Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-21 / 303. szám

MA Olvasóink leveleiből , (7. oldal) Válogatott mérkőzés lesz Nyíregyházán (8. oldal) Március 15-e munkaszüneti nap — Új minisztérium alakult — A jövő évi költségvetés heves vitát váltott ki t Összeült az Országgyűlés Kedd délelőtt 10 órakor Stadinger István elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés idei utolsó üléssza­ka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Mik­lós, a Minisztertanács elnöke. Az ülést megnyitva Stadinger István megemlékezett az | ideiglenes nemzetgyűlés és kormány 44 évvel ezelőtti meg­alakulásáról. Stadinger István ezután egy képviselői indítványt ismer­tetett. Grósz Károly és Huszár István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára írásban benyújtott javaslatában azt kérte, hogy március 15-ét, a magyar nem­zet e jeles ünnepét nyilvánítsák munkaszüneti nappá. Az Országgyűlés egyhangú szavazással elfogadta a javaslatot. A törvényhozó testület tagjai ezután néma felállással adóztak a napokban autóbaleset miatt elhunyt képviselő­társuk, Nagy László, a krasznokvajdai Bástya Tsz elnö- j ke emlékének. N Stadinger István ismertette az ülésszak elé terjesztett i törvényjavaslatokat. Bejelentette, hogy három képviselő ‘ nyújtott be interpellációt, és öten fordulnak kérdéssel az | érintett tárcák vezetőihez. A törvényhozó testület ezután egyhangúlag elfogadta 1 az ülésszak tárgysorozatát: 1. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat és személyi javaslatok tárgyalása; 2. az 1989. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tár­gyalása, a kapcsolódó törvényjavaslatokkal együtt; 3. tájékoztató a nemzeti kisebbségek jogainak tisztelet­ben tartását szorgalmazó pápai üzenetről; 4. a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításának törvényjavaslata; 5. az illetékről szóló 1986. évi I. törvény módosításá­nak törvényjavaslata; . 6. a társadalombiztositási alapról szóló törvényjavas­lat és a társadalombiztosításról szóló törvény módosítá­sának tárgyalása, együttes vitában; 7. a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alap­ról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 8. a külföldiek magyarországi befektetéséről és a pol­gári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása, együttes vitában í 9. az alkotmány módosításáról; az egyesülési jogról; a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok tárgyalása, együttes vitában; 10. a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosí­tásának törvényjavaslata; 11. az Országgyűlés ügyrendje módosításának tárgyalá­sa; 12. interpellációk, kérdések. A testület az ülésszak tárgysorozatát egyhangúlag el­fogadta. Ezt követően Németh Mik­lós, a Minisztertanács elnöke bejelentette: a Miniszterta­nács javasolja, hogy az Or­szággyűlés szüntesse meg az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztériumot, valamint a Közlekedési Minisztériumot, és Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium né­ven új minisztériumot hoz­zon létre. A javasolt változ­tatás szoros összefüggésben áll a kormányzati irányítás struktúrájával, változó mód­szereivel és stílusával. A javaslattal kapcsolatos fenntartásokra utalva kitért arra is, hogy a nemrégiben létrehozott új minisztériu­mok megszervezése sem volt mentes bizonyos hibáktól. Nyilvánvaló, hogy ezek a lépések kockázatosak, eg­zisztenciákat érintenek, és a hangulatot sem mindig a kedvező irányba befolyásol­ják — mondotta. Ennek el­lenére annak a véleményé­nek adott bangót: folytatni Kell a megkezdett kormány­zati átszervezést, és a közel­jövőben a most javasoltakon kívül további lépésekre is sort kell. keríteni. A kor­mányzati irányítás megvál­toztatásának jelenlegi sza­kaszában a korábbi lépések szerves folytatásaként kerül sor most a terület- és tele­pülésfejlesztés, valamint az építés, közlekedés és hírköz­lés integrált kormányzati irányításának kialakítására. A tanácsi igazgatás, a terü­let- és településfejlesztés ál­lamigazgatási, kormányzati irányítását legcélszerűbb a belügyminisztérium kereté­ben egységesíteni. A konk­rét kapcsolatrendszert és feladatmegosztást a jövő év április 30-ig alakítják ki. Ezeknek az intézkedések­nek a vonzataként szükség van a kommunális ellátás, a lakás- és helyiséggazdálkodás központi feladatainak átcso­portosítására is. Ezek közül több ugyancsak a Belügymi­nisztériumhoz kerül. E szer­vezeti intézkedések kellőkép­pen előkészítik a Belügymi­nisztérium belpolitikai és közigazgatási minisztérium­má való átalakítását — hang­súlyozta a miniszterelnök. A szervezeti korszerűsítés során tehát új típusú, komp­lex, úgynevezett szakmai funkcionális irányításra al­kalmas gazdasági ágazati mi­nisztériumokat hoznak létre. Ennek alapján született az a javaslat, hogy a közlekedés és építésügy kormányzati irányítását egy minisztéri­umban egyesítsék. Ezt követően azokat az el­képzeléseket ismertette a mi­niszterelnök, amelyek szerint a jövőben a posta tisztán vállalati szervként működne. Szilágyi Gábor (Hajdú-Bi- har megye, 3. vk.), a Deb­receni Postaigazgatóság igaz­gatója, az Országgyűlés Épí­tési és Közlekedési Bizottsá­gának titkára, a törvényja­vaslat bizottsági előadója el­mondta, hogy a testület de­cember 12-i ülésén megtár­gyalta a javaslatot. Többen szóvá tették: a bi­zottságnak korábban és na­gyobb részletességgel kellett volna az illető minisztériu­mok munkáját tárgyalnia ah­hoz, hogy az összevonás szük­ségességét a képviselők egy­értelműbben és világosabban láthassák. Különösen az épí­tészeknek fáj, nogy egy nagy hagyományú Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium szűnne meg. A Magyar Épí­tőművészek Szövetsége e tárgyban levéllel fordult Né­meth Miklóshoz, a kormány elnökéhez is. Bodonyi Csaba (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 3. vk.) építőművész, az Észak-ma­gyarországi Tervező Vállalat vállalati főépítésze felszóla­lásában kifejezte kételyét a tervezett összevonás hasz­nosságát illetően; mint mon­dotta, annak szakmai, gya­korlati előnyeit nem látja. (Folytatás a 2. oldalon) ÉFISZ a KISZ-ben A falun élő fiatalok összefogása Űj ifjúsági szervezetet ala­kítanak a KISZ-en belül, mégpedig Élelmiszergazda­sági és Falusi Ifjúság Szö­vetsége elnevezéssel. Az új szerveződés szülőatyja a KISZ KB élelmiszeriparban dolgozó fiatalok tanácsa. A hír megjelenésének napján kérdeztük Kántor Csaba Áront, a KISZ megyei bi­zottságának titkárát: Sza­bolcs-Szatmárban milyen esélyeket lát a falun élő if­júság összefogására? — Ma már nem számít vadonatúj dolognak a KISZ-ben, hogy a demokra­tikus centralizmus elvetésé­vel rétegenként, ágazaton­ként, érdeklődési kör sze­rint vagy más rendező elv alapján önálló, de a KISZ KB-hoz kapcsolódó szerve­zetek alakuljanak. Ilyen pél­dául az Unió a demokrati­kus szocializmusért, amely a felsőoktatásban tanuló fi­atalokat tömöríti. A most életre hívott ÉFISZ lénye­gében konkurenciát jelent a KISZ megyei bizottságá­nak, hiszen ha bárhol a te­rületen úgy határoz egy alap­szervezet, vagy akár néhány tag, hogy az ÉFISZ-hez akar­nak kapcsolódni, akkor ki­kerülnek a városi, illetve a megyei irányítás, de egyszer­smind az érdekképviselet alól. Ezzel azt akarom mon­dani, hogy egyelőre nem látom pontosan, miként tud­na egy új szervezet haté­kony érdekképviseletre vál­lalkozni 300 kilométerről. Mert szerintünk a falun élő fiatalok érdekei a faluhoz, vagy még inkább a tsz-hez kötődnek. Arról nem is szól­va, hogy túl nagy területet alkar markolni az ÉFISZ. Csak emlékeztetésül: a me­zőgazdaságban, az élelmi­szeriparban, az erdőgazda­ságban, a vízgazdálkodás­ban és a szövetkezeti ke­reskedelemben dolgozó fi­atalokat akarják összefogni a KISZ egyik föderatív tag- szervezeteként. A KISZ megyei bizott­sága — noha versenytársat lát az ÉFISZ-ben — nem ákarja a falun élő fiatalo­kat befolyásolni döntéseik­ben. Sőt, jövő év januárjá­ban fórumot szerveznek az iparban és a mezőgazdaság­ban dolgozó KISZ-tagokna'k. Az önköltséges értekezle­ten arra akarnak választ kapni: az említett területe­ken dolgozók, milyen szer­vezeti formában találnák a legjobbnak érdekeik vé­delmét. Az ÉFISZ szervezői igazán nemes célokat tűztek maguk elé. Szorgalmazzák a falu hátrányainak csökkentését, természetvédelmi törvény kidolgozását, a termőföld és a víz fokozottabb védel­mét, a modern falusi élet­mód és kultúra elterjesz­tését. Feladták a leckét a szer­vezők és ez különösen Sza- bolcs-Szatmárban, a nagy mezőgazdasági hagyomá­nyokkal bíró megyében számít(hat) döntő lépésnek. Tizenkétezer kis résztvevő Gyemkkarátsouy a baitosi csarnokkal Ilyen még tényleg nem volt Nyíregyházán! Kedden délu­tán gyermekek vették birtok­ba a Bujtosi Szabadidő Csar­nokot, — ez volt az első gyermekkarácsony. A csar­nokban hétfőn már felállí­tották azt a 14 méteres kará­csonyfát, amelyre a díszeiket a résztvevő gyerekek készítet­ték és küldték el. A jó hangulatról Halász Judit és a Bojtorján együttes gondoskodott, a kiváló szer­vezésért pedig a csarnok dol­gozóit és a nyíregyházi városi úttörőelnökséget illeti a di­cséret. A három előadáson ugyanis megyénkből 12 ezer úttörő vehetett részt, ráadá­sul díjtalan volt a belépés. A szervezőik megyénk több gyá­rát, üzemét, vállalatát keres­ték fel, hogy anyagilag tá­mogassák a vállalkozást, és sehol sem utasították vissza a segítséget. így igazi kará­csonyi ajándékot jelentett az úttörőknek a műsor. Máté­szalkáról például 16 busz Halász Judit énekel hozta az iskolásokat, s még az idő is a gyerekeknek ked­vezett, a hétfői zord hideg keddre megenyhült. Azt tervezik, hogy ezentúl havonta rendeznek gyermek­műsorokat a szabadidő csar­nokban. Itt lesz a helyük az áprilisi bolondozásoknak is, már megkezdték az előkészü­leteket, hogy április 1-jétől 3-ig átadják a hatalmat a diákoknak, és májusban gyermeknap is lesz. Ha úgy tetszik, ez a mos­tani gyermekkarácsony volt a főpróba, amelyen a gyere­kek és a szervezők egyaránt jól vizsgáztak. Bizonyítja ezt az is, hogy az első előadás után a négyezer gyerek né­hány perc alatt vonult ki a csarnokból rendben, fegyel­mezetten, hogy helyét átadja a második előadásra érkezett pajtásaknak. (cs. k.) CITY GRILL NYÍREGYHÁZÁN. Hazánkban a vidéki vá­rosok között ötödiknek Nyíregyházán a Bethlen Gábor ut­cában kedden megnyílt a City Grill. A Taverna Belvárosi Szálloda és Vendéglátó Vállalat és a Nyíregyházi Áfész kö­zös üzletében a kulturált, gyors étkeztetésre vállalkoztak. A jól ismert hamburger mellett hét-nyolcféle meleg ételt kínálnak, kitűnő üdítőitalok kíséretében. A budapesti vál­lalat a jövő évben hat-nyolc újabb üzletet nyit vidéken, akár Szaboícs-Szatmár megyében is, ha megfelelő társat találnak ebben az éttermi láncolatban működő üzlethez. Képünk a megnyitás után készült. (Elek Emil felvétele) ^AE^^evFolyam^oSTszam ARA: T.sffTüKIN^^ 1988. december 21., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents