Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
1988. december 22. Kelet-Magyuorsxág 3 Folytatja munkáját az Országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) adások részletezését firtató hozzászólásokra pedig azzal válaszolt, hogy a honvédelmi bizottság legutóbbi ülésén részletes tájékoztató hangzott el ezzel kapcsolatban. Mészáros Győző, a Bala- tonboglári Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója a költségvetési tervezet negyedik változatát támogatta, ugyanakkor kétségeit hangoztatta, vajon a gazdaságpolitikusok várakozásának megfelelően reagálnak-e a vállalatok. A problémát főként arra vezette vissza, hogy míg a modern nyugati termelő vállalatok esetében a tőketulajdonos, a vállalatvezetés — a managament —, illetve a foglalkoztatottak érdekeinek egyensúlya biztosítja a vállalat gazdaságos működését, addig a magyar gazdasági életben ez az automatizmus nem működik, hiszen hiányzik a tulajdonos. Saját vezetői tapasztalatai alapján a képviselők elé tárta állami gazdaságok „kórlapját”. Hangsúlyozta: a gazdaságok pénzügyi helyzete sokkal rosszabb annál, mint ahogy ez a tájékoztatókon elhangzik. Nagy részük felélte tartalékait, és nem képes az egyszerű újratermelés biztosítására sem, a mezőgazdaságot érintő folyamatos jövedelemkivonás miatt. A kereskedelmi bankok már beszüntették idei finanszírozási tevékenységüket, rövid lejáratra sem adnak hiteleket, s januárra sem hajlandók szerződést előkészíteni. Sorra mennek tönkre az eddig jól működő ipari együttműködések, az iparvállalatok megrendeléseinek hiányában és a fizetésképtelenség miatt. A mezőgazdasági vállalatok a támogatások csökkentéséből, illetve az ipari árak emelkedéséből adódó mezőgazdasági árnövekedésnek nem tudnak érvényt szerezni monopolhelyzetben lévő partnereikkel szemben. Az állami gazdaságok megfogalmazzák azt az igényüket is, hogy a föld kerüljön a gazdaságok tulajdonába. Költségvetési reform kell Börcsök Dezső, a budapesti Elektromos Művek vezér- igazgatója szerint az idei terv várható alakulásából megállapíthatók a magyar gazdaság neuralgikus pontjai, s ezek a jövő évi költségvetést is döntő mértékben befolyásolják. Súlyos gazdaságpolitikai hiba volt az árreform elhalasztása, mert ennek következtében nem a tervezettnek megfelelően alakult a termelői árszínvonal a gazdálkodó egységeknél. Nehezményezte a társadalombiztosítási kiadások helytelen megtervezését is, utalva a táppénzek nagyságára, amely a bányászsztrájk indokai között szerepelt. Kiemelte, hogy a magyar gazdaság égető problémája, az inflációs nyomás felerősödésének veszélye változatlanul fennmaradt. Fodor Pál, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát makói gyárának igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy a most beterjesztett költségvetés-tervezet még annyira sem részletes, mint az előző évi volt, bár az 1989-es három variációt is tartalmaz. A változatok közötti eltérések nem nagyok, szinte lényegtelenek. Ilyen rendszerben nem lehet érdemben dönteni — mondta. Ezért javasolta, hogy már a következő évben szülessen meg a költségvetési reform, „s a költségvetés elfogadása soronként történjen, mert akkor lehet igazából dönteni”. Dr. Bölcsey György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára Király Zoltán felszólalásával kapcsolatban szükségesnek tartott bizonyos pontosításokat. Elmondta: a Király Zoltán által említett témákban a bizottság ülésén nem foglaltak állást, mert.a vita túlságosan elhúzódott. Csupán abban állapodtak meg, hogy a javaslatok kerüljenek a reformbizottság elé. Ezt mind a 19 jelenlévő bizottsági tag elfogadta. Szavaira Király Zoltán reagált. Értetlenségének adott .hangot a kérdés Bölcsey György által történt felvetésének módja miatt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pótadó 3 százalékos mértékére vonatkozó indítványt a bizottság megszavazta. A re- form-csomagterwel kapcsolatban pedig úgy döntöttek a bizottságban, hogy azt egyet- értőleg továbbítsák a reform- bizottsághoz. Á pénzügyminiszter válasza A vitában ezután Villányi Miklós pénzügyminiszter kapott szót Válaszában elmondotta, hogy a jövő évi költségvetés tervezete feletti vitában számos vélemény, javaslat hangzott el, és meglehetősen sok kritika is érte a kormányt. Az tény, hogy a jelenlegi költségvetési tervezési rendszer elavult. Meg kell tehát változtatni, s erre a tervezett költségvetési reform végrehajtása keretében kerül sor. Helyeselte azokat a javaslatokat, amelyek a kormányzati munka feletti parlamenti ellenőrzés javítását, szélesítését szorgalmazták. Ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy a kormányzás továbbra is a kormány dolga, azt nem veheti át az Országgyűlés. A továbbiakban elmondotta, hogy a kormány elhatározott célja a társadalom működéséhez szükséges kiadások számottevő csökkentése. Képviselői észrevételekkel kapcsolatban Villányi Miklós elmondotta, hogy a kormány a Parlament kérésére kész a jövő esztendőben részletesen számot adni a nagyberuházások helyzetéről. A vitában elhangzott megjegyzésekre reflektálva kiemelte: jövőre 9 milliárd forinttal csökken az agrár- szektort érintő támogatások összege. Ennek azonban túlnyomó többségét az áremelések kiegyenlítik, így az agrárgazdaság vállalatainak jövedelme nem mérséklődik. Kritika érte a mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok folyó finanszírozásával kapcsolatos idei gyakorlatot. Ennek kapcsán a miniszter úgy vélekedett, hogy az ágazati vezetés és a bankok közötti megállapodások ezen a helyzeten lényegesen javíthatnak. Elmondotta, hogy a kormánynak nincs szándékában kivonulni a lakáspolitikából — ez teljesen irreális célkitűzés lenne. A kamatpolitikával kapcsolatos kritikai észrevételekre válaszolva hangoztatta: a kamatnövekedés az infláció miatt következett be. A kamatcsökkentés csakis az infláció alakulásával lehet arányban. Többen bírálták a Pénzügyminisztériumot, hogy jelentős összegű vállalati adóterheket engedett el a kormány felhatalmazása alapján. A jogos észrevételeket elfogadva Villányi Miklós ígéretet tett arra, hogy ezen a területen további szigorítást vezetnek be. A törvényjavaslat és az azt módosító, kiegészítő indítványok fölött szavazott az Országgyűlés. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy Király Zoltán javaslatát a támogatási albizottság létrehozására és működésére vonatkozóan, a reform bizottságnak átadta. Először Vona Ferenc javaslatáról — a tanácsok támogatásának érintetlenül hagyásáról — szavaztak. A Parlament kétséget kizáró többséggel, 57 ellenszavazattal és 17 tartózkodással úgy döntött, hogy a tanácsok támogatását a költségvetés kiadási oldalán 500 millió forinttal megtartja, és helyette ennyivel csökkenti a társadalmi szervek támogatását. Ezt követően a terv- és költségvetési bizottság négyes számú változatáról döntöttek a képviselők. 31 ellenszavazattal és 13 tartózkodással voksoltak e változat mellett. Ez feleslegessé tette, hogy külön-külön szavazzanak a másik három változatról. • Moravszki Gytfrgys Az ésszerűtlen döntésekre nemet kell mondani Szót kapott a szabolcsi képviselők közül Moravszki György, a megye 5-ös számú választókerületének képviselője. Elöljáróban feltette a kérdést: vajon miért nem elegendő kiadásaink fedezésére a költségvetés bevétele, miért kell évente olyan mil- liárdokat elkölteni, amire nincs fedezet? Miért nem elegendő az ideihez hasonló nagyságú elvonás a vállalatoktól és az állampolgároktól ahhoz, hogy a költségvetés érzékelhetően javuljon? Mit kell hát tenni, van-e kiút, vagy elegendő a magyarázkodás, a siránkozás, a tudálékosság és marad minden a régiben? Válaszolt is rá. Azt mondta: olyan gazdasági és morális helyzetet kell teremteni, ami valóban elindíthatja kibontakozásunkat, elválasztja a jót a rossztól, a hasznosat a feleslegestől, és irányt mutat a járható út felé. — Ismerve azt, hogy a termelő ágazatok zöme nehéz helyzetben van, engedjék meg, hogy mégis a mezőgazdaságról szóljak röviden, amiben több mint két évtizede magam is dolgozom. Az a diszkriminatív helyzet, amit a felvásárlási árakban, hitelezésben, támogatásban, és a mezőgazdasági lakosság életkörülményeiben kialakult és a jövőben is várható, figyelmeztető! — Tudom, e felvetés meghaladja mai tárgyalási témánk kereteit, átfogóbban kell felülvizsgálni, de a döntés 1990-től későbbre nem halasztható. Gondolom a politika, a kormány és az egész Országgyűlés is egyetért azzal, hogy ennek további romlása már nemcsak az ágazat, hanem az egész ország és nemzetközi megítélésünk szempontjából is sorsdöntő. A nyereségelvonás 70 százalék körüli mértéke vagy ennek további növelése az ügy kimenetelét világossá teszi. Ezután arról szólt, hogy bár a pénz kevés, még mindig tapasztalható a nehezen összekapart milliók, milli- árdok okszerűtlen, pazarló felhasználása, nem egy esetben a fényűzés, a luxus támogatása. Ez a vezetés, a szakmai irányítás hibája, mi több bűne. Lakosságunk jóérzésű többsége rosszallja ezt, az ilyen gazdálkodás megosztja társadalmunkat, s nem mozgósít a kibontakozás felé. De ugyanígy tetten érhető a lakosság jelentős része is; míg egyik oldalon a megélhetés gondjairól," alacsony jövedelemről, munkanélküliségről panaszkodik, tapasztalható a mértéktelen italozás, kábítózás, szerencsejáték, az ésszerűtlen költekezés, ugyanakkor a másik oldalon üresen tátongó termelő munkahelyek, a műszakszám csökkenése, a nemtörődömség, a fegyelmezetlenség a jellemző. Példának a pénz- és biztosító intézetek, a tömegszervezetek közelmúltban megvalósított és folyamatban lévő dologi, illetve személyi kiadásait, az építőipar kritikán aluli munkáját, az alkalmatlan vezetők dédel- getését említette. A kormány és a parlament ugyanakkor jó szándékkal szövögeti a szociális hálót, óriási összegeket helyez kilátásba ilyen célokra. — Tudom, mai helyzetünkben az ilyen felvetések nem aratnak osztatlan sikert, de azt gondolom, erről is beszélni kell, mert összefügg a költségvetéssel — mondta Moravszki György. — Véleményem szerint a költségvetés javulása az értelmes értékteremtő munkától, az ésszerűtlen döntések megvétózásától is várható. Azt is tudom, hogy az ország költségvetésének egyensúlyban tartása ennél bonyolultabb. Ennek azonban megvannak a felelős gazdái, a döntéseket szakemberek hozzák, s felelősségük nem szűnhet meg azzal, hogy más munkakörbe helyezik őket. Ne fordulhasson elő, hogy világbanki finanszírozással az üzemek számára használhatatlan eszközöket vásárolnak, de mondhatnám a Mecseki Szénbányák gépbeszerzését, és ez már 700 millió forint. A Nemzeti Színház területelőkészítő bizottsága 3 millióért megtette javaslatát, de hogy lesz-e, mikor és hol, azt majd egy másik bizottság dönti el. Felszólalása végéhez közeledve Moravszki György javasolta, hogy tovább kell csökkenteni a központi költségvetésből gazdálkodók körét, és kiadásaikat, tovább kell csökkenteni a védelmi és azok járulékos kiadásait, a felszabaduló, haditechnikát gyártó vállalatokat pedig fokozatosan polgári rendeltetésű eszközök gyártására kell átállítani. És ezek mellett minden területen kérjük számon a pazarlást. A felelőtleneknek fle Ígérjünk teljes létbiztonságot, azon túl pedig vonjuk őket felelősségre is. — Egyre inkább nem azon gondolkodom, mint gazdaságvezető és mint állampolgár, hogy kapok-e támogatást — mondta végezetül —, hanem hogy tudom-e majd megfelelően támogatni a költségvetést. Ezt egyféleképpen képzelem el, fegyelemmel, mert anélkül nincs értékteremtő, hasznos munka, munka nélkül pedig az eredmény, vagyis nincs osztozkodás. Parlamenti tudósítónk írja: Egy kis zavar Egy kis zavar támadt tegnap délután két órakor a Parlamentben: becsengettek, de Moravszki György nem kezdte el felszólalását. Aztán elkezdte, abbahagyta, majd megint elkezdte, s megint abbahagyta. Kezdődött azzal, hogy ha a jelentkezés sorrendjében következnek a felszólalások, már ebéd előtt elhangzott volna a tiszavasvári tsz-elnök felszólalása is. Am közbejött, hogy — szokása szerint, soron kívül — szót kért Király Zoltán szegedi képviselő, majd Kállai Ferenc színművész, akit országos listán választottunk, így Moravszki György az ebédszünet utánra maradt. A régebbi képviselők megszokták, hogy korábban másfélórás volt az ebédidő, így nekik a mostani egyórás szünet kevésnek bizonyult. Szóval késtek a képviselők, a széksorok fele üresen maradt, ez elvette a szabolcsi képviselő kedvét. Aztán mégis elkezdte, de 2—3 mondat után felfedezte: a miniszterek sem ülnek a helyükön, így hát abbahagyta. Az ülést levezető alelnök asszony biztatására újból elkezdte, majd abbahagyta, s bejelentette, hogy csak akkor folytatja, ha a kormány tagjai is ott ülnek majd a helyükön. Sőt, mások biztatására még olyasmit is mondott, hogy „mi is elmegyünk kávézni és várjanak ránk a miniszterek." Végülis nekik szánta mon- dókáját, hozzájuk szóltak javaslatai. Teltek a percek, zavarban volt a képviselő, még nagyobban az alelnök asz- szony, s végül kompromisszum született. Amikor megérkezett Villányi Miklós pénzügyminiszter, újból elkezdte felszólalását Moravszki György. A zavar nem zavarta meg, kritikus felszólalása nagy sikert aratott. És változott is közben. Eredetileg a 2-es változatot javasolta elfogadni, mikor azonban a végére ért, a 4-es, a költség- vetési bizottság által tett legújabb javaslatot tartotta a legjobbnak. Hiába! Felgyorsult az élet. Balogh József Szavaztak a pénzügyminiszternek a tartalék felhasználására vonatkozó kiegészítő javaslatáról is. Ezt 15 ellenszavazattal és 17 tartózkodással fogadták el. Döntöttek arról is, hogy a már részleteiben elfogadott törvényjavaslatot általánosságban is elfogadják-e. Az Országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság 1989. évi költségvetéséről szóló javaslat negyedik változatát — a már elfogadott részletekkel — általánosságban, kétséget kizáró többséggel — 26 ellenszavazattal és 6 tartózkodással törvényre emelte. Végül a vállalkozások 1989. évi eredménye után fizetendő egyszeri kiegészítő adóról szavaztaík á képviselőik. A törvényjavaslatot a pénzügyminiszter terjesztette be, a terv- és költségvetési bizottság pedig azt javasolta, hogy a nyereségadó alapja után 4 százalékos kiegészítő adókötelezettséget állapítson meg a törvény. Az Országgyűlés a kiegészítő adóról szóló törvény- javaslatot 41 ellenszavazattal és 15 tartózkodással — fogadta el. Egyetértés a pápai üzenettel a nemzeti kisebbségek jogairól Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően az Országgyűlés tájékoztatást hallgatott meg a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását célzó pápai üzenetről. Szűrös Mátyás, a külügyi bizottság elnöke, az MSZMP KB titkára elmondta — mint arról a képviselők a sajtóból már értesülhettek —, hogy december 9-én a Vatikán sajtóértekezlet keretében nyilvánosságra hozta II. János Pál pápa 1989. január 1-jén elmondandó újévi üzenetét, amelyben a római katolikus egyház feje síkra száll a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért. A dokumentumot diplomáciai úton eljuttatták a magyar kormányhoz is. Szűrös Mátyás ismertette a pápai üzenet lényegét. Eszerint az üzenet egyértelműen állást foglal a nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni és kollektív jogainak tiszteletben tartása, a nemzeti kulturális értékek és örökségek megőrzése mellett, kiemelve, hogy azok biztosítása az államok feladata és felelőssége. Hangsúlyozza, hogy jogállamban a nemzeti kisebbségeknek különleges jogokat kell biztosítani, s ezeket a létezéshez, a diszkriminációtól mentes állampolgári jog- egyenlőséghez, a közéletben való részvételhez, a kisebbségi kultúra fejlesztéséhez, „a más államok területén élő, de azonos kulturális és történelmi gyökerekkel rendelkező csoportokkal történő kapcsolattartáshoz való jogban, valamint a vallásszabadságban összegzi. A külügyi bizottság azt javasolja, hogy az Országgyűlés állásfoglalása üdvözölje és biztosítsa támogatásunkról a pápai üzenetben megfogalmazott gondolatokat. Hangsúlyozza, hogy az etnikai, nemzeti és vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartása és maradéktalan érvényesítése az általános emberi jogok érvényesülése szerves és egyben megkülönböztetett fontosságú elemeként a békének, a nemzetközi biztonságnak és az államok közötti jó viszonynak is nélkülözhetetlen feltétele. Húzza alá, hogy Magyarországon ebben a szellemben törekszünk a nemzetiségi jogok ‘szavatolására. Szólítsa fel a kormányt, hogy továbbra is kísérje figyelemmel a határainkon kívül élő magyar nemzetiségek helyzetének alakulását, kétoldalú kapcsolatai keretében, illetve a nemzetközi szervezetekben és fórumokon tegyen lépéseket annak javítása, a nemzetiségek összekötő, a népek közötti megértést segítő szerepének érvényesítése érdekében. Tóth Károly megyés püspök javasolta, hogy az Országgyűlés kezdeményezze egy, az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadandó olyan nemzetközi dokumentum előkészítését, amely kodifikálja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatához hasonlóan. Rámutatott, hogy egy ilyen ENSZ- dokumentumnak már voltak is előmunkálatai. A külügyi bizottság tájékoztatóját a fenti kiegészítéssel az Országgyűlés elfogadta. Ezzel az Országgyűlés decemberi ülésszakának második munkanapja befejeződött. Csütörtökön a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról szóló törvény- javaslat tárgyalásával folytatja munkáját a Parlament.
