Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-12 / 270. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. november 12. flz Ifitanya feltámadása „Nincs egy hely, nincs egy hely, ahova mehetnék” — éne­kelte több évvel ezelőtt a Piramis együttes énekese, s ez­zel tulajdonképpen több ezer magyar — köztük pedig sok nyíregyházi — fiatal gondját fogalmazta meg. Ezen a prob­lémán kívánt segíteni az Ifitanya, amelynek közel kétéves működését ellentmondások jellemezték. Az 1986 őszén kialakított tanyáról a kezdetekben így vélekedtek: végre, hogy meg­alakult; illúzió az egész; rö­videsen megszűnik az érdek­lődés hiánya miatt; működ- tetni kell, hiszen szükség van rá. Vendéglátás és népművelés — Az Ifitanya azzal a cél­lal alakult meg, hogy a me­gyeszékhelyen élő fiatalok nevelésében, szeszmentes, kulturált szórakoztatásában, a szabadidő hasznos eltölté­sében újszerű feladatokat lásson el — tájékoztat Kézy Béláné, a megyei és városi művelődési központ igazgató- helyettese. — Az intézmény két részből áll: fent van a vendéglátó, a pincében pedig a művelődési „egység”. Hosz- szú időn át nehéz volt ezt a két különböző tevékenységet egyeztetni. A vendéglátó vál­lalat célja a nyereségesség, de figyelembe kell venni, hogy a fiatalokról van szó, akiknek kevés a pénzük. Nem könnyű a népművelők felada­ta sem, hiszen meg kell moz­gatniuk az ifjúságot, olyan programokat, műsorokat kell szervezniük, amelyekre bejön ez a korosztály. Törekszünk arra, hogy a fiatalok is be­leszólhassanak a programok­ba, és tevékeny közreműkö­dői legyenek a rendezvé­nyeknek. Az intézményben egy főál­lású népművelő, valamint 4— 4 órában két főiskolai hallga­tó dolgozik. Fontos szempont, hogy a népművelők türelme­sek legyenek, együtt tudja­nak dolgozni a fiatalokkal és a vendéglátó egységgel. — Az Ifitanyát a középis­kolai korosztálynak szánjuk alapvetően, de ez nem je­lenti azt, hogy más érdeklődő nem vehet részt a rendezvé­nyeken — folytatja Kézy Bé­láné. — Azt azonban min­denkinek tudomásul kell ven­nie, hogy van házirend, ame­lyet marádéktalanul be kell tartani. Ittas állapotban pél­dául nem lehet bemenni, s ha valaki nem tudja e viselke­dési normákat betartani, an­nak nincs helye az Ifitanyán. Olcsó árak Kora délután — üres az ét­terem, a felszolgálók az ebé­delni odajáró általános isko­lások után rendezgetik az asztalokat. Az étlapot nézege­tem : bundáskenyér, szend­vicsfélék, rántott sajt, fris­sen sültek (van fél adag is), tésztafélék, az italokból szén­savas és rostos üdítők, teák és turmixok... — Sokkal többen látogat­nak hozzánk, mint a korábbi hónapokban — mondja Kon- dész Piroska üzletvezető-he­lyettes. — A bevétel ugyan még mindig kevés, de már emelkedőben a forgalom. Étellel és itallal is bővítettük a választékot, ahogy a fiata­lok, s a népművelők igényel­ték. Ügy gondolom, az árak is olcsók, igazodnak a fiata­lok zsebéhez. Két éve dolgo­zom itt, én nagyon bízom ab­ban, hogy most már a fiata­lok otthona lesz az Ifitanya. Kell egy ilyen hely, mint­hogy az utcán csavarogjanak. Ahogy múlik az idő, egyre többen térnek be. Van, aki Csak kólázgat, mások ételt is rendelnek. Beszélgetnek, vic­celődnek, hangosan fel-felne- vetnek a vendégek. A pincében a rocktörténeti klub, a félig megvilágított he­lyiségben már megy a mű­sor. Szól a zene, a videóról archív felvételeket láthatnak az érdeklődők. Átengedik ma- gukat a zene lüktetésének, miközben Farkas Tibor, az előadó bemutatja nekik azt a zenei korszakot, amely a szü- leiknek jelentett életre szóló élményt. Az elmúlt két évben több népművelő is váltotta egy­mást. Május elseje óta Szűcs Lászlóné Siska Katalin a ve­zető népművelő, s talán jog­gal mondhatjuk, hogy az ő nevéhez kapcsolódik szoro­san az Ifitanya mostani fel­támadása. Kapcsolat a közép­iskolásokkal — Mikor idekerültem, 10— 15 fiatal járt ide, alig volt lá­togató — kezdi magyarázni a „titkot” Siska Katalin, most pedig egy-egy hét végén 200- an is vannak. — Kérdőívet küldtem minden iskolába, hogy a középiskolások mit szeretnének, milyen klubok legyenek. Szeptemberben ezt újra felmértem. Közben a nyáron vezetőként részt vet­tem több építőtábor munká­jában azzal a céllal, ha sike­rül a diákokkal jó kapcsola­tot kialakítani, akkor „be­szervezem” őket az Ifitanyá­ra. Sikerült is egy magot ki­alakítani, akik aztán újabb és újabb barátokat, ismerősöket hoztak. Működik itt rocktör­téneti klub, szabó-varró tan­folyam, filmtéka, számítógé­pes klub, zenerajongók klub­ja, mint például a Depeche Mode klub. A gyerekek igénylik a diszkót — bár sok veszély van benne, vállaltuk. Jól sikerült október 29-én a szüreti bál is, bár ott történt egy kis rendbontás. Sajnos, a segítségül hívott rendőrök sem álltak a helyzet magas­latán. Természetesen nem elég a jó program, arra be is kell hozni a fiatalokat, propagálni kell a rendezvényeket. Kap­csolatot tartanak a középis­kolákkal, ahol faliújságon, rádión keresztül tájékoztat­ják a programokról a tanu­lókat. Minden hónapban ta­lálkoznak a népművelők az IKB kultúrosaival, tartják a kapcsolatot a KIS2-titkárok- kal és a patronáló tanárok­kal. ' A szervezőmunka eredmé­nyeképpen ‘ a fiatalok egyre jobban megismerik és elfo­gadják az Ifitanyát. Ha las­san is, de kezd megtérülni az a sok befektetett energia, amely jellemzi a népművelők munkáját. Talán lehetünk op­timisták, s ez az írás is befe­jeződhet egy, a történelem­ből ellopott és átalakított idézettel: szeretnénk hinni, hogy az Ifitanya nem volt, hanem lesz! M. Magyar László EZREK FEHÉR RÓTTÁL Hangos újság és adományok Megyénkben több mint 3500 vak és gyengénlátó em­ber van, akiknek hatvan- hetven százaléka hatvan évgn felüli, s közülük csak 1550-en tagjai a nyíregyházi szervezetnek. Évente 2—300 gyengénlátó fordul- kérésével a szervezethez, amelynek nyolcvan százalékát teljesí­tik. Segítenek szociális se­géllyel, segédeszközökkel, és persze havonta eljuttatják a személyi járadékot. Beindí­tották a „Lapról > hangra" című hangosújságj ukat. amely a legérdekesebb új­ságcikkeket tartalmazza hangszalagon. A művelődést segíti a hangoskönyvtár, melynek 'anyagához a tagok postán is hozzájuthatnak. Nagyon "fontos, hogy a spe­ciális óvodák és iskolák ne szűnjenek meg, mert akkor aztán végképp jelentős hát­rányba kerülnek a vak, vagy gyengénlátó gyerekek hason­ló társaikhoz képest. Sajnos, sokszor néhány fe­lelőtlen, betegségét szégyellő nemlátó magatartása problé­mát is okoz a közlekedésben, mivel nem hordják mindig magukkal fehér botjukat, de látó társaik nemtörődömsé­ge, a segítségnyújtás elmara­dása még ennél is nagyobb gondot okoz. Hosszan lehet­ne sorolni az ezzel kapcsola­tos problémákat, amely kis odafigyeléssel elkerülhetők lennének. A vakoknak és gyengénlá- tóknak nem sajnálkozásra, hanem önzetlen szeretetre van szükségük ahhoz, hogy legalább töredékét tudják pótolni annak a világnak, amelyet elvesztettek. Az ál­lam a lehetőségeihez képest maximálisan segíti őket, és évente átlag 70—80 ezer fo­rint folyik be a nyíregyházi szervezet adományszámláj á-. ra is. Bár ezek önmagukban jelentős összegek lennének, de a nagy taglétszámra el­osztva már gyorsan elfogy, nem számítva a terembérleti díjat és a rezsiköltséget. . . A fehér bot nemzetközi napja alkalmából ezekben a napokban az átlagosnál többször beszélünk a vakok­ról és gyengénlátókról. Ne felejtsük el: nem sajnálko­zásra, hanem önzetlen sze­retetre van szükségük. (száraz) Kosztosok. (b. i.) KÖZNEVELÉS: Szabolcsi tapasztalatok Az oktatásirányítás ugyan­úgy megszenvedi a saját re- formdöimpingjét, mint maga az iskola — állapítja meg mindjárt cikke elején Kuk- nyó János, aki Reformgon­dok a megyei oktatásirányí­tásban címmel fejti ki gon­dolatait. a Köznevelés októ­ber 14-i számában. A Szá- bolcs-Sza.tmár Megyei Peda­gógiai Intézet igazgatójának megítélése szerint a járások megszűnése 1984-ben a mű­velődési ágazatot több szem­pontból is kedvezőtlenül érintette. Az irányítás új rendszerében a helyi tanács, mint fenntartó gyakran be­avatkozott az iskola életébe. Ez vagy sorozatos konfliktu­sokkal járt, viagy pedig — ezt elkerülendő — az iskola „megadta magát", elfogadta ^kiszolgáltatott helyzetét. A továbbiakban azt taglalja a szerző, milyen lehetőségek kínálkoznak a hatáskörök ésszerűbb (újra) elosztására, ha bevezetik a kétszintű irá­nyítást. Még egy megyei vonatko­zású írás olvasható az okta­táspolitikai hetilap már em­lített számában. Egy falusi iskolaigazgató töprengéseit vetette papírra Majoros Jó­zsef né. A nyírteleki igazgató­nő véleménye szerint ma­napság csak nagyon kevés iskola tud a falvakban a te­hetség gondozójává, felderí­tőjévé lenni. „Inkább csak a, tantervi követelményeik kö­zépszintű ‘ teljesítésére va­gyunk alkalmasak” — írja. Ittasan a közutakon Négy ügyet foglalunk ösz- sze. Mindegyikben büntetlen előéletű a vádlott, s mind a négyszer ittas járművezetés a vád. Első — és remélhető­leg egyszeri — megtévedés­ről lehet szó, ezért is a vi­szonylag enyhének számító ítélet. Szerencsés ügyekről van szó, mert egyik esetben sem okozott komolyabb ga­libát az alkohol. Most még nem... A 25 éves, bökönyi Cs. György esetében súlyosbítja a dolog megítélését, hogy vezetői engedély nélkül köz­lekedett Ladájával Debre­cenben június 4-én. Ittas­sága és gyakorlatlansága mi­att elvesztette uralmát az autó fölött, áttért az út bal­oldalára, s egy másik, álló kocsinak ütközött. A Lada megpördült, s a kerítésnek csapódott. Cs. György — a vizsgálat adatai szerint — súlyosan ittas volt. A Nyír­egyházi Városi Bíróság a vádlottat t-10 napi tétel, ösz- szesen 8800 forint pénzbün­tetésre ítélte, és három év hat hónapra eltiltotta a jár­művezetéstől. Ugyancsak vezetői enge­dély nélkül és ittasan köz­lekedett egy ismeretlentől kétezer forintért vett MTZ-n a huszonegy éves tisza vas vári J. István.' Utast is vitt, bukósisak sem volt rajtuk. Ittassága szintén sú­lyos fokú .volt. Büntetése száztíz napi tétel, összesen 11 ezer forint, három és fél évig pedig nem vezethet. Nyíregyháza belterületén, a Derkovits utcán igazol­tatta a járőr a huszonöt éves, kálmánházi Z. Tibort, aki bátyja Ladájával közleke­dett. Vérében annyi alkoholt találtak, hogy súlyos fokú alkoholos befolyásoltságot állapítottak meg. A bíróság száznapi tétel, összesen tíz­ezer forint pénzbüntetésre ítélte, s három évre tiltotta el a járművezetéstől. Súlyosan ittasnak találták K. Attilát is, aki nyíregyhá­zi, negyvennégy esztendős. Május 16-án éjjel-a megye- székhely egyik forgalmas út­ján közlekedett egy ismerő­se Trabantjával, amikor le­állították a rendőrök. A Nyír­egyházi Városi Bíróság a vádlottat kilencven napi té­tel, összesen 6300 forint pénz- büntetésre ítélte, és két év hat hónapra eltiltotta a jár­művezetéstől. Valamennyi ítélet jogerős. Ennek oka pedig az, hogy a falusi iskoláik, következés­képpen az itt élő gyerekek mindmáig nem tudták leküz­deni hátrányaikat „Olyan iskolát szeretnénk, ahol nem­csak az óraszámok duzzad­nak, hanem növekednek a gyerekek lehetőségei is, ahol ideje van a tanulórna/k átélni sikereit, értékelni kudarcait. A mai iskolának változónak kell lenni, igazodnia kell a fejlődéshez, az igényhez." Ennetk azonban csak részben vannak meg a feltételei a községeikben lévő iskoláik­ban. II tt-ben vasárnap Telefon a pályaválasztásról Mi legyek? — ez a címe a televízió első műsorában november 13-án, vasárnap délelőtt egy műsornak, mely az általános iskolát végzett gyerekek pályaválasztásáról szól. Az adás ideje alatt több városban, így Nyíregyházán is, telefon ügy eletet tartanak a megyei pedagógiai inté­zetnél. A 10-958-as telefo­non a műsor idején — dél­előtt tíztől — kérdezhetnek az érdeklődők. Kiállítások Sokszínű, érdekes látniva­lókkal várják a közönséget megyénlk kiállítótermeiben. A Váci Mihály művelődési ház galériájában november 20-ig mutatják be a Kor­társ litván festők című tárlatot. Ugyanaddig tart nyitva a nyíregyházi megyei könyvtárban a Krúdy-emlék- kiállítás. A Jósa András Múzeumban Bakó Ilona tex­tilművész munkáival is­merkedhetnek meg az érdek­lődők. Rangos képzőművészeti esemény Mátészalkán az ott rendezett nemzetközi szob­rász alkotótábor résztvevői­nek tárlata, amelyben a magyar szobrászok munkái mellett ír, svájci, skót és finn képzőművészek alkotásai is szerepelnek, s a hónap vé­géig tekinthető meg a Szat­mári Múzeumban. A nyírbá­tori Báthory Múzeumban Fe­hérvári József fafaragásai láthatók, a tervek szerint február végéig. Nagy érdeklődéssel olvas­tam a november 84i Kelét - Magyarország Fegyver című cikkét. Teljes mértékben azonos a véleményem. Szá­momra a szocializmus eddig a békét jelentette, hogy bár­mikor nyugodtan mehettem az utcán. Az egyre aggasz- tóbb. agresszívabb hírek után sem magamat féltem. Mi felnőttek talán tudunk védekezni. Nem így egy véd­Fegyyerűgyben télén naiv gyerek. Féltem a 3 és 6 éves fiaimat és min­den jóérzésű szülő gyerme­két. Jó néhány szülőtársam­mal együtt mindent meg­tennénk, ha javulna a köz­biztonság, a rend, és nem a fegyverek forgalmazásával próbálnánk a békességet biz­tosítani. Tölgyesné Bon Edit Nyírbátor Interferonkutatás Az • interferont . előállító Vérikészítmény Kft-t öt éve alakította az EGIS Gyógy­szergyár a Szegedi Szeat- gyögyi Albert Orvostudomá­nyi Egyetem és az Országos Hematológiai és Vértransz- fúziós Intézet. Korszerű technológiai mód szerelek el — az emberi vér másra nem használható részéből — értékes gyógy- szerhatóanyagot készítenek. A kutató-fejlesztő társaság közelmúltban kapott törzs­könyvezési engedélyt új gyógyszérére. A vizsgálatok szerint az új szer eredmé­nyesen alkalmazható a fe­hérvérűség egy speciális for­mája, a hajas-sejtes leuké­mia kezelésére. Hazai tapasztalatok szerint az interferonnal a vírusos eredetű májgyulladás, a her­peszfertőzés és a vérképző- rendszer rosszindulatú be­tegségének gyógyításával kapcsolatban reménykeltők az eredmények. Felvételünk a kutatólabora­tóriumban készült. (MTI- fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents