Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-27 / 307. szám
1988. december 27. Kelet-Mi(yuotuá{ 3 Itt a 11-277! Kovács Éya újságíró y álaszol Ezúttal nem a kérdezőkkel, sokkal inkább a megkérdezettekkel gyűlt meg a baja az újságírónak: a magyar hivatalokban, munkahelyeken már csütörtök délelőtt megkezdődött a karácsony. Legalábbis, ami a válaszadásra jogosultak körét illeti... Ad is, meg nem is kedvezményt a nyíregyházi Malom utcai fürdő — panaszolta Ma- joros Józsefné nevű olvasónk a 15-528-as telefonszámról. Mint elmondta, a gyermekeknek nyújtott kedvezményes belépőjegyet csak hétfőtől csütörtökié lehet ieénybe veni. amikor a gyerekek iskolában vannak. Így a kedvezmény nem sokat ér. Botos György, a Szabolcs megyei Víz- és Csatornamű Vállalat művezetője elmondta: a fürdő már régen kinőtte a jelenlegi forgalmat. Annyi a látogató, hogy hétvégeken be sem férnek mindannyian. Ha ezeken a napokon is adnának kedvezményt a gyermekeknek, a zsúfoltság csak tovább nőne. Épp ezért kezdtek a Malom utcán nagyarányú fejlesztésbe, bővítésbe. A munkálatok során átalakítják és korszerűsítik, új helyre költöztetik az öltözőket, elvégzik a termál részlegének teljes átalakítását, bővítését is. A rekonstrukció befejezése után nemcsak kényelmesebb, nagyobb is lesz a fürdő, így a tervek szerint jövőre már egész hétre szóló, tehát valóságos kedvezményt nyújthatnak a gyermekeknek is. K. Péterné Nyíregyháza, Fészek utcai olvasónk írja, a TI- TASZ-tól szeretné segítségünkkel megtudni, hogy a nagyszállást zártkertekben mikor végzik el az őszre ígért trafócserét. s meddig kell várniuk a hálózatfejlesztésre? Mint levelében közli, hat családnak protekció alapján már évekkel ezelőtt bekötötték a villanyt, mások meg feketén jutottak áramhoz. Makai István, a TITÁSZ szerelési osztályvezetője elmondta: ismeri a problémát, a nagyszállási zártkertekben jelenleg is folyik a szerelés, a szakemberek a villamos hálózat felújítását végzik, így a tervek szerint előreláthatólag 1989. I. negyedévében már valamennyi ott -élő villanyáramhoz juthat. Válaszadónk szerint a gondot eddig az okozta, hogy kicsi volt a transzformátorállomás (trafó) teljesítménye, ezért is cserélik azt most a munkálatok folyamán nagyobbra. Makai István arra kérte levélírónkat, problémájával szíveskedjen megkeresni a TITÁSZ nyíregyházi, Bethlen Gábor u. 53. szám alatti «ki- rendeltségét. Több hivatásos sofőr nevében kérdezte egyik olvasónk: gyakorta járnak hivatalos úton külföldre, kötelezheti-e őket vállalatuk saját valutakeretük felhasználására, arra hivatkozva. hogy a cégnek nincs saját kerete. Szeretnék megtudni azt is, hogy milyen kiküldetési pénz jár a rendszeresen külföldre utazó sofőröknek? Választ Ledvény Miklós- nétól, a Magyar Nemzeti Bank devizaengedélyezési főosztályának főcsoportvezetőjétől kaptunk. Szerinte, ha valaki vállalata megbízásából utazik külföldre, ahhoz minden esetben engedély szükséges. Ez az engedély állandó vagy eseti is lehet, s ha megvan, akkor a vállalat saját forintjáért hivatalosan a szükséges devizát is megkapja. A dolgozó számára szükséges szállás és napidíj mértékét a mindenkor érvényes PM-rendelet szabályozza. Ha a vállalatnak nincs külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélye, csak abban az esetben lehet szó arról, hogy a dolgozó saját valutakeretét használja fel az utazáshoz. Erre a dolgozó legfeljebb kérhető, de nem kötelezhető. Mindezekre tehát csak abban az esetben van szükség, ha a vállalat engedély nélkül, azaz szabálytalanul vállal külföldi munkát, illetve szállítást. Ha szabályosan teszi, akkor az olvasónk által felvetett probléma nem is létezik. A KEMfiV előre gyártó főüzemének dolgozói gondos munkával segítik az osztrák Boest Alpine és a KEMfiV ICE vegyesvállalat leendő csarnokának elkészültét. Az épület már megvan, a KEMfiV szigetelőüzemének konfekcionáló részlegét alakítják most át acélszerkezet-gyártó kooperációs céggé. A létesítmény átadása jövő év első negyedében várható. Képeinken belső munkaműveletek. (S. A.) Az év újítói Csengerben élnek, dolgoznak. Nyolcán vannak. Agrár szakemberek, műszakiak. Amit teremtettek, alkottak, az hosszú távon a juhtenyésztés alapja és ígérete lehet. Előzménye a már ■kamatozó munkának az volt, hogy a Debreceni