora hajnalban érkeztek az iparosok, szíjjár- tók, kötélverők, kádárok, cipészek, csizmadiák, szűrszabók, gubakészítők, fazekasok és mindenféle kereskedők, pecsenyesütök, borkimérők. Kirakodták. Napkeltével az állatfelhajtás is erősödött. Külön tere volt a sertéseknek, szarvasmarháknak, lovaknak és egyéb jószágoknak, birkáknak, kecskéknek, de árultak szárnyasokat is. Kínáltak akkor eladásra gabonaféléket is, rozsot, búzát, árpát és zabot. Jeles nap volt akkor a vásárnap. Ezrével tolongott a nép, százszámra volt a jószág, hangoskodtak, vettek, eladtak, hosszan alkudoztak, áldomásokat ittak. így volt régen. A mai vásár már csendesebb, szinte nem is országos, szinte nem is nagy. Kirakodó iparos csak mutatóban akad, jószágból a kínálat mérsékelt, nincs ló, személy- gépkocsik, teherautók vannak tömegével. Azért a vásár még mindig vásár, hangulata még mindig van. December 3-án a nyíregyházi országos állat- és kirakodóvásáron — egy esős éjszakát kövétően — mai kornak megfelelően, mérsékelt volt a kínálat és a vásárlói szándék. Sertésből talán ha ezer darabot kínáltak eladásra. Többségében a 10— 12 hetes malacok voltak, egy- egy eladónál hat-nyolc, egy alomból valók. Az árak csekély eltéréssel megegyeztek. 1000 és 1100 forint. Egy Zsiguli csomagtartójában nyolc malac szorongott, és a gazda így kínálta: — Darabonként ezer forintért adom, de párjáért már alkudni is lehet, viszont ha az egészet viszi, minden malac utón 100 forintot engedek. Egy malac ingyen lesz. Hasas kocát is kínált a tulajdonos 9700 forintért. — Miért nem tízezerre tartja?-— Tarthatnám, de úgyis lealkudják. Kilencezer alatt viszont nem adom. Birkából két apró falka volt, az egyiknél a juhász 2700 forintot kért volna darabonként. — Építkezik a fiam, arra kell a pénz. Ez lenne itt a tető. Ha elkél a birka jó, ha nem, az se baj. Előhasú üsző nem volt a vásárban, fejőstehén sem. Jobbára borjakat kínáltak, abból is a legtöbb bika, hízónak való. A borjak körül már igazi a vásári hangulat. Nem hiányzott a vevő fitymáló szava, a gazda mérges válasza, aztán a sűrű tenyércsapkodás: — 16 600! — 14 ezer! — 16,500! — 15 ezer. De tudja mit, adja kilóra. — Kilóra a húsboltban vegyen ! Végül a bikaborjú, lehetett vagy másfél mázsás, 16 ezerért gazdát cserélt Ki járt jól? A vásár az zsákbamacs- ika, de csak a laikusnak. A hozzáértő és kupec — mert ilyen is van — ránézésre látja, mit érdemes megvenni. Az, aki már vagy húsz bikaborjút megvett, értette a dolgát, gyorsan és határozottan vásárolt. A teherautó névtábláján Békéscsaba szerepelt. Mi volt még a nagyvásárban?! Egy szíj jártó, kései utóda az egykor virágzó mesterségnek, a majdnem új lószerszámot tízezer forintra tartotta. — Nincs már ló — panaszolta — nem kell a hám, a kantár senkiinek. A lovakat elvitték az olaszok. A Polgárról érkezett kötélverő jobb vásárt csinált. A kötőfékekre, az istrángokra úgy tűnik, nagyobb szükség van. Ostort is többen vettek. Az ostor, ha nincs is ló, vásárfia, 200 forintért igazán megéri. Dél körül a vásártér fokozatosan elcsendesedett, kiürült. Szekérkeréknyomot alig-alig őriz a talaj, de személygépkocsi az járt ott legalább ezer. Ilyen most a vásár. Seres Ernő Sokasodott a kertbarátok érdeklődő levele a bőrbetegségek gyógyítása iránt! Ennek oka, illetve okai az 1988. évi szeszélyes időjárásban keresendők. Ősszel a váratlanul beköszöntő esőzések kedvező feltételeket teremtettek a peronoszpóra és a szürkepenész számára. Azokban a szőlőültetvényekben, ahol nem védekeztek kellő időben és kellő hatékonysággal, bizony súlyos rothadások léptek fel. Ahol viszont kellően felkészültek és szakszerűen végezték el a permetezéseket, mint például a Tokaj Hegy alján ott a szürkepenész, tudományos nevén a „botritisz”; nemes rothadást a bogyók töp- pedését, tehát asszusodását okozta. Az ország különböző helyein más és más problémák, illetve örömök kísérték a szőlőbetegségek fellépését. De térjünk vissza a gondokra, a bőrbetegségek gyógyítására. Ha valakinek a bora 11 Maliigand fok alatt maradt, tehát gyengébbé, lá- gyiabbá sikerült a borkezelés, ott komoly gondokat okozott a „virágosodás”. A hordóban a bor felületén akkor is virághártya alakulhat ki, ha a bort melegebb helyiségben tároljuk, vagy ha elmulasztottuk a töltögetést, darabban tartottuk a bort. Ez komoly baj, hiszen a virágosodás során csökken a bor alkoholtartalma. Majd a későbbiekben „darabízű”, zavaros lesz a bor. Mi ilyenkor a teendő? A bor felületén kialakult „vx- rághártyát” hosszúszárú topóval átszűrjuk, s teletöltjük a hordót. Az így felemelkedő hártyát pedig lefújjuk a bor felületéről. Sokat javíthatunk a helyzeten azzal is, ha nem feledkezünk meg a bor kéne- zéséről, 100 literenként 15 gramm kálium-metabiszulfit adagolásáról. Fajtacsere vírusmentes oltványokkal örvendetes, hogy az utóbbi időben megnőtt a kertbarátok érdeklődése a tudomány és a gyakorlat által kimunkált új technológiák, új fajták, s a vírusmentes szaporítóanyagok iránt. Napjainkban átértékelődött a kertészeti termesztés sok komponense, így nem a mennyiségi kérdések, hanem a minőség került előtérbe. Ha valaki a hagyományos gyümölcsfa-oltványokból akar vásárolni, úgy az I. osztályú koronás oltványokat 99 forintért, a II. osztályú szaporítóanyagot pedig 88 forintért vásárolhatja meg a Kertészeti Szaporítóanyag Forgalmazó Kft tangazdaságaiban, illetve árudáiban. Utánvételes szállítás is igényelhető. A szállítás vasúton, darabáruként — expressz utánvéttel — történik a rendelő költségére és veszélyére. A vasúti utánvételes szállításoknál — természetesen — csomagolási költséget is felszámítanak, ami a vevőt terheli. Törzses fáért 8 forintot darabonként, bokorért (ribiszke, köszméte) 5 forintot és a szőlőoltványokért, valamint a málnáért (50 darabig) 3 forintot számolnak. Szőlő, gyümölcs és díszszaporítóanyagot utánvéttel szállít a Siófoki Állami Gazdaság. 8601. Siófok. Pf.: 6, vagy gyümölcsfaoltványt szállít a Rákóczi Mg. Tsz. 5085. Rákóczifalva, Rákóczi u. 57. A vírusmentes gyümölcsfaoltvány előnye a hagyományossal szemben a szaporítóanyagban rejlő többlet. Az, hogy életerős növények, több és szebb gyümölcsöt hoznak, kevésbé érzékenyek a káro- sítókra, ellenállóbbak a fagy- gyal és a szárazsággal szemben. Az ilyen oltványok hosz- szú életűek, jó fejlődésűek, mentesek a vírusbetegségek által okozott törzs és ágkárosodásoktól, illetve elhalásoktól. A vírusmentesítés technológiai lépcsőit: a vírusmentes egyedek kiválasztását (vizuális, szerológiai, bioteszt-vizs- gálat.) A vírusmentesítést (hőterápia, merisztéma-kultú- ra), a vírusmentesség fenntartását (talajfertőtlenítés, fektorok tehát levéltetvek, kabócák elleni Védekezés). A megrendelőnek mindezeket az árban természetesen meg kell fizetni. Ezért is a vírusmentességre vonatkozó növényegészségügyi hatósági igazolvánnyal rendelkező I. osztályú koronás gyümölcsfaoltvány 123 forint darabonként, az I. osztályú suhángok pedig 115 forintba kerülnek. Hol lehet vírusmentes csemetéket beszerezni? A Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Vállalat Ceglédi Állomásán (2700. Cegléd, Szolnoki u. 52.), különféle gyümölcsfaoltványokat és vírusmentes alanycsemetéket állítanak elő, az érdi telepen (2030. Érd, Elvirama- jor a hetvenes út, 26-os kilométerkövénél), gyümölcsfaoltványokat, cseresznye és meggyfajtákat már vírusmentesen, egyes almafajtákat pedig vírustesztelten nevelik. A fértődi állomáson (9431. Fertőd, Madách sétány 3—5.) pedig vírusmentes szamóca, málna, piros és feketeribiszke, szeder és szedermálna szaporítóanyagokat termelnek. A vírusmentesítési munka hazánkban intenzíven folyik, importból csak garantáltan vírusmentes szaporítóanyag vásárolható. A fajtaértékeléskor és az új fajták előállításakor a vírusmentesség elengedhetetlen feltétel. A siker érdekében a vírusmentesítési munkát ágazati funkciójából eredően a növényegész'ség- ügyi apparátus irányítja. Dr. Széles Csaba Eladó a csicsóka Korábban lapunk is foglalkozott a csicsókafogyasztás bizonyított kedvező élettani hatásaival. Annak idején sokan érdeklődtek. hol vásárolhatnak étkezésre csicsókát, mások viszont a termesztéshez kaptak kedvet. Valljuk meg őszintén, a csicsókának ma nincs kialakult vevőköre, csak kevesen és ritkán keresik a piacokon. Aki tehát csicsókát szeretne eladni, az szinte megoldhatatlan helyzetbe kerül, özvegy Tóth Fe- rencné kéki lakos levélben írta, hogy 200 kilogramm csicsókája van, amit értékesíteni szeretne. Kérte, legyühk segítségére abban, hogy áruját eladhassa. A csicsóka napi ára iránt is érdeklődött. Sajnos a levélírónak csak abban tudunk segíteni, hogy itt közöljük: eladó csicsókája van. Tesszük ezt abból a megfontolásból. hogy mint említettük egy időben többen lap unknál csicsókavásárlói szándékkal jelentkeztek. Reméljük eladó és vásárló ez esetben egymásra talál és az áru gazdát cserél. A csicsóka ára egyébként a burgonyáéval megegyező, de ez alku tárgya. Aki tehát étrendjében — akár egészség- ügyi, vagy változatossági okok miatt — csicsókát akar beiktatni, a szükséges gumókat Kéken (Levélcím: 4515 özv. Tóth Ferencné, Kék, Rákóczi u. 71.) megvásárolhatja. Dohánybeváltók Megjött a tél és elérkezett a nagy levelű dohányok beváltási ideje. A dohánybeváltó telepén nagy a forgalom. A nyíregyházi Ságvári Tsz háztáji dohánykertészei ösz- szefogva, közösen szállították leadásra a gondosan válogatott bálákba kötött leveleket. Jó volt a termés -— mondta a helyszínen Kisnyovszki András felsősimái gaz-,:; da. Száz ölön termesztett dohányt, 10 mázsa termett,^ első osztályú és legalább 45 ezer forint bevételre számít'. A nyíregyházi Ságvári Tsz tagjai közül több mint száívj zan foglalkoznak dohány kertészettel, most a terméssfj,. a minőséggel és a várható jövedelemmel is elégedettek. A felvételek a dohányátadásról készültek. (Kertész Sándor felv.) V_____________________________________________ Téli programok ..Kifagytak” a horgászok a vizekről, de a téli kalandok kedvelői azért még nem akasztották szögre a botjaikat. Megvan a módja annak, hogy lékből jöjjön elő a csuka — ha már biztonsággal mozoghat a horgász a jég hátán. Es a menyhalazók ,,szektája” számára is elég korán jött él a szezon az őszvégi téllel. A Felső-Tiszáról is, de újabban a tiszalöki erőmű környékéről is jó fogásokról vannak hírek. Tisza- löknél Sarnek Ferenc, a Nyíregyházi Sport HE tagja meglehetősen ritkán akadó kilós meny- halat fogott, de többen kerítettek horogra 70—80 dekás példányokat. Mindez cáfolja azokat a korábbi híreket, hogy az erőmű alatt csak tenyérnyinél alig nagyobb menyhalak foghatók. A horgászok nagy többsége azonban letette már a halfogó szerszámokat. Viszont szívesen járnak el olyan összejövetelekre, ahol szakelőadások, filmvetítések bővítik minden részt vevő ismereteit. Ez is szóba került az immár kilencezret meghaladó létszámú megyei horgásztábor 37 egyesületének vezetői tanácskozásán. amelyen az egyesületi elnökök. titkárok, egy szekcióülésen pedig a gazdasági felelősök kaptak tanácsokat a szövetség megyei intéző bizottságától a közeljövő tennivalóihoz. A téli szezonban Nyírbátorban. Nyíregyházán és Fehérgyarmaton központi előadókkal szerveznek szakmai klubfoglalkozásokat az egyesületekben. De a megyei intéző bizottság bármelyik egyesület téli klubrendezvényeihez is küld előadót és horgászfilmeket, amelyik erre bejelenti az igényét. Meg keil védeni e vizek halvagyonát Az egyesületi vezetők említett november végi megyei megbeszélésén elhangzott IB-titkári beszámoló foglalkozott az erősen öregedő”, eliszaposodó horgászvizek állapotával és nagy eredménynek tartotta. hogy egyre több egyesület fog hozzá vizeinek javításához, fiatalításához. A felújítások, a vízfelületek növelését szolgáló munkák, az új vizek kialakítását célzó törekvések lehetővé teszik, hogy megnövekedjen az egyesületi kezelésű vizek haltartó képessége — és ezzel a halfogás lehetősége is. Mindezek dacára sok vízen még kockázattal jár az őszi telepítés. mert az alacsony vízállás és a vizek biológiai körülményei egy kemény tél során veszélyt hozhatnak a halállományra. Ezért az őszi halkihelyezést csak a biztonságosabb vizeken. Vaján. Kisvárdán. Vá- sárosnáményban, a KEMÉV és a fehérgyarmati téglagyár vizén végezték el. Másutt tavaszi telepítésekre kerül majd sor. (A korai fagyok miatt Császárszálláson is elmaradt a vízléengedés. halasítás itt is csak tavasszal lesz.) A megyei intéző bizottság az egyesületek felkérésére három vagon tavaszi kitelepítésű hal megvásárlását és telel-tetését intézte el. Ezek a pontyok, amú- rok, kárászok biztonságos körülmények között, a tél elmúltával kerülnek majd a horgászvizekbe. A horgászok által is látogatott, de halászati kezelésben lévő vizeken sem lehetett befejezni az őszi telepítést a korai fagyok, a korán jött tél miatt. Az említett tanácskozáson felhívták az egyesületi vezetők figyelmét arra. hogy a horgásztagság bevonásával mindent kövessenek el a vizekben lévő hal- vagyon megvédéséért, szánjanak szembe a téli veszélyekkel, amelyek a drága pénzen beszerzett halakat fenyegetik. A vizek jégfelületére esett hó rendszeres eltakarítása. az állandó lékelés, a vizek szellőztetése mindenütt fontos, de különösen lényeges azokon a helyeken, ahol alacsony vízszintnél fagyott be a tó, vagy holtág, amelyben amúgy is sok a ,,gaz’\ a lesüllyedve rothadó növényzet. Vannak az elmúlt évekből szomorú tanulságok; mázsaszámra elpusztult ha-^ — lak tavasszal kihalászott tetemei figyelmeztetnek arra: csak az a hal kerül majd horgunkra, ami a vízben élve marad! A vizeken parancsolóan szükséges téli tennivalók nem hagyhatók mindössze a halőrökre. Szükség van a tagság munkájára is. arra, hogy a biztonsági előírások szerint, baj, baleset nélkül, de mindig legyenek szellőztető lékek a vizeken, minden horgász jövő évi jobb zsákmánya érdekében. Pristyák József l KISTERMELŐK-KISKERTEK I
