Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-03 / 288. szám

HM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1988. december 3. Gerontológiai kutatósok Hogy élhetünk 100 évig? HAZÁNKBAN KÉTSZÁZNÁL valamivel több száz éven felüli idős ember él: többségük, két­harmaduk nő. Bár az ország több mint tízmilliós népességé­hez viszonyítva ez nem nagy szám, arra azonban alkalmas, hogy bizonyítsa: az emberi élet meghosszabbításának feltételei az elmúlt negyed század alatt ja­vultak nálunk annak ellenére Is, hogy közismert: a munkaképes korú férfiak halálozási arány­száma az utóbbi években-évti- zedben romlott, és ennek követ­keztében a férfiak születéskor várható átlagos életkora közel egy esztendőt csökkent: ma 66 év körül mozog. Ezt a látszólagos ellentmondást az magyarázza, hogy az 1960. évi felmérés során még csak 34 százéves, vagy annál idősebb honpolgárt tudtak számba ven­ni ; létszámuk tehát azóta meg­hatszorozódott. Ugyanakkor sok­kal jobban differenciálódott az élettartam amiatt, hogy viszony­lag többen élnek egészségtelen életet, válnak súlyos alkoholis­tákká, — sokszor mértéktelenül — dohányoznak, nem fordítanak (esetleg kényszerűségből) ele­gendő időt a pihenésre, a rege­nerálásra, egészségtelenül ét­keznek stb. Emellett azonban a technika és az orvostudomány haladása ma* már jobb feltéte­leket teremt, mint egy negyed­századdal ezelőtt. Ugyanakkor azt is bizonyítja a százévesek számának meghatszorozódása, hogy nem mindenben helytálló az a vélekedés, amely a folya­matosan növekvő stressz-állapo- tokat teszi egyedül felelőssé a lakosság, elsősorban a férfiak egészségi állapotának a romlásá­ért. A MA ELFOGADOTT tudomá­nyos vélemények szerint körül­belül 114—120 év lenne az az életkor, amit az emberek elér­hetnének. Igaz, sokszor olvas- ni-hallani ennél jóval hosszabb életről szóló — többnyire kauká­zusi, vagy más hegyvidéki terü­letekről származó — híreket. E felröppenő híradásokat, ame­lyek nem egyszer 130, sőt 150 éves emberekről szólnak, meg­lehetős fenntartással kell fogad­ni. Arról van szó, hogy ezeken a vidékeken száz, sőt annál is több évvel ezelőtt az anyaköny­vezés egyáltalában nem volt megbízható. A gerontológia hazánkban fej­lődő tudományág: tárgyköre sokkal szélesebb, mint a geriát­riáé, amely csak a beteg, idős emberek gyógyítását öleli fel. A gerontológia az öregkor teljes életkórtanával foglalkozik, - szé­les körű társtudományok (törté­neti, szociológiai stb.) vonatko­zásaival egyetemben. Ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy amint a gyermek nem kezelhe­tő úgy, mint egy „kis felnőtt”, hasonlóképpen az idős ember sem egyszerűen „öreg felnőtt’, hanem eltérő élettani sajátossá­gai vannak. Ezt ismerte el az egészségügyi kormányzat akkor, amikor lehetővé tette, hogy eb­ből a szakágazatból is szakor­vosi képesítést lehet szerezni. Feltehetően a gerontológus­szakorvosok a klasszikus belgyó­gyászatból különvált tudomány­águkkal hozzá fognak járulni a gerontológia — és ezen belül a geriátria — magasabb fokú mű­veléséhez. ENNEK AZ INTÉZKEDÉS­NEK jelentősége túlmutat a jé- lenlegi idős korúak közvetlen érdekein. Az idős kori élettani viszonyok és az azzal összefüggő tudományterületek kutatása ugyanis jól hasznosítható isme­retekhez juttatja a gerontológu- sokat. Ezeket a felismeréseket és összefüggéseket jól tudják majd hasznosítani azon korosz­tályok érdekében, amelyek még csak ezután érik majd el azt a kort, amikor a gerontológusok hatáskörébe kerülnek. Ha ugyanis sikerül a százévesnél idősebbek életére, életviszonyai­ra jellemző ismérveket feltérké­pezni, akár az életvitelük, benne jelenlegi és korábbi szokásaik, munkájuk, táplálkozásuk, akár emberi-társadalmi kapcsolataik tekintetében, akkor nagy való­színűséggel olyan következteté­sek vonhatók le, amelyeket ál- talánosan is fel lehet használni. A társadalmi egészségmegőrzési program során ez a legnagyobb jelentősége a gerontológiai kuta­tóközpontok tevékenységének. Nappali álmosság Eddig az alváskutatókat kizá­rólag az éjszakai alvás érdekel­te. A müncheni Max Planck Elmekórtani Intézet kutatói ki­mutatták, hogy az embernek nemcsak az éjszakai alvását sza­bályozza belső „biológiai órája”, hanem azt az álmosságot is. amely •— így jóval kisebb erővel — négy óránként nappal tör rá. Nappal 13 óra tájban támad az emberben a legnagyobb alvás­kényszer, továbbá egy-egy — jó­val gyengébb — reggel 9 illető­leg délután 17 óra tájban. A déli szunyókálás szerepe a testhő­mérséklet alakulásán olvasható le. Ez az éjszakai alvás idején a legalacsonyabb, kora délután a legmagasabb. Déltájban azonban hőmérsékletünknek a görbéje jócskán leereszkedik, s ez annak lehet a jele, hogy az akkori al­vásszükséglet — az álmosságot szervezetünk belső órája diktál­ja. Annak, hogy az alváskutatást a teljes napra kiterjesztették, fontos gyakorlati haszna van: megmagyarázza, hogy a déli al­vás miért hat kedvezően a köz­érzetre és a teljesítőképességre. A munkaegészségügy szempont­jából pedig felveti azt a kér­dést: vajon a műszakok idő­pontjait nem rendezhetnék át úgy, hogy legalább a legnagyobb nappali elálmosodást is figye­lembe vegyék. Hóemberes pulóver Karácsonyig még elkészül A hóemberes szép pulcsi bizonyára kedvenc holmija lesz a 4—5 éves kisgyer­meknek. Egyszerű si­makötéssel készül a szabáisminta. 110 cen­ti magas gyermekre alkalmas. Hozzá kö­rülbelül 30 dkg vilá­goskék, 10 dkg fe­hér, 5—5 dkg na­rancsvörös és fekete, középvastag fonal, valamint 3-as, és 3 és feles körkötőtű szükséges. Alapmintája: dzsör- zékötés, színén si­ma, visszáján fordí­tott szemek. A hóem­bert a leszámolható minta szerint menet közben kötjük be a megfelelő színnel. Minden színválto­zásnál keresztezzük a szálakat. A mintán jelzett pontokat és vonalakat utólag hl- mezzük rá szem- utártzó öltéssel (szem', száj stb.). Patentminta: 3-as tűvel 1 sima, 1 fordított, a továb­biakban simára sima. fordítottra fordított. Próbakötés: 22 szemX3l sor = 10 négyzetcentiméter. Háta: 86 szemmel kezdve 6 cm magas, körülbelül 15 sor passzé- részt kötünk a világoskék fonal­lal, majd fehér fonallal, alap­mintával folytatjuk 15 sor = 5 centi magaságig, s ezután ismét a kékkel egyenesen kötünk to­vább a passzétól számított 34 cen­ti magasságig. Itt a középső 26 szemet leláncoljuk, majd mind­két belső oldalon kerekítünk: minden második sorban 1X3 és 1X2 szemet lefogyasztunk. A passzétól számított 36 centi ma­gasságnál a vállrész megmaradt 25—25 szemét egyenesen leláncol- jiuik. Eleje: A hátához hasonlóan kezdünk, a 1« soros passzérész után a középső 20 szem fölött megkezdjük a hóember beköté­sét. A passzérész utáni 31 centi száradni hagyjuk. A fekete vo­nalakat tűvel ráhímezzük a hó­emberre. narancsszínnel az or­rát is- összevarrtuk a vált-, az oldalvarrásokat, beállítjuk az uj­ját. Kék fonállal körkötötüvel a hátából 93, az elejéből 90 szemet szedünk fel a nyakkivágásból, és patentmintával 16 centi magas nyakat kötünk, majd lazán lelán­coljuk a szemeket. (9* sor) magasságnál a középső 14 szemet leláncoljuk, majd a nyakkivágást kerekítjük: minden 2. sorban 1X4, 1X3, 1X2 és 2X1 szemet lefogyasztunk. Ujja: Kékkel 42 szemre kez­dünk, és 8 centi magas passzét kötünk. Folytatjuk a fehér fo­nallal, alapmintával, s ennek el­ső sorában egyenletesn elosztva 8 szemet szaporítunk (50). A szé­lesedő ujj ferde vonalának ki­alakításához mindkét szélen 18- szor minden 4. sorban 1 szemet szaporítunk, s 5 centi után így folytatjuk a kék fonállal. A passzétól számított 26 centi (80 sor) magasságnál mind a 86 sze­met leláncoljuk. összeállítás: Az egyes részeket kifeszítjük, és nedves ruha alatt Keresztrejtvén y HIDEG ESTÉK. Endrödi Sán­dor verséből idézünk: „Duruzsol a tűz. pattog a kályha. .. .” folyt, a sorrendben beküldendő vízsz. l. (zárt betűk: B. M. N. S, N, B), függ. 13. (zárt betűk: O. I, O, Z, ö, E, B). vízsz. 27. (zárt betűk: S, É), függ. 65. és vízsz. 52. sorokban. VÍZSZINTES: 13. Nem ateista. 14. A jódsav sója. 15. Hamis a zenében. 16. Dús betűi. 19. Egyik nagy me­gyénk névbetűi. 20. Azonosak. 21. Régi súlymérték. 24. Határmen­ti község megyénkben. 26. Igen, németül. 29. Sportmez. 31. Nagy­sága. mérete. 33. Mongóliái „la­kóház”. 34. Hónap rövidítés. 36. Fertőtlenítőszer. 37. Szaporodás­ra képes seit. 38. Játszma. 40. Pakolá. 41. Panel közepe! 42. Csáp belső része! 43. Holland gépkocsik ielzése. 45. Tengeri hal. 46. Kicsinyítő. 47. Lóverseny. 49. Beleegyezést kifejező sző. 51. Gége egynemű betűi. 55. Portu­gál tengerész, Afrika első körül- hajózója (1450—1500). 57. Mező- gazdasági. 58. Régi, két csoport között ütővel játszott játék. 60. Számnév. 62. Komárom megyei község. 64. Még egy f-fel a vé­gén: elámult, elképedt. 66. Fel­tételes kötőszó. 67. Keskeny nyí­lás. 69. -ért. latinul. 71. Fél ré­pa! FÜGGŐLEGES: 2. Az E hangnak egy fél hang­gal való felemeléséből származó hang. 3. Kábítószer. 4. Közeli tárgyra mutató szó. .5. Napszak. 6. Csen. 7. Jó szívű. 8. Ajtón van. 9. Közterület. 10. Kefe egy­nemű betűi. ll. Süteménybe kell. 12. Benzin alapanyag. 17. Község megyénkben, a Tisza mentén. 18. Bőrszín. 21. Jegyzék, névsor. 22. TYZ. 23. Lángra lobban tőle a gáz. 24. Urán, foszfor és hidro­gén vegyjele. 25. Főzés kelléke, névelővel. 27. Melyik irányba. 28. Évelő nehezen irtható, kétszikű gyom. 30. Rom. omladék latinul. 32. Keservesen sír. 34. Róma egynemű betűi. 35. Azonosak. 38. Felesége. 39. Vágy. 42. Nehézség, tömeg. 44. Talál. 47. Az első két­jegyű szám. 48. Vedd kezedbe. 49. Vakon szeret. 50. Tagadó szó. 52. Híres német utazási és ifjú­sági regények írója (Károly; 1842—1912). 53. Mindig kéznél le­vő mértékegység. 54. Gyári be­rendezés. 56. Való. 59. Kopasz. 61. Szürke, a gólyánál valamivel kisebb, a nádasokban élő hallal táplálkozó madár. 63. Északi pénz. 67. A tetejére. 68. Saját ke­zűleg. 69. Például. 70. Nyugat­szibériai folyó a SZU-ban. (N. I.) A megfejtéseket december 12- ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL! November 19-1 rejtvértypályá- zatunk megfejtése: ... látogatásának emlékét őrzik magyaros ver­bunkos jellegű művel. Téli uta­zás. Nyertesek: Bozsik Erzsébet, Izsay Károlyné, Király Piroska, Lontai Sándor. Suba Győző nyír­egyházi, Németh Melinda basha­NY. NY. lomi. Kolozsl Mária gyulaházl. Juhász Zoltánná lbrányi. Smid Mária tlszaeszlárl és Ráduly Sán­dor tíszavasvári kedves rejt- vényfejtőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. Jó étvágy BELGA TEJBERAGU. Elkészí­tési idő: 1 óra. Hozzávalók: 75 dkg sovány sertéskaraj vagy comb, 5 dkg vaj, tej, 1 fej vörös­hagyma, só, 3—4 szem szegfű­szeg. Kockákra vágjuk a húst és élénk tűzön a vajon kb. öt percig sütjük. Leöntjük annyi tejjel, hogy ellepje és megsóz­zuk. Beletesszük a megtisztított hagymát, amelynek oldalába a szegfűszegszemeket szúrtuk, és lefedve lassú tűzön puhára pá­roljuk. Akkor jó, ha a hús a te­jet magába szívta és csak bar­na mártás maradt alatta. Tála­lás előtt a hagymát kidobjuk belőle és rizzsel körítve adjuk az asztalra. VANÍLIÁS PALACSINTA. El­készítési idő: 30 perc. Hozzáva­lók: palacsintatészta; a tölte- lékhez 3 dkg vaj, 3 dkg liszt, 3 dl tej, 3 evőkanál porcukor, 1 csomag vaníliás cukor; a tetejé­re 5 dkg porcukor, 1 csomag va­níliás cukor. A krémhez valókat habverővel simára keverjük, majd a tűzön sűrű krémmé főz­zük. A kisütött palacsintákat ez­zel töltjük, és egyenként össze- göngyölve, tetejüket vaníliás por­cukorral meghintve tálaljuk. GYÜMÖLCSÖS MADARTEJ. Elkészítési idő: 45 perc. Hozzá­valók: 9 tojás, 15 dkg kristály- cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 liter tej, 2 csapott evőkanál liszt, 50 dkg gyümölcspép (eper, málna, ribiszke stb.), vagy 4—5 evőkanál Jaffa szörp, 40 dkg friss gyümölcs. 9 dl tejet 9 dkg por­cukorral felforralunk. Közben habbá verjük a tojások fehérjét 3 dkg cukorral és a lobogó tejbe evőkanállal nagy galuskákat szaggatunk belőle. Egyperces forralás után megfordítjuk a ga­luskákat, hogy a másik felük is átfőjön, majd szítára téve le­csurgatjuk. A tojások sárgáját habosra keverjük a maradék cu­korral, a vaníliás cukorral (ha narancsosat készítünk, ne te­gyünk bele vaníliás cukrot), meg a liszttel, felengedjük a maradék hideg tejjel, sőt azzal is, ami a habgaluskákból lecsepegett, és állandóan kevergetve beleöntjük a forró tejbe. Gőzön, habverő­vel állandóan keverve sűrű krémmé főzzük, kihűtjük, majd közé keverjük a gyümölcspépet vagy a Jaffa szörpöt. Mély üvegtálba öntjük, tetejére ültet­jük a habgaluskákat, és friss gyümölcsszemekkel vagy meghá­mozott, vékonyan felszeletelt naranccsal díszítjük. Jégbe hűt­ve tálaljuk. GYORS SAJTFELFÜJT. Elké­szítési Idő: 1 óra. Hozzávalók: 3 dl tejföl, 4 tojás, 10 dkg reszelt sajt, 2 dkg liszt, 5 dkg vaj, só, a forma kikenéséhez kevés zsír, a tálaláshoz 5 dkg olvasztott vaj. Alaposan' kikeverjük a tojásók sárgáját a tejföllel, hozzáadjuk a lisztet, 2 evőkanálnyi sajtot, sót, végül a tojások kemény habbá vert fehérjét. Kizsírozott őzgerincformába öntjük, és for­ró sütőben, gőzfürdőben sütjük, míg a beleszúrt tűre nem tapad ragacsos masza. (Kb. 45 pere elég hozzá.) A kész felfújtat forró tálra borítjuk, leöntjük az olvasztott vajjal és meghintjük a maradék sajttal. Azon frissiben tálaljuk. A betegség pszichológiája Nincs olyan betegség, amely­ben ne játszanának szerepet lel­ki és szociális tényezők, kezdve kialakulásuktól, fellobbanásuktól a kiteljesedésükön-; át a krízisig, amely akár a gyógyulás, akár a halál bekövetkeztéhez vezet. Ki tagadhatná, hogy a rég le­tűnt korok irtózattal vegyes ámulata él ma is jó néhány em­berben az elmebetegek láttán, sőt már a kórkép hallatára is. S bizony, még a magát legfelvilá­gosultabbnak tartó ember is ál­talában mélyen és szemérmesen titkolja, ha nemibetegsége van. és egyre jobban ismerjük a ko­runk pestise, az AIDS körüli vi­tát, hogy vajon nyíltan vagy névtelenül kezelendők-e a meg­betegedettek. Ezzel ellentétben sokan szinte hivalkodnak egy másik fertőző betegség, a mégoly magas lázzal járó vírusinfluenza elkapásával — a betegséget nem övezi szé­gyen. A ranglétra csúcsán a szívbajok állnak. Aki az infark­tust túlélte, szinte büszkén te­kint vissza még az intenzív osz­tályon töltött súlyos napokra is. A betegségek egyike, a rák (mindenki tudja jól. legföljebb nem akarja tudomásul venni) végérvényes állapotváltozást hoz­hat létre a szervezetben, vissza­fordíthatatlanná válhat. Ha a ráknak akár csak a gyanúja is számításba jöhet, elűzhetetlenül szorongás# ;íbesirjyiriko hiszen* egy hagyományosan gyógyítha­tatlannak ítélt kórról van szó. Ezért sajnálatosan sokan még ma. sem kezeltetik magukatMdejeko- rán. a félelemmel vegyes előíté­let ereje elnyomja az egészséges gyógyulási vágyat. De mik is ezek az előítéletek? Allport, a neves szociálpszicholó­gus meghatározása szerint az előítéletek kedvező vagy kedve­zőtlen érzések egy valaki vagy egy valami iránt, amely érzés megelőzi a tényleges tapasztala­tot. illetve nem azon alapszik. Minden előzetes ítélet akkor vá­lik valódi előítéletté, ha az újort- nan feltárt ismeretek nem tud­nak változtatni rajtuk, lepereg róluk minden olyan érv. bizonyí­ték. amelyik meghazudtolhatná. Változtathatók-e az előítéletek, azok is. amelyek a betegségek­hez fűződnek? Igen. de a válto­zás nem elsősorban értelmi úton megy végbe, hanem döntően az érzelmek átformálódásával, mely­hez viszont általában pszicholó­gus szakember segítsége szüksé­ges. STRUCCPOLITIKÁT CSINÁ­LUNK? — jeligére Mátészal­kára: „Anélkül, hogy felfed­ném kilétemet, engedje meg, hogy mégis bemutatkozzam. Elmúltam hetvenéves, de má­ig nyelveket tanítok, ezáltal jól ismerem a fiatalokat. Min­den nyelvtanóra után komoly, hosszú beszélgetést folytatók a tanítványaimmal, akik között éppúgy van tizenéves, mint húsz esztendőnél is idősebb. Előbb meglepett, aztán elgon­dolkodtatott, most már nyo­maszt az a közöny, ami eze­ket a fiatalokat körülveszi. Vannak szüleik, és mégsem kapnak a kérdéseikre választ, pedig mennyi kérdésük van! Minden belső tiltakozásom el­lenére kialakult bennem az a meggyőződés, hogy nem volt még kor, amely ennyire ma­gukra hagyta volna őket, ami­kor a legjobban szükségük volna a felnőttek segítségére! A fiatalokkal kapcsolatos né­zetek amolyan struccpolitiku- sak, elhangzik, hogy segíteni kell nekik, aztán a tett vala­hogy elsikkad a nagypolitika hullámtörő^ gátjain. Ilyen ké­rem nem volt a mi korunk­ban, mert miránk szigorúan ügyeltek a nevelőink. A gyere­kek elmondják, hogy nincs, akinek feltegyék a párválasz­tásról, a nemzésről, az életcé­lokról és más dolgokról alko­tott kérdéseiket. Egymástól ta­nulnak ostobaságokat, egymást irányítgatják. Ezek a fiatalok egyértelműen elítélik rendőr­gyilkos társukat, mert még va­lamennyire bennük van a rousseaui tisztaság, de én kér­dem: meddig? Én akkor nevel­tem a gyermekeimet, amikor héjában főtt krumplit ettünk, és nyirkos pincében éltünk, egy fedél alatt százan! Meg­győződésem, hogy akármilyen sokat is kell manapság dolgoz­ni, csak akarat kérdése a ne­velés, a - struccpolitika csak bajt okoz . . .” Fájlalom, hogy nyolcoldalas, igen bölcs levelét nincs mó­dunk egészében közreadni. A baj okát abban látom, hogy a mai szülők többsége is magá­ra hagyva nevelődött egy vál­tozásokkal terhes korban. Márpedig az ember jelleme, személyisége a gyermek- és if­júkorban a legképlékenyebb. Az abban szerzett ismeretei, élményei jelölik ki az útját, s ha ez az út rossz, helytelen, egy erős kezű nevelő, szülő időben eltérítheti róla. Ki kel­lene használni azt az időt, amiben a fiatalok még őrzik a velük született tisztaságot, em­berséget, kíváncsiságot arra, hogy értelmes célt mutassunk nekik, s ne .csak a felszínes gazdagságot, az anyagi jólétet állítsuk célként eléjük. Sajnos, elfeledtük, hogy vannak örök igazságok, s ezek közé tarto­zik, hogy amilyenné ma az if­jakat tesszük, olyan lesz a mi holnapunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents