Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-19 / 301. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. december 19. Sörisszák dicsérete Boszorkánykonyha a mogyoháza alatt Szenzációval, szórakoztató írá­sokkal, hasznos tanácsokkal je­lent meg lapunk téli magazinja. A 128 oldalas kiadvány válto­zatlan áron — 29 forintért — kí­nál bő választékot az olvasónak. Találkozhatunk Chrudinák Ala­jossal, a tévé közismert külpoli- tikusával, aki gyakran kihívja maga ellen a végzetet. Megismer­kedhetünk a botrányhősként szá- montartott Fiderikusz Sándorral, s a képernyő „dzsoli dzsókeré­vel”, Antal Imrével. A téli magazin művészeti rovatában mutatkozik be a csengeri, illetve debreceni kötő­désű közismert sikeres fiatal szí­nésznő Eszenyi Enikő, a Jászai­dig as Csikós Sándor, az idei Ki mit tud? • több felfedezettje. Exkluzív beszélgetést közöl a magazin Kocsis Zoltán világhírű zongoraművészünkkel, aki Máté­A csillogó réz és alumínium, a tartályok faborítása ugyan ta­karja. de igazi boszorkánykony­hához hasonlítható fortyogó üs­tökben fő a ser, a királyi ital. S mindez — minő szokásjogsértés — éppen a megyeháza pincéjé­ben, valahol az elnöki irodák alatt. Pedig csak Nyíregyházára csempészték az ódon cseh vagy német városok hangulatát a HBH Bajor Sörözővel. Mert hogy ott is természetes volt. hogy egy ma­gára valamit is adó városkának külön serfőzdéje volt. sörözője a városház pincéjében. Serfőzö mester — még a szót is ízlelgetni lehet. mint ahogy biztosan megteszi három hét munkájának gyöngyöző terméké­vel Márton István. Elég sorolni: cefréző, komlóforraló, melegvíz­tároló szükséges, sorakozik az öt erjesztőtartály, az utánérlelést a nyolc Celsíus-fokra lehűtött tíz ászoktartályban végzik. hogy utána a vezeték kígyóján át a pince másik részébe, vagy a földszintre, a porcelán borítású csapoló asztalra fusson nedű. to­roköblögető gyönyörűséggel hör- pintsen egyet a vendég. Vasárnap délelőtt 11-től már megnyitott. este ll-ig várta az aranyvasárnapi forgatagtól elpil­ledt betérőket, a falatozni is vá­gyókat a HBH Bajor Söröző. A terv régi. sokáig keresték az igazi gazdát, amíg a volt Halász Csárda helyén mára kialakult egy reprezentatív vendéglátó hely. A KÉM ÉV Szálloda-Ven­déglátó és Szolgáltató Leányvál­lalata lett a gazda, részese lett a nem kis összegű beruházásnak a KEMEV Gépkölcsönző és Szol-, gáltató Leányvállalata és a me­gyei gabonaforgalmi vállalat, akik a SZOVTERV elképzelései alapján a KEMÉV és alvállalko­zói kivitelezésében megépült — pontosabban szinte minden por- cikájáig átalakított — sörözőt lét­rehozták. Az előbbi felsorolásból talán észrevehette bárki, hogy a sör­főzésnek nagyjából mindenki előtt ismert a receptje. Am a ba­jor ser — maradjunk a régies kifejezésnél — nemcsak annyi, bogy a mindenütt beszerezhető alkotóelemeket, s a nyíregyházi vizet felhasználjuk. Szükségelte­tik még az a sörélesztő, melynek összetételét hétpecsétes titokként kezelik, ez adja a HBH baior sör igazi zamatát. Ez teszi. hogy nem kell semmiféle pót- és tar­tósítószer. az erjedés során ke­letkező természetes szénsav ba- bositja. gyöngyözi az italt. A földszinti és pincerészre ta­golt sörözőben egyszerre másfél- száz vendéget tudnak fogadni. A 24 tagú személyzet nemcsak a' korsókat, poharakat hozza-viszi. hanem készít, felszolgál sörkor­csolyákat, egytálételeket, fris- sensülteket, de a későbbi elkép­zelések szerint vadászételeket is. Boxok. különterem várja a ki- sebb-nagyobb asztaltársaságokat, s mindenki megcsodálhatja a serfőzés tudományát: ugyanis üvegfal választja el a pincében Fogyatkozó homokpartok A Nemzetközi Földrajzi Unió tanulmánya szerint a világtenge­rek legtöbb homokpartja egyre keskenyebbé válik. A homokkal borított tengerpartoknak 70 szá­zaléka évenként legalább 10 cen­timéterrel keskenyedik. s ezen belül egyharmadUik évenként több mint egy méterrel hátrál. A homokpaTtoknak csupán az egytizede növekszik a tenger irányába, míg 20 százalékuknak a szélessége vátozatlan marad. Több tényező is okozhatja a homokpartok visszaszorulását, s ezek a tényezők az időtől és helytől függően más-más mér­tékben érvényesülnek. Némelyik ausztrál kutató szerint a homok­partok lassú eltűnése többé nem magyarázható azzal, hogy a ten- gerszint általánosságban emel­kedik. Ellenben nyilvánvalóvá vált. hogy a homokpadok visz- szaszorulása némelykor az em­beri tevékenységgel függ össze. Például ahol duzzasztógáta'kat építenek vagy a folyókat szabá­lyozzák, ott csökken a folyók ál­tal a tengerbe szállított homok­mennyiség. Ez különösen világo­san megmutatkozott a Nílus deltájában, hiszen az asszuáni gát elkészülte óta a homokpad évi 40 méterrel szorult vissza. Ötszáz éves csírázó mag A schwerini Őstörténeti Mú­zeum kutatói ötszáz éves pohán­kamagot csíráztattak ki. A sze­mek 15 centiméter magas növé­nyeket fejlesztettek. A mint­egy 590 gramm vetőmagot az NDK-beli Poltnitzban. az ott végzett ásatások színhelyén, egy kőépítményben találták. A mag­vaknak több mint háromnegye­de esirázóktpasnek bizonyult. A pohánka egyébként Közéo-Azsiá- ból származó lisztes magvú nö­vény. alatt a vállalkozó szellemű hölgyeket felkészíti azokra az általános és speciális fel­adatokra, ami elvárásként megfogalmazható egy jó tit­kárnő iránt. Ezen belül nagy hangsúlyt fektetnek az eszté­tika, az öltözködés, az illem­tan (pl. a főnök letagadása) írott és íratlan szabályainak elsajátítására. Ebben segítsé­gükre van Péter Tamásné, a kereskedelmi szakközépisko­la tanára, aki hetente okítja a leendő titkárnőket a hét­köznapi fortélyokra. Az is­kola diákjai, mint alkalmi manökenek működnek közre a hangulatos és tanulságos órákon. Szerepet kap a tan­anyagban az öltözködési jó­tanácsokon túl az alkalom­hoz illő sminkelés és más egyéb női rafinériák. Felvé­telünk a Nyírfa Áruház e célra kialakított tantermében készült, ahol az alkalmi ma­nökenek egyéniségükhöz leg­jobban illő ruhákat mutat­nak be... (Cs. Zs.) „Ahova hívnak, elmegyek” Beszélgetés Brédy Jánossal Bródy Jánost azt hiszem nem kell senkinek sem külön bemu­tatni. Húszon innen és húszon túl is nagyon sokan szeretik dalait. Az utóbbi időben azon­ban keveset hallani róla. Nem vele van tele a Polip vagy ép­pen a Sztár magazin. — Azt, hogy keveset hallani rólam, relatív dolog — kezdi a beszélgetést a művész. A. Nem­zetiben az István, a király a két­századig előadáshoz- közeleg, míg ugyanitt a Fehér Anna a bemutatónál tart. Megy a Dr. Herz a Madáchban, a Kis her­ceg a József Attilában és jelen­leg a Vígszínház után a Kőmű­ves Kelemen Veszprémben. Ké­szül Halász Jutka filmje, amely­nek teljes zenei anyagát én ír­tam. Sokfelé járok az önálló műsorommal, a Ne szólj szám­mal, amely túl van az ötszáza­dik előadáson. Közben rendsze­resen fellépek Koncz Zsuzsa koncertjein — vendégként. Éven­te 100—200 alkalommal állok kö­zönség elé, ami az egyéb mun­káim mellett nem kevés. — Mikor lesz önálló Bródy- iemez ismét? — Tavasszal kezdek hozzá. Egyelőre úgy tűnik Szabadon vá­lasztott gyakorlatok lesz a cí­me és az elmúlt öt esztendőről 9zól majd. Persze, a cím még változhat... — Sokakat érdekel, hogy mi a helyzet a Fonográffal? — Köztudott, hogy Levente (Szörényi — a szerk.) nem vál­lal több fellépést, mi pedig nél­küle nem akarunk kimenni a közönség elé. Egyébként ugyan­olyan jó barátok vagyunk, mint régen — a stúdióban együtt dolgozunk. — Mi a véleménye a popzene és a társadalom kapcsolatáról? — Szerintem a popzene ma Magyarországon elég fejlett. Minden társadalomnak egyéb­ként is olyan a könnyűzenéje, amilyet megérdemel. Régen be­szélnek már a popzene válságá­ról. de én mindig mondtam, hogy itt elsősorban nem zenei válságról van szó, hanem annak a környezetnek a visszahatásá­ról, amely őt körülveszi. A pop­zene műfajánál fogva a legha­marabb reagál a közélet gondjai­ra. Jellemző most az országunk­ra. hogy nagyon sokféle gondo­latok élnek manapság az embe­rekben és ezek a különböző ze­nei stílusokban más és más mó­don tükröződnek vissza. Ki így, ki úgy fogalmazza meg az őt foglalkoztató problémákat. — Ha egyszer hívnák, fellép­ne az új sportcsarnokunkban is? — Ez nem tőlem függ. nem tu­dom. Ahová hívnak, szívesen elmegyek, de egy szál gitárral elvesznék a hatalmas létesít­ményben. Jobban szeretek egye­temi. főiskolai klubokban ját­szani, mert ott könnyebb a sze­mélyes kontaktust kialakítani a közönséggel. (száraz) A sörfőzde alulról. a közönséget a főző. tároló terü­lettől. Talán mellőzzük a sörisszák dicséretét, hiszen az itt készült ászok sörben tápláló fehérjék (lásd a terebélyesedő sörpocako­kat). valamint különféle vitami­nok (lásd a kicsattanó, kipirult arcokat) találhatók. Azonban üdvözöljük a kulturált vendéglá­tóhelyet. hogy a Dunától keletre eső részen Szeged és Eger után Nyíregyházán is nyílt HBH Ba­jor Söröző. L. B. Ki gondolná, hogy egy jól öltözött, ápolt, megnyerő kül­sejű titkárnő, aki ráadásul kedves, figyelmes és tájéko­zott, mennyire befolyásolja az adott vállalatról, intéz­ményről az ügyfélben kiala­kult képet. A főnökök a meg­mondhatói annak, hogy egy képzett, felkészült titkárnő esetenként „aranyat érhet”. Ehhez azonban olyan alap­vető, természetesnek vélt dolgokkal kell még tisztá­ban lennie, mint az ügyvitel, az iratkezelés, az irattárolás, a számítógéppel támogatott szövegszerkesztők használa­ta, a kedvező tárgyalókész­ség, a hétköznap szokásos protokoll és a vezetői mun­ka sikeres előkészítése. Szervezett keretek között ez idáig nem folyt titkárnő­képzés a megyében. A Szá­mítástechnikai és Ügyvitel- szervező Vállalat (KSH- SZÜV) oktatási stúdiója, a NYIR-BIT vállalkozott ar­ra a feladatra, hogy egy év A botrányhőstől a bajuszkirályig Gazdag olvasnivaló a téli magazinban szálkáról indult zongoraművész­nőt vett feleségül. Debreceni és nyíregyházi orvosok sikeréről tudósít az egészségügyi rovat. Mindezeken kívül bemutatja Daróczi József cigány költőt, to­vábbá a nyírségi bajuszkirályt, és azokat a fiatalokat, akik Nyír­egyházáról indultak a Himalája csúcsára. Az aranykorszak gól- gyárosa, az egykori Vasas labda­rúgó sztár Pál László emlékei mellett Temesvári Miklósról ol­vashatunk, aki ma a DMVSC lab­darúgóit dirigálja. A szokásnak megfelelően most is találnak rejtvénypályázatot a magazinban az olvasók: a szellemi totó sike­res megfejtői között 30 ezer fo­rint értékű tárgynyereményt sor­solunk ki. Ahol „tantárgy” a főnök letagadása Pártértekezlet íiszavasváribai (Folytatás az 1. oldalról) bérét, igényelje a szakterü­letek véleményét döntései előtt, hatékonyan képviselje a város érdekeit. Víg József, a Váci Mihály Gimnázium igazgatója szólt az oktatás nehézségeiről. A helyi vezetés igen sokat tehet azért, hogy az értelmiség az átlagosnál jobban érezze ma­gát a településen — tette hozzá —, így elvárható hogy az eddiginél jobban bekap­csolódjon Tiszavasvári életé­be. Valóban sok a bizonytalan­ság, de a viták során kikris­tályosodhat, kialakulhat az egység — állapította meg hozzászólásában Gazda László, a megyei pártbizott­ság titkára. Olyan cselekvési egységre van szükség, ami le­hetővé teszi, hogy a párt újra a folyamatok élén haladjon. Magyarországon számottevő változások következtek be, ezeket az élet kényszerítette ki. Űj utakat keresünk a szo­cializmusban, a demokráciá­ban, hogy minden ember ki­bontakoztathassa alkotóere­jét. A gazdaságban még min­dig jelen vannak az ideoló­giai alapokon nyugvó bürok­ratikus megkötések, amik a politikai reform kibontakozá­sát is akadályozzák. Nyakun­kon a jövő, mi pedig befeje­zetlen múltunk terheivel va­gyunk elfoglalva. Mi lehet a cselekvés iránya? — tette fel a kérdést. Legfontosabb a bi­zalom visszaszerzése, olyan egység kialakulása, ami a pártvitákban formálódik. Szükséges ehhez a párton be­lüli vélemény- és nézetsza­badság. A nyíltság, nyitott­ság segítségével meg kell szüntetni az információ­hiányt, eltüntetni közéletünk­ből a hiábavalóság érzetét, amely közönyhöz vezet. Űj nemzeti összefogás vezethet el a gyors kibontakozáshoz — fogalmazta meg. A hata­lom pozíciója helyett a biza­lom hatalmát kell megterem­teni. Veres Ferencné, a Vörös- kereszt városi titkára kiemel­te : sorskérdés, hogy ne a két­kedőknek, a rossz közérzet hangadóinak, hanem azoknak legyen nagyobb terük, akik a megoldás érdekében tenni akarnak. Gulyás László kör­zeti alapszervezeti titkár a pártbizottsági tagok felelős­ségéről beszélt. A nyugdíja­sok példáján keresztül is azt látja, hogy az ideológiai bi­zonytalanság visszavezethető a gazdasági, a szociális bi­zonytalanságra. Tánczos. Lajosné pedagó­gus szerint elfogadhatatlan az a felfogás, hogy ha a gaz­daság jövedelemtermelő ké­pessége javul, akkor jut több az oktatásra. Meggyőződése, hogy fordított a helyzet: az oktatás hosszú távon kamato­zó befektetés. Szabó Mihály, az Alkaloida nyugdíjas párt­bizottsági titkára elmondta, sokan féltik a szocialista rendszert, s kérte, segítsenek többet az agitációs és propa­gandamunkáért felelősek az eligazodásban. Felhívta a fi­gyelmet, hogy a pártbizottság tagjainak nagyobb feladato­kat kell magukra vállalniuk. Maczkó Istvánná alapszer­vezeti titkár szerint Tisza­vasvári egészségügyének el kell érni a városi színvona­lat, hiszen ez és a szociális gondoskodás szintje fontos politikai kérdés is. Félelmetes szélsőségekkel is találkozni — említette Su­lyok József, a városi tanács elnöke. A súlyos apátiából nehéz a kilábalás, naponta találkozni a nehezedő életkö­rülmények példáival. Mégis állíthatjuk: van reális pers­pektívánk. A megoldás kulcsa a megtisztult nemzeti erkölcs és munkamorál. Szólt a kis­térségi együttműködés köve­telményeiről és lehetőségé­ről, a lakosság erőn felüli ál­dozatvállalásáról (emiatt ja­vasolni is fogják a település- fejlesztési hozzájárulás to­vábbi részének eltörlését), a a szociálpolitika feladatairól. Nem önmagában a szellemi munka, hanem a nagyobb tu­dás jobb megbecsüléséért emelt szót