Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-31 / 311. szám
Mire számíthatnak? Visszajött ingázók, munkanélküliek K orántsem új fogalom a munkanélküliség, az elhelyezkedési támogatás, a közhasznú foglalkoztatás, viszont egyre több megyénkbennek kellett ezekkel „megbarátkozni”, ugyanis hiába kerestek, nem találtak munkát. A foglalkoztatási gondok enyhítésére, a kormány január elsejével 1,Évmilliárd, forintot különített el a Foglalkoztatási Alapra. Ebből finanszírozzák a munkahelyteremtő beruházásokat, a meghosszabbított felmondási idő költségét, illetve az elhelyezkedési támogatást, a közhasznú foglalkoztatást, az újrakezdési kölcsönt, az átképzési támogatást, a korengedményes nyugdíjaztatást. A rideg számok azt mutatják, hogy a foglalkoztatási gondokban — sajnos — élen jár Szaboles-Szatmár. Az ingázók közül eddig 1200-an jöttek vissza a megyébe munkát keresni. A pályakezdők elhelyezkedése egyre nehezebb. Becslések szerint a jövő évben tervezett munkanélküli-segély körülbelül hatezer szabolcsit érint. A riasztó adatok után nézzük, mennyit profitált a megye a Foglalkoztatási Alapból. (Ebben ia segítségemre a megyei tanács munkaügyi osztályának dolgozói voltak.) Munkahelyteremtő beruházásra 1988-ban 867 millió forintot utaltak, ennek ,29 százalékát, 250 milliót a megye kapta. Harminckét pályázatot fogadott el az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, így a beruházások mevalósulásával a munkahelyek száma 2612-vel gyarapszik Szabolcs-Szatmárban. Nem elhanyagolható a beruházások teljes költsége sem, .amely 1 milliárd 416 millió, hiszen az alap az összköltség 30 százalékáig terjed. Jelenleg 17 pályázat vár elbírálásra, ezek elfogadásával még 950 munkahelyet létesítenek. A pályásatok több mint fele ipari beruházás, elsősorban fafeldolgozó, cipőfelsőrész-készítő üzemek, konfekciót gyártó részlegek valósulnak meg. A másik jelentős rész az élelmiszer-feldolgozás. Kis részben bővül a szolgáltató hálózat is. A páJyázatok közül megvalósult a pátrohai termelőszövetkezet cipőfelsőrész-készítő üzeme, de a Start üzemegységei és a Sprint Kisszövetkezet tiszailöki üzeme is működik már. A közhasznú munka ideiglenes munkavállalási lehetőséget nyújt. A tanácsok irányításával a közhasznú munkások olyan feladatokat oldanak meg, amelyre van lakossági igény, viszont nincs költségvetési fedezet. Míg tavaly erre 4,9 milliót költöttek és átlagosan 150 főnek jelentett alkalmi munkát, addig idén 11 milliót fizettek ki és átlagosan 200-an vállalták ezt a munkaformát. Nyíregyházán kívül a legjobban Mátészalkán, Fehérgyarmaton és Csengerben igényelték a közhasznú munkát. Az átlagos órabér 19—25 forint között mozog, így 3700 forintos havi fizetést vihetnek haza a munkások. Eleinte nagy volt a felbuzdulás, később megcsappant a munkakedv, hiszen 257-en csak néhány napot, 241-en el sem vállalták a rájuk bízott munkát. Sok helyen a munkaruhát, a szerszámot is eladták. Ami bíztató, hogy eddig 32 főnek sikerült elhelyezkedni. Sokan arra „spekuláltak”, hogy annyi napot dolgozzanak, amennyi a családi pótlék felvételéhez szükséges. A korengedményes nyugdíjaztatásnál akkor lehet a nyug- díjt az alapból finanszírozni, ha az illető vállalatát jogutód nélkül számolták fel. Ilyenre még nem volt példa. Viszont arra igen, hogy a nyugdíjat a vállalat fizeti. Jelenleg 90-en éltek ezzel a lehetőséggel, többségük a vásárosnaményi faforgácslapgyár átszervezésével kapcsolatban. Számukra a nyugdíjt a vállalat év elejéin egy összegben utalja át a társadalombiztosítási igazgatásé Üjrakezdési kölcsönre a megyében 160-an jogosultak, akik meghosszabbított felmondási idejűiket töltik. A Szabolcs megyei Tejipari Vállalat, a Szamos menti Tangazdaság, a SZÁÉV, a Taurus, a faforgácsllapgyár egykori dolgozói, akik hia vállalkoznak, igénybe vehetik a 300 ezer kölcsönt maximum 10 évire. Az alap az OTP által kifizetett összeg 17 százalékos kamatát- vállalja át. Ez a támogatás a szabolcsiak számára november elseje ót él. A megyei tanács 12 igazolást adott ki, az OTP eddig három válllalkozónak fizetett ki 300—300 ezer forintot. Hat hónapig átlagkeresetüket kapják a meghosszabbított felmondási idejüket töltök, azután újabb hat hónapra elhelyezkedésű támogatásban részesülnek. Ekkor az első 3 hónapra keresetük 70, a további hórom hónapra 60 százalékát kapják. Utóbbi összeget a munkaerő-szolgálati iroda kezeli, mivel a válladat nála jeleníti be a létszámleépítést. Ha az íren da talál az illető számára olyan munkahelyet, amely megfelel szakképzettségének, a fizetése a korábbihoz képest 10 százalékkal csökkenhet, az ingázás nem több mint 2 óra, az érintettnek el keli fogadni. Ha mégsem, megszüntetik a folyósítást. Idén egymillió 580 ezer forintot fizettek ki együttesen erre a célra. A már említett 160 meghosszabbított felmondási idejét töltőn kívül 21-en részesültek elhelyezkedési támogatásban. Legrégebben az átképzési támogatást vezették be, amelynek felhasználási köre folyamatosan bővült. Elsősorban termelőszövetkezetek képzik át dolgozóikat melléküzemági tevékenységre, amely legtöbbször betanított munka. Szakmunkára átképzésit a vásárosnaményi Medicor, a Szatmár Bútorgyár és;, az élelmi szer-kiskereskedelmi vállalat szervezett. De mégemlíthetjük a KEMÉV-eit is, amely kőműves, ács, vízszigetelő, vagy a bailkányi termelőszövetkezetet, ametly hegesztő szakmákba képezte ki dolgozóit, öt év alatt a vállalatok Szervezésében 1070-en vettek részt átképzésen, erre a támogatásból 22 milliót költöttek. Jövőre nézve annyi bizonyos, hogy az alap összegét a kormány 2,4 milliárd forintra emelte. A munkanélküli-segélyről december 29-ém döntöttek. Megváltozik a támogatás kifizetése is, amely lassú és hosszadalmas. A tervek szerint a megyei tanácsok saját hatókörükben döntenek a 10 millión aluli támogatásokról, amelyre év elején keretet kapnak. Szaboles-Szatmár egyelőre 150 millió forintból gazdálkodhatna. Máthé Csaba Kórházépí tők Kárpátalján Kiss Gytrts. a „vendégmunkás”. — Tudják, a végső érvem az volt: magyarok a magyaroknak építenek. így a gazdasági oldal mellett megjelent a politikai színezet, a nemzetiségek helyének értékelése — fogalmaz Bodó Pál, a városi tanács elnökhelyettese. Az építők irányítói egymás között csak Pali bácsinak hívják, s a megszólításban benne rejlik az atyai gondoskodás is, hiszen bármi bajuk vian, hozzá bizalommal fordulhatnak. Beregszászon, a határtól alig tíz kilométerre a magyar építők, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat kollektívája kórház építésére vállalkozott. A nyáron volt az ünnepélyes alapkőletétel, karácsonyra már kibontakozott az épület váza, s minden bizonnyal sor kerülhet az ünnepélyes avatásra 1990. november 7-én. Viszonylag kicsiny. alig nyolcvanegynéhány emberből álló stáb serénykedik a téli hidegben is, hogy haladjon a kórház építése. Az első hetekben tele voltak gondokkal, a tervezett ütemhez képest bizony lemaradtak. Azóta viszont sikerült néhány hetet lefaragni az elmaradásból. A tanácselnök-helyettes, Bodó Pál ahhoz, hogy elnyerjék a kórház építését a magyarok, igen sokat kilincselt Kijevben és Moszkvában, de még Budapesten is patrónusokat keresett, hogy engedélyezzék az építőipari exportot. Az erőfeszítést siker koronázta, azonban a döntés már a tervkészítés után volt, így igen nagy erőfeszítésekre volt szükség 1988-ban, hogy a szükséges anyagokat — cement, kő, kavics, vasanyag — melyeket a szovjet fél vá'l- llalt, beszerezzék. — Nem tehettünk mást, mint percről percre változtattunk a munka ütemén — mondja Pöndör József építés- vezető. — Ha jött elég cement, ha tudtunk betonozni, akkor éjjel háromig is dolgoztak az emberek zokszó nélkül. Az építésvezetőt a SZÁÉV pályázat útján választotta ki. Aztán aZ'ö fetactata ypit, Jlogy, kiválogassa. a , munkásokat. Jelentkezőkben némi Volt ■ hi-“ ánv, 'hiszen kedvelő tttnun- , katend, hozzá jő a kereset. Az^mtjerek —'két csoport- ' ban — tíz napot dolgoznák Magyarok magyaroknak Beregszász fejlődő város, erősödő iparral. A környékén a Szovjettinföban is elismert kolhozok tevékenykednek, a vártig «hajdani beregi rész természetei központja ma is. A korábbi 15—20 ezer lakosú kisvárosnak mára 35 ezer lakója van. javarészt magyarok. egyhuzamban (szombat-vasárnap is), utána négy nap otthoni pihenés következik. Mivel mégilyitptták számukra a beregsuráinyi határállomást, így alig másfél óra (busszal az utazás. — Nekem már nem ez az első kárpátaljai munkám — mondja Kovács Ernő kőműves. — Az ungvári építkezésen is dolgoztam, onnan hoztam feleséget 1983-ban. Fiatalember, 31 éves múlt, egy két és fél éves gyerek lapja. Tunyogmatolcsra való, de nemrég költöztek be Fehérgyarmatra. Az új lakás berendezéséhez is kell a pénz, de a mostani munkából azt remélik — éppen az összegyűjtött, rubelben kapott napidíjak révén —, hogy soron kívül tudnak majd venni egy Ladáit a régi autó helyett. — Az otthoni pénzből nem futja autócserére — kapcsolódik hozzá Szabó Gyula v,illan yszserelő, aki Nyírbátorban lakik. — Nekem is az a tervem, hogy új kocsit veszek. Négy hónapja, hogy külföldi munkát vállaltak. Már ki tapasztal tákia családtól való távoliéiért; (azt mondják, ha nem kapnak a lakáshoz közel munkát, akkor is ingázniuk kell hetenként), megismerkedtek munkatársaikkal. — Elóg jó a kollektíva, mindenki dolgozik rendesen — vélekedik Szabó Gyula. Nála, mint karbantartónál ez azt jelenti, hogy két másik társával együtt állandó készenlétben ’ ’ áll, ' nehogy miattuk állj órí a'z' építkezés. — Nem., úgy van, hogy a ,másik, lapátol, ,én meg csak nézem, ment_ nem az a munkám — jegyzi meg Kovács lErnő is. Szabó Gyula, villanyszereié, karbantartás közben. Iyen, a, másik oldalon betonoznak; mindenki tudja a; feladatát. — Az emberek másképp dolgoznak, viselkednek egy külföldi munkán — jegyzi meg erre az építésvezető. — Itt csak egy valami fontos: a vállalt JEeJadiat telLjeaítései-; Vágyj su>;>> SZfóVTERV fővállalkozásában, a SZÁÉV generá kivitelezésében két épületszárnyban ötszázágyas kórházat építenek, amely elkészülte után minden bizonynyal Ukrajna egyik legmodernebb egészségügyi létesítménye lesz. Kapcsolódik hozzá egy étterem és konyha, valamint a nógrádi építők kivitelezésében egy rendelőintézet, ahol naponta 600 beteget Vizsgálhatnak. A régi kórház szomszédságában. az egykori gyümölcsös helyén már kibontakozófélben van az új kórház. Mint ahogy az együttműködés, az egymás segítése is kibontakozott a helyi magyarok és a külföldi magyarok között. Lányi Botond Kovács Ernő kőműves az egyik betonelem beemeléséhez készülődik. (Páll László felvételei) Bár a SZAÉV-töi csak szakmunkások vannak ki^iit. a segédmunkások a beregszászi üzemekből verbuválódtak, az a Mii ni fizetésért dolgoznak péhány lián a pot a magyar építkezés^a. — És szeretek köztük lenni — mondja Kist Gyula', tőiéinek az autójavító a hivatalos munkahelye. — Annak is örülök. hogy kibővül a kórházunk, mert: olyan is előfor- fordult. hogy a folyosóra fektették a beteget, nagy a zsúfoltság. — Magyarok, magyaroknak ípítenek. közöttük vagyunk — folytatja a mondatot, amely minden kaput megnyit az építők előitt Beregszászon. És még hozzátesz egy érdekességei: — Az én fiam pedig éppen Nyíregyházán van. Egy hónapja vezényelték oda. mert most katona. Tolmácsként vitték, perfekt beszél oroszul és ukránul. Járjuk a munkaterületet, a havas, fagyott betongerendákat emelgetik az egyik hePőndör József építésvezető KM * HÉTVÉGI MELLÉKLET 1988. decenals^g @