Agrártudományi Egyetem irányításával a csengeri Lenin Tsz-ben egy új juhfajta kialakítására vállalkoztak. A termelőszövetkezetbe új- zélandi Boorooda kosok érkeztek és ezek, valamint a merinó anyák utóda lett a „szapora merinónak” nevezett fajta. A szaporaság jellemzője nem az ikerellés — ezt más juhfajták is produkálják a gondos tartás mellett —, hanem a hármas, a négyes, sőt az ötös ikerellés. Egy anya után átlag három bárány, óriási előrelépés a juhágazatban, főként, ha tudjuk, hogy Szabolcs-Szatmár- ban évtizede tartó gond az alacsony szaporaság, az ellásd átlag 1—1,2, jó esetben 1,3 bárány. De mi itt az újítás, és milyen munkát végeztek a csengeri újítók? Beszélgető- társam, Gulácsi Mihály gépészmérnök elismeri, nem mindennapi, hogy az állattenyésztésben gépészek, építők és más végzettségűek alkotnak maradandót. — Az új juhfajta előállítása biológiai szinten nem okozott olyan nagy gondot, ■mint az eredmény, a három-négy bárány megtartása, felnevelése. A mi munkánk, feladatunk azzal kezdődött, hogy kialakítottuk, megalkottuk egy új tartás- technológia tárgyi feltételeit. Csak egy példát erről: ha egy anyajuh egy bárányt ellik, nincs gond, a kisbárány a falkában nem kallódik el. De ha egy anyának három, négy báránya van, akkor a kisbá- rányok egy része a falkában egy idő után nem talál rá az anyjára. Mi következik ebből? Elégtelen fejlődés, elhullás. Kialakítottuk tehát az egymástól lerekeszthető elhelyezési módot. Milyen alapon szerveződött az újítóbrigád, és mi volt a cél, az ösztönző? — A brigádot a nem mindennapi feladat hozta össze, a szervezője dr. Végh János, a tsz főmérnöke volt. Mi volt ■az ösztönző? — Ami engem sarkallt a munkában: olyan dolgokat kellett megoldani, ami újdonság, ami nemcsak lehetővé teszi, de igényli is az alkotást. Gondolom, így voltunk ezzel valamennyien. „Ötöt ikrek" Csengerben Kétéves munka volt ez és most már úgy érezzük, bejött a számítás. Nemrégen volt a tsz-ben egy országos bemutató. Annyi szakembert én még nem láttam együtt, amennyi akkor hozzánk látogatott. Jólesett az érdeklődés, azt is megfigyeltem, ki hogyan reagált a látottakra. Nem hiányzott az elismerés. A szapora merinó mérhető sikere az a gazdasági számítás, amit a csengeri újítók pályázatukhoz mellékeltek. Az újítók által kidolgozott és alkalmazott technológia és technika, az új juhfajta 2400 anyára vetítve 504 ezer forint többleteredményt hozott 1988-ban. Az eredmény a következő években tovább növekedhet, az eljárás honosodásával juhtenyésztő gazdaságok sokasága lehet gazdagabb. Egyébként a csengeri újítók, a Március 15. brigád tagjai, a megyei tanács és a TESZÖV újítási pályázatán különdíjat nyertek. A tízezer forintos pályadíj gazdái: Balázs István, Ecsedi Miklós, Gaál Sándor, Szilágyi László, Tóth János, Jeles András, Végh János és beszélgetőtársam, Gulácsi Mihály. Seres Ernő Vállalkozó pártiskola A Kelet-Magyarország 1988. december 22-i számának várospolitikai mellékletében jelent meg a fenti cikk. amely — a hozzánk érkezett telefonhívások és személyes megkeresések bizonysága szerint — számos félreértésre adhat alkalmat. Ezek eloszlatása, az olvasóközönség és a közvélemény pontosabb tájékoztatása céljából szükségesnek tartjuk a következőket megjegyezni: 1. A párt — megyénkben sem — nem mond le arról, hogy az ideológiai-politikai képzést az új követelményeket figyelembe véve, megújuló tartalommal és módszerekkel a jövőben is folytassa. 2. Az MSZMP megyei Oktatási Igazgatósága funkciójának megújítása céljából a társadalmi és politikai szükségletek messzemenő figyelembevételével erősíteni kívánja tevékenységének kulturális és közművelődési jellegét, ezért kész arra, hogy eszközeit a kölcsönös érdekek figyelembevételével e célok szolgálatába állítsa. 3. Ezért kezdeményeztük, hogy az északkelet-magyarországi szakember-ellátottság javítása érdekében a Pénzügyi és Számviteli Főiskola levelező tagozata az OI-val közös szervezésben mérnök-üzemgazdász képzést indítson. Az 1989. március 1-jén meginduló képzés lehetőséget ad arra. hogy a későbbiekben állandósuljon és más formákkal is bővüljön a kihelyezett tagozat működése. 4. Előzetes tárgyalások folynak arra vonatkozóan is, hogy közreműködjünk a felsőfokú egészségügyi szakképzés feltételeinek megteremtésében, ezért tantermeinket és felszereléseinket használatra a megyei tanácsnak. illetőleg az egészségügyi kormányzatnak felajánlottuk. Simkovics Gyula megbízott igazgató Dr. Fekete Antal alapszervezeti titkár A szakszervezet kasszája Szükség van bérreformra Lev Szálnyikor: Flug Berci Élt egyszer egy kiváló ifjú, Flug Bercinek hívták, és nevéhez híven nagyon szeretett futni. Egy helyi jelentőségű versenyen úgy nekiiramodott — nagyszerű startot véve —, hogy messzire elszakadt az alapbolytól, és ismeretlen irányban tűnt el. Futott, futott, futott. Kidöglött, hogy majd kiköpte a tüdejét. Este az alapboly utolérte, a következők csak másnap reggelre érték be. Flug Berci legeslegutolsóként vánszorgott be a célba. Onnan azonban tovább futott. Mivel igen határozottan futott, és senki előtt nem volt világos, hogy hol van az igazi cél, valamennyien nyakukba szedték a lábukat, nem tévesztve Bercit egy pillanatra sem szem elől. Közben eltévesztették az irányt, s végül különböző utakon egy téren kötöttek ki. Itt ünnepélyesen megesküdtek, hogy Bercit felkutatják, megverik, megtépik, s közben vasöklű gárdává egyesültek. Határoztak, megállapodtak, szemlélődlek, eltűnődtek ... Amikor kipihenték magukat, felszedelőzködtek, és hazatértek, hogy még majd foglalkoznak a dologgal. Be mit látnak? Flug Berci futott velük szemben, és barátságosan mosolygott rájuk Utánavetették magukat. de hirtelenjében nem tudták elcsípni. Egyesült rohamot indítottak ellene, és rövidesen el is kapták. Vállukra emelték, s visszavitték arra a helyre, ahol félrevezette őket. A célba, ahonnan Berci'finiselésével megfuttatta őket. Tanulság: ha a kolbászba mazsolát tettél, edd meg magad! (Mizser Lajos fordítása) Hogyan keresi forrongó világunkban a kivezető utat a szakszervezet? Milyen a kapcsolata az alternatív mozgalmakkal? Mire költi a szakszervezet a pénzt? Többek között ilyen kérdésekre válaszolt a napokban Nyírbátorban Paszternák László, a vasasszakszervezet főtitkára, aki szak- szervezeti aktíván vett részt a nyírségi városban. Hogy mire, miből és menynyit költenek a szakszervezetek? Az idén tagdíjból, állami költségtérítésből és máshonnan várhatóan 3 milliárd 562 millió lesz a bevétel, míg a kiadás meghaladja a 3 milliárd 587 milliót. Balázs István azt tudakolta: hogyan lehetséges az, hogy a nagycsaládos üdülő- jegyekből az ő vállalata ötévenként csak két darabot kap. A főtitkár elismerte, hogy az üdültetés körül valóban nincs minden rendben. Ezt a szakszervezet vállalta magára, holott részben állami feladatot is kell hogy képezzen. A jövőben racionálisabb megoldást követel az üdülőjegyek elosztása. Kungel József a Budapest és a vidék közötti érthetetlen megkülönböztetést tette szóvá. -A vendég válaszában elismerte, hogy gyakorta tapasztalható ez a vidéki gyár- egyégek életében. Ezért foglalkoznak azok nagyobb önállóságának, érdekeltségi rendszerének megteremtésével, növelésével. Ehhez azonban a megyei vezetőknek is partnernek kell lenni. Kása István az alternatív szakszervezetekkel való viszony felől érdeklődött, melyre az volt a válasz, hogy partnerként foglalkoznak velük. Ám az is igaz, hogy egyesek érdekképviseleti, érdekvédelmi köntösben jelentkeznek, miközben különböző politikai meggondolások húzódnak meg a háttérben. Raska Zoltán, Homonnai János, Szarvadi Antal, Övári Zoltán, Tóth György kérdéseire válaszolva a főtitkár elmondta, hogy készül az új szakszervezeti törvény, benne a sztrájkjoggal. Az érdekegyeztető tanácson belül a kormány hozzáállása is kedvező. Paszternák László számos reform kidolgozása után a bérekről szólva így fogalmazott: A munkabért elsősorban a teljesítménynek és a benne testet öltő tevékenységnek kell meghatároznia. A bérek igen eltérőek hazánkban, ezért szükség van a bérreformra. De azt is világosan látni kell, hogy a munka __ szervezettségét, az abban rejlő tartalékokat is figyelembe szükséges venni. Nem a magyar munkás teljesítménye alacsony, hanem a termék korszerűtlen, amit előállít és a technológia sem mindig biztosítja a magasabb minőséget. Befejezésül a vasasszakszervezet főtitkára hangúlyozta: az országnak ma erős, határozott kormányra, s egyben a munka- vállalók érdekeit ugyanilyen határozottan képviselő szak- szervezetekre van szükség. (dragos'