Farkas Gábor, a szakközépiskola igazgatóhe­lyettese. A fiatalok olyanokká válnak, amilyenekké a szülők és a pedagógusok nevelik őket. A megfelelő neveléshez azonban feltételek szüksége­sek. Kérte a támogatást a szakközépiskola bővítéséhez — ahol még kétműszakos ta­nítás is van! —, és több lehe­tőséget vár a KISZ-től, a mű­velődési intézményektől a fia­talok szabadidejének hasznos eltöltéséhez. Létfontosságú­nak ítélte a városi lap kiadá­sát is. Puskás Attila, az Alkaloida osztályvezetője megállapítot­ta: a városi pártértekezlet ki­csit elhanyagolja a reális le­hetőségek figyelembevételét. Hiú ábrándok helyett — tet­te hozzá — a valós helyzet feltárására kell törekedni, s ennek ismeretében meghatá­rozni a feladatokat. Ember­közeli, a tömegek véleményén alapuló döntéseket hozó szer­vezet legyen az új pártbizott­ság — fejezte be hozzászólá­sát. Bereczkei Gábor tiszalöki iskolaigazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a négy te­lepülés pártszerveinek me­gyei irányítása nem fogja megszakítani a kapcsolatokat; egymás mellett és együtt kell ezentúl is gondolkodni. Ez­után arról szólt, hogy nem baj a sokféle vélemény, de az igen, ha a közös döntések után elmarad a cselekvés. Amikor a múlttal elszámo­lunk, reális mérleget kell vonni — hangsúlyozta Mo- ravszki György országgyűlési képviselő, a Munka téesz el­nöke. E térség vezetői sem tettek meg mindent, hogy a közös dolgok jobban menje­nek. Érvényes ez a gazdaság­ra és más területekre is. Len­nie kell annyi energiának bennünk, hogy ezt a helyze­tet alapvetően megváltoztas­suk. Kell a bizalom mások­ban, a vezetőkben, de legyen önbizalmunk is. A demokrá­ciát, a gazdaságot helyben is fejleszteni kell. Hiányolta az előterjesztés konkrétságát, s azt, hogy — talán korábbi bátortalanságok hatására — nem fogalmazza meg, mi a véleménye a kétlépcsős párt­irányításról. A hosszú vita zárásaként Laskai Károly megállapította, hogy az elhangzottak azt a sokszínűséget tükrözték, ami a társadalomra ma jellemző. A küldöttértekezlet ezután a kiegészítésekkel, módosítá­sokkal elfogadta az állásfog­lalást. Egy levelet is fogal­maztak a küldöttek Horváth István belügyminiszternek címezve. Ebben Tiszavasvári és környékének közrendjére, közbiztonságára hivatkozás­sal kérték városi rendőrkapi­tányság felállítását. Elfogadta a küldöttértekez­let az alapszervezetek köz­vetlen delegáltjait a városi pártbizottságba, majd — a kora esti órákban — már csak a tiszavasvári küldöttek sza­vaztak a pb. további tagjaira és tisztségviselőire. Hetvenki­lenc érvényes szavazatból 78-at kapott a városi pártbi­zottság első titkári posztjára Laskai Károly. Titkárrá vá­lasztották Pásztor Istvánt (74) szavazattal. A városi pártbizottságba az alapszervezetek Czifra Györ­gyöt, Dupcsák Lászlót, Gulyás Lászlót, Kállai Lajost, Kissné Gulyás Ilonát, Kovács Zol­tánt, Maczkó Istvánnét, Mezei Sándort, Molnár Istvánt, Mol­nár Gyulát, Moravszki Györ­gyöt, Nagyné Katona Ildikót, Nyitrai Istvánt, Sulyok Józse­fet, Szabó Lászlót, Szabó Mi­hályt, Tánczos Lajosnét, Tóth Sándornét és Visy Andrást delegálták. A pártértekezlet megválasztotta pb. tagjainak: Porkoláb Árpádot, Varga Gá­bort, Köblös Andrást, D. Pet- he Lászlót, Benicsák Istvánt, Virágh Andrást, Mizik Já­nost, Girus Andrást, Koltai Tamást és Tündik Andrást. (A kilenctagú végrehajtó bi­zottságot a pártbizottság kö­vetkező ülésén választják meg.) Papp Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents